Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-13 / 137. szám
1980 JÜNIUS 13., PÉNTEK ‘x/Őáiap Nem a gép A társadalomnak fontos érdeke, hogy tagjai minél nagyobb arányban dolgozzanak a termelésben, s közvetlenül hozzanak lét. re anyagi értékeket. A fejlődés, a tudományos és technikai haladás velejárója a munkamegosztás differenciálódása is. Az emberi erőt sok helyen a gép váltja fel. Fizikai munka helyett műszereket kell kezelni, vagy adatokat rögzíteni. A gépeket előzőleg meg is kell tervezni. Jó néhány üzemben szívesen fogadnának több szakképzett mérnököt, nem egy községben képzett népművelőt, s még tovább is folytathatnánk a sort. Az adminisztratív és ügyintézői munkakörökben dolgozók száma azonban kedvezőtlenül alakult, s jó lenne, ha az arány csökkenne. Az adminisztráció szükséges rossz — mondják egyre az érintett dolgozók és vezetőik. Hiába csökkentik a létszámot, ha a könyvelni, ügyintézni valók sokasága marad. Az, hogy ezek közül mi fontos, mi értelmes és mi nem, az esetek többségében a munkahelyek felettes szerveinél kerül mérlegre, ha kerül. A munkát meg kell csinálni. No, és aki 40 éves koráig anyagkönyvelő volt, vagy még ennél is egyszerűbb hivatali feladatot bíztak rá, azzal mi történjék? Ezek a jogos kérdések is bizonyítják, hogy a dolog nem egyszerű. Csak hosszútávú, következetes munkaerőgazdálkodással, az ügyvitel egyszerűsítésével, s nem utolsósorban a dolgozók tervszerű átképzésével lehetünk úrrá fölötte. Napjainkban még itt Dunakeszin is néhány százalékos munkaerőhiányról panaszkodnak a hivatalok és osztályok vezetői. Vagyis nemcsak az adminisztratív dolgozók száma sok, hanem helyenként a rájuk bízott munka is. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Indulás a pályán A jövő szakmunkásai Köszöbön a vakáció, ballagnak a diákok. A Duna-parti lakótelepen még csak második éve működik a 4-es számú általános iskola. A jobb lakáskörülményekhez jutott családokban íróasztalt is kaphat a gyerek, s külön polcon gyűjtögetheti kedvenc könyveit. Bélák Gyuláné igazgatóhelyettes szerint nemcsak a tárgyi feltéte.ek segítik elő a tanulást, hanem a szülők nevelőmunkája is szükséges. Mivel mindenki dolgozik, erre mindig kevesebb idő jut, mint amennyit a pedagógusok elegendőnek tartanának. Ebben az iskolában az idén 53-an végeznek, s közülük egy kislány azonnal munkába lép. 15-en gimnáziumba, 12-en szakközépiskolába, 27-en szakmunkásképzőbe jelentkeztek. Nem rossz az arány, ha a fizikai munka társadalmi presztízsét nézzük. Ám itt is és a 2-es sz. általános iskolában is nyugtalanítónak látszik egy másik tény, ami nem helyi jelenség. Az utóbbi helyen 100 nyolcadikos ballag az idén, s itt a tanulók 85%-a munkásszülők gyermeke. A többség szakmunkás lesz, s nemcsak a tekintélyes műszerész, vagy például laboráns szakmákra, hanem lakatosnak, szobafestőnek, a lányok például fodrásznak és bolti eladónak is jelentkeztek. Aki viszont hármasnál jobb eredményt ért el az iskolában, azt középiskolába küldik a szülők. A jövő szakmunkásai 2-es, 3-as osztályzatokkal indulnak tovább. Ez a munkásműveltség alakulása szempontjából nyugtalanítónak látszik. Optimizmusra ad viszont okot, hogy a fiatal Ami lassan változik Zenei életünk Könnyű dallam száll az iskolaudvar felett. A Boney együttes számát dúdolgatják a gyerekek. A sláger gyorsan terjed, s az esti tv-müsorokat a kicsik is megnézik. Vajon igy van-e ez, a komolyzenei műsorok alkalmával is? A kérdés fontos, mert az értelmünkre és érzelmeinkre ható esztétikai élmények közvetve befolyásolják magatartásunkat. A művelődési központ emeleti folyosóin hatalmas tablók •díszítik a falakat. A gyár férfikara és fúvószenekara már 1926-ban megalakult, létével, működésével hagyományt teremtett a munkáscsaládok körében. A Szocialista kultúráért címmel kitüntetett két művészeti közösségben legalább 70-en ismerik a közös éneklés és zenélés örömeik Tavaly a dunakeszi művészeti napok alkalmával hangzott el az a megállapítás, hogy az iskolai zenei nevelés nemcsak a tanulók ízlésére hat, hanem a család igényeit is formálja. Ezért a hármas számú általános iskolában tesznek a legtöbbet, ahol négy énekkar is működik. A művelődési központ és az iskola összefogásával nemrég Anonymus néven alakult meg, Szakáll Lászlóné igazgató és karnagyi vezetésével a legújabb kórus. A Vasutas Szak- szervezet kihelyezett tagozatán a művelődési házban 24 gyerek tanul hangszeres zenét és éneket. Szőnyi Lajos, a művelődési központ igazgatója rangos műsorok emlékét idézi fel. Az elmúlt másfél évben itt szerepelt a Vasutas Szakszervezet Központi Szimfonikus Zenekara. A váci Musica Humana kamarazenekar, Vivaldiestjével nagy sikert aratott a városi könyvtárban, majd ezt a műsorát a Mechanikai Laboratóriumban is bemutatta. A MÁV Szimfonikusokkal későim operaestet rendeztek, s ezen Simándi József és Fitti Katalin, az Operaház magánénekesnője szerepelt. A helyi férfikar és a zenekar, évente kétszer ad műsort. Jost Meier svájci karmester a Postás Szimfonikus Zenekarral vendégszerepeit. Az Országos Filharmónia félévenként három előadásból álló bérleti műsort ad, 600 tanulónak, s a ráadásra negyedszer mindig a budapesti Erkel Színházban kerül sor. A munkásváros zenei életében ma még az okoz gondot, hogy a közönség soraiban kevés a fizikai dolgozó. Takács Lajos, az Állami Zeneiskola igazgatója azt a nézetet vallja, hogy a jelenlegi igényekhez mérten elegendő a város zenei programja, de az érdeklődés nem nagy. Viszont a jövő zeneértő társadalmának nevelése terén nem rossz a helyzet. Az Űttörő utca Forfa épületben több közép- iskolás és ifjúmunkás, 165 általános iskolai tanuló ismerkedik a zene világával. Többen is jelentkeznének, de nem tudnák őket fogadni. A fúvósszakon is azért jelentős a lemorzsolódás, mert az iskolában nem tudnak próbálni, az emeletes társasházak lakóit viszont szintén zavarják az otthoni próbákkal. Ha a feltételek alakulását a kezdettől fogva vizsgáljuk, fejlődést lehet megállapítani. Hiszen 1970-től, amióta Fótról idekerült az intézmény, komoly létszámú tanári kar dolgozik itt, s fiókintézmények működnek Kisalagon, Gödön és Váchartyánban. szakmunkások többsége később érettségi vizsgát tesz, kulturális aktivitása rendszerint jó irányban változik meg az évek múlásával. — A 14 éves fiatalember tulajdonképpen még nem érett a pályaválasztásra — mondja Povázsai Sándor igazgató. De hát választani kell. Ünnep előtt a város építőivel A születő városrész belsejében akár sivatagi homokviharról is készíthetne felvételeket a filmoperatőr. Forgatagokat kavar a szél, s éles szemcsékkel hordja tele az ember szemét, homok rakódik a hajtöveire, ruházatára. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetőségén Sas János építésvezetőt keresem. — A házon van — mondja kurtán egy asszony a felvonulási épület irodájában. — Kiment a K 13-ra, a munka frontjára. A magasban Megyek hát én is, az első vonalba. Mély árkok fölött vezet az út. Amott alapot betonoznak, a jelzett épület előtt Akiknek bizalmat szavaztak Új tanácstagok öt évre szóló bizalmait szavazott képviselőinek a lakosság a június 8-i választásokon. A tanácstagok neve előtti számok a választói körzetek számát jelentik 1. Fári János, 2. Farkas Jó- zsefné, 3. Hatvani Miklós, 4. Ladányi Lajos, 5. Tóitli Imréné, 6. Kiss György, 7. Simon Ferenc, 8. Kiss Sándor, 9. Solymosi János, 10. dr. Földesy Iván, 11. Metykó Gyuláné, 12. Wiedermann Imre. 13. Bődi András, 14. Szénási László, 15. Rónai Árpád, 16. Ku- nya Vince, 17. Törőcsik József, 18. Villási László, 19. Aburdán Gyuláné, 20. Jurtin Lászlóné, 21. Pityi Gyula, 22 Gedai Sándor, 23. Antal János, 24. Juhász Róbertné, 25. Gutpintér Tamás, 26. Wéber Zoltán, 27, Vefres Ferenc, 28. Ilo- vai Julianna. 29. Újhelyi Istvánná, 30. dr. Monori Balázsné, 31. Blaskó Lajos, 32. Kriszta Sándorné, 33. Gerre Jánosné, 34. Bencze Istvánná, 35. Jávor Bála, 36. Kecskés Szilveszter- né, 37. Borotvás Istvánná, 38. Kristóf Ferenc, 39. Bognár László, 40. Gellérfi Jenő, 41. Imréné Hadi Jolán. 42. Karvai Ottóné, 43. Varga Sándor, 44 Réthi József, 45. Stehlik Ferenc, 46. Szlobod- nyik Tibor, 47. Szabó Gyula, 48. Forró Imre, 49. Bőmé Boza Brigitta, 50. Baranyai Antal, 51. Rákos Andor, 52. Wittmann Endre, 53. Vida Szűcs Józsefné, 54. Lisztes Imréné, 55. Gurgut András, 56. Egyed István, 57. Verba János, 58. Zentai György. 59. Bitter Antal, 60. Czermann Mihály, 61. Ho- rák János, 62. Klaibán Sándor, 63. Papp Lászlóné, 64 Vargáné Nagy Erzsébet, 65. Tamás Gábor. Kedvez az időjárás r v" -”wt Az Alagi Állami Gazdaság területén folyik a szénabetakarítás. bambusznádként ingadozó toronydaru áll. Az ötödik emeletről már csodálatos a kilátás. A zöld vidéket sárga repcetábla tarkítja, a domborzati térképnek tűnő táj fölött felkiáltójelként magasodik a templomtorony, s az országút szürke, a Duna kék színű pántlikája részekre szabdalja a vidéket. Lesz majd miben gyönyörködniük az új lakástulajdonosoknak. Aki viszont Berta István panelszerelő brigádjában dolgozik, annak nincs erre ideje. Egy emeletszint 6 lakásból áll, s ezt heten három naponként szerelik össze. A tizedik emelet fölött Gerhardt Sándor hegesztő veszi észre először, hogy idegen jár a tetőn. Kissé meglepetve kérdezi: — Milyen jogon? — Tulajdonképpen magukat szeretnénk bemutatni; vasárnap lesz az építők napja. Berta Istyán és Molnár János panelszerelőnek mondja magát. Mindkét szakmunkás évtizedeket hagyott már hátra maga mögött az iparban és a vállalatnál, s nagy építkezések tapasztalatait hordozzák a tarsolyukban. Nem malteros a ruhájuk. Partnerük a darukezelő, aki magasba emeli a paneleket, hogy ők beállítsák. Szerelnek, csavaroznak, hegesztőnek. Más ez mint a régi kőmívesmunka, de az időjárás szeszélyeinek még itt is ki vannak téve. Az emelőtorony felől percenként tompa dudálás hallatszik. — Akkor szólal meg, ha a szélerősség nagyobb 40 kilométernél — mondják. Ilyenkor nem szabad emelni, s tulajdonképpen nekünk is le kellene jönni az épületről, de- hát haladni akarunk. A mélyépítők Farmasi Kálmán kubikos brigádvezető az iparágban már veteránnak számít. Együtt ássák a csatornákat, betonozzák az utakat — többek között — a vállalatnál 9 éve dolgozó alsópetényi Fedor József, a 11 éve itt dolgozó Dudás Ferenc, aki a fiát is magával hozta. Mind régi építőmunkások, akiknek a kedve, úgy tűnik, most nem éppen ünnep előtti. Vajon mi az oka? A keszegiek mérgesek, mert gyakran otthonhagyja őket a különbusz, aztán jöhetnek a saját költségükön, s még ed is késnek a munkából. Többen a pénzt is keveslik. Kubikosnak kevés az a három-, háromezerháromszáz forint — bizonygatják. Az idénypótlékot már rég alapbéresítették. Amióta munkásbusszal* járunk haza, nincs különélési pótlék. — Na, de magyarázza meg nekem, miért nem különélés az, ha hajnalban 5 óra 20-kor ülök buszra és este fél 7-kor érek haza. — így Varga István diósjenői kőmíves, aki Varga Józseffel együtt kapcsolódik a beszélgetésbe. Társa azt kifogásolja, hogy a védőruhát ő is csak 18 hónapi kihordásra kapja. Pedig itt a mélyépítő részlegnél, ahol aknákat kell falazni: sárban, vízben járni, s 4 hónap alatt elkopik. Igy ünnepelnek A csőszerelők öJtözőajtajára valaki krétával írta fel a minősítést: „Csöves urak”. Filipp János brigádja a héten felszereli az új ABC-áruház radiátorait. Révész Endre és Fodor László lakatosok az eladótér perforált alumíniumlemezből készült álmenyezetét erősítik fel. Sas Jánossal Interurbán sem sikerült kapcsolatot teremteni. Egyszer percekkel az érkezésem előtt ment el egy sárga Zsigulin. Ez ilyen szakma. Az építésvezető nem ülhet az irodában, a munkát kell irányítania. Csakhogy mindenki más húzódozott a felvilágosítástól. Végül nehezen, de Galambos Péter és Gáspár Lajos művezetőktől mégis sikerült megtudni, hogy az építkezés 100-on felüli munkáslétszámával az idén 128 lakást építnek fel, a K 13-as két szekcióját. Az ABC-áruház műszaki átadását július 31-re tervezik, az iparcikk-áruházét novemberre. Ebben a hónapban lesz kész az orvosi rendelő is. Az építők napját Csepelen ünnepli meg a vállalat, s oda egy ember utazik el a kiváló dolgozó jelvényt átvenni, s egy törzsgárdatagot hívtak meg. — Csepel messze van — mohd. ják a többiek, s ez a vasárnapjuk is úgy telik majd el, mint máskor. Péntektől péntekig A hét műsorából Beiratkozás. A Művelődési Központban 18-án és 25-én 18.30—21 óráig tart a beíratás a jövő évad balettóráira, ahol a piros levelű díszalmafa már hozza a termését. A kamaszo- san nagyra nőtt, gyenge juhar 2 éves. Vékony törzse, mint a bambusznád hajladozik. Talán ki kellene kötni egy karóhoz. — Nem — mondja az alkalmi kalauzom —, akkor erősödik, ha leng, hajladoz. A ZÖLD GYEPAGYAKON néhol fehér törzsű nyírfa- kisasszonyok köszöntik a látogatót. Kezemben a jegyzetblokk, a napfényben megcsillan a négyszínű golyóstoll, ügy fest, mintha leltároznánk. — Nehogy kivágják nekem ezeket a bokrokat — néz ki az egyik földszinti ablakon egy háziasszony. — Inkább ültessenek ide valami magasabb növényt is porfogónak, mert mind beszáll az ablakon innen az úttestről. Bosszús, nem örül, hogy neki a földszint jutott lakóhelyül. — Tudja, errefelé már nem ismerik a szegénységet — mondja az öltözőjében Majoros József. Itt ez a jó kabát meg ez a nadrág, ni. Ha hiszi, ha nem, a kukából szedtem ki. — Hát aki ilyet dob oda, az valóban nem szegény ember, nkább pazarló. ODAKINT még egy pillantást vetek a környékre. A természet alakította, ember te- 'emtette szépség és humánum, áenin park. Békés, nyugodt a áj. Szépség és humánum Délelőtt a parkban A KORA DÉLELŐTTI nap- i pásokkal kaszálni kezdi a sütésben még hosszúra nyúlik a. bokrok árnyéka. Könnyű fuvaiiat lebegteti a haragoszöld leveleket, sűrűn hajion- ganak a vékony fűszálak. Az emberek munkáoa mentek, csendes a Lenin park. Csupán az építők dömperei zavarják meg időnként a környék nyugalmát, porfelhőt nagyva maguk után. A tömbházak ablakai mintha az eltávozott lakók után bámulnának, s az erkélyeken bólogató muskátlik is abba az irányba ingatnák pirossapkás fejüket. A Garas utcai házak lakói messze, a Duna túlsó oldala feié kalandozhatnak tekintetükkel a széles erkélyekről. A folyón túl a mélykék Hegyoldalakon apró kis házak falai tarkálianak az erdő lombjai közt. Ahegyek lábánál a szomszédváros épületei emelkednek. Kaszával a vállán ballag egy ember. Talpa alatt csikorog a zúzott kavics Pár percre megpihen az egyik pádon, aztán önmagát biztatva tovább indul. — Gyerünk, mert így nem haladunk — Idünnyögi, aztán könnyed csapágyra nőtt füvet. — Maga itt.a -kertész? — szólítom meg. — Olyasféle. Csak tudja, hogy beteg voltam, egy kicsit elmaradt a munka — teszi nozzá. — Különben én gondozom ezt a parkot. — Elmagyarázná a növények neveit? — Szívesen — örül meg az érdeklődésemnek Majoros József, aki 6 éve ment nyugdíj- oa a Járműjavítóból, s azóta gondozza a környék fáit, virágait, s egy részüket maga is ültette. Ez itt a barka, amely a tavasz első kibomlott, bolyhos hajtását hozza. Jól érzi itt magát, szépen zöldell a buxus, s a különlegességek egyike, a nyári orgona. Csak az a baj, nogy szeretik a lepkék, s hamar megtelepednek a levelein. Itt nevelkedik egy. vékony hajtású gesztenyefa, a környék jövendő óriása. Frissen kapált rózsa bokrok, sárga virágú aranyeső s a városban szerte megtalálható, fehér csipkevirágot bontó Spirea. A parkot fagyalbokrok szegélyezik. Az alacsonyra nőtt japán birs és 5—6 és 6—10 éves gyerekeke4 oktatnak. Cirkusz a színpadon. Vasárnap délelőtt 10 órakor a művelődési központban zsonglőrök, zenebohócok és akrobaták szórakoztatják a gyerekeket. Fellép a két Kratelly, Béla és Coco bohócok, a 2 Kovi, a 2 Molly, Paula és Melinda. A műsort Karádi Béla rendezte. Jegyek elővételben is kaphatók az óvodákban, az iskolákban és az üzemi közönségszervezőknél. Két koncert. Kedden este 8 órakor a művelődési központ udvarán a MÁV Dunakeszi Fúvószenekara térzenével szórakoztatja a közönséget. Vezényel: Szabó Jenő karnagy. Este 8 órakor a Neoton família koncertjére kerül sor a nagyteremben. Moziműsor: Vörös Csillag Filmszínház: 12—17-ig. Apokalipszis I.—II. Színes amerikai háborús dráma. Csak 16 éven felülieknek! 14—15. A gejzirvölgy titka. Színes, szinkróniáéit szovjet kalandfilm. 19—22. A nagy álom. Színes, szinkronizált amerikai. Csak 16 éven felülieknek! József Attila Filmszínház: 14—16. Apokalipszis I—II. 18. Utolsó- előtti ítélet. Színes magyar film. Csak 16 éven felülieknek! Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Ferenczy András
