Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

1980. JÚNIUS 12., CSÜTÖRTÖK í»*c«r V ___ v/ cmof? POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 gás epvre gazdagabbá teszi a községet. üzv. Majoros Józsefné Szigetújfalu Összevonták Maglód sok lakosú nagyköz­ség, ezért eddig három körzet­ben látták el a betegeket A mi körzetünkben nemrég épült fel egy modern orvosi rendelő, a hozzá tartozó szolgálati lakás­sal együtt. A lakosság is tete­mes társadalmi munkával já­rult hozzá, hogy minél előbb elkészüljön az épület. Az eredménynek nem sokáig örülhettünk, ugyanis összevon­ták a három orvosi körzetet. Nem kell adatokkal bizonyíta­nom, milyen nagy a zsúfoltság Három szó a falon Tudást osztogató Rangadó Az érdi sportnapon ritka ese­ményre került sor: a rendező­ség női futballmérkőzéssel lep­te meg a közönséget. A több éves gyakorlattal rendelkező ÉRUSZ-csapatnak nem találtak ellenfelet sem a városban, sem a környező településeken, így felkérték a röplabdás lányokat, hogy kivételesen ne a kezük­kel, hanem a lábukkal bizonyít­sák ügyességüket. A röplabdá- sok vonakodtak kiállni egy ru­tinos csapat ellen, hiszen szinte A gyermekekért A szigetcsépi Lenin Terme­lőszövetkezet szigetújfalui se­gédüzemében vendégül látták a« ott dolgozók gyermekeit. A nyolcvan kis vendég jól érezte magát, s vidáman tértek haza a termelőszövetkezet ajándé­kaival. Községünkben a gyermeke­kért mindent megtesz a lákos- ság. Most társadalmi munká­val játszótér épül — a lelkese­dést példázza, hogy körzeti or­vosunk is aktívan részt vesz a munkában, a többiekkel együtt keveri és hordja a betont. Reméljük, hogy a szigetújfa- luiak aktivitása a jövőben sem hagy alább, s az összefo­Kukák — te Hol találhatók a cím sze­rint kincsesládáknak is beillő szemétgyűjtő edények? A vá­lasz: mindenütt. Falvakban, városokban, megyékben, vagy­is országszerte. S ahol még nincs szervezett szemétszállí­tás, ott a lakosság egy része félreeső ligetek bokrai közé borogatja kacatjait, a rossz mosógépet, feneketlen fazekat éppúgy, mint a háztartás hul­ladékait. Most bizonyára többen csa­lódtak, mert szenzáoiós hírre számítottak valakiről, aki mi­után felvette lottófőnyeremé­nyét, a milliókat érő bank­jegykötegeket ismeretlen ok­nál fogva egy kukába gyö­möszölte. Ilyen izgalmakkal nem szolgálhatunk — amiről szót ejtünk, kevésbé mutatós jelenség, mégis sokakat fog­lalkoztat a kérdés: vajon mivel lehetne meg­győzni embertársainkat ar­ról, hogy a bőség még nem ok a pazarlásra? Társadalmi tudósítóink leg­utóbbi leveleikben aggodal­muknak adnak hangot: Sík István Gödöllőről és Padányi Lajos Budakesziről arról ír­nak, hogy a kenyérrel — bár ára magasabb, mint volt — ma sem bánunk úgy, aho­gyan megérdemelné. A sok és nehéz munkával készült pékáru gyakran kerül szeget­lenül a hulladékgyűjtőbe, csak mert kissé megszikkadt — még azt a fáradtságot sem vesszük magunknak, hogy a feleslegessé vált kenye­ret külön zacskóban a sze­métgyűjtő mellé tegyük, pedig így elősegítenénk más irányú hasznosítását. Kon.cz Tibor ceglédi olvasónk a ke­nyéren kívül megemlíti a sö­rös- és boros üvegeket, ame­Ismételten megvizsj Beépített h A Pest megyei Hírlap 1980. március 27-i számának Posta­bontásában közöltük Szabó László sződligeti olvasónk leve­lét Fáztunk címmel. Arról írt, hogy a Vác és Budapest között közlekedő személyvonatok a téli hideg időben gyakran fű- tetlenek voltak, ezzel szemben más szerelvényeken az utasok ablaknyitással voltak kénytele­nek védekezni a trópusi hőség ellen. A levél után közöltük Nagy Lajosnak, a váci körzeti állomásfőnöknek a válaszát. Elmondta, hogy a vonatokat villamos árammal fűtik, s elő­fordul, hogy tönkremegy egy- egy kocsi biztosítéka. Ha ilyen hiba keletkezik, akkor sem az egész szerelvény hideg, hanem csak egy kocsi. A minatr levelet kaptunk a MÁV Rudapesti Igazgatóságá­nak IV. vontatási osztályától. golni egy-egy receptért, vagy esetleg a mentő kihívása miatt. Remélem, nemcsak a lakosság tartja úgy, hogy az összevonás a korábbinál rosszabb ellátást eredményezett, hanem az il­letékesek is rájöttek már, hogy a körzeti rendelőkben jobban ment a munka. S ha egy intéz­kedés nem a várt eredményt hozza, nem szégyen beismerni a tévedést, s visszaállítani az előző állapotot. Varga Katalin Maglód ★ Hegedűs István, Maglód nagy­község közös tanácsának vb-tit- kára érdeklődésünkre elmondta: valójában nem vonták össze a körzeteket, ugyanis minden terü­let továbbra Is a saját körzeti or­vosához tartozik, a változás csu­pán annyi, hogy a rendelők egv épületbe kerültek. Erre azért volt szükség, mert az egyik körzeti rendelő váróhelyisége nagyon ki­csiny mérete miatt már nem tudta feladatát ellátni. Ezért kellett má­sik épületbe áthelyezni a rendelót. Jelenleg az újonnan épült rende­lőben az anya- és csecsemővéde­lem kapott helyet — nem érkezett eddig panasz a rendelők új elren­dezésére. A mostani Intézkedés már azt a későbbi célt szolgálja, mely szerint a községben folya­matos orvosi ellátás feltételeit sze­retnék megteremteni. Ez az egész lakosság érdeke, s ezért az eset­leges átmeneti nehézségeket érde­mes vállalni, Hány kilós egy láda? Súlyát változtató csodacsiga Megkéset Lapunk 1980. május 21-i számában Három perc — te­lefon rovatunkban Megválto­zott az első két szám címmel arról irtunk, hogy a tárnoki távbeszélő-előfizetők kapcso­lási száma megváltozott, ezért 1980. április 14-től sokan hiá­ba hívták Tárnokot, nem si­került elérniük az ottani elő­fizetőket az általuk ismert és a telefonkönyvben is közölt számokon. Épnek oka az, hogy a táv­beszélő-hálózat bővítése miatt meg kellett változtatni néhány településen a számokat. Eger­vári György, a Budapest-vidé- ki Postaigazgatóság távközlési forgalmi osztályának csoport- vezetője levélben tájékoztatott bennünket az alábbiakról: két településen változtak meg a távbeszélő-kapcsolási számok. A tárnoki előfizetők számá­nak első két számjegye 53-ról 49-re változott, a sóskúti szá­mok pedig 52 helyett 48-cal kezdődnek. A számok utolsó három jegye, valamint a kör­(álták őérzéke/ők Arról értesítettek bennünket, hogy Szabó László közérdekű bejelentését ismételten kivizs­gálták: az energiatakarékossá­gi intézkedések értelmében automatikus hőfokérzékelőket építettek be a vasúti kocsikba — természetesen még nem min­den szerelvényt láttak el ilyen szerkezettel, hiszen * a szerelés fokozatosan történik. Sajnos, ezek a hőfokszabályzók nem minden esetben működnek rendeltetésszerűen — részben az ellenőrzés hiánya miatt, részben pedig azért, mert egyes utasok ezeket a berendezése­ket is megrongálják. A MÁV intézkedett, hogy a beérkező szerelvényeket, ala­posabb vizsgálatnak vessék alá, így az esetleg nem működő szabályozókat a végállomáson kijavítják, s a vonat fűtése is­mét megfelelő lesz — télen. rendelés^ időben — a betegek alig férnek el a váróhelyiség­ben. Bizonyára azért vonták ösz- sze körzeteinket, hogy így egy nagyobb, sokoldalúbb, többre és jobbra képes egységet nyer­jenek, de azt is figyelembe kell venni, hogy most sokan kilo­métereket kénytelenek gyalo­?/e pénzzel lyek — természetesen csak ha már megüresedtek —szán­tén a kukába jutnak. A tékozlás vádját látszólag könnyű elhárítanunk, s isme­rős az éppen a tékozlók által hangoztatott refrén is: meg­dolgoztam a pénzemért, s amit megvettem, kifizettem, azzal azt tes*k, amit akarok, hiszen az enyém... Ne az éhező gyermekekkel érveljünk most, s ne a múlt­tal, amikor akkora kincs volt a kenyér, hogy még a mor­zsákat is tenyerükbe gyűjtöt­ték, s megették az emberek. Gondolkozzunk el azon, hogy ha a földjeinken termett ga­bonából sült kenyeret, a gyá­raink adta üvegeket és más termékeket elherdáljuk, nem az egész ország lesz-e szegé­nyebb? S mi magunk nem le­szünk-e szegényebbek, ha egymás munkáját — ezáltal sajátunkat is — egyre kevés­bé becsüljük? P. M. biztos volt, hogy vereséget szendvednek. Nagy meglepetés volt ezért, hogy a mérkőzés a röplabdás lányok győzelmével ért véget. Marosffy Szabolcs Érd A biztonságért Vácott rendezték meg az út­törők járási tűzoltó versenyét, amelyen a sződligeti fiúraj az értékes harmadik helyet sze­rezte meg. A helybeliek gyak­ran látják gyakorlatozni a köz­ség ifjú tűzoltóit, s bár évek Alig hat éve él Budaörsön Lénárt József, de a nagyköz­ség lakói már jól ismerik őt: aktívan tevékenykedik a Ha­zafias Népfront helyi bizott­ságánál, ő szervezte meg a budaörsi nyugdíjas klubot, amelynek szakmai vezetője. Rendszeresen tájékoztatja la­kóhelye életéről a Pest me­gyei Hírlapot, 20 éve időről időre találkozhatnak nevével olvasóink a Postabontás ha­sábjain. 1906-ban született a Bőd-' rogközben. Földműves szülei nagy erőfeszítéseket tettek, hogy tanulhasson. 1927-ben szerezte meg tanítói oklevelét Sárospatakon, abban a város­ban, ahol a nagy pedagógus előd, Comenius tevékenyke­dett. Tanított tanyai iskolában, vezetett középfokú munkás­kollégiumot, alapismereti tan­folyamot, ahol a felnőtt dol­gozók ismerkedtek meg az írás, olvasás és a számolás fontos tudományával. Mint iskolaigazgató, vonult nyugdíjba, s néhány év múl­va gyermekeik, unokáik köze­lébe, Budaörsre költöztek. Sok kitüntetése van: a Közoktatás kiváló dolgozója, diplomája megszerzésének 50. évfordu­lójára arany oklevelet kapott, Budaörs nagyközség tanácsa pedig közéleti tevékenységéért emléklappal és Érdemes tár­sadalmi munkás éremmel tün­tette ki. A jövőért, holnapunkért dolgozik, s ezt a munkát nem hagyja abba, amíg erejéből futja. Volt irodája falán ez a felirat vonzotta a belépő te­kintetét: Hivatástudat, fele­lősségérzet, kötelességteljesí­tés! Ezek nem üres szavak, ha­nem Lénárt József egész éle­tét, munkásságát meghatározó hármas alapelv. Szerkesztői üzenetek K. J., Gödöllő: Arról Ír levelé­ben, hogy a helyi önkiszolgáló háztartási boltban 1 kilogrammos gipszet vásárolt, s a csomagban csak 90 dekagramm árut talált. A csomagoló vállalat címét is közöl­te, de nevét nem, Így nem tudjuk megkérdezni az illetékeseket.... K. j.-né, Vecsés: Mindnyájunk­nak vannak kellemes és kellemet­len tapasztalataink a kereskede­lemmel kapcsolatban. Előfordul, hogy a fizetéskor tévednek rová­sunkra, de arra is van példa, hogy többet adnak vissza, mint amennyi járna. Vegye figyelembe, hogy az eladó Is fáradtabb, fi­gyelmetlenebb néha: a vásárlás az elárusító és a vevő közös te­vékenysége, mindkettőjüknek fi­gyelnie kell! K. j„ Túra: Levelét megkaptuk, örülünk, hogy az említett cikket nem érezte sértőnek. Meghívását köszönjük, s ha Túrán járunk, önt is felkeressük. F. J.-né, Cegléd: Nővérével szemben szabályosan Jártak el, ugyanis a húszhetes szülési sza­badságra és a gyermekgondozási segély idejére járó szabadságot mindenki csak egyszer veheti Igénybe. Azt Írja, hogy ön is megszakította a gyes-t, felmon­dott előző munkahelyén, s ott ki­fizették a szabadságát — ez azt jelenti, hogy már azt a szabadsá­got nem veheti Igénybe. Az új munkahelyén ledolgozott négy hó­nap után azonban megilleti a sza­badság, hogy mennyi, az attól függ, hány év munkaviszonya volt. Egyébként a gyermekgondo­zási segély első évére jár csak»fl- zététt szabdság, az utána követ­kező két évre már nemi L. J„ Budaörs; F. Gy., Süly­sáp; s. L., Dunakeszi: Arról ír­nak, hogyan zajlott le lakóhelyü­kön a gyermeknap és a pedagó­gusok köszöntése, örülünk, hogy a résztvevők jól érezték magukat, s kívánjuk, a jövőben is hasonló sikert arassanak rendezvényeik. P. L.-né, Gödöllő: Az Építés­ügyi Tájékoztatási Központ buda­pesti telepén (Majakovszkij utca 7.) állandó faház- és építőanyag­bemutatót tekinthetnek meg az ér­deklődök, s ugyanitt szakemberek adnak tanácsot mindazoknak, akik a típustervek alapján építe­nek családi házat vagy nyaralót. Naponta 9 órától fél 4-ig bárki felkeresheti a telepet, s igénybe veheti a tájékoztató szolgálatot. óta nem volt Sződligeten tűz­eset, az óvatosság nem árt. Jó tudni azt, hogy van utánpótlás, s a felnőtt tűzoltók mellett ott a gyakorlott, fiatalabb korosz­tály. A verseny már lezajlott, de az úttörő tűzoltók nem tették félre szerszámaikat: továbbra is gyakorolnak, hogy tudásuk egyre tökéletesebb legyen. Szabó László Sződliget t értesítés zetszám megegyezik a koráb­bival. Megkésve bár, de értesítet­ték lapunkat, s mi is tájékoz­tathatjuk olvasóinkat. Jó lenne, ha a jövőben idejeko­rán kapnánk hírt a változá­sokról ... , A tavaszi hónapokban sokan foglalatoskodnak csigagyűjtés­sel. Ez a munka inkább türel­met és időt igényel, mint fizi­kai erőt. ezért többnyire nyug­díjasokat láthatunk a bokros, nedves területeken hajlongani. Érdemes hajnalban felkeresni a lelőhelyeket, hiszen kilo­grammonként 13 forintot fizet az átvevő a nálunk nem sokra becsült, de egyes nyugati or­szágokban csemegének számító csigáért. Varga Alajos váci olvasónk is a gyűjtők táborához tarto­zott. Mindössze három napig tevékenykedett, s ezalatt 72 ki­logramm csigát sikerült össze­gyűjtenie — elégedett lehet munkájával és az Így szerzett mellékjövedelemmel. Hogy öröme mégsem maradéktalan, annak nem a barnaházú élőlé­nyek az okai, hanem az átvé­tel egyes körülményei... 6,6 százalék Varga Alajos sérelmesnek tartja, hogy a tizenhárom fo­rint helyett csaknem egy fo­rinttal kevesebbet fizetett az átvevő. Véleménye szerint má­sik felvásárlótelepen jobban el lehetne adni, csak a Vác és környéke Áfész fizet alacso­nyabb árat. Rátkai Mihály, a Fogyasztá­si Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége mezőgazdasági osz­tályának főelőadója felvilágo­sított bennünket: minden jö­vedelem után 6,6 százalékos adót kell fizetni, jogosan von­ták le tehát a 86 fülért. Az át­vételi ár egységes mindenütt, ezért bárhol értékesíti csigáit a gyűjtő, 12 forint 14 fillért kap kilogrammjáért. — Előfordulhat, hogy nem veszik át a gyűjtőtől a csigát? — Igen. Ahogyan a gyü­mölcsfelvásárlásnál, itt is van­nak bizonyos szabályok. Csak éticsigát vesznek át a telepek, de nem közvetlenül a gyűjtés után. Előbb 48 órán át éhezhet­ni kell őket — ennyi idő kell ahhoá, hogy megtisztuljanak és elérjék végleges súlyukat. Lehet eltérés A gyűjtők általában maguk is lemérik a csigákat, mielőtt leadnák. Varga Alajos egyik al­kalommal 28 kilogramm csigát vitt a telepre, s elcsodálkozott amikor közölték vele, hogy az áru csak 25 kilogrammot nyom. Ebből természetesen szóváltás kerekedett, ugyanis olvasónk nem engedte, hogy három kilo­grammal megrövidítsék, az át­vevő pedig nem egyezett bele, hogy üresen lemérjék a ládá­kat, mondván, fölösleges, hiszen ezek ökilós ládák, s mert kettő van belőlük, az összsúlyból tíz kilogrammot kell levonni. Varga Alajos erre hozzáfo­gott, hogy csigáit visszapakolja a zsákba. Amikor kiürültek a ládák, és az átvevő nem volt je­len. lemérte a göngyöleget. Az eredmény: 7 kilogramm. — Miért nem mérik le előbb az üres ládát, s utána a csigák­kal együtt? — kérdeztük Laki Gyulától, a Vác és környéke Áfész felvásárlási telepének vezetőjétől. — Többféle ládánk van, s ezek nagyjából megegyező sú­lyúak. Attól függően, milyen fajta ládába teszi a gyűjtő a csigákat, 5—6 kilogrammot vo­nunk le az összsúlyból. — Hogyan állapítják meg az átlagsúlyt? — Lemértünk tíz egyforma ládát, s az eredményt osztjuk tízzel. Természetesen lehet el­térés az egyes ládák súlya kö­zött, de tőlünk is átlagsúlyban veszi át a Gödöllő és vidéke Áfész. — Hogyan lehetséges az, hogy a gyűjtő által lemért két láda csak hét kilogramm volt, önök mégis tízet vonnak le mindenkitől? — Nem tudom, ötkilós a legkönnyebb ládánk, így érthe­tetlen számomra, miképpen le­hetett ez a kettő ennyire köny- nyű. Nem tartom helyesnek, hogy a panaszos titokban mér­te le a göngyöleget — szólnia kellett volna az átvevőnek, mert így előfordulhat —, s bi­zonyára ez történt —, hogy va­lamit elhibáz: nem teszi fel a láda tetejét, vagy a mérleget nem kezeli megfelelően ... — A szabály értelmében a csiga nettó súlyát veszik át a felvásárlótelepek — mondta Rátkai Mihály. — ön szerint elképzelhetet­len, hogy előbb az üres ládát mérjék le, s csak utána öntsék bele a csigákat? Tanulság — Túlmunkával járna, de feltétlenül szükséges lenne, hogy a felvásárlók vállalják ezt a plusz megterhelést, mert elkerülhetnék a vitákat és a mostanihoz hasonló kellemet­lenségeket. Ez tehát a MÉSZÖV véleménye, s mi is ezt a tanul­ságot vonnánk le az itt emlí­tett esetből. Igaz, 96 mázsa csi­gát vett át a Vác és környéke Áfész felvásárlótelepe, s ez óriási mennyiség. Természete­sen ők úgy adták tovább, hogy a _ göngyöleget . átlagsúlyban számították, hiszen arra senki sem vállalkozna, hogy több száz ládát kiürít és leméri őket üresen. Azt viszont meg kell érteniük a felvásárlóknak, hogy az a pár kilogrammos eltérés, amely több mázsánál elhanya­golható. kis tételnél jelentős- A gyűjtő helyett senki sem lehet nagyvonalú. Nem dönt­heti el. hogy annak az ember­nek, aki hajnaltól estig a fű­ben keresgéli a valutát érő cse­megét, nem számít, ha mun­kájáért kevesebbet kap, mint amennyi jár. Pável Melinda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom