Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

GXÉDI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRASI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1980. JÚNIUS 1., VASÁRNAP Jobb minőség, magasabb hozam Fejleszfeni kell a takarmány termesztést Tanfolyamra jártak a kicsik Magasabb lesz a tanulólétszám Cegléd, Nagykőrös és a ceg­lédi járás állattenyésztése az V. ötéves terv időszakában jó ütemben fejlődött. A nagy­üzemi gazdaságokban a szarvasmarhák száma 18 szá­zalékkal nőtt és a háztáji ál. lományt is hozzávéve 30 700- ra emelkedett a múlt év vé­gére. A közös gazdaságokban 12, a háztájiban 38 százalék­kal volt több a sertés, szám szerint 173 ezer darab. A juh­állomány gyarapodásának mér­téke elérte a 23 százalékot. A tenyésztés magas színvonalát mutatja, hogy a jelzett terü­leten 16 szakosított szarvas- marha-, 5 szakosított sertés­telep működik, továbbá egy szarvasmarha-, két sertés és két juh törzstenyészetet tarta­nak nyilván. Ez a jelenté­keny jószágállomány számot­tevő terméket produkál. Ta­valy 358 ezer hektoliter te­jet, 4158 tonna marha- és 19125 tonna sertéshúst érté­kesített. A termelési hozamok a megyei átlagot meghaladó mértékben nőttek. A nagy­üzemekben tartott tehe­nek évi fejési átlaga ta­valy 4164 liter volt. Kimagasló eredményt ért el a kocséri Petőfi Tsz, amely magyartarka állományával is­mét megnyerte az országos tej termelési versenyt. Sertés­húsból a gazdaságok 35 szá­zalékkal többet adtak, mint 1975-ben. Az egy kocára jutó hústermelés megközelíti a 17 mázsát. t A fentiekben közölt adatok­ból következik, hogy megnö­vekedett az állatállomány ta­karmányszükséglete. Miután a termelési színvonal még nem érte el a kívánt mérté­ket, a szükséges mennyiséget csak nagyobb területen tud­ják előállítani. Ezzel a kér­déssel azért kell foglalkozni, mint ahogy a közelmúltban a párt járási végrehajtó bizott­sága is napirendre tűzte —, mert az állatlétszám bővíté­sére még további lehetőségek vannak ebben a körzetben. Kétségtelen, az eredmények­hez hozzájárult, hogy az évek során javult a takarmányter­mesztés és -felhasználás. Jobb lett a termesztés technológiá­ja, gépesítettsége, általában bővült az ehhez szükséges eszközök köre. Szélesebb kör­ben alkalmazták az új eljá­rásokat és a tudományos eredményeket. A különféle termelési rendszerek elterje­dése is ezt az utat egyenget­te. Említést érdemel a ceglé­di Lenin Termelőszövetkezet irányításával két éve működő fehérjetakarmány-termesztési gazdasági társulás, amelynek az intenzív gyeogazdálkodás- ban, az új technológiák ki­dolgozásában, bevezetésében, a melléktermékek hasznosítá­sában kell szerepet vállalnia. A pártbizottsági jelentés azt is megállapította, hogy nap­jainkban a takarmányter­mesztés színvonala még el­marad az úgynevezett árunö- vén'yekétől. A gazdaságok anyagi eszközeik viszonylag kis hánvadát fordítják a táp­anyagpótlásra, a növényvéde­lemre és a korszerű agro­technika alkalmazására. A betakarítási és tárolási veszteségek csökkentése érdekében még a jelenle­ginél többet kell tenni. Az állatállomány takar­mányszükségletét a tsz-ek és a tangazdaság általában saját termésből fedezik. A mellék- termékek közül elsősorban a karbamid és a kukoricaszár felhasználása emelkedett. A silókukorica vetésterülete több mint kétszeresére nőtt, és a javuló minőségre vall a táp­anyagérték emelkedése. Ezen a téren évek óta jó eredményt ér el az abonyi József Attila és a jászkarajenői Árpád tsz. A lucerna vetésterülete öt év alatt 20 százalékkal lett na­gyobb. A megfelelő betakarí- tó-gépek hiánya nehezíti az eredményes, gyors munkát. Évről évre jó hozamot produ­kál az abonyi József Attila és a kocséri Petőfi tsz. A gyepgazdálkodás — az utóbbi években végbement fejlődés ellenére — még mindig alacson'y színvonalú. Ha figyelembe vesszük, hogy 14 500 hektár a rét és legelő területe, akkor érthető, hogy mindent meg kell tenni a helyzet javítására. Az állami támogatással végrehajtott gyeptelepítések és -felújítások mellett az ősgyepek haszno­sításával is foglalkozni kell. A gyepgazdálkodás a cegléd- berceli Egyetértés, a nyárs­apáti Haladás és az albertir- sai Szabadság tsz-ben fejlő­dött leginkább. Ha azt a látomást, amelyet a napokban a ceglédi Kossuth Művelődési Központban, a színesfényképezők baráti köre rendezésében Kaczur Pál kép­soraiból láthattam, elmesélném, akkor így kezdeném a mesét: egyszer volt, hol nem volt, sok felé volt, Bajkál-tavon in­nen, Kaszpi-tengeren túl, ba­rangolt egy világjáró. Nem volt mása, csak fényképezőgé­pe, meg kíváncsisága. Ügy gondolta, ha már felkereke­dett. sokadik útjáról sem tér haza üres kézzel. Hoz egy ma­roknyit Közép-Ázsia kincsei­ből, persze jelképesen, hogy megoszthassa barátaival, isme­rőseivel. Filmkockákra rögzí­tett hát ezeregy csodát. Mint szellemet a palackba zárva, úgy hozta magával hangleme­zen a távoli vidék muzsiká­ját, hazai fülnek szokatlant, ismeretlent és megosztotta mindezt barátaival, ismerő­seivel, a szép iránt érdeklődő emberekkel. így került tulajdonképpen Ceglédre, röpke másfél órára látomásnyi színes fényképe­ken, vászonra vetítve Türkmé- nia. Üzbegisztán, Tádzsikisz­tán megannyi szépsége, mint­egy ízelítőként. Rendszeres vetítések A színesfénvképezők baráti köre bemutatóinak már szinte hagyománya van. Népes a né­zőközönség, s fogékony a szép­re. Várva várja az időnként sorba kerülő bemutatót, legyen szó akár honi tájról, szűkebb pátriánkról a városról, vagy messzi vidékekről. A nézőnek élmény minden ilyen vetített esemény. Hálásan rácsodálko­zik a számára érdekesre, szo­katlanra. s megjegyzi, amit eddig nem tudott, az ilven, s ehhez hasonló bemutatók se­gítségével. Az idős és a fiatal ceglédiek előtt nem ismeret­len a képeket készítő Kaczur Pál neve. hiszen itt él a vá­rosban. ismerik mint régi fényképészt, riport és portré képek készítőjét, újabban pe­dig, mint a baráti kör tevé­keny. szervező, segítőkész ve­zetőségi tagját. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a' húshasznú szarvasmarha­tenyésztéssel, a juhállo­mány fejlesztésével egy időben a gyepterületek fű­hozamát növelni kell. A legeltetésnek a mostaninál nagyobb szerepet kell szánni. További feladatként szabta meg a tömegtakarmány-ter- mesztés színvonalának eme­lését, az elhanyagolt gyepte­rületek hasznosítását, ezzel kapcsolatban az állami tá­mogatás összpontosított fel- használását és a lehetőség szerinti öntözést. Gyorsabban kell elterjeszteni a korszerű betakarítási és tárolási mód­szereket a termelési költségek csökkentése érdekében. Ezek­nek a teendőknek a megva­lósításából egyaránt részt kell vállalnia a fehérjetakar­mány-termelési rendszernek, a Dél-Pest megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Gazdasági Tár­sulásnak és a talaj és takar­mányvizsgáló laboratórium­nak. I S hogy visszatérjünk a lá­tottakra: valóban, maroknyi, diakoekákon őrzött, dobozba zárt kincset hozott közép­ázsiai útjáról. A vetítővásznon sorra felvillantak a számunk­ra ismeretlen városok, tájak. Itt mosolyogtak a vendéget szívesen látó, barátkozó keleti emberek. Megcsodálhattuk a szamarkandi óváros főterét, a Regisztánt, a Bibi-Hamim mecset ezernyi cirádáját, a ke­rámia bevonatú díszítőelemek csodálatos kékjét, aranyát és prófétai zöldjét. Láthattunk bokharai imatornyot (lehet, va­lamikor erre kóborolt az örök mókázó, igazságosan leckézte­tő mesehős, Naszreddin Hod- zsa is). A díszes tornyokon épületeken ott volt az iszlám emberábrázolást tiltó szigorú­sága, a geometrikus formák, arabeszkek, növényi inda-mo­tívumok gyakran írásjelekbe hajló figyelemkeltése: a Ko­rán-idézet. Láthattunk restau­rátorokat, akik a jövőnek men­tik a múlt emlékeit, saslikot sütő vidám tadzsik fiút, dusa- nabei piaci árusokat, aranyos Beiratkoztak az első osztá­lyosok, a jövő tanév első osz­tályosai. A nagycsoportosok június első hetében elbúcsúz­nak az óvodától és kisgyerek- koruk új szakaszára, a kisis­koláskorra készülnek. Azaz már felkészültek, hiszen az óvodai nevelési program igen jó alapot ad az iskolai tanul­mányokra való felkészítéshez. Többen vannak, akik vala­milyen ok következtében nem voltak óvodások. Számukra az óvoda helyett egyéves, iskolá­ra előkészítő tanfolyamot szer­veztünk, a tanyai iskolában és a belterületi gyermekek ré­szére a Táncsics iskolában. Ezen a tanfolyamon összesen 54-en vettek részt Hátránnyal kezdik Ezzel a város külterü­leti iskoláiban beiratkozott tanulók mindegyike vagy óvodás volt, vagy egyéves előkészítőre járt. Ebben is megmutatkozik a haszna a Budai úti és a Gerje-telepi óvodák létrehozásának, továb­bá a tanyán tanító pedagógu­sok lelkiismeretes felkészítő munkájának. A négy belterületi iskola körzetében 15 olyan gyermek van, aki sem óvodába, sem előkészítőre nem járt. Ezek­ben a napokban hozzá lehet kezdeni — a szülők és a pe­dagógusok bevonásával — fel­zárkóztatásukhoz, mert ők igen nagy hátránnyal kezdik az általános iskolát. A hátra­levő hetekben, hónapokban még sokat lehet tenni értük! Az első osztályosok száma egyébként ismét jelentősen nőtt. A nyolcadik osztályok­ból június közepén 391 tanuló ballag, a beiratkozott elsősök száma 655. A nagyobb létszám és a kidolgozottabb iskola- érettségi vizsgálat következté­ben. 30 fölé emelkedett azok száma, akiknél ingerszegény, hátrányos családi, szociális szállal meseszép hímzést ké­szítő, fürge ujjú nőt, taskenti óvárosi utcasort, s a másfél évtizeddel ezelőtti hatalmas földrengés emlékművét, a Ka- ra-Kum sivatag sivó homok­ját, a Kopet-Dag hegység ko­pár sziklarengetegét. Ashabad kedves városképét, parkjait, azt, hogy a vidéken valóban él az a mondás: „mielőtt egy fát kivágnál, ültess helyette négyet” — így lesz üde város a sivatagban. Az ashabadi Le­nin szobor talapzatát türkmén mintás szőnyegmintás, csodá­latos majolika borítja. Kaftán és gránátalma S lehetne tovább idézni eze­ket, a virágképekkel záruló etűdöket, a Látomás című so­rozat bemutatóját. Gránátalma és elmélkedő kaftános öreg, kézműves a ko­vácsműhelyből, poroszkáló csacsi, kék mecsetek és szik­rázó fények — Iá iláhá illa ’Hah —, még sokáig megma­radnak a közönség emlékeze­tében. Eszes Katalin körülményeket tártak fel a szakemberek. Számunkra az a legelőnyösebb, ha korrekciós első osztályban kezdik meg tanulmányaikat, ahol 15-ös létszámú osztályokban főleg az első hónapokban könnyített tananyagot sajátíthatnak el. Később gyorsítják a tempót, és a normál első osztály anya­gát végzik el, tanulmányaikat a normál iskola második osz­tályában folytathatják. Belterületen ismét előfor­dulhat 38—42-es osztálylét­szám, s ez bizony különösen a lassabban haladó részére hát­rányos, A jövő tanévtől a Mé­száros iskolában sok éve mű­ködő korrekciós osztály mel­lett a Földváry iskola Vörös­marty téri tantermében is indítunk ilyen kislétszámú osztályt. Aránytalanságok mutatkoz­nak az egyes belterületi isko­lák felvételi lehetőségei és a beiratkozás számadatai kö­zött. A Földváry 3, a Táncsics A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett ' működő környezetvédelmi munkabi­zottság a napokban tárgyalta meg az idei év legfontosabb teendőit. A bizottság tagjai több beszámolót hallgattak és vitattak meg. A környezetvédelem fontos­ságát bizonyítja; törvényes eszközök állnak 'az igazgatási szervek rendelkezésére, hogy az egészséges, természetszerű környezetet oktalanul és bün­tetlenül ne pusztíthassa senki. Űjabb kutatási témakört je­lentenek a klimatológusok számára egyre növekvő, épülő városaink és azok környéke. A nagyfokú burkolás (aszfalt, tégla, kövezet) és fogyatkozó szabad talajfelszín sivatagi Vi­szonyokat eredményez. Hőszi­getek alakulnak ki nyáron, télen az átlagosnál nagyobb hőingadozás lép fel — akár a kősivatagokban. Mai ismere­teink szerint a „városi sivata­gok” ellen csak a növényzet, a helyesen megválasztott, nagy borítóképességű fák, cserjék és füves területek nyújtanak kiegyenlítést hőmérsékletben, légmozgásban egyaránt. Nap­jainkban az emberközpontú városszerkezet kialakítása fontos követelmény a kis és közepes lélekszámú városok­ban is. Általában gyakoribb a pa­nasz a kedvezőtlen jelensé­gekkel kapcsolatban, mint a tényleges munka Ilyen örök­zöld téma a szemét, a piszok, a por, az ésszerűtlen hulladék­tárolás. Ezért kezdeményezte a munkabizottság a vállalatok közötti versenyt a környezet tisztaságáért. Örömmel álla­pítható meg, hogy az üzemek élénk érdeklődést mutattak a felhívás iránt; A verseny tény­Vasárnap Vízilabda: A városi uszodá­ban rendezik meg a Ceglédi VSE—MAFC, OB II-es mérkő­zést, délelőtt 11 órától. A Vasutas esélyes rá, hogy . a ta­vaszi idényt — ez az utolsó forduló — az első öt között zárja. Kézilabda: A Vasutas sport­telepen délután két órakor kezdődik a Ceglédi VSE—Tó­almás megyebajnoki női talál­kozó. A ceglédiek legutóbb nyertek Dunakeszin, így a har­madik helyen állnak a baj­nokságban. Most esélyük van ennek a helyezésnek a meg­szilárdítására. Három órától az ifjúságiak mérik össze ere­jüket. Labdarúgás: A Vasutas sporttelepen öt órai kezdet­tel Ceglédi VSE—Vácszent- ■ lászló megyebajnoki mérkő- I zés. A Vasútas két utolsó mér­5, a Várkonyi és Mészáros 4—4 első osztályt indíthat Egy 36-os átlagos osztálylét­számot tekintve a beiratko­zottak egy részét a Mészárosból és a Várkonyiból, a Táncsics­ba, egy részét a Földváryba kell irányítani. Az általános iskolák igazgatói ennek meg­beszélésére rövidesen szülői értekezletet tartanak az érde­keltek részére. Jó feltételek A zsúfoltság csökkentése érdekében, tehát a gyermekek miatt, nem szabad idegenked­niük a szülőknek a peremke­rületi iskoláktól (Szűcs-tetep, Kinizsi utca, Déli-út, Bajcsy- Zsilinszky út), hiszen ott is ugyanolyan jó feltételek kö­zött tanítják ugyanazt a tan­anyagot, amelyet a zsúfoltabb központi iskolákban. Szabó Alfréd városi tanácsos, a művelődésügyi osztály vezetője leges mozgalmat jelent, a kö­zeljövőben és az ősz folyamán egy öttagú értékelő bizottság keresi fel az ebben részt vevő vállalatokat. A két szemle alapján a végső sorrendet a pontszámok döntik el. A ver­senynek mindenki győztese lesz, aki javít az üzemi kör­nyezet mostani képén, hiszen ez a munkahelyi jó közérzet kialakításának egyik módja. Napirendre került a város értékes fáinak, cserjéinek, fa­csoportjainak, ligeteinek, faso­rainak megóvása. Cegléd és környéke számos értéket tar­togat, ezek megvédésére, tar­tós megjelölésére és nyilván­tartásba vételére előkészülete­ket tesznek. A munkabizott­ság tagjai tervezetet állítanak össze, valamennyi javaslatu­kat külön megindokolva. A Hazafias Népfront városi bi­zottsága szívesen fogad min­den jó ötletet, számítva a la­kosság segítségére. A kijelölés szempontja a fás növény jelentékeny kora, kü­lönlegesen nagy, vagy a szoká­sostól eltérő alakja, művelő­déstörténeti vagy várostörté­neti jelentősége, látkép! szere­pe, egzotikus értéke. Még az idén felterjesztik a védett fák listáját _a megyei tanácshoz. A lajstromba vett fákat úgy óv­ják, mint a műemlék jellegű épületeket. Surányi Dezső Falu — ipar Háromezer munkás Nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ipar is fejlődik a ceglédi járásban. Az ipart most 3 ezer ember képviseli és ter­melő munkájuk értéke évi 950 millió forint. kőzését idegenben vívta, az egyiken bravúros győzelmet aratott Érden, a másikon csú­fos vereséget szenvedett az ÉGSZÖV ellen. Fél négytől az ifjúságiak találkoznak. Hétfő Asztalitenisz: Befejezéséhez közeledik az asztalitenisz NB I. tavaszi idénye. A CVSE va­sárnap Budapesten játszik a Ganz MÁV AG-gál, hétfőn új­ra asztalhoz kell állnia, a többszörös magyar bajnok Bp. Spartacus ellen. A CVSE a MÁVAG-nál szeretne megle­petést okozni, amire a Sparta­cus ellen nincs már reális esély. Klampár és Jónyer a vendégek legjobbjai, világbaj­nokok, kitűnő játékosok. Az összecsapás öt órakor kezdő­dik a Vasutas Teleki utcai kultúrházában. U. L. Sarokkanapé, öt elemből Üj, öt elemből álló sarokkanapét készítettek Cegléden a Stylus Faipari Szövetkezetben. A képen a mintadarabon a befejezés előtti utolsó munkálatokat végzik. Apáti-Tóth Sándor felvétele T. T. A világjáró fényképész Fotóin Közép-Ázsia szép tájai Az egészséges környezetért Lajstromba veszik a fákat Tisztasági verseny a vállalatoknál A hét vége sportműsora Klampár és lényer Cegléden Érdekes események, bajnoki mérkőzések \ k » i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom