Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-11 / 135. szám

1980. JÜNIUS ».„SZERDA üícrrr "4$? “M xfunap Hefi jogi tanácsok • Az eltartásról. Olvasónk 1972-ben eltartási szerződést kötött felesége szü­leivel. Feleségével közösen vál­lalták az öreg szülők eltartá­sát, mivel beteg lett az asszony nem tudták az eltartást telje­síteni, felbontották a tartási szerződést. Egyik rokonuk vál­lalta ezután, de az öreg szü­lők azzal nem kötöttek eltar­tási szerződést. Olvasónk szü­lői ragaszkodásból, emberség­ből a szerződés felbontása el­lenére tovább tartották, ápol­ták, és el is temettették az öregeket. A levélből az állapít­ható meg, hogy mégis a rokon jutott az öregek vagyonához, pénzéhez. Ebből ők nem kap­tak semmit. Most azt kérdezik, támaszt­hatnak-e a rokonnal szemben valamilyen igényt? Olvasónk levelében sok tisz­tázatlan kérdés van. Ha az öreg szülőkkel tanácsi jóváha­gyással záradékolt . eltartási szerződést kötöttek, azt nem lehet csak egyoldalúan, min­den következmény nélkül fel­bontani. Rokonuk így nem is köthetett a szülők eltartására egy másik szerződést. Hogy a rokon mégis bejutott az öre­gek házába, és hozzájutott azok pénzéhez, sőt ha jól ér­telmezzük a levelet, meg az ingatlant is ö adta el, amely­nek árából olvasónk nem ré­szesült, ahhoz szükséges volt az elhunyt szülők hozzájáru­lása is. Ha ilyen nem volt, ak­kor jogcím nélkül kerültek a lakásba, de még mindig nem jogosultak arra, hogy az in­gatlant eladják. Ehhez az is kellett, hogy valamilyen cí­men tulajdonjogot szerezze­nek, mert hiszen senki sem ruházhatja át valamely ingat­lannak a tulajdonjogát, ha nem rendelkezik ingatlan átruházá­si (tulajdonosi) jogosultsággal. Azt sejtjük, hogy öröklés út­ján jutott az ingatlannak egy részéhez a rokon, de éppen úgy örökös volt olvasónk fele­sége is, feltéve, ha az öreg szülők után végrendelet nem maradt hátra. A takarékbetét­ben elhelyezett pénzösszeg is végrendelet hiányában a tör­vényes öröklés rendje szerint a leszármazókat illeti. Ügy ítéljük meg, hogy olvasónk fe­leségét is, éppen úgy, mint ro­konukat, aki egyébként felesé­gének a testvére, megillette az ingatlan, illetve ingóság fele része. Ha a testvér mindezek­kel szabadon rendelkezett, ve­le szemben visszakövetelési joguk van, az a kiadás pedig, amely az öreg szülők eltartá­sára, eltemettetésére lett for­dítva, terheli a rokonhagyaté­ki részét is. Az ügy bonyolult­nak látszik, főleg a levél alap­ján. ezért azt tanácsoljuk, per­indítás előtt feltétlen keresse fel a bíróságot panasznapon, vagy forduljon ügyvédhez. • Aki éjszakai munkát vé­gez, azt annyi órára eső éj­szakai pótlék illeti meg, ahány órát a napi törvényes munka­idejéből este 10 órától reggel 6-ig ledolgozott. Olvasónk személyesen kere­sett fel bennünket, elhozta a vállalati kollektív szerződést. Ebben az áll, hogy „éjszakai munka az este 22 órától reg­gel 6 óráig végzett munka. Három 8 órás műszak esetén a harmadik műszak az éjsza­kai munka.” Olvasónk — és ebben nem áll egyedül —, szolgálati ide­je reggel 5 órától éjjel 1 óráig tart. E szerint 4 óra munkája esik a jogszabályban megha­tározott időtartam közé. (Este 22 órától reggel 6 óráig.) Ol­vasónkat, amikor igényét elő­terjesztette munkahelyén, el­utasították, mondván, hogy a kollektív szerződés értelmében nem jár éjszakai pótlék, úgy ahogy korábban hasonló be­osztású dolgozók kérelmét is elutasították. MOZIMŰSOR JÜNIUS 12-TÖL 18-IG ABONY 12— 13: Szerelmi vallomás I—II. 14—15: Államérdek* 16—17: Detektív két tűz között* BUDAKESZI, Kertmozi 15: Gyilkosság az Orient expresszen* 16—17: Félénk vagyok, de hódítani akarok 18—19: Az erőd** BUDAÖRS 15: A rézhegyek királynéié (du.) 13— 15: Casanova I—II.*** 16—18: Földi űrutazás CEGLÉD, Szabadság 12—15: Kojak Budapesten 16—18: Anton, a varázsló (du.) Államérdek* (este) CEGLÉD, Mese 12—18: Balanel, az idomár CEGLÉD, Művész 12—18: Talán az ördög** DABAS 12—13: Élve vagy halva 14— 15: A rejtelmes sziget 16—17: Csendes amerikai Prágában* DUNAHARASZTI 12—13: Fantozzi* 15: A Pál utcai fiúk (du.) 14—15: Nada csoport** 16—17: Kojak Budapesten DUNAKESZI. Vörös Villog 12—17: Apokalipszis, most I—II.** 14— 15: A gejzírvölgy titka (du.) DUNAKESZI. József Attila 12: Szöktetés** 15: A gejzírvölgy titka i (du.) 15— 16: Apokalipszis, most I—II.** 18: Utolsó előtti ítélet** ÉRD 12—13: Futárszolgálat 15: A pofon* 16— 17: Nada csoport** FÓT 12—13: Kabaré** 14—15: Futárszolgálat 16—17: Good bye és ámen** GÖDÖLLŐ 12—15: A fekete varázsló ajándéka (du.) A nagy álom** (este) 16—18: A Koppányi aga testamentuma (du.) Kígyótojás*** (este) GYAl 12—13: Mennyire szerettük egymást* 14—15: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók 16—17: Ezüstnyereg LEÁNYFALU. Kertmozi 12—13: Az első kísértés** 14—15: Az utolsó valcer 16—17: örült nők ketrece** MONOR 14—15: Nuki majom kalandjai (du.) 13— 15: Félelem a város felett** 16—17: Szarvacska, manócska (du.) 16—18: Tizenhármas: vesztes szám* MONOR, Kertmozi 12—13: Üdülők* 14— 15: A hosszú hétvége* 16—18: Sokat akar a szarka* NAGYKATA 12—13: Papucs és rózsa I—II. 14—15: A szabadság fantomja** 15: A dzsungel könyve (du.) 16—17: Hulot úr közlekedik NAGYKŐRÖS, Arany János 12—15: A farkas nyomában (du.) Detektív két tűz között* (este) 16—18: Kojak Budapesten PIU5VORÖSVAR 12—13: Bizalom* 14—15: A nagy balhé 16—17: Ostrom POMAZ 12—13: Kojak Budapesten 14—15: Az egér és a macska 16—17: Kabaré** RÁCKEVE 12—13: Az egér és a macska 14—15: Ezüstnyereg 16—17: Mennyire szerettük egymást* SZENTENDRE 12—15: Földi űrutazás 16—18: Hüvelyk Matyi (du.) Fantozzi* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 12—13: Ezüstnyereg 14—15: Csínom Palkó (du.) Fantozzi* (este) 16—17: Az egér és a macska TAPIÓSZELE 12—13: A szabadság fantom ja** 14—15: Gyilkosságok péntek este* 16—17: Huszárkisasszony VÁC, Kultúr 12— 15: Good bye és ámen* 16—18: Péter cár és a szerecsen (du.) Hazatérés** (este) VÁC, Művelődési Központ 13: A három testőr 14: A négy testőr 15: Kincskereső kisködmön VECSÉS 14—15: A kis Muck története (du.) 13— 15: Kígyótojás*** 16—17: A fekete varázsló (du.) A bűn története I—II. (este) • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. **• Csak 18 éven felülieknek. Először is a kollektív szer­ződés szabályai ellenkeznek a jogszabállyal. Ennélfogva nem érvényes az a kikötés, hogy a harmadik műszakban végzett munka minősül éjszakai mun­kának. Ez a kikötés akkor lenne helytálló, ha a harmadik műszak este 22 órától reggel 6 óráig tartana. Minthogy je­len esetben más a helyzet, az éjszakai pótlék szempontjából a munkaidő kezdete és a mun­kaidő vége is beleesik az em­lített időszakba, ezért olva­sónkat és társait megilleti az éjszakai pótlék, függetlenül attól, hogy egy-, két- vagy há­romműszakos üzemben dolgo­zik-e, továbbá hogy az éjsza­kai munkát az első vagy a harmadik műszakba beosztva teljesítette-e. Hasonló ügyben a Legfelsőbb Bíróság utalt a 6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. ren­delet 2. §-ára. E szerint az éj­szakai pótlék mértéke 10 szá­zalék, a kollektív szerződés azonban ennél magasabb mér­tékű éjszakai pótlékot is meg­állapíthat. Erre utalással ol­vasónk esetében a kollektív szerződésnek az a rendelkezése viszont már érvényes, hogy náluk az éjszakai pótlékot 30 százalékban állapították meg. Ennek megfelelően kell idő­arányosan kifizetni a díjat. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései A tanács felelősségéről Az egyik városra évtizedek óta nem tapasztalt felhőszaka­dás zúdult. Egy házaspár tu­lajdonában álló ház előtt hú­zódó és a tanács kezelésében levő vízelvezető csatorna tel­jesen eldugult állapotban volt, s így az esővizet nem tudta átereszteni, A tanács megbí­zottjai a helyszínen megállapí­tották: az ingatlanon felgyü­lemlett víz következtében az épület belső főfala és a vá­laszfalak, valamint a helyisé­gek padlózata megsüllyedt, a ház életveszélyes és harminc napon belül le kell bontani. A házaspár részére másfélszo­bás, összkomfortos lakást utal­tak ki. A háztulajdonosok kártéríté­sért az Állami Biztosítóhoz fordultak, amelynek kárbecs­lője megállapította: az épület gazdaságosan helyreállítható, s ennek költségére hetvenezer forintot kaptak. Ezek után a házaspár az állami közjegy­zőtől előzetes bizonyítási eljá­rás lefolytatását kérte és en­nek során a kirendelt igaz­ságügyi szakértő véleménye is az volt, hogy az épület kija­vítható. Eközben azonban a ház lebontása már megtörtént. Ilyen előzmények után a há­zaspár a városi tanács műsza­ki osztálya ellen 360 ezer fo­rint kártérítés megfizetéséért pert indított. A megyei bíró­ság szakértői vélemény alap­ján megállapította, hogy a ká­rosodás előtt a ház iorgalmi értéké 380 ezer forint volt. A Kár azért következett be, mert a csatornát a tanács nem tar­totta tisztán és tévesen intéz­kedett a lebontás iránt. A bí­róság — bár a tanácsot a tör­téntekért felelősnek tartotta — azonban kártérítési kötelezett- segét azért nem állapította meg, mert a lebontásról szóló határozat ellen a háztulajdo­nosok nem fellebbeztek. Ezért Keresetüket elutasította. Másodfokon az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely közbenső ítéletében a megyei bíróság döntését hatá­lyon kívül helyezte, egyben ki­mondta: a tanács kártérítéssel tartozik. — A csatorna tisztításáról és karbantartásáról a tanács nem gondoskodott, emiatt a csatornarendszer a lezúdult víztömeget nem tudta elvezet­ni — hangzik az ítélet. — Tíz nap rendeletéiből Az egyes tömegközlekedési vállalatok utasainak köte­lező baleset- és poggyászbizto­sításáról a 14/1980. (V. 17.) MT. sz. rendelet rendelkezik. '(Tanácsok Közlönye 21. sz.) A nyugellátások és egyéb el­látások kiegészítéséről a Taná­csok Közlönye május 29-i szá­mában is megjelent a 17/1980. i(V. 23.) MT. számú rendelet. A magánszemélyek gépjár­mű-használatáról szóló 3/1980. i(II. 6.) MT. sz. rendelet végre­hajtására kiadott 5/1980. (II. 6.) KPM-MÉM. számú együttes rendelet értelmezésének egyes kérdéseihez a KPM és a MÉM miniszter irányelveket adott ki, amelyet az érdekel­tek a Tanácsok Közlönye 21. számából ismerhetnek meg. Az elzárás végrehajtása so­rán a szabálysértési hatóságra háruló feladatokról a 3/1980. ÍV. 23.) IM-BM-PM. rendelet rendelkezik. (Magyar, Közlöny 35. sz.) A magánkereskedelemben használandó egyéni védőfelsze­relésekről a belkereskedelmi miniszter 8/1980. (V. 29.) Bk. M. számú rendeletében rendel­kezik. (Magyar Közlöny 36. sz.) A magasabb vezető állású dolgozók premizálásáról és ju­talmazásáról ugyanebben a május 29-én megjelent hivata­los lapban találják meg az ér­dekeltek a 10/1980. (V. 9.) KPM. rendeletet. Ezért a terhére fölrótt kárért felelősséggel tartozik. A ház lebontásának szükségessége fe­lől ellentétes vélemények van­nak. Ezek közül a tanácsit kell elfogadni, mert a helyi körül­mények ismeretében állapítot­ta meg, hogy az épületet nem lehet kijavítani. Kellő alap nélkül nem is hozott volna ilyen határozatot, hiszen ez az intézkedés saját felelősségének súlyosbodását eredményezte. Helyes a szakértő véleménye, hogy a házaspárt háromszáz- ezer forint kár érte. — A tanács a tulajdonosnak megfelelő lakást biztosított, aminek forgalmi értéke van — hangzik tovább az ítélet indoklása. — Az új eljárás­ban ingatlanszakértő meghall­gatása után kell állást foglal­ni abban a kérdésben, hogy a részükre kiutalt lakás bér­leti joga milyen értéket kép­visel és ennek betudásával kell megállapítani, hogy a to­vábbi kártérítés megilleti-e őket, és ha igen, milyen ősz- szegben. Az áruló fénykép Az egyik vendéglőben két férfi összeszólalkozása tettle­gessé fajult. A támadót, aki súlyos sérüléseket okozott, szabadságvesztésre ítélték, az alulmaradt ember pedig kár­térítési pert indított ellene. Keresetéhez színes fényképfel­vételeket csatolt, amelyeket arcsérüléseiről rögtön a bán­talmazások elszenvedése után készíttetett. A tárgyaláson vita volt, hogy a fényképek készí­tésének díját is fölszámíthat­ja-e. A perben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a bántalmazót kártérítésre és a fényképek csináltatási díjának megfizetésére kötelezte. A döntés indokolása szerint a sérült támadója ellen kárté­rítési igénnyel kívánt fellép­ni, azt pedig neki kellett bi­zonyítania, hogy sérülése, s ennek folytán kára keletke­zett. Helyesen járt el, amikor sebei jellegének, s mértékének igazolásául fényképfelvétele­ket készíttetett, amelyek hi­telesen igazolják a bántalma­zások nyomait. Ezeket a fény­képeket a nyomozó hatóság a támadó ellen indult eljárás­kor a megvert embertől el­kérte és a büntető iratokhoz csatolta, mert ezekkel az el­szenvedett sérüléseket szem­léltetően lehetett igazolni. Kiverték a fél szemét Vita közben egy segédmun­kás szemen ütötte egy nyug­díjas társát, aki ennek követ­keztében bal szeme látóképes­ségét teljesen elvesztette és azóta csak nagyfokban rövid­látó jobb szemével lát. A nyugdíjas, támadója ellen, ke­resetvesztesége és tizenkétezer forint nem vagyoni kára meg­térítéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy fizikai mun­kát nem tud többé végezni, mert a jobb szem látóideg­Rendelefek és határozatok nyomában Állásvadászat, csapdákkal Ha valaki felmérést készíte­ne, melyek szót használják a legtöbbet ezekben a napokban az utolsó éves egyetemisták és főiskolások, a szavak verse­nyét a pályázat nyerné. Ho­vá pályáztál? Elfogadták a pályázatod? Olvastad a pályá­zati kiírásokat? Ezekkel a kérdésekkel bombázza egy­mást tizenöt-tizenhatezer dip­lomásjelölt. Jelezve, hogy a munkahelykeresés hagyomá­nyos izgalmait tovább fokoz­za az elhelyezkedésüket sza­bályozó kötelező pályázati rendszer. Újdonságot ez csak az újszülött egyetemistáknak jelent, hiszen 1968-ban kísér­etképpen már bevezették né­hány területen, elsősorban a végzősök jobb tájékoztatására. A munkáltatók pályázatokat írhattak ki, remélve, hogy a fiatal szakemberek pályavá­lasztásában találkozik az egyéni és a közösségi érdek. A remény sajnos meghiúsult. Tájékozatlanság 1976 nyarán született az újabb döntés: minisztertaná­csi határozat, amely szerint szabályozni kell a kezdő dip­lomás szakemberek munkába állását. Az 1977. január 1. után nappali tagozaton végző egyetemi, főiskolai hallgató csak pályázati úton helyezked­het el. Mi indokolta ezt a rendeletet? A pályázati rendszer egy nagyobb munkaerő-gazdálko­dási program egyik fejezete. A hetvenes évtizedben a nép- gazdasági ágazatokban növe­kedtek a munkaerőigények. A szakágazatok között területen­ként és helyileg egyaránt fel­tűnő különbségek jelentkeztek a szakember-ellátottságban. A legnagyobb gondok oktatási, egészségügyi és jogi pályán ke­letkeztek. Jellemző volt a vi­déki pedagógushiány. A határozat célja, hogy az állások betöltésében társadal­mi igények tükröződjenek, a pályaválasztás minél kevésbé legyen bürokratikus ügyinté- zésű. Mindez együttesen hívta életre az elhelyezkedés új rendszerét: a munkáltatók csak pályázati úton létesíthet­nek munkaviszonyt. A pálya­kezdő címke három évig hasz­nálható. Ha ezalatt a fiatal szakember úgy véli, nem vég­zettségének megfelelően fog­lalkoztatják, módosíthatja pá­lyáját, de csak a pályázati rendszer útján. A rendelet megjelenése meg­mozgatta a közvéleményt. A fő ok a tájékozatlanság, a kez­detben tapasztalható visszás­ságok voltak. A munkáltatók egy része — a szakemberrel kevésbé ellátottak — saját gondjaik megoldásaként ér­telmezik a határozatot. Má­sok még mindig nem tudják a pályázat meghirdetésének határidejét, a kiírás helyét, nem ismerik az egyetemek, főiskolák kínálatát. Sorrend A feltételek értelmében a hallgató három helyre nyújt­hat be pályázatot. A rendelet egyik gyenge pontja éppen ez, mivel a megjelölt három hely­ből kettő rendszerint irreális. Nem ritka, hogy ugyanazt az állást többen is kiszemelik. Ilyenkor az egyetem az ér­demjegyek, a közösségi mun­ka és egyéb szempontok alap­ján ajánlási sorrendet állít össze. Az ajánlólistát a mun­káltatók gyakran nem veszik figyelembe. A négyéves pályázati rend­szer kérdőjelei tükrözik a szakemberek képzése és al­kalmazása közötti ellentmon­dásokat, egyes ágazatokban a képzési aránytalanságokat. Néhány területen a pályakez­dő szakemberek kereslete és kínálata közötti feszültségek a tervszerűség hiányára mutat­nak rá. Koordinálás A szellemi kapacitás pazar­lását megkötő, a koordinálá­sukat megalapozó pályázati rendszer nem sérti a szabad munkavállalás elvét. A szak- képzettségnek megfelelő állást bárki megpályázhatja. Rend-, kívül nehéz adminisztratív előírásokkal megtalálni az összhangot a munkaerőigé­nyek és a friss diplomások el­képzelései között. A pályázat kötelező, de szándékai ellené­re senkit sem lehet tanári pá­lyára állítani. Az alapelv ér­vényesülése sem oldhatja meg persze teljesen a területi aránytalanságokat Az egyik megoldás például az lehetne, hogy az egyetemi felvételit összekötnék a diploma utáni időkre szóló kötelezettséggel. Talán megszüntetné az állás­vadászatok jelenlegi csapdáit. Csontos Tibor hártyájának leválását okozhat­ná. Ez a szeme amúgy is romlik, és a jövőben komoly látászavarokkal kell számol­nia. A járásbíróság a keresetnek helyt adott és a támadót a keresetveszteség megtérítésére, valamint 12 ezer forint meg­fizetésére kötelezte. Fellebbe­zésre a megyei bíróság ezt az ítéletet annyiban változtat­ta meg, hogy a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igényt elutasította. Ezt azzal indokol­ta, hogy a két évvel ezelőtt történt károkozás időpontjá­ban ilyen követelés nem volt érvényesíthető. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely mindkét ítéletet^ hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, va­lamint új határozat hozatalá­ra utasította. A döntés indoklása szerint tény, hogy nem vagyoni kár megtérítését csak az 1978. március elseje után történt károkozó magatartás esetén le­het igényelni, a támadás pe­dig ennél korábban történt. A nyugdíjas arra hivatkozott, hogy szemsérülése miatt állá­sát kénytelen volt feladni. Most másutt dolgozik, de ezt a munkáját is csak átmeneti­leg tudja ellátni. Tehát a sé­rülés következtében a jövőben olyan többletkiadásai merül­hetnek fel, illetve olyan anya­gi előnyök maradhatnak el, amelyek összegszerűségét most nem lehet megállapítani. Az eljárt bíróságoknak ezért tisz­tázniuk kellett volna, hogy ezek az állítások a valóság­nak megfelelnek-e. Az orvos­szakértő szerint ugyanis a nyugdíjas nehéz fizikai mun­kát valóban nem végezhet többé, mert a látóideg-hártya leválásának veszélye fenyeget­né. Ezért meg keil állapítani, melyek azok a munkák, ame­lyeket megmaradt szemének súlyos romlása, vagy a vakság bekövetkezésének veszélye nél­kül nem végezhet el. — Amennyiben a nyugdíjas igazolni tudja, hogy a bántal­mazás következtében keletke­zett szemsérülése, illetve látó­képessége részbeni elvesztése miatt a jövőben pontosan ki nem számítható, de bizonyo­san bekövetkező károsodással kell számolnia, úgy jogosan tart igényt arra. hogy táma­dóiát a bíróság általános kár­térítés fizetésére kötelezze — szögezte le a Legfelsőbb Bíró­ság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom