Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-11 / 135. szám

rr.sr »zerrt 1980. JÚNIUS 11., SZERDA KOSZORÚZÁSOK Kaffka Margit születésének centenáriuma Kaffka Margit születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartot­tak kedden az író sírjánál a Farkasréti temetőben. A sír­emlékre a Kulturális Minisz­térium képviseletében Zimo- nyi Zoltán osztályvezető és Rózsa Endre József Attila-dí- jas költő, az írószövetség ne­vében Cseres Tibor Kossuth- díjas író és Bodnár György irodalomtörténész helyezett el koszorút. Eljöttek az író nevét viselő gimnázium diákjai is, akik szintén koszorúztak. A megemlékezést követően a Kaffka Margit Gimnázium udvarán — a Kulturális Mi- nisztérium és az írószövetség képviselőinek jelenlétében — az iskola tanulói irodalmi mű­sorral emlékeztek az iskola névadójára, majd megkoszo­rúzták mellszobrát. Debrecenben a Déri Mú­zeum dísztermében rendeztek emlékünnepséget. A VISEGRÁDI PROGRAM UTÁN Gyertek játszani..: Az idei volt a harmadik ta­vasz, hogy megjelent plakáto­kon és szórólapokon a felhí­vás: Gyertek játszani Viseg- rádra! A hívás a gyerekek­ben és a pedagógusokban bi­zonnyal egész sor emléket idé­zett a két korábbi sikeres rendezvényről. Emellett nyil­ván újdonságokat is vártak, hiszen ez a megye közműve­lődésében is jelentős ese­mény mindig friss ötletekkel szolgált. Most május utolsó vasárnapjára Várták a kisis­kolásokat. A Gyertek játszani Viseg- rádra elnevezésű program összeállítója, megszervezésé­nek vezetője mindhárom évben Antal Teréz volt, a megyei KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A népi környezet gazdag világa Óvári László A mai középnemzedék egyik kiemelkedő alakja. Munkássá­ga mérték és mérleg. Mű­gondja példás, a képet saját képességei felsőfokán gondoz­za a képzelet első villanásától a megvalósítás utolsó ecset­húzásáig. Ez az ő festői prog­ramja. Ez az ő mértéke és mérlege, mely mindig megbíz­ható és becsületes értéket épít — ebből választódnak ki maradandó értékei. Övári László egyensúlyának tartópillére kiváló arányérzé­ke az eszközök és a motívu­mok kiválasztásában — az in­tuíció és a megoldás egyensú­lya mindig azonos mértékű. Érett az élmény, kifogástalan a fogalmazás. Képei általában három fő színre osztódnak, mint számos zászló kolorizmu- sa. Nem véletlenül említettem ezt, mert a trikolórhoz ha­sonlóan sűrítmény minden mű­ve. A zászlók koreográfiájának említése véletlen, de a rend­szeres színváltoztatás tudatos elmélyülésén alapul, s az is tény, hogy a legtöbb változat a piros, fehér, zöld társuláson, a magyar lobogó partitúráján alapul. Ezen rendezett szín­egyenletekkel osztja a kép­mezőt egy tónus hátterére, mely az alkotás nyugalmi ré­sze, s a több színnel lendülő előtérre, mely a vizuális ese­mény központtá akár rácke­vei tájról, akár Balatonról, akár díszített karácsonyfáról, évszakokról, madarakról közli információit — véleményét vaav áhítatát, rejtett megren­dülését. Óvári László az a fes­tő, akiben a tehetség és a munka, az élmény frissesége és a tudatosság párhuzamos erő­Dallos Marinka: A Teremtés forrás, aki nem látható, de tényleges összpontosítással csak az eredményt adja át ne­künk képsorozatában. Mi csak a harmóniát látjuk, abban gyönyörködünk — nem a küz­delmet, mely létrehozta. E konklúziót bárki ellenőrizheti a veszprémi Dési Huber Ist­ván teremben június 19-ig. Dallos Marinka A Kulturális Kapcsolatok In­tézetének Dorottya utcai kiál­lítótermében június 15-ig lát­ható bemutatkozásán érdekes egyéniség műveit láthatjuk. A naiv formát nagyon tudato­san vállaló festőt, aki Vankó- né Dudás Juli fogalmazásá­val rokon alakzatokkal fejez ki más alkattal egy más vi­lágot. Dudás Juli esetében életforma és a kép azonos, Dallos Marinka városi élet­módja nem a római valóság­ra. hanem egykori nógrádi él­NYAR ERDEN Gazdag program Megszokhattuk, az érdi mű­velődési központban nyáron sincs holtszezon. Az intéz­mény munkatársai már hozzá is fogtak a júliusi, augusztusi programok összeállításához. Mint Urbán László, a művelő­dési központ igazgatója el­mondta, több olyan kis cso­portjuk van, amelynek tagjai nyáron is rendszeresen talál­koznak egymással. így például a nyugdíjasok, valamint a Milton klubba járók. A nyug­díjasok — az érdi művelődési központban egyébként három nyugdíjasklub működik —, sza­lonnasütéssel egybekötött ki­rándulásokra, előadásokra és egyéb érdekes programokra jönnek majd össze. A Milton nevet felvett kiscsoport vál­tozatos programjába pedig egyebek között távolabbi tá­jak, Sopron és Sátoraljaúj­hely fölkeresése is szerepel. Urbán Lászlótól megtud­hattuk azt is, hogy a Magyar Ballada Együttes új műsorra készül. A próbákat nyáron tartják; klasszikusokat, magyar balladákat táncolnak el, a tisz­ta népzenei hagyományok fel- használásával. A citerakör szintén bővíti repertoárját. Az ményeire épül. A galgamácsai festőasszony és a Rómában élő Dallos Marinka rokonságát „az értelem és az ártatlanság ha­tárán” Giancarlo Vigorelli és Juhász Ferenc is hangsúlyoz­za, jelezve azt a tényt, hogy a több változatra osztódó szépség ősforrása lehet azonos is: az ifjúság és a népi kör­nyezet. Losonci Miklós művelődési központ módszer­tani osztályának főelőadója. — Tavalyelőtt még három­napos volt a rendezvény,. 1979- ben kettő, az idén pedig mindössze egy napig tartott. Pénzügyi, vagy egyéb okai voltak ennek? — Elsősorban az, hogy' kon­centrálni akartuk az esemé­nyeket — válaszolt Antal Teréz. — Megfigyeltük: korábban sok volt az üresjárat, a gye­rekek gyakran semmittevőén sétálgattak, nézelődtek. Most sikerült mindvégig lekötni őket. Éppen ezért csökkentet­tük a programok helyszínei­nek számát, például nem vet­tük igénybe a Duna-partot, csak a palotát és a Salamon- tornyot. — Voltak-e további újdon­ságok? — Mindenekelőtt: több se­gítséget kaptunk az előkészí­téshez, mint a korábbi évek­ben. Meg kell említeni a Má­tyás király Múzeumot, a szent­endrei Papírgyárat, a Lenfo­nót, a város ipari szövetkeze­tét. Újdonság az is, hogy most mindössze három ven- dégegyüttest hívtunk meg, mert a Pest megyei csoportok egyre inkább helyet követel­nek maguknak. — Visegrádon rendeztek já­tékkiállítást, kisze-báb és jel- mezkészítést, léggömbfestést és könyvkarnevált. Azaz komp­lex gyermekfoglalkoztató nap­ra hívták a kisdiákokat. — Igen, mert a végső cé­lunk, hogy bemutassuk: mi­ként oldható meg viszonylag kevés anyagi erőből a gyere­kek szabad szombati és va­sárnapi foglalkoztatása, prog­ramja. A Gyertek játszani Viseg- ráöra példái.ént szolgált már a korábbi években is. Hiszen rendeztek, s rendeznek hason­ló programokat a gyerekeknek a ráckevei járásban, Szent­endrén, Gödöllőn, ilyen volt legutóbb Nagykátán. Most 16 Pest megyei település iskolái­nak és művelődési házának csoportjai, pedagógusai és nép­művelői mentek el Visegrád- ra a megyei művelődési köz­pont irányításával szervezett rendezvényre. Meglehet: né­hány községben és városban éppen az idei példa hat majd ösztönzően a gyermekfoglal­kozások szervezésére. Kr. Gy. RÁDIÓFIGYELŐ eddig is szép eredményeket el­ért művészeti csoport tagjai új vehetőjük, Mihály Sebestyén irányításával tevékenykednek. Nem tétlenkednek a nyá­ron a galambászkörbe járók sem. A különös hobbi kedve­lői 12 versenyen vesznek részt. A sakk-klub és a gyermek pá­vakor tagjainak pedig — ha versenyen nem is — lesz hol számot adni felkészültségük­ről. Az előbbiek a nyáron megrendezendő sakktábor, az utóbbiak pedig a népművésze­ti tábor rendezvényeinek ak­tív résztvevői lesznek. Valószínű, az érdi művelő­dési központ nyári műsoraján­latai közül a legnagyobb nép­szerűségnek ■ a rendszeresen megrendezendő ifjúsági szom­bat örvend majd. Ez a kezde­ményezés, mint azt címe is mutatja, elsősorban a fiata­loknak ígér kellemes szórako­zást: az egyik hét végén nívós koncert, a másikon pedig disco várja őket. Valameny- nyi ifjúsági szombaton film­vetítés, vetélkedő színesíti a programot. Ekkor jelentkezik majd a pop-klub is, melynek első vendége Koncz Zsuzsa lesz. A MAGASBÓL JOBBAN LÁTSZIK. — Nem akarom be­leártani magam a Tv-figyelö témavilágába, de hivatkoznom kell arra, amit Garai Gábor fejtegetett az első magyar űr­hajós sikeres visszatérése kap­csán a múlt héten, a kamerák előtt a tv-riporternek. Ugyan­is, valami ilyesmit mondott: „Hallottam már, hogy az űrre­pülők a Földet, onnan fentröl, milyen szépnek látják. Én azt szereném — folytatta a nyilat­kozatát a költő —, hogy a Föld itt lent is szép legyen!’’ A dologban sok a líra. De sok a — ma már — mindenna­pos próza is. Az, ami nélkül aligha lenne valóban szebb, s jobb életünk. Az űrhajók, az űrállomások, de más mestersé­ges űrobjektumok is, szuper­precíz okptikákkal fölszerelve, készítenek fölvételeket a Föld felszínéről, s légköréről. Ezeket a fényképeket a tudomány s a praxis nagyon szerényen, föld­fotóknak nevezi. Témánknál vagyunk. Földfotóankétot tartottak. Ennek adott helyet Vác, s teret a Kossuth Rádió. Utóbbi A ma­gasból jobban látszik című mű­sorában. Vagy inkább összeál­lításban, amelynek míves gaz­dája Patay László volt. Míves? Ez csak részben igaz. Annyiban, hogy az összeállítás — a rászánt rövidke tíz perc miatt — csak sejtetni engedte a ráfordított nagy-nagy gondot, így — túlzsúfolttá vált. Ami nem mond ellent annak, hogy igenis, érdekes volt. Mert mennyi mindent is hallhattunk abban a tíz percben ? Azt, hogy a légköri mozgásokat, a go- molygásokat-ciklusokat nagyon nehéz volt követni innen lent­ről, egészen addig, amíg meg nem kezdődött az űrfényképe- | zés korszaka. Azt, hogy az űr­fényképezés következtében ma már óriási területek, hatalmas földfelszíni összefüggések tér­képezhetek. Azt, hogy a lég­áramlások, szélviharok nagy magasságból történő fényképe­zése lehetővé teszi földi mo­dellállásukat _s áz orbó-ká­da s modellekben mérni lehet pontosan, a fizikai mennyisége­ket, s mennyiségváltozásokat. BESZÉLNI NEHÉZ! — A Magyar Rádió egyik legfonto­sabb műsora, a Szocialista bri­gádok akadémiája, a múlt hé­ten beszélgetésre hívta meg a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat több dol­gozóját. A téma, amely ennek a műsornak a múlt heti alcíme is volt egyben: „A kőolaj és a földgáz’’. Dicséretes a részve­vők fáradozása, az a közös és nyilvános töprengés, amit a szerkesztő-műsorvezető Egyed László teremtett meg. Hanem! Csak ilyeneket ne hallottunk volna: „Az algyői leművelést terv.” — „A földgáz kinyerése." Ezek nyelvficamok. Anyanyelvrontó kifejezések. Sajnos, körük egyre szélesedik. Hiszen a „leművelés” aligha­nem a „letermelés” leszárma­zottja, mint a „kinyerés” felte­hetően a „kitárgyalásé”. Az űrközvetítésekkor, s a kommentátoroktól hallottuk: „A műszer kijelez!” — Micso­da? Netán „bejelezni” is tud? Mi nem tudunk: jól — szépen és helyesen — beszélni anya­nyelvűnkön. Nem tudom, műsorszerkesz­tési véleüenség volt-e, avagy szerencse, de a Szocialista bri­gádok akadémiája című mű­sort, az ismétléskor, éppen egy ilyen című adás követte: „Be­szélni nehéz!” ■ Simon Gy. Ferenc ZENEI PANORAMA Muzsika a szabadban A muzsika barátai a kon­certtermek bezárulásával sem maradnak zenei élménylehe­tőség nélkül. A kissé késő és szeszélyes nyárral a szabadtéri hangversenyek is beköszönte- nek. A megszokottól eltérő közeg, a szó legszorosabb ér­telmében vett nyitottság a művésznek, hallgatónak egy­aránt valami mást, többletet nyújt. Megyénk különösen kedve­ző helyzetben van, a komoly­zene kedvelői nemcsak im­már hagyományos helyi kon­certlehetőségek között válogat­hatnak, hanem a közigazgatási határok közelében, szinte egy karnyújtásnyira érdekes, igen színvonalas zenei események követik egymást. Ezek is sze­repelnek ebben az ismertetés­ben, mert műsoruk, az inter­pretálok személye magas mű­vészi élményt ígér. Idén is kimagasló szerepet tölt be a nyár zenei esemé­nyei között Vácrátót két hang­versenye. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia botanikuskert­je július 19-én (esőnap 20-án) barokk-estnek ad otthont. A Liszt Ferenc kamarazenekar (hangversenymester Rolla Já­nos) Kovács Lóránt /(fuvola), Kostyál Kálmán (hegedű), Tfirst Zoltán (hegedű), Lovas György (hegedű) közreműkö­désével Geminiand-, Corelli- és Vivaldi-műveket játszik. A ha­gyományos Mozart-estre au­gusztus 9-én (esőnap 10-én) kerül sor. A Magyar Állami Hangversenyzenekar Németh Gyula vezényletével a Figaro házassága nyitányát, az A-dúr hegedűversenyt (K. 219.) és a C-dúr (Jupiter) szimfóniát ad­ja elő a romániai Ruha István hegedűművész közreműködé­sével. A Moszkvában, Párizs­ban, Bukarestben nemzetközi versenyeket nyert művész hangversenykörúton vesz részt hazánkban, s ennek egyik ál­lomása a vácrátóti fellépés. A váci zeneiskola koncert- órgonáját július 1-én Lehotka Gábor szólaltatja meg. Műso­rában fellép a váci KISZ Ve­gyeskórus Bogányi Tibor ve­zényletével. Augusztus 20-án ugyancsak itt lesz Zászka- liczky Tamás orgonaestje; Frescobaldi-, Bach-, Brahms-, Liszt- és öhrwall-műveket játszik. Az est közreműködője a váci Vox Humana kórus Makiári József karnaggyal, va­lamint Frank Éva, Szabóky Judit, Fazekas László és Sipos László. Az elmúlt évekhez hasonló­an, ezen a nyáron is sor kerül koncertekre a nagyon jó akusz­tikájú fóti műemléktemplom­ban. Frescobaldi-, Zipoli-, Clerambault-, Hassler-, Las­sus-, Casciolini-, Pachelbel-, Böhm-, Bach- és Kodály-mű­vek hangzanak fel július 13- án Pécsi Sebestyén és a Ma­gyar Rádió Gyermekkara (ve­zényel Botka Valéria és Csá- nyi László) előadásában. A hónap második felében, 27-én lesz Kovács Endre orgo- naestje. Bach, Purcell, Boyce, Händel darabokat játszik In- hoff Ede trombitaművész köz­reműködésével. Augusztus 10- én Margittay Sándor hangver­senyével zárul a fóti koncert­sorozat. Itt a Könnyűipari Mi- nisztérum Bartók Béla kórusa is fellép, Nógrádi László ve­zényletével. Frescobaldi-, Byrd-, Pachelbel-, Raison-, Palestrina-, Bach-, Verdi-, Bruckner-, Thompson-, Liszt­művek szólalnak meg. Szentendrén a pillanatnyi tervek szerint, ezen a nyáron két hangverseny lesz. Július 9-én a Barcsay gyűjtemény kertjében tartják a Magyar Rádió fúvósötösének koncert­jét. Farkas Ferenc, Hajdú, Ibert, Hindemith és Reicka egy-egy darabja hangzik majd feL Különleges érdekességet ígér a július 23-i zeneest, amelyre a városi tanács dísztermében kerül sor. A Szentendrei Ka­marazenekar Fenyő Gábor ve­zényletével Haydn-, Vivaldi- és Sugár Rezső egy-egy művét adja elő. Ugyanezen az estén lesz a bemutatója Arányi- Aschner György, Az agyag ze­néje című zongorára és zene­karra komponált szvitjének, amelyben a szerző is közremű­ködik. A darab megírására a zeneszerzőt Kovács Margit ke­rámiái ihlették. Valószínűleg ezen a két kon­certen kívül lesz még Szent­endrén egy viola da gamba- est, külföldi vendégművészek felléptével. Visegrádon is a hagyomá­nyokhoz híven, kamaraestek­re kerül sor. A Mátyás palota festői környezetében, június 21-én a hazájában igen jóne­vű, ismert szlovákiai Kassai vonósnégyes lép fel. Július 5- én Hans Peter Linde és Doris Linde viola da gamba-estet tart. Két koncertet terveznek még itt, ezeknek időpontja azonban bizonytalan. Az egyi­ken Kecskés András együttese reneszánsz-műveket játszik a zenei különlegességnek számí­tó amerikai kontratenor, Drew Minter közreműködésével. Va­lószínűleg augusztus közepén a Dowland trió áll a közönség elé, reneszánsz és barokk ze­nével. A tavalyi évhez hasonlóan idén is lesznek zenés hétvégek Zebegényben, hangversennyel és irodalmi délutánnal a sza­badtéri színpadon. Zeneművé­szek, színművészek, költők és írók lesznek a házigazda, Czi- gány György vendégei. Reneszánsz műsorok Megyénk határához közel, Esztergomban tartják a közép­kori és reneszánsz ztene és irodalom napjait július 11. és 13 között. Zenetörténészek, reneszánszkutatók művészeti vezetésével tárul elénk Má­tyás és Beatrix visegrádi, Vi­téz János és Bakócz Tamás érsekek esztergomi udvarának világa, az ünnepek és a hét­köznapok egyaránt. A három­napos rendezvénysorozat sze­replői: a Budapesti Reneszánsz Rézfúvós Quintett, a Strigo- nium énnekkar, a Bakfark Bá­lint lanttrió, az Ars Renata együttes és a velük közösen fellépő zenei és prózai előadó- művészek. Magas színvonalú szórako­zást nyújtó nyári hangver­senyközpont a közeli Marton- vásár is. Június 28-án az egy­kori Brunswick kastély park­jában a Magyar Állami Hang­versenyzenekar lép fel Lukács Ervin vezényletével, Gabos Gábor zongoraművész közre­működésével. A felhangzó há­rom Beethoven-mű: a Fidelio- nyitány, az Esz-dúr zongora­verseny és a VI. (Pastorale) szimfónia. Augusztus elsején, valamint másodikán az Egmont-nyitány és a IX. szinfónia szerepel a fellépő Magyar Állami Hang­versenyzenekar műsorán. Ve­zényel Kobayashi Ken-Ichiro, közreműködik Moldován Ste­fánia, Barlay Zsuzsa, Tur- pinszky Béla, Kovács Kolos. Az idei utolsó martonvásá- ri koncertet augusztus 16-án tartják. A III Leonóra-nyi- tány, a G-dúr zongoraverseny és a VII. szimfónia fog ezen a napon elhangzani a Magyar Állami Hangversenyzenekar előadásában, Németh Gyula vezényletével, és Kiss Gyula zongoraművész közreműködé­sével. Természetesen Budapest is bőséges választékkal egészíti ki a komolyzenei hangverse­nyek sorát. Szép programot kínálnak a Mátyás templom orgonahangversenyei, az óbu­dai Zichy kastély udvarában a zenekari estek és a budai Várban a zenélő udvar kama­raestjei. Hajós Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom