Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-10 / 134. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1980. JÚNIUS 10., KEDD Nem lesz uborkaszezon Programdús nyár ígérkezik Nincs uborkaszezon a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban. Ezt nemcsak a jú­nius hónapra kiadott új mű­sorfüzet jelzi, hanem a város­ban levő plakátokról leolvas­ható újfajta rendezvények is. Fölkerestük Végh Károlyt, a művelődési központ igazga­tóját, aki a következő felvilá­gosítást adta: Kórustalálkozók — Minden évben rendezünk Vácon kórustalálkozókat, me­lyeknek nagy országos vissz­hangja van. Kétévenként pe­dig a Dunakanyar dalosta­lálkozót, melynek gazdája a váci Vox Humana Énekkar, a közbeeső kétévenként ifjúsági kórustalálkozót, melynek gaz­dája a KISZ-kórus. Idén jú­nius 24-től 27-ig az ifjúsági kórustalálkozót rendezzük meg a zeneiskola nagytermé­ben, melyen részt vesz a váci KISZ-kóruson kívül a pozna- ni Mickiewicz-egyetem kórusa Lengyelországból, a szombat- helyi Jeunesses kórus és a nyíregyházi Ifjú Zenebarátok Kórusa. A részvevők műsorai­kat nevükhöz és jellegükhöz híven állították össze. A mű­velődési központ a kórusok tagjai részére külön ifjúsági programot állított össze, így részt vesznek dunai hajó- kiránduláson, városnéző sétán, ismerkedési esten, a lengyelek Budapest nevezetességeivel is megismerkednek. Szeretném itt is felhívni az érdeklődők figyelmét, hogy még lehet jelentkezni a gyér* mekeknek a minden évoen megrendezésre kerülő nyári képzőművészeti táborába. A tábor, melyet ismert művé­szek vezetnek, június 23-tól július 5-ig tart. Helye a mű­velődési központ, de — ha az időjárás engedi — minden nap kivisszük a gyerekeket a szabadba és megismerkednek a képzőművészeti alapfogal­mak mellett a természet, váro­sunk szépségeivel is. A nyári képzőművészeti tábor legked­veltebb helye, még a város lakossága által is olyan ke­vesek által ismert, legszebb városi park, a Rózsakért. Április végén indult kísér­letképpen a nyelvi ovi. időn játékos keretek között az an­gol nyelv oktatását kezdtük el. A program hasonló bár­mely más óvodai foglalkozás­hoz, csak itt angolul beszél­nek a gyerekek. Énekelnek, játszanak, bábjeleneteket néz­nek, s mindennek maguk is aktív részvevői. A nyelvi ovi vezetője Szarvas Ádámné gimnáziumi tanár. Már az in­dulás meglepetést hozott: két csoportot is kellett indítani és még így is sok jelentkezőt kellett — fájó szívvel — visz- szautasítaniuk. Amikor híre ment az angol nyelvi ovinak, egyre többen jöttek hozzánk, még protezsálót is hoznak, de sajnos, idén már több jelent­kezést nem tudunk elfogadni. Jelenleg negyven kis hallga­tója van a tanfolyamnak. Jö­vőre ismét szervezünk, és úgy hírlik, hogy példánk nyomán más városokban is. A Magyar, Rádió Vácott, a művelődési központunk szín­háztermében rendezi meg az V. népzenei fesztiválját, melynek egyes részleteit egyenesben is közvetíti, de az egész anyagot hangszalagra rögzíti. Az ünnepi sorozat jú­lius 4-én kezdődik Erdélyi Tibor fafaragó népi iparmű­vész kiállításával, melynek megnyitóján a neves Vadró­zsa táncegyüttes szerepel. Más­nap a színházteremben hang­versenyt tartunk. Itt fellép Tréfás Györgyi, Hajdú Erzsé­bet, Zempléni \ Mária, Tiha­nyi József énekes, Fábián Márta, Szakáig Agnes cimba­lom- és Vér István klarinét­művész. Közreműködik ezen a napon a váci Vox Humana Énekkar Makiári József és a fesztivál kamarazenekara Bolberitz Tamás vezényleté­vel. Vásárok Július 6-án 10 órától dél­után hat óráig a művelődési központ bejárata előtt nép­művészeti kirakodóvásárt ren­dezünk, gondosan kiválogatott népművészeti remekekből. Lesz itt fazekas, fafaragó, bőr­díszműves, keramikus, régi hangszerkészítő, tűzzománcos, marionett bábukészítő stb. Tehát alig fejezzük be június 14-én, 15-én a váci vidám vásárt, melynek szervezésé­ből is bőven kivesszük ré­Közlekedési szabálysértések Gyorshajtók az utakon Uram István 32 évfes göd- felsői lakost 4000 forintra bír­ságolták, mert gépjárműveze­tői engedéllyel nem rendelke­zett, de autóba ült, és a köz­területen közlekedett. Zachár Mihály 45 éves sző- di lakos Várpalota—Inota la­kott területén tehergépkocsi­val a megengedett 50 kilomé­teres átlagsebesség helyett 72 kilométeres átlaggal haladt. 2000 forint bírságot fizetett. Gáspár Sándor 26 éves váci lakos az éjféli órákban a Köz­társaság úton személygépko­csival közlekedett. Igazoltatá­sa során kiderült, hogy nin­csen jogosítványa, de még a személyi igazolványát sem tar­totta magánál, 1500 forint bír­sággal sújtották. Ifjú Cselőtei István 30 éves fóti lakos Angyalföldön ve­zette személygépkocsiját, 60 kilométeres átlag helyett 106 kilométeres sebességgel. Bün­tetése: 2500 forint. Babanyecz István 20 éves váci lakos motorkerékpárral száguldozott a 2-es számú fő­útvonalon 80 kilométeres át­laggal, az engedélyezett 50 he. lyett. Sebességét rendőri szol­gálati kocsi mérte, és a sza­bálysértési eljárás’ során jog­erősen, 1800 forint bírság megfizetésére kötelezték. P. R. Dizonyítvényosztás Ebben az évben 36-an fejez, ték be tanulmányaikat Vácott, a Marxista—Leninista Esti Középiskola két osztályában, s hatan közülük a két év fo­lyamán kiváló eredményt ér­tek el. A végzős hallgatók ünnepélyes bizonyítványosztá­sát június 9-én, hétfőn dél­után két órakor tartják a párt- és tömegszervezetek Le­nin úti székházában. szünket, már a másik nép- művészeti kirakodóvásárra ké­szülhetünk. Ezen a napon dél­előtt a zeneiskolában „Ének­szóval, muzsikával — Fiatalok hangversenye" címmel neves művészek tartanak bemutatót: Budai Ilona, Fábirán Éva, Ki­rály Györgyi, Lukács Huba énekesek, Dévai Nagy Kamil­la gitárkísérettel énekel. Ko­zák József a dudát és a nád­sípot, Mandel Róbert a teke­rőt, Szilágyi Zoltán a furulyát és a dorombot, Németh Lajos a citerát mutatja be. Közre­működik a váci KISZ-kórus mellett a Gereben, Vízöntő és a Kalamajka együttes. Dél­után a színházteremben nép­zenei találkozó lesz, ahol né­pi énekesek, hangszeresek, népdalkórusok, hangszeregyüt­tesek mutatkoznak be. Szuperdisco Nem várt, kedvező vissz­hangra talált a Madách presz- szó a művelődési központ bel­ső udvarán. Ez is kísérletkép­pen indult el, de már annyi­ra megizmosodott, hogy abba sem lehetne hagyni. Külön érdekessége a szuperdisco a lézersugár-bemutatóval. Van itt filmvetítés, zene, tánc, iro­dalmi stúdió. A presszó ter­mészetesen alkoholmentes. M. Gy. Két éve egyfolytában Michael Caine: Gratulálok a magyar űrhajóshoz., Richard Burton után a leg­kékebb szemű nyugati film­színész. Nagydarab londoni, igazi cocney. Amikor meglát­tuk éppen ordított. Aztán szól­tak neki, hogy vége a jelenet­nek. Rögtön kikapcsolt, és mo­solyogva kérdezte John Hus- tontól, hogy sikerült-e elés mérgesen ordítoznia. A név* Michael Caine, Anglia és az Észak-Amerikai Egyesült Ál­lamok egyik népszerű színé­sze. Dunakeszin a Meghűlés a győzelembe című film forga­tásán sikerült beszélnünk ve­le. Kényelmes lakókocsijában ültünk le, hogy most már ne csak filmjeiből, hanem szemé­lyesen is bemutatkozhassék ol­vasóinknak. — ön az 50-ik filmjét for­gatja éppen most. Ha jól tu­dom, pályafutásának kezdete nem volt túl könnyű. — Valóban, az indulás nem volt a legsikeresebb Amikor még Maurice Joseph Mickel- white volt a nevem, akkor még csak segédrendező lehet­tem egy londoni színházban. Tulajdonképpen az első sike­reket 1958 táján értem meg, amikor a londoni televízió különféle sorozataiban kaptam szerepeket. Hatvannégyben forgattam az első filmemet, s azóta jóformán megállás nél­kül dolgozom. Néhány filme­met Magyarországon is bemu­tatták, például azt, amelyben Shirley Macl.aine-nel játszot­tunk együtt. A címe: A nő hét­szer. — önt tipikusan angol film­színésznek tartják. Másfél éve Energiát a takarékosságra! A fejlett ipar tudvalévőén sok energiát használ fel. Érdemes azonban megfigyel­ni a felhasználás arányait. Az észak-amerikai kontinens pél­dául — itt él a föld lakossá­gának tíz százaléka — el­használja a világ energiater­melésének negyven százalé­kát. Általában megfigyelhető, hogy a fejlett ipari országok magas életszínvonala, a nagy nemzeti jövedelem árnyéká­ban nemcsak nagymértékű energiafogyasztás, hanem rendkívüli energiapazarlás is rejtőzik. Tanulságos a gépipar ve­zértermékének, a gépkocsinak az esete. Hetven év alatt egy autó előállítási ideje egytize- dére csökkent — úgy, hogy közben jóval bonyolultabb lett a szerkezete. Ugyanezen idő alatt viszont az egy kocsi elő­állításához szükséges ener­giamennyiség háromszorosára nőtt. Ezért is fordul a figyelem napjainkban a gyártási mó­dok energiaigényessége felé. A legkényesebb helyzetben a gépipar van. A gépek és be­rendezések — más iparágak gyártmányaihoz képest — igen sok alkatrészből állnak, és e sok, különböző darabot más­más technológiával kell ké­szíteni. Amikor a melegített féme­ket kovácsolják, hajlítják vagy alakítják, a felhasznált energiának legalább a fele veszendőbe megy. A hideg- alakításhoz, például a sajto­láshoz sok és gondosan kivi­telezett, különlegesen pontos méretű szerszámra van szük­ség. Figyelemre méltó a ta­pasztalati arány: egy-egy ilyen szerszám körülbelül 25- ször hosszabb ideig készül, mint amennyi ideig használ­ható. És ezeket a technoló­giákat még mindig a takaré­kosabbak között tartják szá­mon a kézi megmunkálással vagy a forgácsolással szem­ben. Ezek a gondok , a magyar gépiparban fokozottan érezte­tik hatásukat. A fajlagos — a termelés egységére vonat­koztatott — energiafelhaszná­lás ipari termelésünkben je­lenleg még kedvezőtlen. Az egységnyi termelésnövekedés­hez mintegy két és félszere­sen több energiát használunk fel, mint a fejlett ipari or­szágok — tegyük hozzá: ezzel egyidejűleg a termelékenység sem mondható élenjárónak. Több hazai gépipari válla­latnál folyik rekonstrukció; korszerűsítik a gépműhelye­ket, újratervezik a gyártóso­rokat. Ezekben a tervekben kellene több helyet adni a technológiák energiamérlegé­nek, és ennek alapján azész- szerűtlen felhasználás meg­szüntetésének. Az eddigi gya­korlat szerint ugyanis az ef­fajta átalakítások célja kizá­rólag a termelés növelése, esetleg a minőség javítása volt, nem a kevesebbet fo­gyasztó gépek munkába ál­lítása. p1 lőadódhatnak olyan ese­^ tek is, amikor konstruk­ciós oldalról nyílik lehetőség takarékosságra. A bátrabb tervezők nem riadnak vissza attól sem, hogy a termeléke­nyebbnek, gazdaságosabbnak tartott öntvény vagy ková­csolt munkadarab helyett elektronsugaras hegesztett szerkezetet, esetleg műanyag betont javasoljanak. Külföl­dön mind gyakoribbak az ilyen átváltások, kihasználva az elektromos vagy a kémiai energia anyagleválasztó ké­pességét. Amikor tehát a gyártóbe­rendezéseket mind több üzem­ben újakra cserélik, eközben nem szabad sajnálni az ener­giát, a technológiák energia­szempontú átvizsgálásától sem. Bognár Sándor azonban Hollywoodban él. Miért? — Ennek több oka van. Mindenekelőtt anyagi. Bever­ley Hillsben vettem egy há­zat. Két éve egyfolytában van munkám, mégpedig olyan for­gatókönyveket kapok, amelye­ken más színész nem hagyta ott az ujja nyomát. Angliában magas a jövedelmi adó is. Volt már olyan pénzösszeg, amely­nek 98 százalékát vonták el adóba. Márpedig én nem az adóhivatalnak dolgozom. — Sikeresen beilleszkedett tehát az új környezetbe? — Hogyne. Még azt is meg­emésztette az ottani produce­rek gyomra, hogy erős londo­ni akcentussal beszélem az angolt. — Említette, hogy két éve egyfolytában dolgozik... — Mégpedig olyan egyfoly­tában, hogy Magyarországra utazásom előtt két nappal fe­jeztem be egy másik filmet, amely Peter Benchley siker­könyvéből készült Sziget cí­men. Erről most nem akarok beszélni, mert valószínű, hogy bemutatják Magyarországon, legalább is tárgyalások foly­nak róla és egy csöppet babo­nás lévén — nem akarom el­szúrni az üzletet. Ha a mostani filmet, amelyet itt Magyaror­szágon forgatunk, befejezzük, akkor legalább három hónapig pihenni fogok otthon. A fele­ségem, Shakira már nagyon hiányol és hatéves kislányom Natasa sem örül annak, hogy soha nem vagyok otthon. — A felesége szintén szí­nésznő? — Nem. Ö egyetlen filmsze­repet játszott csak el. Indiai származású lévén egy indiai hercegnőt alakított. Egyébként ruhatervező és filmkosztümö­ket is készít. — Mivel tölti majd a sza­badságát? — Otthonülő típus vagyok. Valószínűleg családi körben töltöm majd ezt a pár hóna­pot, és átrendezem a gyűjte­ményemet. — Mi a szenvedélye? — Főleg festmények. Szere­tem behozni a világot a laká­somba, s ezt szerintem a leg­jobban a festménygyűjtéssel érhetem él. Élég sok jó képet tudtam már összevásárolni, de a kedvencem Alfonz Mucha, ez a cseh festő és Tiffany Lambs,' aki már nem fest, ha­nem elektromos mozgó szob­rokat, mobilokat készít. Min­denesetre hasznos hobby, In- szén van olyan festményem, amit 16 évvel ezelőtt 600 dol­lárért vásároltam, és ma kö­rülbelül 20 ezret ér. — Szokott-e sportolni? — Szeretnék, csak nincs rá időm. Fiatalabb koromban fo­ciztam, ma már ezt nem en­gedi meg a biztosító, amely a sérülés esetén fizetni volna kénytelen. — ön másodszor jár Ma­gyarországon. Hogy tetszik ha­zánk? — Először, néhány éve Liz Taylor születésnapi ünneplésé­re jöttünk Budapestre, és négy napot töltöttünk itt. Sajnos, nem jutottam el sok helyre, de a Szépművészeti Múzeumot, amíg élek nem felejtem el. Most egyenest a forgatásra jöttem és a repülőtéren, vala­mint az intercontinentalbéli szobám ablakából nyíló kilá­táson kívül, még semmit sem láttam. De a jövő héten meg­érkezik a feleségem és akkor túrázunk az országban. — Az utóbbi napokban lá­tott televíziót? — Hogyne. És gratulálok önöknek a magyar űrhajóshoz. Ez igen nagy dolog, és meg kell hogy mondjam, esz a sár­ga irigység, hiszen az én ha­zámból, Angliából még nem sikerült a kozmoszba jutnia senkinek. Az igazán szép az lenne, ha a közeljövőben már mindenki repülhetne Kovács Attila Ernő Régi zenék tábora Néhány hét, s megnyitja kapuit Vácott, az előző esz­tendőkben is nagy sikerrel megrendezett régi zenék tá­bora. Ahol együtt zenél tanár és diák, hetvenen az ország min­den tájáról. — A zeneszót szeretnénk nélkülözhetetlenné tenni, azt, hogy a tábor résztvevői szá­mára a muzsikaszó felüdülést nyújtson, értő fülekre találjon náluk, átsegítse őket a hétköz­napok nehézségein — tájé­koztatott Frank Éva, a váci zeneiskola tanára, a tábor szervezőinek egyike. Mű'- íszek és tanárok érkeznek Buda­pestről és Szentendréről, hogy az idei tábor tevékenységét irányítsák, vezessék a 14 és 18 év közötti fiatalok foglal­kozásait. Délutánonként és esténként vendégművészek ad­nak műsort, osztrák és német zenészek látogatása várható. A társművészeteket is tiszte­letben tartjuk; Zebegénybén meglátogatjuk a Szőnyi István Múzeumot. Ismerkedünk Vác várossal, történelmével. A tábor befejező aktusa­ként, megköszönve a szíves vendéglátást, a művelődési központban hangversenyre várjuk a zenének hódolókat. Vendéglő, sötkert Tágasabb termek Amíg a kereskedelmi bol­tok újfajta külsőt öltöttek, ad­dig a vendéglátóipari egységek jó része elvesztette jellegze­tességét. Éppen ezért kelle­mes meglepetésként hatott a deákváriakra, hogy az évekkel ezelőtt elvesztett éttermüket, egy kisvendéglő hangulatával, most visszakapták. Pedig nem történt nagy vál­tozás, csak a bejárattal szem­ben levő pultsort balra, a két konyhai bejárathoz helyezték, s megszüntették az álló fo­gyasztást. Ezzel a vendéghe­lyek száma 54-ről 86-ra nőtt. Megváltozott a vendégkör is: elmaradtak az italozók, és visz- szajöttek a régi törzsvendégek. Az étterem teljesen új fölsze­relést kapott, a rideg már­ványasztalok helyett éttermi asztalokat, a vegyes ülőalkal­matosságok helyett egyforma, ízléses, zöldkárpitos székeket. Mindez nagyon jól illik a sze- j met nyugtató zöld színű ta- 1 pétához. Kicserélték a világí­tótesteket, befestették a te­raszt és igazi tavaszi nagyta­karítást tartottak. Minden nap tiszta, másszínű terítő van az asztalon, és ami a lényeg: II. osztályú maradt a vendéglő, és az ételeket III. osztályú áron értékesítik. A közétkez­tetést mintegy háromszázan ve­szik, igénybe. Mint mondják, sokan a vá­rosból járnak ide — hiszen jó az autóbuszforgalom — egy- egy rendezvényre, vagy itt ké­szített speciális vacsorára. Ma még fürdőbüfének neve­zik, de a változás már itt is megkezdődött. A belső terem­ben megszüntették a pultot és régi csárdát idéző kármentőt állítottak fel. Felújították a kerthelyiséget. Még szemet ron­tó a sok söröshordó, de amint a vendéglátóvállalrt szakem­berei elmondták, minden igye­kezetük, hogy ezt is eltüntes­sék. Egy 4X5 méteres helyi­ség kellene, melyet azonnal átalakítanának a KÖJÁL elő­írásai szerint, beállítanának négy sörtankot, s akkor az egész kerthelyiség szabad len­ne. Lugasokat és bokszokat ter­veznek. Még a szép kilátást elzáró falat kellene eltávolí­tani, és a bejáratnál már fel­állított rácsos falat kellene a Duna felé is meghosszabbíta­ni, ez egyben levegőt, szép ki­látást, hangulatot is nyújtana a kerthelyiség vendégeinek. A sörház-büfé így vissza­nyerve régi fényét, valóban a váciak kedvelt szórakozóhe­lyévé válhatna. k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom