Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-10 / 134. szám

1980. JÚNIUS 10., KEDD f K/unap Technológiát is exportálnak Halfarm az erőmű tövében Aki megismerkedik Tőig Ist­vánnal, a Temperáltvizű Hal­szaporító Gazdaság igazgató­jával, a nagy tudású, lelkes szakember hatására önkénte­lenül érdeklődni kezd a kí­vülállók számára ismeretlen, különös mesterség, a díszhal- tenyésztés iránt. S hall az „is­tenek ajándékának” nevezett aranyhalak történetéről: egy régi legenda szerint a kínai Sheu-Si tartományban, Ping- Wang császár uralkodásának idején rettenetes aszály dúlt hosszú hónapok óta. A víz­hiányban szenvedő nép iste­neihez fohászkodott, s azok megkönyörülve az embereken, kiadós esőket küldtek a föld­re. A sziklákból feltörő bővi­zű forrásokban pedig „aján­dékul” csillogó aranyhalak ci­káztak. Nagyüzemi szinten Eddig a legenda. Lépjünk nagyot a térben és időben, a mesék világából a valóságba, a Dunamenti Hőerőmű tövé­be telepített, Európa-szerte is­mert halgazdaságba, amely az ENSZ 1 millió dolláros anya­gi támogatásával létesült. A gazdaság nevében rejlő szó — temperáltvizű — híven kife­jezi technológiájának sajátos­ságait is. — A tavak vizének hőmér­sékletét tervszerűen, a terme­lési igényeknek megfelelően szabályozzuk — magyarázza Tőig István. — A tavasz ná­lunk korábban kezdődik, az őszi lehűlés pedig később kö­szönt be. Mindez annyit je­lent, hogy a hazánkban szo­kásos 6 hónapi tógazdasági tenyészidőszak helyett a száz­halombattai tavakban 7—8 hónapon át növekednek a halak. Az eredmény: az éven­kénti 1 tonnás országos át­lagos haltermeléssel szemben hektáronként 2,4—2,6 tonna hozam. Az utóbbi esztendők­ben a gazdaságunkban kiala­kított, tudományosan meg­alapozott, korszerű szaporítá­si módszerek következtében az ország egynyaras halter­melésének kereken egyharma- dát tudják biztosítani. A 108 hektáros tógazdaságból ta­valy 118 millió zsenge, 14 millió előnevelt és 6 millió egynyaras ivadékot forgal­maztunk. Japán ponty Sokoldalú tevékenységük kö­zött akváriumi, trópusi dísz­halak tenyésztése is szerepel, nagyüzemi módon. A tógazdaságot azZal a cél­lal hozták létre, hogy folya­matos, zökkenőmentes haliva- dékellátás legyen Magyaror­szágon. így 1973—1977 között hazai bázis kiépítésén fára­doztak, külkereskedelmi te­vékenységre nem gondoltak. Miután a termelés volumene bővült, a szigorúbb közgaz­dasági feltételek ösztönző ha­tásaként, a jövedelmezőség érdekében exportlehetőségeket kerestek — és találtak. A MAVAD-dal kialakított szo­ros kooperáció révén rendsze­resen szállítanak Nyugat-Euró- pába díszhalakat: 1977-ben még csak másfél millió, idén már 6,2 millió forint érték­ben. Újdonság, hogy az Agro- ber—Agroinvest megbízásából technológiát is exportálnak a Közel-Keletre, Afrikába, Dél- Amerikába. Külkereskedelmi hálózatuk bővülését mutatja, hogy neves európai és ázsiai haltenyésztő vállalkozóktól szerzik be a szaporításra ki­jelölt, ritka — s hotzá kell tenni —, méregdrága egyedi példányokat. Az ár 30—90 ezer forint között mozog. Most a fekete-fehér foltos, piros sap­kás japán díszpontyra, a Tancho Sanshoku-ra a leg­büszkébbek. Nagyon féltik, vi­gyázzák, hiszen a meleg vizű Színházjárat A kármerre jártam eddig " Százhalombattán, kér­deztem idősebbet és fia­talt életükről, a várossá szerveződés társadalmi és egyéni szinten jelentkező gondjairól, a beilleszkedés folyamatáról, a jó testi-lel­ki közérzet alapvető felté­teleit nem hiányolták. Min­den adott hát a boldogu­láshoz? Cseppet sem nagy hord­erejű dolog, mégis bosszú­ságot okoz. Miről van szó? Nincs színházjárat Százha­lombattára késő este, haza­felé. Nincs olyan vonat avagy autóbusz, amellyel a fővárosi színházi előadások után hazautazhatnak a helybeliek. Akik nagy örömmel — s tegyük hozzá, ritkán — szereznek jegyet valamelyik este hétkor kez­dődő színdarabra, az elő­adás utolsó perceiben ide­gesen tekintsetnek az órá­ra: rohanni kell a Déli Pá­lyaudvarra! Kankodás, iz­galom, csak jöjiön hamar villamos, vagy inkább a metróhoz szál aduink. A ké­sei járat csak ÍVdig megy. A sok embertől, sokhe- Ivütt hallott panaszt az ille­tékesek továbbították a megvei tanács építési-köz­lekedési és vízümn osztá­lyára, ahol az új menet­rend összeállítása kanosán fői mértek az igénveket. s id^n márciusban koord'ní- ciós értekezletet tartottak. A százhalombattaiak meg­könnyebbülve fogadták: a 20-as számú Volán segítve a gondon, csatlakozást biz­tosít Érdről, a késed járat­hoz. A városi tanács műszaki osztályán minap böngész­ve a június 1-től érvényes menetrendet, meghökkenve fedeztük fel: nincs fetüntet­ve az ígért-áhított járat. A vasúti menetrendben pedig azt láttuk: megszűnt a tíz órakor és a tizenegy óra negyvenkor induló. vonat, csupán egy járat közlekedik, pontban fél - tizenegykor. Rosszabb, mint eddig ... — jegyezte meg valaki mali­ciózusan. Mivel a 20. szá­mú Volán érdi kirendelt-' ségének vezetőjétől komoly ígéretet kaptak, a csalódás még érzékenyebben érin­tette őket. Talán ennyiben maradt volna az ügy, ha a városi pártbizottság titkára nem hívja föl telefonon az érdi kirendeltséget. S menten tisztázódott a félreértés. A 20. számú Volán teljesítet­te a jogos kérést, de miután a menetrendet januárban már nyomdába adták, a módosítások kimaradtak. Ám, a városlakók többsége pusztán a,z új menetrend­ből tájékozódott. Szórólapokkal, az autó­^ busz- és vasúti pálya­udvarokon elhelyezett fel­hívásokkal, bizonyára ha­tásosabb lett volna közölni a jó hírt. Úgy hisszük, most sem késő! A városban a kupa Az elmúlt szombaton ren­dezték meg a százhalombattai az érdi ifjúgárda-alegységek közötti, hagyományos sereg­szemlét, amely egy évi mun­ka záróakkordja. Az egyna­pos találkozón 5 raj fiataljai ifjúság- és katonapolitikai kérdésekből, egészségügyi, tud­nivalókból vetélkedtek, s ügyességi versenyeken, külön­féle gyakorlatokon mérték össze képességeiket. A százhalombattai városi KISZ-bizottság idén vándor­kupát alapított annak az al­egységnek, amelyik az összpont- szám alapján a legjobb telje­sítményt produkálja. Most a városban maradt a kupa, a helybeli ifjú§árdisták jó sze­replésük, elméleti és gyakor­lati felkészültségük alapján megnyerték a csapatversenyt. Női egyéniben érdi, férfi egyé­niben ugyancsak százhalom­battai fiatal végzett az első he­lyen. tavak környékén korántsem ritka az orvhalász ... — Tíz halászati szakembe­rünk jól felkészült, lelkiisme­retes munkatárs, folyton tö­rekednek új. korszerű módsze­rek kipróbálására. Irakban, Egyiptomban is ők segítik beindítani a létesülő tógazda­ságokat. A kutatókkal rend­szeresen együttműködünk; a szomszédunkban épül egy modern vízélettani laborató­rium, ahol tanulmányozhat­juk a nagyüzemi szintű te­nyésztési munka tudományos- elméleti kérdéseit. Háztqji akváriumok Tőig István arról is beszá­mol, a TEHAG kitűnő kör­nyezetre talált Százhalombat­tán. A városlakók, főképpen a gyermekek érdeklődnek a haltarm életéről, munkájáról. A helyi általános iskolák bio­lógiai szakkörei nálunk tart­ják foglalkozásaikat: pedagó­gusok felügyeletével 70 lelkes kisdiák . végez kísérleteket, hallgat előadásokat. S nem­csak a pompás, különleges halak foglalkoztatják őket, megismerkednek a mezőgaz­dasági nagyüzem mindennap­jaival. Vonzó, népszerű for­mája ez a leendő , dolgozók toborzásának... AZ igazgató említi, egy hajdani ambició­zus szakköri tagból az iskola elvégzése után a tógazdaság dolgozója, szakmunkása lett. Egy másik növendék — a pedagógusok és a TEHAG munkatársainak felkészítő munkája eredményeként — az országos biológiai tanulmányi verseny hármadik helyezettje lett. — Gyakran jönnek hozzánk az akvarisztika iránt érdek­lődő gyerekek, felnőttek hal­ivadékért. Szívesen adunk, ám el kell mondani; nem felada­tunk. Sokat segíthetne egy helyben megnyíló akvárium­bolt, amelynek létjogosuits-c. a négy számú akvarista iga­zolja — jegyzi meg Tőig Ist­ván. Végül egy sajátos háztáji tevékenységről tájékoztat. A városban negyven főnyi appa­rátussal exportra szánt tró­pusi díszhalakat tenyésztenek, megfelelő felszerelést, gépeket, tápot és halivadékot ők bizto­sítanak, s a lakásokban föl­állított blokkokban történik a nevelés. Aki szakszerűen, hozzáértéssel végzi a munkát, havonta ezer forint jövedelem­re tehet szert. Tollhegyen '"Tollhegyre tűzni apró-csep- rő, közérdekű dolgokat nem éppen hálás feladat. A segítő szándék olykor értet­lenségre talál. A rosszízű, helytelen gya­korlat így már-már szkepti­kussá teszi a glosszaírót, s hitetlenkedve fogadja: vala­hol megszívlelték az észrevé­telt, tüstént intézkedtek. Már­pedig ez történt az elmúlt hé­ten is. Lapunk május 27-i szá­mában szóvá tettük, hogy a város jó néhány forgalmas pontján hiányoznak a hulla­dékgyűjtő-tartályok, a szemét rontja az új lakótelep eszté­tikus képét. A városi tanács kommunális és költségvetési üzemében gyorsan reagáltak a fölvetésre, a múlt hét köze­pén kisebb teherautónyi hul­ladéktartályt helyeztek el a Ságvári sétányon, a Rózsa Fe­renc körúton, a Fő tér kör­nyékén. Ám ez csak egy lépés. Bő­ven akad még tennivaló a szép, új tömbházak környékén, vannak kopár, elhanyagolt te­rületek, amelyek néhány fa­csemete, virág kiültetésével kellemessé varázsolhatok. A lakók összefogásával, némi szervezőmunka árán bizonyá­ra megoldható, hogy a ter­jeszkedő-épülő Rózsa Ferenc körút szürke betontömegét parkosítással üdévé, hangula­tossá változtassák. Amint az itt élőktől hallom, szándék­ban nincs hiány, társadalmi munkában szívesen elvégzik a tereprendezést, füvesítést. SIÁZMAU)MBATTAI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Új telkek, jobb ellátás Bővül az üdülőövezet Tíz évvel ezelőtt mindösz- sze pár száz lelket számláló, Duna-parti falucska - volt Ma Százhalombatta leghangulato­sabb negyede. Dunafüredröl van szó, a már ezer állandó lakosnak otthont adó város­részről, ahol nyaranta több ezer környékbeli és fővárosi család tölti a hétvégét. A vá­rosi tanácson 1978-ban készült rendezési terv foglalkozott először fejlesztésével, s idén szeptemberben a végrehajtó bizottság ismét megtárgyalja Dunafürcd jövőjét. — Milyen elképzelés szerint bővítik az üdülőövezetet? — kérdeztük Magyar Istvánt, a városi tanács műszaki osztá­lyának vezetőjét. — Célunk korántsem az, hogy a szerény keresetűek számára megfizethetetlen, hi­valkodó üdülőkörzetet teremt­A csopaki üdülőben Megszépülve Várja a Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozóit a csopaki vállalati üdülő. Az első turnusok vendégei már él­vezhetik a nyaralás, a pihenés örömeit. Gyűrik János felvétele Hobby vagy sport. A parton suliiig tavasz van — Van, aki a vadászatra es­küszik, jómagam szenvedélyes horgász vagypk. Azt hiszem, nem is a tevékenység jellege fontos, hanem az, hogy az ember keresse az életét meg­színesítő elfoglaltságot, ameiy kezdetben hobbykent indul, később komoly sport lesz be­lőle. Évtizedek óta járom a vízpartokat, a családom meg­szokta már, hogy a hétvégéi­met horgászással töltöm. Ben­nünket szokás csendes őrült­nek nevezni. Pedig téves hie­delem, hogy zárkózott, szót- lan emberek vagyunk, akik a horgászbotot vízbe lógatva órákig merednek maguk elé. Igaz, horgászás közben lehet meditálni, törni a fejünket ügyes-bajos dolgainkon. Egy- egy kellemesen töltött nap után testileg-szellemileg fel­frissülve, teljesen feloldódva térek haza. így vall nemes szenvedélyé­ről Németh Ferenc, a Magyar Horgászok Országos Szövetsé­ge Pest megyei Intéző Bizott­ságának alelnöke, a 900 fel­nőtt és 120 ifitagot számláló százhalombattai horgászegye­sület egyik tagja. A Duna- menti Hőerőmű melegvíz-csa­tornája mellett találkozunk napfényes vasárnap délelőtt. Szatyrában a mai zsákmány­nyal, összecsomagolt horgász- felszereléssel éppen ebédelni készülődik. — Kiváltságos helyzetben vagyunk, itt a hőerőmű kör­nyékén, s a Benta-pataknál a kiengedett meleg víz hatá­saként mindig tavasz van. Ideális környék a sporthor­gászok és a pecások számára. Sokféle hal tanyázik erre, üres kézzel senkinek sem kell ha­zaszégyenkeznie. Azt mondják, a horgász­egyesületek demokratikus szer­vezetek, kispénzű emberek számára könnyen hozzáférhe­tő, nem szükséges hozzá lu­xusfölszerelés, drága tagsági díj. Egy jó bot bármelyik szak­üzletben 200—300 forintért kapható. Németh Ferenc erre megjegyzi, valóban hamar tagságot szerezhetnek a jelent­kezők, ám a horgászás már cseppet sem olcsó mulatság. A technika betörése révén te­leszkópos botokat, peremfutós orsókat, szupervékony mű­anyag zsinórokat árusítanak az üzletekben, s van, aki a legdrágábbat vásárolja meg. A vérbeli horgász persze nem fölszereléséről ismerhető fel, sokkal inkább fegyelmezett, az előírásokat pontosan betartó, a kollektíva íratlan szabá­lyaihoz alkalmazkodó maga­tartásáról. Náluk a tilalmakat ritkán szegik meg, egyszerűen nem lenne szívük például egy fejletlen, kisméretű halat ki­fogni, vagy tilosban horgász­ni... SSSSSSSSSSSS///SSSSSSSSSSJ — összetartó társaság a miénk, az egyesület tagjai a DKV-ban és a DHV-ban dol­goznak, régről ismerik egy­mást. Költségvetés szerint dol­gozunk, a pénzből futja fej­lesztésre is. Adtunk 30 ezer forint támogatást az épülő művelődési házhoz, tervezzük egy kis horgásztanya létesíté­sét, s 20 ezer forint anyagi segítséget nyújtottunk a gyer­mekév rendezvényeihez. Fő­képpen a környezetvédelmi őrsök életre hívására vagyunk büszkék. Azok a gyerekek, akik szeretik a természetet, a felnőttekkel együtt közös ügyük a vizek tisztaságának védelme; felderítőmunkát vé­geznek, s jelzik nekünk, hol van szennyeződés, merre lát­tak pusztuló halakat, növény­zetet. Együtt dolgozunk a kör­nyezet tisztaságáért, a város szépítéséért. //////////// ////////////> A százhalombattai horgá­szok nevezetes eseményre ké­szülnek. Július 6-án a Benta- patak környékén lesz az idei horgászverseny, amelynek ide­je alatt nem lesz darab- és súlykorlátozás, csupán a meg­felelő, szabványban előírt mé­retre kell ügyelni. Ki lesz a legügyesebb, mi kerül a ho­rogra?, eldől az egynapos ren­dezvényen, amely a hagyomá­nyok szerint vidám hangulatú vacsorával 'eiaződik be. Tíz felnőtt és 5 ifjúsági díjat vi­hetnek haza a verseny részt­vevői. A nevezéseket július 1-ig lehet eljuttatni a horgász­egyesülethez. sünk. Koncepciónk szerint a kikapcsolódást, kertészkedést szolgáló, kisebb — legfeljebb 400 négyszögöles — parcellák értékesítésével, tetszetős hét­végi házak építésével a régi negyed jellegét megőrző, ám modern, rendezett, hangula­tos képet mutató övezet épül ki fokozatosan a folyó men­tén. — A beépítések körül nem volt vita, pereskedés? — Az 1031-es számú, 1969- ben hozott kormányrendelet szellemében határozta meg a városi tanács a telekgazdálko­dás rendszerét, ötéves ciklust átfogó felmérések készültek a beépíthető területekről. Ennek nyomán történt a parcellák eladása. A 21-es számú, 1972- ben módosított rendelet alap­ján a végrehajtó bizottság két esztendőben határozta meg az újonnan vásárolt üdülőtelkek beépítési kötelezettségét. Álta­lában fegyelmezettséget, meg­felelő hozzáállást tapasztal­tunk, de akadtak apró viták, fülemüleperek, szomszé­dok közötti torzsalkodá­sok. — Akik most szeretnének hétvégi parcellához jutni, vá­sárolhatnak-e, s mennyiért? — Pillanatnyilag szünetel az értékesítés, majd szeptember­ben, a végrehajtó bizottság ülése után lehet érdeklődni,, Dunafüreden várhatóan 50 üdülőtelek és 400, korszerű családi ház építésére alkal­mas parcella kerül eladásra. A hétvégi telkek ára négy­szögölenként 250—300 forinL — Milyen ellátást nyújta­nak a nyaralóknak és az állan­dó lakosoknak? — A rendezési tervben újabb élelmiszerboltok, ven­déglátóhelyek létesítése szere­pel. Tovább bővülnek a spor­tolási és kulturális lehetősé­gek is. Sürgető gond oldódik meg azzal, hogy a követ­kező év elején megalakul a szennyvízcsatornamű társulat, s lakossági hozzájárulással, illetve állami költségvetésből kiépül a régen áhított szenny- vízelvezető-rendszer. • Víz, vil­lany mindenütt van, közmű- vesítettük még a kevésbé be- épített-fejlesztett óvárosi üdü­lőövezetet is. HÍREK - HÍREK - HÍREK — Jutalom: moszkvai uta­zás. Megtartották a sorsolást az „Aranyjelvényesek az olimpiára” címmel hirdetett, országos szintű KISZ-akció győztesei között. A szerencse kedvezett két százhalombat­tai fiatalnak: Kovács Györ­gyi diáklány és Gál János, a DHV dolgozója utazhat jú­liusban a moszkvai olimpiá­ra. — Turné. Hollandiai ven­dégszereplésre készül a Liszt Ferenc Kamarakórus. Augusz­tus elején a Deo Sacram énekkar meghívására három alkalommal lépnek fel Poel- dijkban. — Előadás. A városi ta­nács dísztermében június 12-én, este fél nyolc órai kezdettel a Barátság Műve­lődési Ház Villon Irodalmi Színpada Moldova György: Gumikutya Tröszt című egy- felvonásos szatírájával mu­tatkozik be. Az oldalt írta: Kahutek Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom