Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

mcJlrt ‘dßr’ •m xximap 1980. JŰNIUS 1., VASÁRNAP Nyílt és hasznos eszmecsere Gromiko és Ullsten moszkvai megbeszéléseikről A svéd—szovjet külügymi­niszteri tárgyalások után, And­rej Gromiko szovjet és Óla Ullsten svéd külügyminiszter nyilatkozott a szovjet televí­ziónak. A tárgyalások eredményei­vel elégedettek vagyunk, esz­mecseréink konstruktív lég­körben zajlottak le — mon­dotta Gromiko. — Mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy a két ország jó kapcso­latai megfelelnek a kölcsönös érdekeknek. Azt nem mond­hatjuk, hogy minden kérdés­ről teljesen azonos a vélemé­nyünk. A nemzetközi élet igen bonyolult, jelenségeinek érté­kelésében természetesen van­nak bizonyos különbségek. Mégis azt szeretném hangsú­lyozni, hogy Svédország és a Szovjetunió egyaránt a fe­szültség enyhítése mellett van. A svéd külügyminiszter nem­zetközi kérdésekben kifejtett állásfoglalását kimondottan konstruktívnak találtuk. Gromiko derűlátóan nyilat­kozott a két ország közötti gazdasági, tudományos, műsza­ki és egyéb kapcsolatok ' fej­lesztésének lehetőségeiről. Ullsten a maga részéről ugyancsak pozitívan értékelte a látogatást, amelynek folya­mán nyílt és hasznos eszme­cserét folytatott Gromikóval, majd Koszigin miniszterelnök­kel. Pártkongresszus Luxemburgban Az SZKP KB üdvözlete Sikeres munkát kívánt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a Luxemburgi Kommunista Párt szombaton megnyílt XXIII. kongresszusának. Üdvözletében az SZKP KB hangoztatja: a Luxemburgi KP-nak a munkásosztály és minden dolgozó érdekeiért, társadalmi és demokratikus jogaiért vívott harca megér­demelt tekintélyt szerzett. A teheráni rádió jelentése szerint Iraki támadást vertek vissza Szombaton is folytatódtak az iraki—iráni határon- a pén­teken kezdődött fegyveres összetűzések. Teheráni közlés szerint iraki részről hat port­Obira pihenésre szorul A Japán KB elnöke megbélyegezte Peking politikáját Súlyos kimerültség miatt a szombatra virradó éjszaka kórházba szállították Obira Maszajosi japán kormányfőt. Orvosai szerint a hetvenéves államférfi állapota kielégítő, vérnyomása nyormális, mint­hogy azonban érverése egye­netlen, körülbelül egyhetes pihenésre, illetőleg alapos ki­vizsgálásra szorul. Hivatalos kormánykörök­ben Ohira egészségi állapota ezért is nagy aggodalmat kel­tett, mivel az eredeti tervek­től eltérően esetleg most mégsem vehet részt a fejlett tőkés országok június 22-én és 23-án, Velencében sorra kerülő csúcsértekezletén. Mijamoto Kendzsi, a Japán Kommunista Párt elnöke, Hua Kuo-feng jelenlegi szi­getországi hivatalos látogatá­sa alkalmából megbélyegezte Pekinget az amerikai—japán katonai szövetség támogatása és a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni politikája miatt. A választási kampány nyi­tányakor elhangzott tokiói beszédében a JKP vezetője megállapította: önmagában a látogatás tényében nem lehet­ne kivetni valót találni, ha valóban a két szomszédos or­szág barátságának elmélyíté­sét szolgálná. Csakhogy a kí­nai megnyilvánulásoknak semmi közük a barátsághoz. leonyid Zamjatyin 9 es stádióban Carter politikájáról Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője a szov­jet televízió 9-es stúdió című műsorának szombat esti adásában a nézők le­veleire válaszolva megállapí­totta, hogy a háborús veszély fő forrása a Carter-kormány­zat politikájában keresendő, s rámutatott, hogy az amerikai kormány a fegyverkezési haj­sza hirtelen fokozását tűzte ki célul. Az 1981-es pénzügyi évre több mint 170 milliárd dollárt irányoznak elő kato­nai célokra. Az amerikai kormányzat a nemzetközi helyzet kiélezését, a szovjetellenesség felszítását próbálja ürügyül felhasználni ahhoz, hogy megszilárdítsa meggyengült befolyását a vi­lág számos térségében, min­denekelőtt a Perzsa-öböl övezetében, ahol amerikai ha­dihajók egész armadáját, nuk­leáris fegyverek bevetésére al­kalmas több száz katonai re­pülőgépet, nagyszámú tenge­részgyalogos egységeket von­tak össze. Zamjatyin emlékeztetett ar­ra, hogy a Szovjetunió nem egyszer kijelentette, kész a békés egymás mellett élés alapján kialakítani kapcsola­tait az Egyesült Államokkal. A Carter-kormányzat azonban veszélyes, kiszámíthatatlan po­litikát követ, egyebek között a Szovjetunió irányában is. Ennek áldozata lett sok, ko­rábban megkötött kétoldalú egyezmény, amelynek megva­lósítása az amerikai fél hi­bájából hiúsult meg. Zamjatyin fontosnak mon­dotta a Kelet és a Nyugat kö­zötti politikai párbeszéd foly­tatását. Nagy jelentőségűnek nevezte Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing leg­utóbbi találkozóját, kiemelve, hogy elkerülhetetlen az ilyen párbeszéd a Szovjetunió és más országok között is. En­nek jegyében a közeljövőben várható Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár moszkvai látogatása. ton indítottak erős tüzérségi előkészítéssel támadásokat, helikoptereket és vadászgépe­ket is bevetve. Az iráni fegy­veres erők visszaverték a tá­madásokat és megsemmisítet­tek egy iraki harckocsit — közölte a Pars iráni hírügy­nökség, de nem részletezte bővebben az összecsapások méreteit és a két fél veszte­ségeit. Iraki részről semmit sem közöltek. Kurdisztánhan is folytatód­tak szombaton az összecsapá­sok az iráni hadsereg és a kurd fegyveres felkelők kö­zött: teheráni lapjelentések szerint a hadsereg visszafog­lalta a szanandadzsi televí­zió-adót és megsemmisített húsz kurd fegyverest. Más sajtójelentések arról számol­nak be, hogy a fővárosban szabadon bocsátották azokat a kurd vezetőiket, akik tárgya­lások céljából mentek Tehe­ránba és május 24-én letar­tóztatták őket. A Khomednit támogató Iszlám Köztársasági Párt kö­zölte, hogy a miniszterelnöki posztra jelöltje Musza Kalan- tari, 32 éves közúti és szállí­tásügyi miniszter. Nevét Mo­hammed Behesti ajatollah, a Forradalmi Tanács tagja, az Iszlám Köztársasági Párt ve­zetője közölte egy interjúban. A VILÁG A KOZMOSZT FIGYELI A földi irányítóközpont: innen kísérik figyelemmel az űrhajósok tevékenységét (Folytatás az 1. oldalról) szükséges felvételek nagy ré­szét az állandó személyzet vállalta magára. Saját döntés alapján A „Bioszféra—m” program négy egységből áll. A „Kár­pát” kísérletben geomorfoló­giai célból fényképezik a földfelszín meghatározott te­rületeit — köztük a Kárpát­medencét; a „Metamorf” kí­sérletben a geológiai határ­vonalak és törésvonalak terü­letét, s az átalakulás szaka­szában levő geológiai képződ­ményeket (vulkánokat, fiatal medencéket stb.) fényképezik; az „Okeán” kísérletben az óceánokról készítenek felvé­teleket: vizsgálják a partvo­nal alakulását, a nagy kiter­jedésű óceáni örvényeket, a víz mozgását, tisztaságát, a planktonfelhalmozódásokat; a „Ciklon”-kísérlet célja pedig az űrkomplexumról megfi­gyelhető meteorológiai jelen­ségek (ciklonok, időjárási frontok) fényképezése. A „Bioszféra—m” program keretében vizsgálni kívánt te­rületekről és jelenségekről az űrhajósok térképvázlatokat és részletes leírást vittek ma­gukkal, ezeken belül azon­ban saját megfigyeléseik alapján szabadon választhat­ják ki a megfigyelési objek­tumokat. Farkas Bertalan és Valerij Kubászov a többi kí­sérletnél is nagyobb kedvvel hajtja végre ezt a programot, hiszen — mint sd eddigi rá­diókapcsolatok során kiderült — mindkettőjük kedvenc fog­lalatosságai közé tartozik a földfelszín megfigyelése és fényképezése. A Szojuz—36 űrhajósai szombaton is folytatják a lég­kör kutatását. E célt szolgál­ja a „Polarizáció—1” és a „Polarizáció—2” kísérlet — mindkettő a navigációs fel­adatok végrehajtásához kap­csolódik. A navigációs optikai készü­lékek által végzett mérések adatai attól függően változ­nak, hogy az űrhajó milyen távolságban repül a Földtől, s hogy az adott térségben mi­lyen a légtér állapota. Földi horizont észlelése A „Polarizáció—1” kísérlet célja a különböző atmoszfe­rikus helyzetek hatásainak kutatása azokon a pontokon, ahol a napfényt a Föld kü­lönböző szögek alatt tükrözi. A kísérletet az űrhajósok pola­rizációmérő eszköz segítségével hajtják végre. A különböző navigációs fel­adatok végrehajtása során az űrhajósoknak követniük kell a „földi horizontot”. A Föld megvilágításának különböző körülményei között a „földi horizont” megfigyelésének fel­tételei is változnak, s egyes esetekben a megfigyelés erő­sen megnehezül. A „Polari­záció—2” kísérlet célja a „földi horizont” megfigyelési feltételeinek javítása speciális fényszűrők segítségével. Televíziós riport A Föld atmoszférájának visszatükröződését figyelték meg napnyugtakor, majd va­csora következett. Ezután a magyar—szovjet űrpáros a bejelentett televíziós riport­ban számolt be munkanapjá­ról és kísérleteiről, valamint a külön számukra készített pszichológiai tesztkérdéseket válaszolták meg. Ezek étvá­gyukra, közérzetükre, alvásuk­ra vonatkoztak. kérdései Kelet—nyugati párbeszéd Tyihoaov az NSZK-bon — Amerikai—francia vita Feszültség Bél-Koreéban — Izrael elszigetelődése A héten — mint az termé­szetes is — a szovjet—magyar űrrepülés, a világsajtónak is egyik fő témája- volt. Az ese­ményt méltató szocialista saj­tókommentárok mellett bősé­ges teret kaptak a világűrből érkező jelentések a tőkésor­szágok lapjaiban is. A héten egyébként a hideg- háborús körök több kudarcot szenvedtek. Mindenekelőtt ki­tűnt, hogy az olimpia Carter elnök által szorgalmazott bojkottjával nem érték el ere­deti céljaikat: a jelenlegi helyzet szerint 85 ország el­küldi versenyzőit a moszkvai olimpiára. Sőt, minden ameri­kai nyomás ellenére, csupán négy európai ország sportolói maradnak távol a moszkvai nyári eseménytől. S a Finan­cial Times, az angol pénzügyi körök lapja, a történtek nyo­mán megjegyezte, hogy a wa­shingtoni Fehér Ház erősza­kos fellépése a bojkott érde­kében csak tovább növelte az észak-atlanti szövetségesek között amúgy is meglevő né­zeteltéréseket. Folytatódott a kelet—nyugati párbeszéd is. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnök- helyettese a héten Bonnban tárgyalt, s megbeszélést foly­tatott Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellárral is. MIÉRT JELENTŐS TYIHO- NOV BONNI TÁRGYALÁSA? A megbeszélésekre az adott alkalmat, hogy időszerűvé vált a Szovjetunió és az NSZK gazdasági és tudományos­technikai vegyes bizottságának ülése. Ez máskor nem lépte volna talán túl az úgyneve­zett „rutintalálkozó” kategó­riáját. Hiszen a korábbi meg­egyezések szerint ez a bizott­ság felváltva tartja rendsze­resen üléseit Moszkvában és Bonnban, s a világsajtó is korábban éppen csak hogy említést tett ezekről. Ezúttal azonban azután első ízben ke­rült sor ily magas szintű szov­jet—nyugatnémet megbeszé­lésre, hogy Washington az af­ganisztáni szovjet segítség- nyújtás ürügyén hidegháborús hadjáratot kezdeményezett a világpolitikai porondon. Túl mindezen: eddig Bonn igyekezett rendkívül óvatos magatartást tanúsítani. Az például, hogy a nyugatnémet sportolók nem mennek el a moszkvai olimpiára, sok te­kintetben a bonni kormány- szervek rendkívüli nyomásá­val magyarázható. Sőt, Schmidt kancellár csak ezután jelentette be, hogy június vé­gén ellátogat Moszkvába, hogy előzetesen konzultált erről Washingtonnal, s ugyancsak egyeztette szövetségeseivel, hogy sor kerül egy NSZK— NDK csúcsmegbeszélésre is. Tyihonov most befejeződött bonni tárgyalásai viszont megmutatják: az NSZK-ban tudatában vannak annak, hogy mily fontos számukra a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Az el­telt négy esztendőben már megkétszereződött a szovjet— nyugatnémet kereskedelmi forgalom, s az NSZK sok fon­tos üzeme dolgozik szovjet megrendeléseken. Most egy 1978-ban mgkötött huszonöt éves időszakra kiterjedő gaz­dasági együttműködési keret- szerződés konkretizálásában állapodtak meg. Egy ilyen hosszú távú szerződés végre­hajtása viszont feltételezi azt, hogy az enyhülés irányzata továbbra is érvényesül konti­nensünkön. S ha e két, elté­rő társadalmi rendszerű ál­lam vezetői nem kevesebb, mint negyedszázadra hatályos megállapodásban rögzítik majd Schmidt tervezett moszkvai látogatásakor gazdasági kap­csolataik állandó fejlesztését, ez bizonyosan kedvezően hat a nemzetközi helyzetre. MIÉRT LÁTOGATOTT A FRANCIA KÜLÜGYMINISZ­TER WASHINGTONBA? Francois-Poncet külügymi­niszterre vár az a feladat, hogy „megmagyarázza” or­szága álláspontját az ameri­kai szövetségesnek a kelet— nyugati kapcsolatok ügyében. A washingtoni vezetés ugyanis még mindig nem képes napi­rendre térni afelett, hogy Gis- card d’Estaing elnök, anélkül, hogy Carterrel előzőleg kon­zultált volna, találkozott Len­gyelországban Brezsnyev szov­jet államfővel. Az Egyesült Államok sajtó­jában nem csökkennek a fran­cia politikát bíráló, nyilvánva­lóan sugalmazott cikkek. A Carter-kormányzat azzal ér­vel, hogy a „nyugati szolida­ritáson” amúgy is az elmúlt időkben sok csorba esett, s ezt szerinte betetőzi Francia- ország „önállóskodása”. Párizs viszont ahhoz való jogát vé­delmezi, hogy a kelet—nyugati párbeszéd nyitvatartása végett, önálló, független lépéseket is tehessen. A nézőpontok az ügyben különbözőek, s így az AFP tudósítója megjegyezte: „Francois-Poncet-re nehéz tár­gyalások várnak Washington­ban ... De Gaulle tábornok óta az Egyesült Államok és Franciaország között a civó- dás még soha sem volt ilyen komoly.” MI TÖRTÉNT DÉL-KOREÁ- BAN? ____________________ Bá r a hadseregnek sikerült a héten elfoglalnia Kvangzsu városát, amelyet még a múlt héten fegyveres felkelők vet­tek birtokukba, o válság to­vább mélyült Dél-Koreában. Annak ellenére történt ez, hogy a levert felkelés részve­vőivel a hatóságok brutális kegyetlenséggel léptek fel. S ez nem akadályozta meg Mokhpto kikötőváros lakossá­gát, hogy a zendülés fegyve­rét alkalmazza a diktatúra el­len. Bár az országban 39 ezer főnyi amerikai katonaság ál­lomásozik, Washington egyelő­re arra adott utasítást csa­patainak, hogy lábhoz tett fegyverrel várják meg a to­vábbi fejleményeket. Nyilván azért, mert bíznak abban, hogy a dél-koreai hadsereg, amelynek élén az Egyesült Ál. lamok által „továbbképzésben részesített” tábornokok állnak, végül is úrrá lesz a helyzeten. Mindenesetre a washingtoni hivatalos körök jónak látták, hogy figyelmeztessék a szöuli diktatúra urait: aggodalommal tölti el őket a feszültség ál­landó növekedése, s attól tar­tanak, hogy az események irá­nyítása kicsúszik a dél-ko­reai rendszer irányítása alól. HOGYAN ALAKULT AZ IZRAELI POLITIKA? ______ Tel Aviv a héten több kér­désben annyira megmerevítet­te álláspontját, hogy elszige- lődése tovább folytatódott. Mindenekelőtt a Biztonsági Tanács megismételt felszólító határozata ellenére, változat­lanul nem hajlandók megszün­tetni a három ciszjordániai arab vezető deportálására vo­natkozó határozatukat. Begin miniszterelnök ezen túl ismét kijelentette, hogy nem hajlan­dó a legcsekélyebb enged­ményre az úgynevezett „Pa­lesztinái autonómia” kérdésé­ben, s újra világossá tette, hogy Izrael be akarja kebe­lezni Ciszjordániát, a Gazai- övezetet — amelyeket hódító háborúban ragadott el az araboktól —, és ugyancsak nemcsak tartósítani kívánja Jeruzsálem arab részének megszállását, hanem ezt a vá­rost teszi meg törvényellene­sen fővárosának. Sőt, mindezt megtoldotta azzal is, hogy amennyiben Egyiptom nem hallandó elfogadni az izraeli feltételeket, ebben az esetben Tel Aviv nem adja át 1982-re a Camp David-i szerződés sze­rint azokat a területeket, ame­lyeket még háborús hódítások következményeként, a Sínai- félszigetből birtokol. Az izraeli magatartás nem­csak azzal a következménnyel járhat, hogy tovább élezi az egész közel-keleti helyzetet, hanem minden valószínűség szerint oda is vezet, hogy a megszállt arab területeken fel­forrósodik majd az ellenállás a hódítókkal szemben. Árkus István »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom