Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-04 / 102. szám

1980. MÁJUS 4., VASARNAP "xJ&iav Ne minden áron! Felelősség a jövő falujáért Napjainkban sok „lehetsé- séges — de értelmetlen” al­ternatívával kell szembe néz­nie az emberiségnek. A tudo­mány és technika kettős (romboló — építő) természe­téből adódóan, az eredmé­nyek sok esetben egyszers­mind gátló tényezők. Az em­ber teremtette mesterséges és az emberi élet szármára nélkü­lözhetetlen természetes kör­nyezet összhangjában ugyanis törés következett be. Merre? A fejlődésnek ezt az irá­nyát, S jövőre nézve belátha­tatlan következményeit ha­zánkban is egyre többen felis­merik és éppen a „lehetséges de talán értelmetlen” kérdés­sel bajlódva, egyre többen foglalkoznak az egészségesebb környezet, ésszerűbb telepü­lésformák kialakításával. — Talán túlságosan is el­fogultnak mondanak, de vál­lalom ! Meggyőződésem ugyan­is, hogy nem az apró falvak, kis települések felszámolása a fejlődés helyes útja — mond­ta Tömöri László, a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető docense, az Or­szágos Falufejlesztési Bizott­ság elnöke. — Mikor alakult a bizott­ság? — Én már tíz évvel ezelőtt felvetettem építészek körében, jó lenne létrehozni egy épí­tőkből, szociológusokból, nép­rajzosokból, földrajztudósok­ból, közgazdászokból álló kö­zösseget és együttesen javítani a falvaink fejlődésének torzu­lásait. 1972-ben az Építőipari Tudományos _ Egyesület kereté­ben ismét megpróbáltam elin­dítani valamit. Ez sem sikerült. Végre 1978-ban a Magyar Agrártudományi Egyesületen belül megalakítottuk komplex bizottságunkat. Van közöt­tünk közgazdász, pedagógus, népművelő, néprajzos, építész, szociológus, földrajztudós. — Körvonalazódtak már az elképzelések ehhez a nagyon összetett, sok problémát ma­gában foglaló munkáihoz? — Olyan mélyre nyúló és szerteágazó feladatok tömegé­vel kell* számot vetni, hogy egyelőre inkább csak a ráéb- redés, a felismerés stádiumá­ban vagyunk, vagyis az út kezdetén. A legnagyobb probléma az, hogy a falusi ember tudatá­ban kialakult egy értékrend, miszerint a városi élet ma­gasabb szintű,' ami felé töre­kedni kell. Ez a' tudathasadá­sos folyamat már a század elején elindult, amikor Ma­gyarország az urbanizációs fejlődés útjára lépett. Akkor ez a törekvés gazdaságilag teljesen megalapozatlan volt, így csak titkos vágyként élt az emberekben. Az 1960-as évek nagyarányú gaz­dasági fellendülése teremtette meg aztán a lehetőséget és robbanásszerűen ebben az irányban indította el a fejlő­dést. És ez a mai napig tart. Az emberek sebtében és min­den erejükkel igyekeznek megszabadulni fehérre me­szelt házaiktól, búboskemen­céiktől — a paraszti ember alkotókészségének nagyszerű ás egyedülálló terméke — megszabadultak építészeti for­máiktól, sajátos hangulatú fa­luközpontjaiktól, hogy min­denüvé felépítsék a várost majmoló üveg—beton épületei­ket. Nem romantikusok — Végeredményben nem történt más, mint amit a kor haladási iránya diktált. Miért kellene gátat vetni azoknak a természetes törekvéseknek, amivel minden ember része­sedni akar a technika adta kényelmesebb, komfortosabb, modernebb életformából ? — Nem is erről van szó. A bizottság nem holmi idea- i lista álmodozók, romantikus j konzervatívok gyülekezete. A ■ célunk, hogy a túlzott váro- siasodási láz — szinte minden nagyközség város akar lenni! — végre lehiggadjon. Ne mammuttelepüléseken szo­rongjunk ha lehet, ahol a tö­meg, a környezet szennye.zett- sége egyre elviselhetetlenebb. A falvakat kell úgy fejleszte­ni, hogy az emberek szívesen maradjanak ott. Ki kell tehát alakítani korszerű, a város minden kényelmét biztosító infrastruktúrájukat, de figye­lembe véve a városoktól elté­rő sajátosságaikat. Meg kell akadályozni, hogy egyetlen magyar falu is elpusztuljon, ha nincs alapvető gazdasági oka. Önjáró ponyvavarró gépek Saját tervezésű önjáró var­rógépekkel gyorsítják a me­zőgazdasági üzemek számára gyártott nagyméretű takaró­ponyvák készítését a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat konfekciógyárában. A gyak­ran 200 négyzetméteres nagy­ságot is elérő ponyvákat az­előtt 4—5 segédmunkás von­szolta konfekcionálás közben a varrógép asztalán. A válla­lat műszaki kollektívája meg­fordította a technológiát: most a gép halad sínpáron a varrónővel együtt a hatalmas ponyva mellett?, s varrja meg az anyagot. Így jóval könnyebb és ter­melékenyebb a munka. Az új technológia s az egyidejűleg bevezetett gyártáselőkészítés és szalagrendszer segítségével 180 százalékkal növelték a a ponyvakészítés termelékeny­ségét. Korábban 75 dolgozóra volt szükség 700 000 négyzet- méter ponyva készítéséhez. Idén a jóval nagyobb meg­rendelést: egymillió kétszáz­ezer négyzetméternyi ponyva konfekciós munkáját mind­össze 45 dolgozó végzi el. Fogyasztásmérő műszer — Tervek is születtek már a fejlesztés mikéntjére? — Nerp. Egyelőre képtelen­ség lenne konkrét, javaslatok­kal élni. Nagyon sok az el­lentmondás. Ami a legfonto­sabb, egyúttal a legkevésbé tervezhető: me& kell az em­berek tudatát változtatni. Ne­velni őket, fejleszteni ízlésü­ket, tanítani annak belátásá­ra, hogy egy nemzet falu nél­kül nem fejlődhet egészsége­sen, hogy a falu a természet újratermelésének bázisa. Meg kell tanítani az embereket ar­ra is, hogy elhagyják a túl­zottan technicista szemléletü­ket. — A tudati nevelés fő bá­zisának az agrárértelmiséget tartjuk, őket szándékozunk el­sősorban ennek a programnak tudóivá, és harcosaivá avat­ni. A másik irány a gyakor­lat felé kell hogy mutasson. — De, amint már az előbb említette, konkrét lépéseket még nem tettek? — Valami azért már tör­tént. A bizottság néhány tagja nemrégiben megkereste Vas megye tanácselnökét egy ja­vaslattal. A javaslat lényege, hogy a megye összes mező- gazdasági nagyüzeme között hirdessenek versenypályázatot, melynek pontjai a környezet esztétikumától a mellékhelyi­ségek kultúráltségáig, a helyi hagyományok ápolásától a szemételtakarításig, mindent magukba foglalnak. Vagyis a falusi izlésnevelés első lépése­ként a munkahelyek kultu­ráltságát növelni, mintegy mintát szabva az ott dolgo­zóknak. • Érezni kell — Javaslatunkat várakozá­son felül lelkesen fogadták. A versenytapasztalatokat majdan hasznosítva, a következő ilyen jellegű akciót Pest megyében szeretnénk megrendezni. j— Pest megye problémánk szempontjából különben is speciális helyzétü. Egy része Budapest agglomerációs kör­zete, így itt még sokkal na­gyobb a városi, sőt a fővárosi élet utáni vonzódás. Igaz, hogy a megyében találni egy kis szigetet is, Úcsát, mely őrzi falujellegét, és ha töre­dékeiben is, de fellelni a régi faluközpontot. Ez a település, a két főútvonal közt meghú­zódva, nekem memento. — A bizottság legközelebb mikor és hol ülésezik? — Áprilisban kisebb meg­beszélések voltak, ősszel pe­dig egy szélesebb körű fóru­mot tervezünk, Biatorbágyon. S. Horváth Klára Egy kiszórással Vegyszerturmix Megnőtt az érdeklődés az olyan készítmények iránt, ame­lyekből egy menetben, egyet­len kiszórással többfélét jut­tathatnak a növényzetre. Az ilyen vegyi anyagokat folyé­kony állapotban használják fel. A permetező berendezés­ből egy időben kerül ki a mű­trágya a növényvédő szerrel. Az Agrotröszt az idén mint­egy 10—11 ezer tonna levél­trágyát hoz forgalomba. Eze­ket a műtrágyaféléket a Bu­dapesti Vegyi Művekben, il­letve a peremartoni műtrá­gyagyárban állítják elő. Vala­mennyi alkalmas arra, hogy csökkent költséggel használ­ják fel. Az egyik ilyen vegy­szer a Wuxal, amely évek óta jó szolgálatot tesz a zöld­ség- és gyümölcsöskertekben. A készítményt a rovar- és gom­baölő szerekkel együtt nem csak a növényvédő gépekkel, hanem akár repülőgépekről is kiszórhatják. Tavasz a házikertben A jó idő beálltával megélénkültek a házikertek is. Szamos István pomázi kertbarát is az időszerű munkát végzi nyolc­száz négyszögöles gyümölcsösében és szőlőjében. Pasztától a lakkig Korrózió ellen: OLVIKOR Még a gyártmányismertető füzetecskén is ez állj „átmeneti korrózióvédő anyag'ok”. Mint­ha 'a korróziónak — magyarul a rozsdának — védelemre vol­na szüksége... Éppen ellenkezőleg. A rozs­da sokkal jobban terjed, mint azt bárki is szeretné; ellene védekezni mindennapos gon­dunk. A kis füzet által reklá­mozott univerzális termékcsa­lád is éppen e küzdelem eszkö­ze, csak talán az a bizonyos „köztudat” lusta végigmonda­ni: korrózió elleni védelem." De ez a nyelvi hiba közis­mert. Kevesen tudják viszont, hogy a hatásos korrózió elleni küzdelem alapanyaga a kőolaj. Ebből pedig sok minden követ­kezik. Import helyett Például az, hogy a drága és egyre dráguló, importált anya­gokat mindinkább a hazai gyártmányokkal váltsuk fel. Erre szövetkeztek az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szakemberei, amikor a Nagy­nyomású Kísérleti Intézetben, a Nehézipari Minisztérium tá­mogatásával megkezdték a megfelelő magyar alapanyagú védőolajok kifejlesztését. A j négyéves munka eredménye- ‘ ként már a kiskereskedelmi forgalomban is megjelent a KORAL alvázvédő spray. Utóbb derült ki, hogy a KO­RAL fantázianevet külföldön már szabadalmaztatták, tehát meg kellett változtatni. Így lett a termékcsalád neve: OLVI­KOR. Hazai igények Az igazi újdonság azonban nem ez. Fontosabb, hogy a gyakorlati alkalmazáspróbák során bebizonyosodott, hogy a termék képes helyettesíteni a világhírű Shell, Castrol stb. anyagokat, ezért a tröszt szé­les körű kereskedelmi és pro­pagandahadjáratba kezdett az alkalmazás, bevezetés érdeké­ben. A forgalmazás az ÁFOR feladata lesz, a legnagyobb mennyiséget a szervizek hasz­nálják majd, a lakosság igé­nyeinek pedig választékbőví­téssel kívánnak eleget tenni. Minderre biztosíték, hogy a Nyírbogdányi Kőolajipari Vál­lalat által gyártott mennyiség (évi 100—200 tonna) már ma is képes kielégíteni a hazai igé­nyeket, de a kereslet ugrás­szerű növekedésére is felké­szültek már. Asszcmpk a fatelepen A gépjármű fogyasztásának mérésével bővült a Magyar Autóklub lakossági szolgáltatása. Az. új műszer segítségével fiz kilométeres próba járat után pontosan bemérik, majd be­állíthatják a gépjármű optimális üzemanyagfogyasztását. Pró- baúton a fogyasztásmérő műszerrel. Mintegy 100—130 ezer négy­zetméter parketta készül éven­te a Nagykunsági Állami Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság pusztavacsi fatelepén. Termé­keik iránt megnőtt az érdek­lődés az utóbbi időben. A parkettagyártáson kívül bú­toralkatrészekkel látják el nagy bútorgyárainkat is. A telep egyik legkiválóbb kö­zössége a tizenhárom tagú Március 15. szocialista bri­gád. Tagjainak nem kis ér­demük van abban, hogy ki­tűnő minőségű áruk hagyják el a telepet. — Jelenleg svájci . és NSZK-beli megrendelésen dolgozunk. Virágosládákat vár tőlünk a külföldi vevő — áll meg munkájában egy kis idő­re Hali József, a brigád ve­zetője. — Hány tagú a brigád? — Hét nő és öt férfi. Kö­zülünk már mindenki betaní­tott szakmunkás. — Régi a kollektíva? — Egyáltalán nem. Mi csu­pán két éve vagyunk együtt ebben az összetételben. Jó a légkör — Bírja a férfiaknak sem könnyű tempót? — állok meg a fürgén és nagy figyelemmel dolgozó Kelemen Pálné mel­lett. — Muszáj. Bár erős figyel­met igényel. Darabbérben dolgozunk és a minőségre is nagyon kell vigyázni. Nem szólva arról, hogy egy pilla­natnyi kihagyás is balesetet okozhat. De azért nem pa­naszkodom. A közeli Örkény­ből járok ide dolgozni. Igaz, lenne a községben is mun­kalehetőség, mégsem gondol­tam arra, hogy elmenjek. Na­gyon lényeges, hogy itt igen jó a munkahelyi légkör. Sok a fiatal — Kemény fizikai munka ez. — Ki lehet bírni. De... Hogy érzékelje a terheket,' megemlítem: egy köbméter akácfa súlya — ebből készül a parketta — 6—7 mázsa. Ha részletekben is, de egy mű­szakban körülbelül 18—20 má­zsát mozgat meg az ember. Ezzel együtt nem talál olyat, aki elkívánkozna innen — harsogja túl a gépek sivitá­sát Kovács Erzsébet. • A művezető, Gönczi Lajos mondja: — Többnyire fiatalök dolgoznak a telepen. Az átlag­életkor harminc körül van. Ez a szocialista brigád, ame­lyikkel beszélgetett, két éve alakult és már az aranykoszo­rús elismerést is megkapták tavaly. Ne gondolja, hogy ez amiatt van, hogy nálunk ala­csony a követelmény. Mint mondtam, fiatalok és talán sokkal aktívabbak, mint má­sok. Nem tudom u| tan pon­tosan, hogy mennyi -társadal­mi munkaórát teljesítettek, számontartása nem az én fel­adatom, de azt állíthatom: az itteni közös tevékenységeken túl, mindenki a saját lakóhe­lyén is dolgozik a közért, ha kell. Kommunista szombato­kat szerveztünk, melynek tel­jes bevételét a pusztavacsi óvodának utaltuk át. Tudjuk, hogy a tanácsnak kevés a pénze, hát úgy segítünk, ahogy tudunk. — Mit tervezett a brigád erre az évre? — fordulok is­mét a brigád vezetőjéhez. Fő a minőség — Elsősorban a munkánkat kell selejtmentesen és kitűnő minőségben elvégezni, ettől függ a műhely híre, neve. Az­tán lehet szó minden egyéb­ről. — Nem állítottak össze vál­lalási tervezetet? — Nagy vonalakban csak, apró részletességig kidolgoz­ni, úgy vélem nem volna cél­szerű. Év közben, menet köz­ben sok minden változhat, amihez rugalmasan igazod­nunk kell. Ez a módszer ed­dig is bevált. Ha az ember a munkáját becsülettel elvégzi, nem kell gondolkozni év vé­gén, hogy mit írjon a brigád­naplóba teljesítményként. L. J. A termékcsalád 23 tagja az átmeneti korrózió elleni véde­lem széles körű alkalmazását teszi lehetővé. * A krómozott felületeket védő pasztától kezdve, a gyártás, szállítás és tárolás ideje alatt a védőolajo­kon át, a faanyagokat védő lakkig többféle általános és speciális alkalmazásra nyílik lehetőség. Található körtük olyan zsír, amellyel bekenve a kerti gépeket, azok akár té- len, a szabadban is tárolha­tók. Alvázvédelem A nagyközönséget. leglobban_ érdeklő anyag, a bitumen ala­pú gépkocsi-alvázvédő, amely alkalmas mind a külső, mind a belső, üreges felületek vé­delmére, javítására is. Ez kü­lönösen fontos, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon az alváz- és üregvédelmet a jelenlegi gyakorlat — tévesen — külön feladatként kezeli. Sajnos, a Merkur által for­galmazott autók legtöbbje nem kap kellő üregvédelmet, s az alvázvédő anyagok is mind­össze egy fél évig képesek vé­deni az autót a rozsda ellen. Ezért van nagy jelen tősége az OKGT terveinek, amely sze­rint kezdeményezni kívánják, hogy a Merkur az új autók átadása előtt végezze el azo­kon a most már 2—3 évig is hatásos alváz- és üregvédel­met. Az OKGT pedig már .olyan anyagokon kísérletezik, amelyek az átmeneti alapon végleges védelmet biztosíta­nak. Kolossá Tamás Zsámbéki Medence Tsz Pótolják a veszteséget A pátyi Zsámbéki Medence Tsz csaknem négyezer hektár szántóföldön gazdálkodik; földjeik javarésze termékeny, nagyüzemi művelésre alkal­mas, ám Biatorbágy környé­kén akadnak gépekkel nehe­zen megmunkálható, meredek, dombos parcellák is. A nö­vénytermesztési ágazat szerke­zetét a talajviszonyok pontos ismeretében alakították ki, fő­képpen őszi búzát, kukoricát, különféle, jól fizető ipari ár­növényeket, mustárt, napra­forgót termesztenek, az állatok egyenletes takarmányellátása érdekében pedig jókora terü­leten foglalkoznak lucernával és silókukoricával Az utóbbit a budaörsi BOSCOOP-pal ki­alakított termelési együttmű­ködés keretében már korszerű technológiai módszerrel ter­mesztik. Mint Szín Béla, a szövetkezet elnöke elmondta, eredményes évet hagytak maguk mögött, a tiszta nyereség 18 és félmillió forint volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom