Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

rrsr llicrn 1980. MÁJUS T, SZFPDA A nép szolgálatára készülnek Más szóba sem jöhet... Ajtaja vasárnap is nyitva — Tanácstagj előliről írni? Nem kell messzire mennie, itt a vb-titkárunk, Kucsera Já- nosné, ő nemcsak a végrehaj­tó bizottság kinevezett tiszt­ségviselője, hanem tanácstag­nak is jelölték. Ha portré­alanyt keres, jobbat nem ta­lál — mondja — Kertai Ta­más, Nagykovácsi tanácsának elnöke. S még hozzáteszi: — Többet tud az emberekről, mint a tanács jó néhány dol­gozója együtt. Ha mindenki úgy szívén viselné a község ügyét, mint ő, még egy csikk sem lenne az úton. Hanem, tudja mit, kérdezze inkább az embereket. — Hogyne, kislány korom óta ismerem — kezdi a fia­talasszony, Dávid Lajosné. — Köztiszteletben áll, s nem ok nélkül: nagyon emberséges, nem ismerek a faluban sen­kit, aki ne szeretné. Nincs olyan probléma, amiben meg­tagadná a segítséget. Eddig kétszer volt dolgom a taná­cson, mindkét alkalommal őt kérdeztem, s tőle kaptam jó tanácsot. — Szívesen ülők le most be­szélgetni — mondja Kucsera Jánosné —, bár alig van időm. Délután kettőkor Budakeszin szakszervezeti bizalmi válasz­tás lesz, ott kell lennem, én képviselem a járási szakszer­vezeti bizottságot. Az utóbbi hetekben a tanácsi választások előkészítése adott rengeteg munkát. A névjegyzék össze­állítása, a jelölő gyűlések szer­vezése, soroljam még? — Én készítettem elő a je­lölő gyűléseket, végiglátogat­tam a családokat, elvittem a meghívókat is. Sikerült... — Nagy örömömre engem ismét elfogadtak. Nem panasz­kodhatott! a részvételre sem, negyvenötén tartoznak a kör­zetemhez, s huszonötén eljöt­tek a gyűlésre. Kugler János mondta — nagyon jól esett —, hogy ebben a körzetben más jelölt szóba sem jöhet. — Természetesen minden­nek múltja van. 1949 októbe­re óta dolgozom a tanácson, akkor még elöljáróság volt a neve. Több mint 30 év ..., s tíz esztendeje lettem először tanácstag, akkor amikor a vég­rehajtó bizottság titkára. — Talán nem tűnik sze­rénytelenségnek, ha azt mon­dom: alaposan ismerem a kör­zetem s a falu gondjait, az embereket. Szeretem őket. A problémáikkal, örömeikkel együtt nőttem fel, hiszen még süldő lány voltam, amikor Nagykovácsi lakosa lettem. Amikor belépek egy lakásba, nem idegenként fogadnak, s nem idegenként megyek. — Az elmúlt vasárnap kü­lönösen zsúfolt volt. öten is kerestek otthon, ebédfőzés köz­ben, de azért segítek ilyenkor is, ha tudok. — Szóval van munka, prob­léma. Nyaranta megesik, hogy nincs víz, s mostanában a tv-vételt zavarja valami. Az okát még nem tudom, de meg­keresem. Azután az időseknek néha segélyre van szükségük, másokhoz orvost kell hívni. És ilyenkor engem keresnek. Jólesik a bizalom, enélkül alig­ha volna boldog az életem. Nyolcvanötévesen Tisztelt Szerkesztőség! Mócsa János nyolcvanöt éves, és még mindig a fa­lu szolgálatában áll. Szí­vesen és örömmel teszem” • idézem szavait. Épp úgy, mint más fal­vakban és városokban, ná­lunk Kartalon is megtör­tént a tanácstagok jelölése, így került sor Mócsa Já­nosra is, akit magas kora ellenére'ismét jelöltek kör­zete tanácstagjának. Poszt­ján harminc éve áll már. Nem csekély idő. Idős kora ellenére fürge, cselekvőké­pes. Helye mindig ott van a gyűléseken, párt, szö­vetkezeti és sorolhatnám valamennyit. Szava min­dig van: legyen az kérő vagy dicsérő. A kister­melők szakcsoportjában, amely öt éve alakult, mint pénztáros tevé­kenykedik. Sokoldalú em­ber. Boldogan mondta: mindenki megszavazta je­lölését. Még most is szá­míthat rá az egész falu, amiért sokat tett már. Lengyel Imréné Kartal Jut idő másokra is..: Bizalom — sokadszor» is Aprócska zöldségesbolt va­lahol Nagykáta közepén. A Magyar—Koreai Barátság Ter­melőszövetkezet üzletét — ta­lán a vigasztalanul hulló eső, talán a kora délutáni órák miatt — kevesen keresik. Van hát időnk beszélgetni Zsemle Gyulával, aki feleségének se­gít az üzletben. — Valamikor nagyon régen kezdődött az egész. Huszon­négy éve vagyok tanácstag. Tizenkét és fél évet dolgoz­tam a helyi téeszben a nö­vénytermesztésben brigádve- zetőként. Emellett vezetőségi és döntőbizottsági tag vol­tam. 1973-ban leszázalékol­tak, de a közéleti tevékeny­séget csak nem tudtam abba­hagyni. A fizikai munkát már Nagyon megbízható..: Egy korosztály képviselője — Mondják, ismerik Nagy Erzsébetet? — kérdem a bolt előtt beszélgető asszonyoktól. — Ki ne ismerné? Olyan, akár a tűz, mindig izzik. De nem hebehurgyán, nem ám. Komoly, " iskolázott lány. Olyan az egész családja is, jól járt vele a falu, hogy visszajött. — Mit szól ahhoz, hogy egy huszonegy éves, nem túl ta­pasztalt fiatalt is tanácstag­nak jelöltek? — szólítok meg egy korosabb embert a falu közepén. — Az Erzsiké? No látja, az aztán tényleg közéleti ember. Fiatal kora ellenére is töb­bet tett már a faluért, mint sok más. Tudja, hol találja? — néz rám, aztán kezével a levegőbe rajzolja a falu el­képzelt határait. Az iskolában már nincs, otthon még nincs. A tsz tele­pére irányítanak, talán ott lehet. Tóalmás nem nagy község ahhoz, hogy végül is meg ne találjam. — Tudja, az az igazság: igazából nem is tudom, miért • jelöltek a tanácsba. Jószerével alig volt még id6m valamit is csinálni, mert én Pesten jártam iskolába és kollégista voltam 1977-ig, — néz me­rengve az előtte fekvő kimu­tatásokra, számlákra Nagy Erzsébet, Tóalmás legfiatalabb tanácstagjelöltje. Az igaz, hogy nem vagyok egyhelyben ülő típus. Beteg volnék, ha csupán az iskolai elfoglaltsá­gom lenne. Ott gazdasági ve­zető vagyok, de kijárok ide a tsz-be is segíteni, aztán a társadalmi munkák szervezé­se... Hát így telik el a nap. — Mikor tudta meg, hogy jelölték? — A gyűlés előtti napon. Borzasztóan örültem, két do­log miatt. Először, mert 21 éves koromra egy község tün­tetett ki bizalmával, és azért is, mert anyám is büszke rám. — Tudja, mit vállal? — Igyekeztem és igyekszem tájékozódni. Azt már most tudom, hogy nem lesz köny- nyű a helyzetem. Egy na­gyon tapasztalt és hozzáértő férfi helyett jelöltek, aki be­tegsége miatt már nem tudta tovább csinálni. Tudom, mit vállaltam, és most már az a fontos, hogy a bizalomra rá' is szolgáljak. Remélem, meg tudok majd birkózni a fel­adattal, annál is inkább, mert az idősebb tanácstagok meg­ígérték segítségüket. (Sárkány Jánosné, a kollé­ganő: — Nemrégen dolgozom vele, de ez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy megismer­jem. Fantasztikusan energi­kus, soha nem láttam még rosszkedvűnek vagy éppen panaszkodni. A társadalmi munkákat is úgy tudja meg­szervezni — pedig nem is fel­adata —, hogy senki sem mond neki nemet. Nagyon megbízható.) — Vannak már elképzelései a jövőről? — Talán sok is, de majd szépen, sorban ... Azt hiszem, egyik legsürgősebb tennivaló egy játszótér megépítése, ki­alakítása, társadalmi összefo­gással. Nagyon kellene a gye rekeknek. Már szóltam is er­ről az ismerősöknek, barátok­nak. Menni fog! Aztán még azt sem tudom pontosan, hány lakos tartozik a körzetem­hez. Velük is sokszor kell majd találkoznom, beszélget­nem. A bizalmukat már ki érdemeltem, de megtartani, az lesz a próbatétel. nem nagyon, de ezt még bí- rom. — Mi az, ami erre ösztön­zi? — Itt születtem, mindig itt éltem, s ez már nem is válto­zik ezután sem. Hasznosnak lenni, ez az, ami mindennél fontosabb nekem. — Mit gondol, van harago­sa? — Irigyem az lehet, de ha­ragosom aligha. Nyugdíjas vagyok, de azért most is el­jutunk a családdal egyről a kettőre. A munkától sose fél­tem. — Űjabb öt évre jelölték, szavaztak bizalmat önnek a helybéliek. — Jó érzés, ami még a sa­ját bajomat is elfelejteti. Vá­lasztókörzetemben is bőven lesz tennivaló. A járdaépítést és a még nagyobb zöldövezet kialakítását égetően fontos­nak tartom. Évek óta gond az is, hogy a község keleti része — ahol én is lakom — járdák, utak szempontjából meglehetősen elhanyagolt. A tanácsi elképzelésekkel egyez­tetve, ezt szeretnénk rendbe­hozni minél előbb a lakókkal együtt. Szorgalmazzák az ott élők is, már tervezgetem a társadalmi munkaakciókat. Azt hiszem, ez lesz az első, amit a tanácsülés elé viszek majd. A jelölteket bemutatta: Látó János és Vasvári G. Pál DlVSZ-nyilatkozat Harcos szolidaritás A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja a kubai forradalmat, a ^latin- amerikai kontinens első, szo­cializmust építő társadalmá­nak hős ifjúságát. Felhívással fordul tag- és baráti szerve­zeteihez, hogy különböző szo­lidaritási akciókkal leplezzék le az imperializmus manőve­reit, amelyekkel az új társa­dalom békés fejlődését igyek­szik alattomosan támadni — jelentette ki Daniel Alvarez, a DÍVSZ kubai alelnöke teg­nap Budapesten, a szövetség székházában tartott sajtókon­ferencián. Kifejtette: a hír, mely sze­rint az USA kormánya elha­lasztotta a május 8-ra meg hirdetett nagyszabású tengeri és légi hadgyakorlatnak a ku­bai partoknál, a Guantana- mói-öbölben tervezett részét nem valamiféle nagylelkű lé­pés volt. A nemzetközi _ de­mokratikus erők, a haladó de­mokratikus kormányok tilta­kozásának, a kubai forrada^ lom erejének és tekintélyének győzelmét igazolja. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség a közeljövő­ben újabb nemzetközi méretű ifjúsági akciók szervezésével juttatja kifejezésre Kuba né­pével és a térség országaival vállalt harcos szolidaritását. Együttműködési programot írtak alá Tegnap délelőtt a Komszo- mol KB székházában dr. Ma- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, és Bo­risz Pasztuhov, a Komszomol KB első titkára aláírta a két ifjúsági szervezet 1980—85-re szóló hosszú távú együttmű­ködési programját. A tervek konkrét részleteit a későbbiek­ben egyeztetik. A dokumentum mindenek­előtt elégedetten nyugtázza az előző — hároméves — prog­ram sikeres teljesítését, a két ifjúsági szövetség, az úttörő­szervezetek, a szovjet és a magyar ifjúság együttműkö­désének, barátságának elmé­lyülését. A mostani tervezet az eddigieknél hosszabb időtar­tamra szól és szélesebb körű: a fiatalok életének szinte va­lamennyi területét felöleli. Dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát fo­gadta ezután lv*n Kapitonov, az SZKP KB titkára. Búcsú Czottner Sándortól Mély részvéttel vettek végső búcsút kedden a Mező Imre úti temetőben a 77 éves ko­rában elhunyt Czottner Sán­dortól, a magyar forradalmi munkásmozgalom régi harco­sától, nyugalmazott nehézipari minisztertől. Barátai, harcos­társai, volt munkatársai, bá­nyászok, s a nehézipar sok száz dolgozója tisztelgett ra­vatalánál. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Nehézipari Mi­nisztérium nevében Simon Pál, az MSZMP KB tagja, ne­hézipari miniszter búcsúzott az elhunyttól. — Czottner Sándor neve és munkássága örökre összefor­rott a magyar szénbányászat fejlődésével, a kohászat ered­ményeivel, vegyiparunk sike­reivel, a nehézipar, s egész népgazdaságunk szocialista előrehaladásával — mondotta egyebek között. A szakszerve­zetT mozgalomba már fiatalon bekapcsolódott egykori vas­munkás életútját méltatva em­lékeztetett rá, hogy 1931. óta volt a párt tagja, előbb üzemi bizalmiként, majd a körzeti pártszervezet egyik vezetője­ként tevékenykedett forradal­mi munkásmozgalmunk böl­csőjében, a Vörös Csepelen, 1945 januárjában ott volt a Magyar Kommunista Párt csepeli szervezetének alapítói között. • — A felszabadulás utáni évek történelmi jelentőségű feladatai közepette bontako­zott ki igazán tehetsége és al­kotó ereje. Aktívan részt vett az ipar államosításában, ma­radandó érdemeket szerzett a termelés, a szénbányászat talpraállításában, szocialista alapjainak lerakásában. 1948, végétől volt a Kohóipari Köz­pont vezérigazgatója, majd ál­lamtitkár, ezt követően 12 éven át — nyugalomba vonu- lásáig — nehézipari minisz­ter. A széncsata hősei, a fal­vak villamosításának szerelői, kialakuló modern vegyiparunk éoítői egyként ismerték és be­csülték a soraikból jött mun­kás minisztert. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete nevében Ko­vács László főtitkár emléke­zett Czottner Sándorra. í Czottner Sándor hamvait a Mező Imre úti temető Mun­kásmozgalmi Panteonjában he­lyezték örök nyugalomra. A gyászszertartás az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Meghalt Csergő János Az MSZMP Központi Bizottsága, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete, a Ganz-MAVAG dolgozói mély megrendülés­sel és fájdalommal tudatják, hogy Csergő János volt kohó- és gépipari miniszter, a Ganz-MÁVAG nyugalmazott vezér- igazgatója, váratlanul elhunyt. Csergő János hamvasztás utáni búcsúztatása május 12-én, 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. A barátok, har­costársak és volt munkatársak 13.30 órától róhatják le ke­gyeletüket a ravatalnál. Csergő János 1920-ban szü­letett, 1945 óta volt tagja a pártnak. Szakmája vaseszter­gályos volt, a felszabadulás­kor az Oetl-gyár főbizalmija, majd az államosításkor a vál­lalat vezetője lett. Később a posta főigazgatójaként dolgo­zott, majd nehézipari állam­titkárrá nevezték ki. Az öt­venes évek elején a párt Központi Vezetőségében osz­tályvezetőként dolgozott. 1954- töl 1963-ig kohó- és gépipa­ri miniszter volt. 1954. és 1957. között a párt Központi Vezetőségének tagja, majd a Központi Bizottság póttagja, és 1970-től a Xll. kongresz- 1 szusig a Központi Bizottság tagja volt. Két ciklusban or- | szággyűlési képviselőként is tevékenykedett. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték j el, egyebek között tulajdono- » sa volt a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének és a Munkás—Paraszt Hatalomért Érdemrendnek.. t Szekciókban tanácskoztak Felmérik a föld kincseit Tegnap több tudományos osztály ülésével folytatódott a Magyar Tudományos Akadé­mia 140. közgyűlése. Az ag­rártudományok osztálya, a biológiai tudományok osztá­lya, valamint a föld- és bá­nyászati tudományok osztálya Megfelelő színvonalon Ütést tartott a SJOIf&SZ elnöksége Az áfészek az első negyed­évben általában megfelelő színvonalon járultak hozzá a Gázkarbantartó állomás ■■II mm in A Budai Járási Építőipari Vállalat dolgozói Százhalombat­tán gázkarbantartó állomást építenek. A munkálatokat nyár elej're befejezik. lakosság ellátásához — álla­pította meg keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. Mint el­mondták, alapvető élelmisze­rekből mindenütt kielégítették az igényeket, egyes vegyes iparcikkekből azonban az el­látás akadozott. Különösen érvényes ez a bútorra, a vas­műszaki árura, az építőanya­gokra, a kultúrcikkekre. Az elnökség a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy mér­séklődik a kistermelők ba­romfi- és sertéstenyésztési kedve, s emiatt csökkent az áfészek felvásárlása ezekből a fontos húsárukból. Ugyan­akkor kedvező a helyzet a kertészeti termékeknél: bur­gonyából és zöldségből az idén, az előzetes számítások szerint 20 százalékkal vásá­rolnak fel többet az áfészek, mint tavaly, tehát nagyobb lesz az árukínálat a lakosság számára. Az elnökség a fejlesztési tervekről szólva rámutatott: elsősorban azokon a helyeken fordítanak gondot új létesít­mények építésére, ahol a lakos­ság színvonalasabb ellátásá­hoz különösen nagy szükség van a kereskedelmi és ven­déglátóhálózat bővítésére. En­nek megfelelően ez évben megközelítően százezer négy­zetméterrel gyarapodik a há­lózat. együttes tudományos ülésén beszámoló hangzott el az or­szág teljes természeti erőfor­rásait felmérő nagyszabású tudományos program első eredményeiről. Magyarország természeti adottságai alkal­masak a mezőgazdasági össz­termelés jelentős növelésére az ezredfordulóig, amennyi­ben ehhez a megfelelő felté­teleket biztosítják — állapí­totta meg egyebek között a csaknem 400 szakértőből álló kollektíva, amely öt országos főhatóság megbízásából Láng Istvánnak, az MTA főtitkár- helyettesének vezetésével ké­szítette el a részletes feuné- rést. A matematikai és fizikai tudományok osztályának ülé­sén a matematikai számítás- tudomány legfrissebb eredmé­nyeiről, az absztrakt tudo­mány gyakorlathoz való kötő­désének lehetőségéről, auto­maták és számítógépek prog­ramozásáról esett szó. Az el­múlt négy évben végzett tu­dományos tevékenységről szá­moltak be a műszaki tudomá­nyok osztályának nyilvános ülésén. A matematikai és fizikai tudományok osztályának dél- ufáni ülésén a fizika fejlődé­si irányaival foglalkoztak. Pap] békegyűlés Papi békegyűlést tartottak Egerben a Hazafias Népfront Heves megyei bizottságának rendezésében. A békefórumon részt vettek valamennyi val­lásfelekezet képviselői Heves megyéből, az elnökségben fog­lalt helyet Kádár László egri érsek is. S. Hegedűs László a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott elő­adást bel- és külpolitikai kér­désekről, valamint a békemoz­galom időszerű kérdéseiről. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom