Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA 1980. MÁJUS 6., KEDD XXIV. ÉVFOLYAM. 104. SZÁM Tanács, Áfész: Szobon bíznak a fejlődésben Kettős céllal látogattunk el Szobra: szerettünk volna be­pillantást nyerni a szobi nagyközségi tanács munkájá­ba, tájékozódni az elért ered­ményekről, az új feladatokról; és tájékozódni a Szob és Vi­déke ÁFÉSZ életéről. Kettős célunk mellé kettős okot vá­lasztottunk, azért, hogy tel­jesebb képet nyújthassunk: népgazdaságunk ötödik ötéves tervének befejezéséhez köze­ledünk, és lassan beköszönt az új idegenforgalmi idény is, amely jelentősen meghatároz­za a Dunakanyarban fekvő te­lepülések mindennapjait. A Szob Nagyközség Közös Tanácsa munkájáról Ghyczy Tdmásné vb-titkárral beszél­gettünk, aki különös lelkese­déssel mesélt, hiszen új, fiatal munkatársa az intézmébynek. Mint elmondta, a most záró­dó ötödik ötéves tervben aki­tűzött feladatokat sikerült tel­jesíteni. Emeljünk ki néhá­nyat, amely méltán érdemel említést: első helyre kívánkozik, hogy sikerült megoldani a vízellátást, és a villany­hálózat bővítését, amely bizony már régen sür­getett. A Márianosztra felé eső út mentén olyan úttörőtábort lé­tesítettek, amelyet az ott üdü­lők csak „minőségi tábor” né­ven emlegetnek, és ahová ne­velők és diákok egyaránt szí­vesen térnek vissza. A meg­valósult községfejlesztési fel­adatokban sokat nyom a la­kosság társadalmi munkája. Ezzel a segítséggel jött létre új park a Duna partján, mint­egy 2 kilométer hosszan: hat korszerű utca, és ebben az év­ben befejezéséhez közeledő ra­vatalozó építésében is jelen­tős terhet vállaltak magukra a szobiak. Hatmillió forintot fordítottak lakásfelújításra, Márianosztrán és Szobon ki­bővítették a napközit és az ovodát. Ghyczy Tamásné nem rej­tette véna alá azokat a gon­dokat sem, amelyek megha­tározzák az elkövetkező evek feladatait. A titkár utalt ar­ra, hogy a bejárók számának nóvexeaése egyre nagyobb fel­adatokat ró a tanácsra. Ilyen például a megfelelő szolgál­tatóhálózat kibővítése, hiszen nem lehet elkívánni az itt la­kóktól, hogy egy mosógép ja­vításáért, egy cipő megsarka- lásáért Vácra utazzanak. Fontos cél, hogy a már meglevő két lakótelep mel­lé fölépüljön a harmadik is, amely két ütemben, csoportos lakásépítési for­mában valósul meg. Távlati gond, de mégis szót kell ejteni arról, hogy a nagy­marosi vízi erőmű építése va­lószínűleg jelentős változáso­kat hoz Szob életébe is. Hasonló kérdésekkel keres­tük .meg a Szob és Vidéke ÁFÉSZ illetékeseit. Elmond­ták, hogy az elmúlt években mintegy 20 millió forintot köl­töttek fejlesztésre. A korsze­rűsítések mellett 1602 négy­zetméter hasznos alapterület­tel sikerült bővíteni a háló­zatot. Ez a szám magáért be­szél. Idézzünk fel — termé­szetesen itt is a teljesség igé­nye nélkül — néhány fontos eredményt: Szobon felépült az új könyvesbolt, Nagymaroson gazdaboltot és halsütőt adtak át, Vámosmikolán felépítették az új ABC-áruházat, valamint egy felvásárlóhelyiséget. Az ötödik ötéves terv hát­ralevő céljai között kiemel­ten szerepel a kóspallagi ABC- áruház régóta várt megépí­tése. A létesítmény pályázata Testvér járásunk életéből Az Érsekújváron megjelenő Heti Hírlap beszámolt arról, hogy a járási pártbizottság legutóbbi ülésén szó esett a pártmunka minőségének fo­kozásáról s arról, hogy az if­júsági tömegszervezet tagjai közül sokan kérik felvételü­ket a pártba. A gazdasági té­ren hozott intézkedések során megvitatták a Cabcsikcvó— Nagymaros vízi erőmű folya­matos építésének a biztosítá­sát, a lakásépítések elősegíté­sét, a 26 tantermes érsekúj­vári iskola és a járási kór­ház befejezését. ★ Az április közepén kialakult előnyös időjárási viszonyok éltetőén hatottak az egész ter­mészetre — írja a HH. A mezőgazdasági dolgozók a ta­vaszi munka elvégzésére hasz­nálták fel a meleg napokat. Április utolsó napjaiban tel­jes ütemben folyt a kukorica vetése, melyből 21 ezer hek­tárnyit vetettek el az érsek­újvári járásban. Befejezték a cukorrépa vetését, s ütemesen kerül földbe a napraforgó is. Hasonlóan jól áll a korai bur­gonya, a borsó és a bab el­ültetése. Lezajlott a 14. Járási bor­verseny. A zsűri tagjai 66 bor­fajtát ízleltek meg, közte 10 fajta vörösbort A versenyen 14 földművesszövetkezet, két állami gazdaság és a gbelcei borászat indult a legjobb bo­raival, melyeket arany-, ezüst- és bronzéremmel jutalmaztak. A verseny eredményei bizo­nyítják, hogy az érsekújvári járás mezőgazdászai a cseme­geszőlő termesztése mellett a borkészítés titkait is jól isme­rik. ★ Érsekújváron rendezték a középiskolás fiatalok nagy já­rási találkozóját. Ennek kap­csán bemutatták a járási if­júsági klubban a diákok fest­ményeit, rajzait, textilmun­káit. A bíráló bizottság érté­kelte és jutalmazta a legjobb alkotásokat. A középiskolás fiatalok járási találkozója iránt évről évre nagyobb ér­deklődés mutatkozik. Ezt bi­zonyítja, hogy az egyes ver­senyeken — beleértve a sport- vetélkedőket is — idén mint­egy ezer középiskolás fiatal vett részt. P. R. már a Belkereskedelmi Minisztérium fejlesztési bizottságánál van, az épí­tés azonban valószínűleg átnyúlik majd a követke­ző tervciklusba. A közeljövő legfontosabb fel­adata, hogy a meglevő ven­déglátóhelyeket, üzleteket az eddiginél sokkal jobban ki­használják. Különösen fontos ez akkor, amikor egy újabb idegenforgalmi idény küszö­bén állunk, és a forgalom idén várhatóan tovább növek­szik. A Szob és Vidéke ÁFÉSZ-nél bíznak abban, hogy az eddigihez hasonló jó munkával az új feladatokat is sikerrel megoldják. Kenéz Zoltán A restaurátorok műhelyében Évszázados falak között A váci Vörösház 1731-ben épült, jövőre lesz 350 éves. Levert vakolatú, vízzel fol­tos falaiban, a korhadt kapu vaspántjait már csak a rozs­da tartja össze. Az épület földszintjére költözött be a váci Vak Bottyán Múzeum restaurátorműhelye és rak­tára. Évszázados dohot lehel­nek a falak, és a bogarak el­len felszórt fertőtlenítő szer­től fehér a rothadásnak indult padló, mégis azt kell mon­dani: ha Varázséji Gusztáv, a múlt század váci újságírója, aki 1880-ban írt cikkeivel a váci múzeum alapításának el­indítója, és Tragor Ignác, aki Varázséji korai halála után. átvéve a stafétabotot a Váci Múzeum Egyesület megalapí­tója volt, mindezt látnák, ak­kor most a legmerészebb ál­maik valóra váltásának lehet nének. szemtanúi. Ideiglenesen A restaurátorműhely, mely vákuumszárítöval, desztillá­ló- és főzőkészülékkel, fúró­géppel, mérleggel, egyéb szükséges kéziszerszámokkal, a vegyszerek arzenáljával van felszerelve, csak ideiglenes jelleggel költözött ide. Ezt a helyet majd kiállítások ren­dezésére használják fel, a mű­A kiváló munkáért A jó propagandistát nem- csaK nagyioKú politikai elkö- teiezettseg jellemzi, de napról napra lépést kell tartania a hazai és a nemzetközi élet­ben bekövetkezett változások­kal, hogy választ tudjon ad­ni azoknak a kérdéseire, akik bizalommal fordulnak hozzá. Szalui Lajos, az Egyesült Izzó váci gyára termelési-gaz­dálkodási osztályvezetője, aki immár másfél évtizedes pro­pagandista múltra tekinthet vissza, nemcsak munkahelyén, de a városban is azok közé sorolható, akik az elmúlt idő­szakban szívvel-lélekkel ele­get tettek önként vállalt kö­telezettségeiknek. — Itt a gyárban tizedik éve vezetem az ML-középiskolát. Politikai elkötelezettség nél­kül, hiányos ismeretekkel igen nehéz lenne eleget tenni az oktatás feladatainak. Vélemé­nyem szerint egy propagan­distának mindig az újat kell keresnie, s azt alkalmaznia kell a munkájában is — mon­dotta. — Felnőtt embereket nem könnyű tanítani, mert nem azonos a felkészültségük, kialakult elképzeléseik van­nak az életről, hétköznapi problémák foglalkoztatják őket... Értékes gondolatok Az előadások mellett ilyen­kor kap fontos szerepet a filmvetítés, a diasorozatok be­mutatása, az írásvetítő alkal­mazása, amely nemcsak szí­nesíti, de egyben maradan­dóbbá is teszi a ismeretszer­zést. — Jelenleg 18-an végzik a gyárban az ML-középiskolát. A hallgatók többsége fizikai munkás, s zömmel 30 év fe­lettiek. A meggyőzés mellett a türelem segít abban, hogy ezek a hallgatók ne csak hall­gatók legyenek, hanem kér­dezzenek, vitatkozzanak is, ha valamit nem értenek. Min­den embert, akinek mondani­valója van, meg kell hallgatni, hiszen a legáltalánosabb be­szélgetések is tartalmazhat­nak értékes gondolatokat. Szálai Lajos 23 éve dolgo­zik az Egyesült Izzóban. Az újpesti gyárban kezdett, on­nan 1962-ben került ki Vác­ra mérnöknek. Fiatalabb ko­rában az ifjúsági mozgalom­ban, majd 1967-től a pártban vállalt és végzett különféle feladatokat. A propagandista munkán kívül többféle társa­dalmi megbízatásoknak tesz eleget jelenleg is munkahelyén és a városban. Tagja a gyár pártbizottságának, a gazdaság- politikai bizottság vezetője, a gyári munkaverseny-bizottság elnöke. Az újat keresi — Mint korábban mondot­tam, a propagandistának min­dig az újat kell keresnie. En­gem jelenleg a politikai okta­tás módszertana foglalkoztat. Szeretnék ezzel a témakörrel a jövőben komolyan is foglal­kozni. Mondhatnám, hogy ez a legközelebbi tervem ... Szalai Lajos a gyárban vég­zett gazdasági és politikai munkájáért többször részesült elismerésben. Eddig hat al­kalommal volt kiváló dolgozó, két évvel ezelőtt a KISZ Pest megyei Bizottsága elismerő oklevéllel jutalmazta a fia­talok nevelésében végzett munkájáért, megkapta a Hon­védelmi Érdemérmet is, pol­gári védelmi munkájáért, s legutóbb propagandatevékeny­ségéért átvehette a Kiváló munkáért kitüntető jelvényt. Cs. J. Szóvá tettük... ... hogy elhanyagolt a főtéri kút, piszkos a víztartója, s nem alkalmas arra, hogy díszítse a Március 15. teret. Örömmel láttuk a napokban, hogy a kút tárolóját kitisztították, kristálytiszta víz folyik a csa­pokból, s így valóban vonzó, érdekes látványa a főtérnek. Szóvá tesszük... ... hogy a Széchenyi utca 17. számú ház falán elhelyezett üveges hirdetőtábla tartalma — a nagyalakú, kézzel raj­zolt plakát — még mindig a március nyolcadiki nőnapra invitálja asszonyainkat, lá­nyainkat. hely pedig kényelmesebb, kor- szerűob helyiségekbe, az eme­letre költözik. Most még in­kább hasonlít egy középkori festő műterméhez. A vastag falak mentén XVII. századbe­li képek sorakoznak, a vas- rácsos ablakon alig szűrődik be a fény, a nagy dongabol- tozatú terembe, melynek kö­zepén egy hatalmas festőáll­ványra helyezett kép előtt ta­láltam rá a váci restaurátor­ra, Balázsné Svajcsik Erzsé­betre. A különbség azért nagy. Míg a festőművész ecsetével bátor vonalakat húzok mű­vén, a restaurátor a szakis­kolák, tanfolyamok elvégzése, könyvtárnyi kötet áttanulmá­nyozása, a régi festékek ösz- szetételének keresése után, nagyító alatt egy leheletnyi vonalat húz és mondja: ez is csak amolyan elsősegélynyúj­tás, mert ha komolyabb baj van, a festmény a budapesti jól felszerelt műhelybe kerül, ahol, miként a kórház műtő­jében a beteg, a festmény szakértők kezébe kerül. A műhely mellett kisebb szoba. Itt méternyi magas, köpcös edény áll munka alatt — többezer éves gabonatáro­ló —, melyet egy kisváci ház alapjainak készítésekor ta­láltak. A szekrény tetején hasonló, kisebb társa már ké­szen. Látni rajta a szinte szi­lánkokból összerakott eredeti anyagot, mely az edény egy- harmad része. A többit a res­taurátor hozzáálmodta, kiegé­szítette. Szem kell ide Élénken tiltakozik. Nem, nem, ő nem álmodta hozzá. Itt mindennek megvan a ma­ga helye; Ha egy restaurátor kezébe vesz pár centiméteres fémdarabot, látnia kell, hogy az hová való, minek az ere­deti darabja ... Hát bizony itt elkel a régészeti, néprajzi tudás mellett az ügyes kéz is. Fazekasnak, fafaragónak, szob­rásznak, festőnek, ötvösnek is kell lenni. Itt, a kulisszák mögött hatalmas munka fo­lyik értékeink megmentésé­ért, melyből egy kiállítás al­kalmával alig valamit érzéke­lünk. Mindig csodálkoztam, hogy a mű alá írják: „Is­meretlen mester műve” és hiá­ba kerestem: ki a restaurá­tor. Pedig ezeknek a névte­leneknek legalább annyi az érdemük, mint a szépiroda­lomban a fordítóké. Balázsné Svajcsik Erzsébet hét éve restaurátor. Iskolái­nak elvégzése után Cegléden, majd Szentendrén dolgozott. Legszebb munkájának a váci kavicsbányában talált ötszáz síros avar temető közel há­romezer fémleletének restau­rálását tartja. Egy évig tar­tott a munka. Itt, Vácott, ren­geteg feladat vár rá. — Kevesen tudják — mond­ta —, hogy a megye egyik leggazdagabb gyűjteménye a váci. Ha ehhez hozzákezde­nék, nyugdíjamig nem tud­nám befejezni. Ehhez még jönnek a környék múzeumai­nak anyagai és azok, melye­ket most tárnak fel. Nem is lehet, csak tervszerűen dol­gozni. Főnökeim megmond­ják, hogy milyen kiállításra készülnek és én azokat a tár­gyakat veszem munkába. Mint most a szobi múzeum új régé­szeti és néprajzi kiállításá­nak és a múzeumi hónapban a váci görög templomban rendezendő „Vác képzőművé­szete a XVII. században” ki­állításának anyagait. Ezt lát­ta most a műhelyben. A bőség zavarában — Gondolom, hogy a Pest megyei múzeumok három res­tauráló műhelye közül, most a váci a legmostohább. Miért jött mégis ide? — Hazajöttem — mondja és ebben nemcsak az anya, az apa> a férj, hanem a városhoz való kötődés is szerepet játszott. A váci múzeum legjelesebb értékei után érdeklődöm. — Nem is tudom, a régé­szeti, a képzőművészeti anyag? Éje én alig várom már, hogy a céhgyűjteményhez hozzá­kerülhessek. — Gondok? — A legszebb gyűjtemény is, a leglelkiismeretesebben végzett munka is tönkreme­het, a rossz raktározás miatt, Ha nincsen megfelelő fény, hőmérséklet, az értékek szét- mállanak. Ha nincsen megfe­lelő háttér, hiába a leglátvá­nyosabb kiállítás, elsorvad, el­pusztul minden. Még más? Talán a szükséges anyagok biztosítása. Rengeteg vegy­szerrel dolgozunk, más kell a fához, a textilhez, a fémhez, a kerámiához, de ezen belül például a fémnél az arany­hoz, a vashoz, a rézhez, az ólomhoz, de ezen belül a kor­rózió leszedéséhez és konzer­váláshoz is. Nos, ezeket az ipar tonnaszámra rendeli, s a mi kis kilóinkkal nem­igen állnak szóba velünk. Megnéztem a raktárt Is. Már kitárulkozik az udvar, a hatalmas épület, mely múzeum lesz rövidesen, újabb büszke­ségünk, a levéltár után. Valami elkezdődött. Száz évig vártunk rá. M. Gy. Közlekedés Szabálysértések Maszarovits László 30 éves bedolgozó éjjel egy óra tájban Vácról Dunakeszi felé haladt személygépkocsijával. Rendőr­ségi igazoltatásakor bevallot­ta, hogy nyolc deci bort ivott indulás előtt. Az ittasságot az orvosi vérvétel is bizonyította, ötezer forintra bírságolták és másfél évre eltiltották a jár­művezetéstől. Palitz László 29 éves duna­keszi lakost Vácott vonták fe­lelősségre ittas vezetés miatt. A 2-es főútvonalon hajtott, kikerült egy álló rendőrségi, szolgálati személygépkocsit, majd nekiment egy ház vas­kapujának és felborult. 3200 forint pénzbüntetéssel sújtot­ták és másfél évre bevonták a vezetői jogosítványát. Grózer Károly 53 éves sződ- ligeti lakost sebességtúllépés miatt bírságolta meg a rendőr- kapitányság szabálysértési elő­adója. A 11-es főúton a meg­engedett 60 kilométeres átlag- sebesség helyett 89 kilométe­res gyorsasággal haladt. A Mesta Trafipax fényképezőgép megörökítette a szabálysértést: Grózer 1800 forint bírságot fi­zetett. KERESSE FEL VÁCOTT a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ^ Duna-kanyar Áruházát, % a Széchenyi ti. 36. szám alatti Bőséges választékot talál női, férfi és bakfis bőrkabátokból, zakókból, női és bakfis irhabundákból. Minden sertésvelúr női szafarikabát (3780 Ft) és minden sertésvelúr női blézer (3230 Ft) vásárlásakor AJÁNDÉKUL KAP egy sertésvelúr bakfismellényt, 468 Ft értékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom