Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

I_F • öl A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 103. SZÄM 1980. MÁJUS 5., HÉTFŐ Tavasz a határban GépszemEe négy kerületben Kérőül a fedem Június végére elkészítik Gö­döllőn a Szabadság úton épü­lő 14 lakásos lakóépület szer­kezetét a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Jelenleg a második emelet fö­démbetonozását végzik. Barcza Zsolt felvétele MAE iásGdik és harmadik díj A Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szer­vezete által meghirdetett szak­mai pályázaton dr. Kerekes Benedek okleveles mezőgazda- sági gépészmérnök, az egye­tem munkatársa és Spisák János ötödéves hallgató „Mód­szer a mezőgazdasági üzem­fenntartó bázisok járási szin­tű fejlesztésére” című pálya­munkájával második díjat nyert. Bagí Albert és Körösi Fe­renc ötödévesek Tapasztalatok az intenzív mezőgazdasági ter­melés humán vonatkozásairól című tanulmányukkal harma­dik díjban részesültek. — Véradás. A Gödöllői Gépgyár vöröskeresztes cso­portja évről évre jól szervezi a véradást. Amint azt a ki­váló vállalat cím elnyerése­kor tartott ünnepség alkalmá­ból elmondották, egy év alatt mintegy nyolcvan liter vért adtak a gyár dolgozói. Munkahelyeken, iskolák­ban, művelődési házak közös­ségeiben egyre több szó esik a IV. Galga menti népművé­szeti találkozó május 11-i zá­rónapjáról, melynek Galga- mácsa ad otthont. A találko­zót szervező operatív bizott­ság elkészítette a programot, és ahogyan közeledik az ün­nep, mind határozottabban kialakul az egész napon át tartó eseménysorozat gazdag­sága. Kisvendéglők A szervezők elmondották, hogy délelőtt 10 órakor a Csepeli Munkásotthon fúvós­zenekarának térzenéjével kez­dődik a program, egyidejűleg megnyílik a főutcán a nép­művészek kirakodóvására és kiállítása. A községi tanács tanács­terme ' ad otthont a népi dí­szítőművészeti kiállításnak, melynek anyagát a helyi és szakági bemutatókkal egyide­jűleg rendezett kiállításokon válogatta ki a zsűri. A népi sportjátékok járási olimpiája is minden bizonnyal színes eseménye lesz a délelőtti programnak. Az úttörők pi- linckéznek, a legények csül- köznek, a nagylányok métáz- nak. A finom ételek és illatok kedvelői a népi ételfőző ver­seny szakácsainak szurkolhat­Tengernyi lucerna vár ka­szálásra. betakarításra és fel­dolgozásra a, Gödöllői Tan­gazdaságban. Így azután az sem véletlen, hogy a tenniva­lók megbeszélésére négy ke­rületben is sor került az el­múlt napokban. Mi a fenyő- haraszti kerületben tartott kis tanácskozásukon, illetve a gápszemlén vettünk részt. Szabó György, a tangazda­ság igazgatóhelyettese vezeté­sével alapjában véve arról volt szó, hogy kinek, mi most a közvetlen teendője, hogy a munkák majd zökkenőmente­sen menjenek, s azt is rögzí­tették, milyen és hány gép vesz majd részt a betakarí­tásban. — Gazdaságunkban 1260 hektár lucerna van, amelyből 460 hektár termése kerül a szárítóüzembe, amely éppen itt, Fenyőharaszton működik — mondja az igazgatóhelyet­tes. — A fennmaradó terüle­teken szénaként takarítjuk be a lucernát. Jól kell szervezni a munkát, hiszen az a cé­lunk, hogy minimális veszte­séggel, jó minőségű lucerna­lisztet és granulátumot állít­sunk elő. A tervek szerint 3 ezer 300 tonna liszt és gra­nulátum készül az üzemben, amelyből exportra ezer, aGa- bonaforgalmi Vállalatnak hat- százhatvan tonnát adunk el, a többit keverőüzemünk hasz­nálja fel. Nagy értékek A lucerna betakarítási ütem­terv kidolgozói és végrehajtói egymást meghallgatva tettek javaslatot arra, hogyan, mi­képpen lehetne majd zökke­nőmentes ebb a munka. Nagy Gábor, a fenyőharaszti kerü­let vezetője, Horváth Ferenc, a gépesítési osztály vezetője, Kovács György központi gé­pészmérnök, Csató Sándor, a nak. Az amatőr szakácsok mellett várják a versenyre a főzés profijait, a Galga menti községekben működő kisven­déglők hivatásos szakácsait is. Táncolnak Akik a rendezvény napján nemcsak Galgamácsával, de az egész Galga mentével kí­vánnak ismerkedni, ezt is megtehetik. A községi műve­lődési házban nonstop vetí­tésben mutatják be az itt élő emberekről készített filme­ket. A tájház is egész napon át várja a vendégeket. Udvarán Vankóné Dudás Juli dedikál­ja könyveit, de találkozhat­nak az érdeklődők Mártonná Homok Erzsébet vérségi pa­rasztasszony íróval is. A máskor olyan csendes tájház udvarán egymást váltják majd a járás legjobb citera- zenekarai, amelyek szintén délelőtt 10 órától muzsikál­nak. A találkozó nívódíjas együttesei, a meghívott cso­portokkal együtt délután kát órakor táncolva, zene- és énekszóval, menettáncver- senyben indulnak a galgamá- csai iskolától a tájház kert­jében felállított szabadtéri színpadhoz. Az ezerráncú szoknyák, a virágokkal gaz­dagon hímzett blúzok, prusz- likok, a kékfestők látványa növénytermesztési és Lejtényi György, - az állattenyésztési osztályvezető alakítja a prog­ramot, amit, úgy tűnik, illik percnyi pontossággal megha­tározni. Hiába: nagy értékek forognak itt kockán, amihez még azt is be kell kalkulálni, hogy esetleg az időjárás nem úgy alakul, mint szeretnék. Szovjet kutatók Ami a hadi terv lényeg ét il­leti, abban annyi az újítás az elmúlt évek gyakorlatához ké­pest, hogy most még inkább elsőrendű szempont volt, hogy a szárítógép kiszolgálásának rendelik alá a be takarítók munkáját. Egy brigád, egy kö­zösség felelős a folyamatos, jó munkáért. A lucernát rendre vágják, a táblán fonnyaszt- ják, hogy valamelyest csök­kenjen a nedvességtartalma, így a szárítógéphez kevesebb energia kell. A rendről a szecskázógéppel szedik fel a termést. Ennek érdekessége, hogy szovjet kutatók a tangazda­ságban próbálják ki azt az új, KSZK—100 jelű betakarí- tót, amely már tavaly is jól dolgozott. Igazi próba lesz, hiszen míg a tangazdaságiak az idén már némileg kímélni akarták ezt a gépet, a gép­kísérletezők meg azt mond­ták: dolgoztassák csak meg alaposan a masinát, hiszen éppen arra kíváncsiak, mit bír- ki. A gép múlt évi mun­kájáról elismerően nyilatkoz­nak itt a tangazdaságban. Persze, csakúgy mint a töb­bi gép esetében, ennek a hi- básodására számítva is gon­doskodtak a pótlásról: készen­létben áll az eddig ugyan­csak megfelelően dolgozó NDK-gyártmányú szecskázó. A táblán használt gépeket ter­mészetesen kiegészítik a szál­lítóeszközök, amelyek gyor­san. megfelelő mennyiségű maradandó élménynek ígér­kezik. Az ünnepi gálaműsor dél­után három órakor kezdődik. A szereplők száma megköze­líti az ötszázat. Négy nemze­dék ad számot hagyomány- őrző munkájáról, felkészült­ségéről, miközben a nézők elé varázsolják a Galga-völgy népművészetének ezernyi szí­nét, gazdagságát. Az utcabál már a sötétedés előtt megkezdődik. A korán fekvő falu, Galgamácsa, ezen a napon a késő esti órákban is hangos lesz. Akik a több hónapion át tartó események szereplői, szervezői, lebonyo­lítói voltak, együtt táncolnak majd a vendégekkel. Hajnal hasad Az operatív bizottság tag­jai elmondották, hogy a hát­ralevő napiokban még nagyon sok munka vár nemcsak a szervezőkre, de a járás köz­ségeire, és természetesen a galgamácsaiakra, akik sze­retnék, ha az ide érkezők éreznék a meleg fogadtatás*, a vendégeknek kijáró tisztele­tet. Mindent megtesznek — ígérik —, csak jó idő legyen, s biztosak abban, hogy ami­kor újra és újra elhangzik a nóta, hogy Hajnal hasad, csil­lag ragyog, sokan járják a hajnalcsillag alatt a Galga menti csárdást. Fercsik Mihály szecskázott lucernát visznek a szárítótelepre. Habár, egy újí­tás révén arról is gondoskod­tak, hogy a szárítógép foga­dórészéhez megfelelő előtáro- lót építettek, ahonnét, ahogy a gép kívánja, villás MTZ- vel adagolják a lucernát. Ép- pien ezen a betonplaccon állí­tották ki a gépeket szemlére. — Jól sikerült a betakarító és a szárító eszközök felújí­tása — mondja Homor Lász­ló, a fenyőharaszti kerület gépesítési munkálatainak irá­nyítója. — Különösebb alkat­részgondunk nem volt, sok mindent megoldottunk házi­lag. Kedvező időben A gépszemlézőket a jó mun­kát végzettek nyugalmával fo­gadja Czibolya Csaba, aki az Egyetértés szocialista brigád vezetője, két műszakban, nemcsak a szárítógép üzemel­tetéséért lesz felelős, de az üzem gépeinek téli javításá­ból is kivette részét. — Akár hétfőn is indulha­tunk a szárítással — mondja a brigádvezető. — Álljunk meg, Csaba — szól Szabó György igazgató- helyettes. — Az idő javulá­sára is várni kell egy kicsit. Lshet, hogy csak a következő hétfőn indulhatunk ... Hát, bizony, az időjárás most nem kedvez, de talán már nem sokat várat magára a lucernát növesztő meleg. F. I. Eljárók gondjai Amin A járás bejáró, pontosabban eljáró dolgozóinak, diákjainak gondjairól szólt egy nemrégi­ben megjelent cikkünk. Akkor azzal fejeztük be mondandón­kat, hogy a közlekedés javítá­sával nagyban változhatna a ma még sok vonatkozásban hátrányos helyzet. Nézzük te­hát először: mit tesz a MÁV az ingázókért? Az eljutás és a hazajutás gyorsítása, a kényelem emelé­se a MÁV-nak is célja. Hogyan alakult a helyzet az utóbbi években, és milyen további lé­péseket éreznek szükségesnek a bejárók, a legforgalmasabb vonalon, a budapest—hatvani sínpáron? Noha a járásunkon áthaladó főútvonal egyike a legkorszerűbb főváros környé­ki vonalaknak, még van mit tenni az utazás feltételeinek javításáért! Gyorsabb vonatok Az utóbbi időben érezhetően fejlődött, gyorsult a vonalon a közlekedés. A múlt évben be­fejeződött a Gödöllő és Aszód közötti szakasz korszerűsítése, felépítménycseréje. Az új sínek zajtalanabb, nagyobb sebessé­gű üzemelésre adnak módot. A korszerűsítéssel lassan Hat­vanig elkészülnek. A 43-as kilométerkőnél elha­ladva már nem is gondolunk a mellette felállított hajdani ideiglenes kitérőre, és a vára­kozási idő kellemetlenségeire, örvendetesen javult a vonatok menetrendjének pontossága. Olyannyira, hogy néha már úgy érezzük, változtatásra éret­ten laza az egyes szerelvények menetideje. Sajnos, nem érzékelhető vi­szont az a statisztikai tény a munkásvonatokon, hogy csök­kent az utasok száma. A zsú­foltság megmaradt. Sokszor kell állni Budapesttől Isaszegig, Bagig, Aszódig. Népművészeti találkozó Nagy gálaműsor Gafgamácsán Pécel: diákok versenye Szakma kiváló tanulója Eredményhirdetés a művelődési házban Ma, hétfőn érkeznek a rész­vevők a Péceli Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Intézetbe a szarvasmarha- és a baromfi- tenyésztő szakmában meghir­detett Szakma kiváló tanulója országos verseny döntőjére. A vetélkedő holnap, május 6-án, kedden kezdődik, reggel nyolc­kor az ünnepélyes megnyitó­val. Utána rögtön az írásbeli feladatok következnek. Dél­után kettőtől este hatig rende­zik a gyakorlati versenyt: a szarvasmarha-tenyésztők a Mo- nori Állami Gazdaság gombai üzemegységében, a baromfite­nyésztők a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Tangazdasá­gában mérik össze tudásukat. Nemcsak a diákok, a szak­ma legjobb tanulói töltik hasz­nosan idejüket, kedden délelőtt a szaktanárok és a vendégek részére is szerveztek elfoglalt­ságot: a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetben tovább­képzésen vesznek részt. A verseny második napján, május 7-én, szerdán délelőtt nyolckor elméleti feladatokkal folytatódik a vetélkedő, amely­nek ünnepélyes eredményhir­detését délután háromkor tart- / ják a Szemere Pál művelődési / házban. '-y/-----------------------------­- /\ Ho lnap Játsszunk együtt Klubvezetőket, KISZ-es kul- túrfelelősöket, s minden ér­deklődőt szívesen látnak a já­rási-városi Petőfi művelődési házban, holnap május 6-án, kedden délután 4 órától a Játsszunk együtt címet viselő módszertani tájékoztatóra és bemutatóra, amelyet Pál Gá­bor, a művelődési ház klubve­zetője, a Pest megyei klubta­nács tagja tart. A foglalkozást május 13-án, kedden megis­métlik. Kiállítás Szőnyi István grafikái Szőnyi István grafikáiból nyílt kiállítás Gödöllőn, a Helytörténeti Gyűjtemény kiállítótermében, amelyet kö­zösen rendez a városi-járási Petőfi művelődési ház és a Magyar Nemzeti Galéria. A tárlat május 18-ig, vasárnapig tekinthető meg, kedden, csü­törtökön és pénteken délután kettőtől este hatig, szerdán, szombaton és vasárnap délelőtt tíztől délután két óráig. A rendezők különleges prog­ramokkal is kedveskednek a város és a járás képzőművé­szet iránt érdeklődő közönsé­gének: május 9-én, pénteken és május 16-án, pénteken dél­után öttől, május 11-én vasár­nap és május 18-án ugyancsak vasárnap délelőtt 11 órától le­vetítik Kollányi Ágoston 1957- ben Szőnyi Istvánról készült portréfilmjét. A tárlat idején Szőnyi-művekről készült posz­tereket, reprodukciókat és ka­talógusokat árulnak a helyszí­nen. Nem mindegy Inkább olvasnának Ludas Matyit, azon is lehet nevetni. Ez jut az ember eszébe, ami­kor Isaszeg felé autózva fel­fedezi a tréfát: valaki, vagy valakik megfordították a la­kott terület kezdetét jelző Isa­szeg feliratú táblát, s hirtelen­jében nem is tudja, valójában mi a helyzet, hogyan közleked­jen. Ismerve a KRESZ-t: nem mindegy, hogy nyolcvannal, vagy hatvannal vezetjük itt az autónkat. A túloldalon sem hagyták érintetlenül a táblát, a lakott terület végét tudató jelzést- kétrét hajtották. Jó vicc — gondolhatták, holott nagyon rossz viccet csináltak. Ostoba tréfát. a vasút segíthet I Néhány szerelvény, amely a miskolci igazgatósághoz tarto­zó vagonokkal közlekedik, a közelmúlt óta vadonatúj len- ! gyei fülkés köcsikból áll. Ezek I a korszerű vagonok szintén je­lentősen emelték az utazás kul­turáltságát. Több fényt! A bejárók legnagyobb elke­seredésére ezeket a magas igé­nyeket kielégítő vagonokat sem kerülik el a vandálok. Az ese­mények ecsetelésétől most hadd tekintsünk el, bár az év­tizedek óta bejárók állandó te­hetetlenség érzetéről sokat le­hetne írni. Milyen boldogok lennénk, ha maradéktalanul él­vezhetnék az évek során tör­tént fejlesztések eredményeit ezek az utasok. Feltétlenül szót kell ejteni az úgynevezett helyi vonatok vi­lágításának elégtelenségéről. Ezekben a kocsikban lehetne lemérni sokszor az emberi szem csaknem végtelen tűrő­képességét! Az izzók kilopásá­ról nem a MÁV tehet, de a ta­karékos világítás tűrhetetlen! Többen beszéltek arról, hogy új járatokat is kellene indíta­ni, például negyed háromkor, és valamilyen módon csökken­teni kellene a Rákoson megálló vonatok számát. A Keleti pályaudvar Utasel­látójával kapcsolatban örven­detes, hogy csökkentették az alkoholkimérő egységeket. Ám a valódi megoldás a teljes megszüntetés lenne. Akkor vi­szont félő, hogy újjáélednének a vonatokban a zugkimérések. Érthetetlen viszont, hogy sok­szor miért nem működik az automatánál a pénzváltó. Lát­szólag kis gond ez, de renge­tegen étkeznének az automa­táknál, melyek elvileg gyorsak és olcsók a büfékkel szemben. összességében tehát megál­lapíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedben a MÁV sokat tett járásunk területén a bejárók utazási feltételeinek javításá­ért. A jogos igények és a va­lóság között azonban még mindig nagy a különbség. Ám a kulturált utazáshoz kultú­rált utasokra is szükség van. A tapasztalat azt mutatja, hogy az utasok nyolcvan-ki- lencven százaléka igenis kul­turáltan utazik. A rongálókkal és az elszaporodott tűrhetetlen magatartást tanúsítókkal szem­ben kellene erélyesen és hatá­sosan fellépni. Új lehetőségek Még messze vagyunk a tech­nika adta lehetőség kihaszná­lásától a MÁV emlegetett vo­nalán is. A gépiek és berende­zések már többre lennének ké­pesek, mint amennyit haszná­lóik munkája kihoz belőlük. A Budapest—Hatvan vasút­vonal csak egy részét bonyo­lítja le a gödöllői járás inga­forgalmának. Ezrek utaznak tovább busszal Isaszegről, Gö­döllőről, Aszódról és Túráról, nem beszélve a HÉV külön vonzáskörzetéről. Ezek vizsgá­lata már egy következő írás feladata. B G. Brigádfórum Munkalélektan Holnap, május 6-án, kedden délután háromtól rendezik meg a szocialista brigádvezetők fó­rumának soron következő fog­lalkozását, a járási-városi Pe­tőfi művelődési házban. A té­ma: A munkalélektani ténye­zők a termelőszövetkezetekben. Az előadó: Dr. Böle Jenő, az Agrártudományi Egyetem Mun­kaszervezési és Munkalélektani Intézetének tudományos mun­katársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom