Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-31 / 126. szám
1980. MÁJUS 31., SZOMBAT ap Visegrádi szdgálíafóház Sok a kifogás, kevés a munka Visegrádi, a Dunakanyar utolsó nagy állomása a megyében. Régészeti leletei, a Mátyás király Múzeum, s festői környezete — nem kis vonzerő! Olyan, amely a turisták tömegét csábítja hétvégi kirándulásra. Értük, nagyon helyesen — sok mindent tettek, s tesznek minden esztendőben. Visegrádinak azonban van helybéli lakossága is. Télen-nyáron ott élő emberek, kiknek ott van az otthonuk, öéntüjc vajon mit tesznek? Három szinten Visegrád nem kevés gonddal küzd, sem szolgáltatással, sem lakással nincs elkényeztetve. Hiánycikk ez is, az is. Nos, a megyei és a visegrádi tanács felismerve azt, hogy ezen a helyzeten segíteni kell, elhatározta: olyan kétszintes házat építtet, amelynek földszintjén kapna helyet a Gelka-szerviz, a Patyolat-felvevőhely, az első és a második emeleten pedig két- két lakás. A szolgáltatóház tervezésének és megépítésének költsége 4 millió 668 ezer forint. Tekintélyes summa, a pénz megvan, ám az építkezés nem halad. A megrendelő-beruházó a visegrádi tanács, a kivitelező pedig a ta- hitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet. A két szerv, a tanács és a szafcszövetkeset között vita támadt. Az ügy jelenlegi állása nem kielégítő egyik félnek sem, s főleg nem az Visegrád lakosságának. De mit mondanak az érintettek? Az egyik fél Húgai Tiborné, a visegrádi tanács elnöke: — A birtokunkban levő szerződés szerint, a Kék Duna Szakszövetkezetnek tavaly október 1-én kellett volna elkezdenie a szolgáltatóház építését, s idén, október 1-re kell befejezni a munkát. Ezt vállalták, s ezzel szemben mi történt? A múlt esztendő vége felé valóban megmozdul-, bak, s elkezdték a földmunkát, sőt az anyag szállítását is. Majd ezek után, — számomra érthetetlen módon — egyszercsak minden megállt, s azóta is áll. A járási hivatalnál kétszer is megjelentünk a szakszövetkezet illetékeseivel. Ott ismét egyeztettünk, tárgyaltunk, újabb határidőben állapodtunk meg. Ennek_ eredményeként a szövetkezét küldött egy ütemtervet, amely szerint április 28-á,n ismét elkezdi a munkát. Május 23-ám, mert addig nem történt semmi, levelet írtam a szövetkezetnek, s a másolatot elküldtem a járási hivatalnak... Íme, a levélből egy mondat: ' ... Az ütemterv szerint a föld-' és sziklamunkáknak el kellett volna készülnie, és megkezdeni a síkalapozást, ezzel szemben a helyszínen a mai napig nincs kitűzve az épület alapja... — A visegrádi tanács — mondja befejezésül az elnökasszony — két alvállalkozót is szerzett, hogy a munkát meggyorsítsa ... A másik fél • Kék Duna Szakszövetkezet, Tahitótfaiu. Benkő László ipari főágazatvezető és Berecz Istv-rn, az előkészítési csoport vezetője: — Amit a visegrádi tanács- elnökasszony mondott, tulajdonképpen igaz... kis kiigazítással. Szövetkezetünk vállalása 1976. szeptember 16-án kezdődött, s ugyancsak szeptember 2^5-én megszületett a Szentendre bélyegen Június 20-án, 4 forintos■ címletű szentendrei részletet ábrázoló bélyeget bocsát ki a Magyar Posta. Vertei József grafikusművész tervei alapján készült, s a szentendrei tanácsházat, a görögkeleti és Árpád-kori katolikus templomot és a városközpont jellegzetes épületeit ábrázolja, s az alsó sarokban a város címere is helyet kapott. A bélyeget a , forgalomba bocsátás napján azok a postahivatalok árusítják, amelyek a Posta Értékcikkhivataltól ellátmányt kapnak. Kisöbb a bélyeget valamennyi postahivatal árusítani fogja. Az új szentendrei bélyeg fogazva, vagy fogazat- lanul bárhova szóló postai küldemény bérmentesítésére 1980. Június 20-tól iiasználható fel. kapacitásszerződés, október 26-án pedig megkötöttük az építési megállapodást. Csakhogy rendedet szabályozza, hogy a beruházónak a bank igazolását a fedezetről bekell mutatnia a kivitelezőnek. Ez nem történt meg, illetve csak késéssel. Ez ügyben mi is levelet írtunk... Íme, egy idézet a levélből: ... a megrendelő köteles a bank-bejelentési kötelezettség alá eső ezen szerződést az aláírás napjától számított 8 napon belül a banknál bemutatni, és gondoskodni arról, hogy az... igazolást 15 napon belül a vállalkozó kézhez kapja... — Nos — mondják a szövetkezet illetékesei —, azt az igazolást a tanács csak 1979. március 29-én tudta bemutatni ... A másik része a dolognak pedig az; mi tudjuk, hogy a szoigáitatóházat fel kell építeni, hiszen felettes hatóságaink is ezt szorgalmazzák, de az építőipari kapacitásúink, az 50—60 százalékos túlvállalás miatt, rettenetesen lekötött. Sajnos, a velünk szemben támasztott Igények feltételezik az állami építőipari vállalatok teljesítőképességét, noha mi ssm olyan gépi felszereléssel, sem olyan létszámmal, s főleg nem olyiam anyagibeszerzési lehetőségekkel rendelkezünk, mint bármelyik állami építőipari vállalat. Mindezek közrejátszanak abban, hogy a visegrádi s zolg áltat óiház építése jelenleg ilyen stádiumban van... Mi a megoldás? Ezek a tények. S úgy tűnik, mindkét félnek igaza van. A visegrádi tanács megrendelte a munkát, a fedezetet, ha késve is, de biztosította. Érvényes- szerződéssel rendelkezik, tehát élvárja, hogy a szerződést a másik fél tartsa tiszteletben. A Kék Duna Szakszövetkezet ipari főágazatvezetőjénelc is — úgy tetszik — igaza van: a túlvállalások s az előbb említett egyéb indokok miatt, nincs kapacitása a munka folytatásához. Csakhogy ez Visegrád lakosait nem érdekli, ölk azt szeretnék, ha a szolgáltatás színvonala javulna a községben. És az is igaz: esaik annyit szabad vállalni, amit teljesíteni is lehet! SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Rugalmas szemlélet Követik a piacok változásait A szocialista építőmunka kulcskérdésé, az a tény — hangoztattak a szentendrei párt- végrehajtó bizottság ülésén —, nogy a gazdasági munka feltételei nem állandók, nem változatlanok, hanem éppen ellenkezőleg, a feltételek folyamatos mozgásban, változásban > vannak; ezért döntő, hogy a vállalatok, üzemek, gyárak és szövetkezetek hogyan viszonyulnak a változásokhoz, hogyan ismerik fel, s miként oldják meg az abból adódó feladatokat. Nem közömbös ugyanis, hogy a változó gazdasági körülmények között a kihívásokra hogyan és mikor reagálnak a vállalatok. A hangsúly természetesen a hogyanon és a mikoron van. A piac sem állandó, sőt nagyon is változó az igénye mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. Ezt a folyamatot kell érzékelniük a vállalatoknak. Mindezt kívánta elősegíteni, támogatni a január 1-én bevezetett gazdasági szabályzók változtatása, amely alapvetően három fő területet — a vállalati jövedelem- és bér- szabályozást, valamint a termelői árakat, árképzést — érintette. Vagyis a vállalati gazdálkodásban tartós, szilárd szabályozásra van szükség, mert csak az teszi lehetővé a hosszú távú terv- és piaci politikát, de ugyanakkor megfelelő rugalmasságra is óhatatlanul nagy szükség van. Az újonnan bevezetett mutatók segítséget nyújtanak abban is, hogy valóban lemérik a munka színvonalát, egy- egy üzem, vállalat vagy szövetkezet versenyképességét, A végrehajtó bizottság két vállalat és két szövetkezet — az Erdészeti Gépgyártó Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat, valamint a Szolgáltató Szövetkezet és az Építőipari Szövetkezet — munkájáról beterjesztett felmérő jelentéseket vitatta meg. Megállapították, hogy a nehézségek ellenére az új gazdasági szabályzók bevezetése nem okozott törést a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásában, mert a vállalati jövedelem- és bérszabályozás változását kellő időben megfelelően előkészítették. Természetesen az új árrendszerre való áttérés nem ment simán és zökkenőmentesen. Eredményként lehetett elkönyvelni viszont, hogy a gazdasági vezetők, s a beosztottak megértették a változások szükségességét. A vállalati vezetésnek nagy segítséget nyújtanak a helyi pártszervezetek, mert figyelemmel kísérik a szabályzók bevezetésének tapasztalatait, felvilágosító és agitációs munkával igyekeznek segíteni a végrehajtást. A név kötelez A Nyugat-Pest megyei Élel- miszerkisnereskedelmi vállalat 26ü-as, Szentendrén, a HÉV- végállomásnál levő élelmiszeráruháza a legfontosabb üzlete a városnak. A vállalat egy másik, nemkülönben fontos üzlete, az érdi 249-es bolt, az év elején kezdeményezett valamit: munkád mellé add a neved. A szentendrei ABC-áruház azonnal csatlakozott a mozgalomhoz, s azóta az üzletben dolgozók — 55 eladó, tanuló, pénztáros és vezető — fehér munkaköpenyükön viselik a nevüket. Van értelme a mozgalomnak? Válaszoljon a vásárló, hiszen őérte történik mindez. Egy bejegyzés a vásárlók könyvéből, a 44 996. számú lapon. A bejegyző neve: dr. Nagy Jenőné, Szentendre, Vasúti villasor 43. szám alatti lakos. Idézem: Ezúton mondok köszönetét Fazekas Lajosnénak kedvességéért, mindig egyformán udvarias, aranyos modoráért. Dátum: 1980. május 14. — Igen, kérem — mondja Adamsz József, a 260-as üzlet vezetője —, ilyennek kellene lenni a kereskedelmi dolgozó természetes, sőt mindennapi magatartásformájának. Ezt akarja elősegíteni a mozgalom. Tehát nem bújunk el a névtelenség mögé. Amióta látják a nevünket, azóta az kötelez. így a vásárlók megismerik dolgozóinkat, sőt az is elképzelhető, hogy lassan kialakul majd egy- egy eladónknak a törzsközönsége. Az érdi kezdeményezés, majd a szentendrei csatlakozás, jó dolog, csak elismerést érdemel. A 260-as üzlet bármelyik szürke, hétköznapi forgalma 180— 200 ezer forint. Két brigád, egy felnőtt s egy ifjúsági brigád dolgozik az áruházban. Az utóbbi egyedüli ifjúsági brigád az Észak-Pest megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat üzlethálózatában. Jól dolgoznak. Fiatalosan. Épül a Teátrum nézőtere- mT' A bt: iaka!ászi tanács költségvetési üzemének dolgozói építik a Szentendrei Teátrum nézőterét. Az acélelemekből összeállított emelvény alkatrészeit a festés után szerelik össze. A brigádvezető napjai A Gyógynövénykutató Intézet forgácsoló szakmunkása Tulipán Hollandiának Dunabogdényi Gore Gábor íme, egy plakát, szó szerint: „Prizma együttes Budapest. Közhíiré tétetik, hogy megnevettetik 1980. .. .hó .. .n .. .ban ... órai kezdettel rendezendő vidám műsoros esten. Magyar nóta, operett, vidám magánszámok. Táncdal. Hacsek és Sajó...” Aztán a nevek, akik fellépnek. Számomra ismeretlenek. A plakát mellé Csobánné, Gelencsér Ildikó, a du- nabogdányi művelődési ház igazgatója még egy kis levélkét is kapott. „Kedves Ildikó! Már több ízben kerestem. Ma de. 11-től vártam, most 12.30 van, tovább nem várhatok. Jelen ajánlatom a plakát szerinti összeállításban + orgonakísérővel 4300 forint + útiköltség. Ezen összeállításból ki lehet hagyni, esetleg hozzá lehet venni valakit... Időben június 14-től bármely szombat, vasárnap délután vagy este. Kérem, amennyiben érdekli a műsor, keressen fel Szentendrén, vagy egy lapon írja meg, hogy mikor jöjjek... Szabady Miklós. Plakátot még adhatok.” Hát ennyi. Természetesen Csobánné Gelencsér Ildikónak, a művelődési ház igazgatójának nem kell ez a műsor. Sokán még emlékeznek Gárdonyi Géza humoros figurájára, amit a maga idejében az' akkori hasonló kultúrbrigádok elsekélyesítettek. Vajon mit szól ehhez az ajánlathoz Göre Gábor uram? — Ott ögye mög a fene! i A járási párt-végrehajtóbi- ' zottsági üléseken figyeltem fel rá. Ült a helyén, csendesen, figyelt. Szürkülő a haja, sötét a bajusza. Diós Sándor esztergályos, a Gyógynövénykutató Intézet dolgozója, immáron öt éve tagja a végrehajtó bizottságnak. Szerettem volna munka közben is látni. Éil Szedik a tulipánhagymát Tahitótfalun a Kék Duna Szakszövetkezet kertészetében. A kiszedett hagymákat osztályozzák, g a kitűnők Hollandiába utaznak. A műhely Tágas, világos műhely. Az egyik ablak alatt E 400-as esztergagép, Diós Sándor egyik munkaeszköze. Aztán két oszlopos fúró, s daraboló fűrész: a többi munkaeszköze. Egyedüli forgácsoló szakmunkás az intézetben. Esztergályos és az Augusztin Béla szocialista brigád vezetője. A kollektíváról szívesen beszél, önmagáról kevésbé. Száraz életrajzi adatok: 1943. június 26-án Debrecenben, parasztcsaládból született Nyolcán voltak testvérek. A nagyobbak már régebben Pesten dolgoztak, s így a család többi tagja is felköltözött. Diós Sándor 1949 óta lakik Budakalászon, az általános iskolát is ott végezte, majd szakmunkástanuló lett. A bizonyítvány kézhezvétele után a régi posztógyárban kezdett dolgozni, s ugyancsak ott kezdte meg mozgalmi munkáját is. Először KI3Z-tag, majd titkár, majd függetlenített KISZ- titkár a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában. Aztán kétéves katonai szolgálat, s leszerelés után az intézet. A Gyógynövénykutató Intézet — lehet, hogy furcsán fog hangzani — de számára családi vállalat. Ott dolgozik a felesége, az apósa s az egyik bátyja is. A válogatott csapat A brigád, melynek vezetője, tizenegy tagú, s szakmánként jól összeválogatott Tagja két gépészmérnök, egy tudományos munkatárs, két műszerész, egy villanyszerelő, két lakatos, egy vegyésztechnikus, egy esztergályos, és egy vízvezetékszerelő. Az ilyen összetételű, s bizonyára ilyen tudatosan összeválogatott csapat vajon mire képes? — Valóban, kicsit tudatosan állt össze a brigádunk ilyen összetételben — mondja a vezető. — Mindnyájunk előtt világos volt, csak így tudunk tevőlegesen részt venni gazdasági vállalásainkkal az intézet előtt álló feladatok megoldásában. Vállaltuk * például 17 hektár anyarozs kezelését, s betakarítását. (Az anyarozs fontos gyógyszer- alapanyag.) Továbbá azt is vállaltuk, hogy a laboratóriumban kísérletek alapján kialakuló módszereket áttesszük nagyüzemi rendszerre. Ehhez gépeket, berendezéseket tervezünk, és kivitelezünk ... , Nyugodtan, . megfontoltan mondja mindezt. Munka közben is olyan, mint a végrehajtó bizottsági üléseken: kiegyensúlyozott. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Barcza Zsolt
