Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

) Rekonstrukció után Jobb minőségű termék Csípés Györgyné és Pálinkás Sándorné a jó minőségű kenyérlisztet zsákolja. Berkó Pál az első töreket vizsgálja. Barcza Zsolt felvételei Nemrégiben fejeződött be a Budapesti és Pest megyei Ga­bonaforgalmi- és Malomipari Vállalat pilisi malomüzemének rekonstrukciója. Régen kanalas felvonóval szállították a terményt a ma­lomba, most egy nagy teljesít­ményű ventillátor segítségé­vel vákuum szívja fel az őrle­ményt a csöveken keresztül. A gépek naponta 20 órán keresz­tül üzemelnek, s óránként át­lagosan 23 mázsa termény fut keresztül a malmon. A mel­lékterméket, a korpát is hasz­nosítják, a keverőüzemekben takarmányt készítenek az ál­latoknak belőle. Pihenősarok az óvodában Tarka udvar, csendes napok Tarka az udvar, üdék, fino­mak a színek. Csupa csík, petty, sáv és karika a tágas udvar valamennyi játékszere, a mászókák, pihenősarkok, gumikerekek, a sziklakért te­tején még a hét törpe nagyra nőtt gombája is. Csupán a kerítés áll még szürke, kopott színben. — Már nem sokáig — jegy­zi meg Üllőn, a vasúton túli 2. számú óvoda vezetőnője, Misák Béláné. — A Philaxia Oltóanyag és Tápszergyár aranykoszorúval többszörösen kitüntetett Energia elnevezésű szocialista brigádjával kötöt­tünk ugyanis együttműködési szerződést. A 20 tagú kis kö­zösség patronálja az óvodát, és a közeljövőben kezdi meg a kerítés festését. Az eléggé elhanyagolt ját­szóudvar virágzó bokrait úgy hozták rendbe, metszették meg, mintha született kerté­szek lennének. Igaz, nem szo­katlan nekik ez a fajta mun­ka sem, hiszen néhány gyü­mölcsfa, szőlőtő valamennyiük gondozott udvarában megta­lálható. Seresné például Tá­borfalván lakik, Lázár Sándor Dányból érkezett, András Jó­zsefnek Nagykáta a hazája, Mészáros Györgyöt pedig Her- nádról többszöri átszállással zötyögtette a vonat, amíg ide­ért. Helyben csupán a brigád- vezető-helyettes, Gáspár And­rás és felesége lakik, no meg Lestár János.' V////////////////y////Z Amikor a bokrok nyesésé­vel, metszésével végeztek, a rozsdásodó ereszcsatornát né­zegetik, mustrálgatják. Az OVIT munkásszállójából át­alakított épület belül olyan tiszta, mint a frissen szidolo- zott üvegablak, a csapok azon­ban csöpögnek, csorognak, nyikorognak a kenetlen zá­rak. Szakemberek kellenek ide, akiknek keze nyomán a túlzsúfolt óvoda csendes órá­ja alatt megcsendesül a csap, zajtalanul fordul a kulcs is. Birkózás Két verseny, két bronzérem Az MSE - ifjúsági birkózói két egymást követő vasárna­pon léptek szőnyegre. Dorogon országos ifjúsági kötöttfogású „B” kategóriás versenyen a 60 kilogrammos súlycsoportban Deák Lajos harmadik helyen végzett tíi induló között. A 65 kilogram­mos csoportban Stiaszni Géza 12 induló közül a hatodik he­lyen végzett, pedig a januári sérülése óta ez volt az első versenye. Budapesten az ifjúsági re­ménységek országos kötöttfo­gású versenyén Deák Lajos a 60 kilogrammos súlycsoport­ban tíz induló között ismét a harmadik helyet szerezte meg. A versenyen összesen sZáz fiatal, az orszfg legjobb­jai ' vettek részt. Deák na­gyon jól birkózott és csak kis pontkülönbséggel szorult le a dobogó második fokáról. örvendetes, hogy a ver­senyző már kezdi megs.zo'-­az új légkört, az új korcso­portot és a magasabb 60 ki­logrammos súlycsoportot. Ta­valy mint serdülő, az 56 ki­logrammos súlycsoportban ver­senyzett és ért el jó eredmé­nyeket. Januártól már az ifjúsá­giaknál versenyez, ami bi­zony nagy különbség. Re­méljük, hogy most már itt is folytatja eredményes és ió szereplését. ★ A gyermeknap alkalmából a Marx-ligetben grundbirkózást rendeztek, sajnos kevés indu­ló' volt, mindössze tízen je­lentkeztek. Ez nagyon sajnálatos, pe­dig ha a gyerekek ilyen erő- nróbákon is részt vennének, biztosan sokan választanák ezt a szép sportot. Ehhez nagy segítséget nyújthatnának az iskolák tor­natanárai. O. Gy. OF1S A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ■***’ ■*,' XXII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM 1980. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK Gazdasági kényszer A közétkeztetés konyhája lesz Hasznos befektetésnek ígérkezik Nem váltotta be a hozzáfű­zött reményeket a monori Ka­talin csárda. Az utóbbi évek­ben a forgalom fokozatosan visszaesett, s a gyakori sze­mélycserék miatt a viszonylag eldugott helyen található üz­let nem bírta a versenyt a konkurrenciával. Jó ötlet Mit tehet ilyenkor a fenn­tartó? — ez esetben a mono­ri Kossuth Termelőszövetkezet. El kezd gondolkodni, hogyan is hasznosíthatná, menthetné meg a veszteséges üzletet. A vendéglátásra jócskán ráfize­tett, azzal már nemigen akar foglalkozni. És akkor kipattan az ötlet, amelynek mozgatóru­gója elsődlegesen a gazdasági kényszer. Ám, ez a kényszer rendkívül hasznos elképzelést szül: mi lenne, ha a csárda be­kapcsolódna- az amúgy is gon­dokkal küszködő közétkezte­tésbe? Nosza, mérjük fel az igényeket, keressünk partne­reket, társakat és vágjunk bele. A vezető óvónő az eddig végzett önzetlen munkát_ kö­szönte meg abban a levélben, amelyet a május elsejei ér­tekezleten a vállalat 68 szo­cialista brigádja előtt fel is olvastak, amely egyben meg­hívást is jelentett a szép kör­nyezetben levő óvoda anyák napi ünnepségére. A 120 óvodás a hála és kö­szönet jeléül emlékezetes mű­sorral kedveskedett a teljes létszámmal megjelenő, szinte családtagnak számító brigád- tagoknak, akik ígéretet tettek, hogy továbbra is patronálói, segítői, támogatói lesznek en­nek a valóban szívükhöz nőtt gyermekintézménynek. — Negyvenhat éves vagyok, itt születtem Monoron. A ház­ban én, az öcsém és a katona fiam élünk. A darálást 16 éve vettem át az apámtól, aki a gé­pet már a maga idejében is használtan vásárolta. Itt, eb­ben a házban 1940 óta lakunk, még a szüleim vették egyidő- ben a darálóval, amit azon­ban 1952-ben államosítottak. Azóta szövetkezeti tagokként dolgozunk — mondja Monori Ferencné, miközben a régi épületbe kalauzol. ★ Amerre fordulunk, minde­nütt szürkés-fehér lisztfinom por ül a gépeken, a falakon. — A régi daráló — mutat­ja a hatalmas hengeres dob­alakú szerkezetet Monoriné, s buzgón magyarázza szakmája, munkája fogásait, rejtel­meit ... — Ebben a darálóban két kő van, súlyuk együttesen 360 kiló. Elképzelhető, hogy nem könnyű megvágni a ko­pott követ. Ezt a munkát az öcsém szokta csinálni. A szak­mai fogásokat a ma 83 éves Maár Ferenctől tanulta el, va­lamikor molnár és a monori malom tulajdonosa volt. Kü­lönböző fogazott, élezett kala­pácsokkal kell ütögetni a kö­vet, így alakulnak ki az úgy-, nevezett „rémes élek”. A kö­A jó elgondolást a Budapes­ti Gyermekélelmezésügyi Vál­lalat hamarosan felkarolta s a KÖJÁL is áldását adta a dologra. Érthető a GYEV gyors reagálása, vállakozási kedve, hiszen egy teljesen új konyha létesítésekor egy adag étel előállítása tízezer forint­ba kerülne, így viszont •*- mi­vel az épület adott — ez áz összeg csak ezer forint körül mozog. Mindenképpen jó be­fektetés ez akkor is, ha a gyer­mekélelmezési vállalat 800 ezer forint értékű berendezés­sel, felszereléssel járul hozzá a napi 1 ezer 200 adagos kony­ha kialakításához. A támogatók Természetesen az épületet átalakítani, bővíteni kéll. Az előzetes felmérések szerint ez 1 millió 200 ezer forintba ke­rül, ami viszonylag nagy ösz- szeg. De csak akkor tűnik! nagynak, ha számításon kívül hagyjuk azokat a környező termelőszövetkezeteket, intéz­ményeket, amelyek a kínálko­zó lehetőséget megragadva az igényelt adagokkal arányosan hozzájárulnak a kivitelezés­hez. Márpedig akadnak ilye­nek Monoron, 'Pilisen, Vasa­don is, s a későbbiekben ta­lán még többen csatlakoznak. . Nemcsak az üzemi étkezte­tés megoldásáról van szó, ha­nem arról is, hogy a konyha teljes kapacitását kihasznál­va a gyermekintézmények is viszonylag olcsón jutnának az ételhez. A gyermeklétszám fo­kozatos emelkedését, az intéz­mények szükségszerű bővíté­sét tekintve ez egyáltalán nem elhanyagolható körülmény. Kezdődik a munka A vasadi Kossuth Szakszö­vetkezet vezetősége már jelez­te is, hogy szükség esetén biz­tosítani tudja az építőipari ka­pacitást. Az előzetes tervek veket 4—5 évente cseréljük, s a Mádi Hegyaljai Ásványbá­nya és Őrlő Vállalat sárospa­taki gyárából kapjuk. Most is megrendeltük az újakat, de késnek. Valószínűleg jövő ta­vasznál előbb nem érkeznek meg. Ezen a köves gépen ár­pát, kukoricát, búzát, takar­mányrozsot darálunk, meg olyan sovány, száraz búzát, ami már nem jó kenyérnek. — Három gépünk van, egyi­ken, a „csirkedarálón” az 1—2 kilós egészen kis tételekkel bennünket fölkeresőket szol­gáljuk ki, de van egy nagyobb teljesítményű, 12 kalapácsos darálónk is, amelyen egy má­zsa szem 10—15 perc alatt csu­rog le. ★ Mostanában holtszezon van, havonta 130—150 mázsa ter­ményt darálnak meg, de ha aratás után érkezik az árpa, havonta akár 200—250 mázsát is átengednek a kövek között. — Általában egyedül vég­zem ezt a munkát, az öcsém szabad szombatjain szokott se­gíteni, a 22 éves fiam pedig most katona — mondja Mo­noriné. — Régebben egy sám­lira kellett fölállni a teli zsák­kal, és úgy önteni a szemet a garatba, de a Monorvidékí Áfész felszereltetett ide egy kanalas szállítószalagot, ami szerint a munka a második, félévben kezdődne meg, S 1981 januárjában már üze­melhetne a konyha. Mindenki jól jár Ügy tűnik, hogy ez egy olyan vállalkozásnak ígérke­zik, amelynek mindegyik résztvevője jól jár. K. L. — Változik-e a MÁVAUT menetrendje? — kérdeztük Cserháti Árpádtól, a Volán 20. számú Vállalat monori MÁVAUT főnökségének veze­tőjétől. — A tröszt a MÁV-val kö­zösen készítette elő a június 1-én érvénybe lépő új menet­rendet. Természetesen a mi menetrendünk a vonatok új indulási idejéhez igazodik. A változások csak kisebb mérté­kűek . leszngk. ezekről tájékoz­tatjuk az utasokat. — Hallottuk, hogy megszű­nik a Monorról reggel 8 óra­kor induló kerepestarcsai kór­házi járat? — Igen. Az elmúlt hetek­ben utasszámlálást tartottunk ezen a járaton, s azt tapasz­taltuk, hogy nincs kihasznál­va ez a járat se oda, se visz- szafelé. Takarékossági okok­ból egyelőre szüneteltetni fog­juk ezt a járatot. — Arról nem tehet senki, nem lehet kiszámítani, hogy mikor, mennyi a beutalt be­teg a kórházba. — Ez valóban így van, de a kórház vasúton és HÉV-vel roppant nagy könnyebbség ne­kem. Miközben beszélgetünk, egy- re-másra érkeznek a darálta­tok. Csősz István Fülöpszállásról költözött Monorra. A nagyköz­ségben 1949 óta él családjával, amely igen népes: két fia, égy lánya, öt unokája és egy déd­unokája is van. Tizenkét éve nyugdíjas, szívesen elbíbelő­dik az állatokkal. Főleg árpát, kukorieát szokott daráltatni, s megvan elégedve a kiszolgá­lással. A középkorú Nánai Gábor Vasadról jött át Monorra, mert az ottani daráló elromlott. Tagja a Kossuth Szakszövet­kezetnek. Sertést tenyésztenek, növényt termesztenek. A 26 éves Szabó Lajosné gyesen van 4 éves kislányuk és 2 éves kisfiúk mellett, s mint mondja, kell valamivel foglalkozni addig is, amíg visz- szakerül Budapestre, a Tele­fongyárba. Hat disznójuk van jelenleg, s bár nem szerződ­tek le Vasadon a téeszben ér­tékesítik a hízókat. Jól jön a kis mellékes, s a darálóban szí­vesen fogadják, ha tele zsák­kal, vagy szatyornyi szemmel tér be... A. L. Tüske Veszélyek Egymást figyelmeztetik a járókelők Monoron, áz Ady Endre úton, a Sorompó eszpresszóval szemben: tes­sék vigyázni, a betonakna közepe beszakadt, nagy a balesetveszély. Odébb, pár méterre a sorompó mellett a vaskor­látot benyomta egy lovas kocsi, a korlát a víz fölé hajlik, garázda elemek ki­szedték a közepét. Itt még nagyobb a \ veszély. Jelzés, őr sehol, pedig legalább egy figyelmeztető tábla kellene, de a sürgős intézkedést semmiképp sem lehet elodázni. Nyáregyháza Vidám juniáiis Vetélkedő KISZ-esek Egész napos yidám juniálist rendez a nyáregyházi . KISZ- §zervezet június 1-én, vasár­nap a községi sportpályán. Délelőtt 10 órakor ügyessé­gi és szellemi vetélkedőkkel, sportversenyekkel kezdődik a program, majd este 8 órától 02-ig szabadtéri bálon szóra­kozhatnak a vendégek. is megközelíthető a járás­ból... — A vasárnapi járat meg­marad? — Igen, Sülysápról 13 óra ‘ 35 perckor, Monorról 13 óra 50 perckor indul az autóbusz Kerepestarcsára. A két járat a gyömrői vasútállomás mellet- l ti megállóban „randevúzik” egymással és 14 óra 13, illet­ve negyed háromkor szinte együtt indulnak tovább. — Más változás? — Bevált a 16 óra 15 perces gyömrői járat. Gondolkozunk azon, hogy a 17 és 18 órásat megszüntetjük, s helyette fél hatkor indítsunk egy* új jára­tot. — A régi igazolólapokat a l napokban bevoyják. — Felkészültünk a várható nagy forgalomra. A régi iga­zolólapok június 5-ig lesznek érvényesek. Utána mindenki újat kap. Kérjük a bérletese­ket, hogy időben gondoljanak erre. A bérletek ára nem emelkedik, csupán kerekítjük az összegeket. ★ | A fentiekhez csak any­! nyit teszünk hozzá, hogy | nem értünk egyet a hét- | köznapi kerepestarcsai kór- ! házi járat megszüntetésé- | vei. A megyei tanácstagok | egyik idei csoportértekezle- I tén éppen a járatok sűrtté- ! sének elintézésére kérték | fel a kerület országgyűlési 1 képviselőjét. Ennek most | éppen az ellenkezője törté- i nik vasárnaptól. Annak | csak örülhetünk, ha minél I kevesebb a beteg, a kór- | házba utalt. Az oda beutal- | tak viszont joggal várják | el, hogy ne kelljen a fővá- i rosba menniük, s onnan | HÉV-vel Kerepestarcsára. = Fárasztó és hosszadalmas 1 az ilyen út. Mindenesetre | az érintett községi taná- ! csők máris „megfellebbez- ! ték” az illetékeseknél a já- § rat megszüntetését. 5 Ügy véljük, igazuk van. G. J. Kulturális program Maglód, 18 órakor: ifjúsági klubfoglalkozás (a KISZ-he- lyiségben). Mendén, 18-tól: az ifjúsági klub és a csillagász szakkör összejövetele. Mono- I ron, 18-tól: angol nyelvtanfo- I lyam (a művelődési házban) és a motorosklub foglalko­zása (a HNF székházban). Pi­lisen, 11-től: logoépdiai tan­folyam, 16-tól: a báb-, 18-tól a sakk-szakkör, a fotó- és if­júsági klub összejövetele, a moziban, 17-től és 19-től: Va­sárnapi szülők. Úriban, 10-től 17-ig: ötletbörze — kiállítás« a napközi otthon és a modellező szakkör munkáiból. Vecsésen, 17-től: társastánc tanfolyam. K. S. Kövek közt őrlődő gabonaszemek Elődöktől tanult szakmai fogások Alkalmazkodnak a vonatok indulásához Autóbuszok új menetrendje Megszűnik-e a kórházi járat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom