Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

1980. MÁJUS 25., VASA RN AP rÄp Automata vigyázza épségünket Űj biztosító berendezést kap a szentendrei HÉV-megálló. Üzembe állításával automata veszi át a váltók, jelzők irányí­tását, ez biztosítja az utasok, a szerelvények maximális vé­delmét. Képünkön a jelfogó szekrény bekötése. Veress Jenő felvételt Cserelátogatások, tanulmányutak MSZBT-tagcsoport az Óbuda Tsz-ben Az Óbuda Mezőgazdaságl­Kerbés zeti Term elősző vetke­zet neve már nem csupán ha­zánkban ismert, hanem hatá­rainkon túl is. A több mint 3 ezer hektárnyi földterüle­tein gazdálkodó szövetkezet dolgozóinak létszáma megha­ladja a 7 ezret. Közülük mintegy kétszázam egyetemet és főiskolát végezitek, s több mint ezer, középfokú képesí­téssel rendelkező szakember dolgozik abban a közös gaz­daságban, amelynek éves ter­melési értéke meghaladja az 1,2 milliárd forintot. Ez idáig hat alkalommal nyerték el a Kiváló Szövetkezet kitünte­tést • Most mégsem emiatt láto­gattunk Óbudára, hanem an­nak a tetszetős és reprezen­tatív szentendrei kiállításnak az ürügyén, amelyet az MSZBT szövetkezeti tagcso­portja patronált. Nem ez volt a jól és hatékonyam működő tagcsoport első rendezvénye. — Hat éve, 1974-ib9n ala­kult meg nálunk a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tag­csoportja. Elsődleges célja, mint máshol is, a két nép ba­rátságának ápolása, elmélyí­Sámánok, hártyák, garabonciások AZ ÖSKERESÉSI VÄGY elfogta a népeket. Különösen a körülöttünk élő fiatal álla­mok versengenek: ki volt itt előbb a Kárpátok vidékén? A románok jövőre ünnepük kétezredik éveS ittlétüket, Dá­cia megalakulásától számít­ják a román állam megalaku­lását. A szlovákok Trencsén- ben egy látványos gránit em­lékművet állítottak az. időszá­mításunk 179-ik évében az ott valahol lezajlott ütközet em­lékezetére, amelyet az egyik római légió aratott a kvádok fölött. Az emlékművet ma­gam is láttam, föliratán két évszám szerepel, a 179 és az 1979-es. Hirdetvén, hogy itt ezernyolcszáz esztendős jubi­leumról van szó. A trencséni várat teljesen újjáépítették, nemigen törődve azzal, hogy mit mond a műemléki nem­zetközi utasítás. A magyarság jelen pillana­tainkban átértékeli őstörténet­kutatásunk eredményeit, ag­godalmasan latolgat évszáza­dok óta elfogadott megállapí­tásokat. Süpek Ottó egyetemi tanár kijelenti: „Ma már nyilvánvaló, hogy Anonymus műve nem hiteles történelmi elbeszélő forrás, hanem iro­dalmi alkotás ... amelyet tör­téneti éneknek, a mintát adó »chanson de geste«-nek ne­vezünk ... történeti forrásér­téke' csak a műfaj törvényei­nek ismeretében, felderítése s a mondanivaló eszmei lénye­gét kifejező szimbólumok megértése révén lesz megért­hető...” (Süpek Ottó: Az Anonymus-kérdés új megvi­lágításban. Magyar Nemzet 1979. június 24., 26., 27., 28. sz.) Süpek az eddigi elfoga­dott 1200-as év helyett nyolc évtizeddel későbbre helyezi a gesta megírásának dátumát, .zavart idézve tagadja a kró­nikában szereplő személyek neveit és a lejátszódott ese­ményeket. Mondván, hogy a 896-ban lezajlott magyar hon­foglalás után eltelt négyszáz év alatt elfelejtődött a hon­foglalás kor valódi lefolyása és a szereplők neve. KÖZTUDOTT az a tény is. hogy Árpád magánföldesúri birtokai közé tartozott az Üllő­től a Tiszáig való vidék, a pat- rimónium. Ezen a oatrimoniális tájon van Jenő, Kér, Kürt és Megyer falu. Nyék és Keszi nincsen — talán számításba sem jöhetnek — és hiányzik Tarján. Nos, évszázados meg­győződésünkkel szemben Győrffy szerint — ez a mi vi­dékünk nem a megyeri, ha­nem a Tarján törzs szálláste- rülete volt, s az itt talált je­lentős számú honfoglaló teme­tőben nem a megyeriek nyu- gosznak, hanem a tarjániak. Summa summárum, a ma­gyarság itt él 896 óta, de bi- íonyosat csupán az 1000-ik évtől mondhatunk történe­tünkről, ami azelőtt történt, arról homályos és bizonytalan ismereteink vannak. Bizony­talan a honfoglalás lefolyása és nem ismertek a valódi sze­replők. Bennünket a mai napon a magyarság ősvallása foglal­koztat. Annyit tudunk — a már említett uráli tájakon la­kó nyelvrokonaink sámániz­musát vizsgálva —, hogy haj­dan mi is a sámánok irányí­totta természeti vallást követ­tük, voltak segítő isteneink és ártó isteneink, voltak köztük férfi nemen levők is, de voltak női varázslók is, női papok is ... igen ám, de a sámániz­mus nem egységes hit, ame­lyet a leírt dogmák szabá­lyoznak. Korok és népek sze­rint variálódott, így a magyar ősvallást ezekből csak áttéte­lesen- rekonstruálhatjuk. Dió­szegi Vilmos, korán elhunyt sámánkutatónk Mongóliában hosszú időkön át kereste a sámánokat, velük barátságot kötött és bizalmukba férkőz­vén, őt magát is sámánná avatták. AZ UTOLSÓ MAGYAR SÄMÄN ő volt. Beszéltem ve­le és elmondta fölavatásának történetét. Kérdéseimre, hogy azonos-e a mai mongol sámánhit az ezer év előtti magyar ősval­lással, azt felelte, hogy meg­közelítően, de mégsem azonos. A téma érdekelt és évtizedes kutatásba fogtam, csak úgy magamnak, bepillantani őseink hitéletébe. Elolvastam minden irodalmat, amelyik az ösvallással foglalkozik, Ipolyi Arnoldtól Kálmány Lajosig. Ügy véltem, hogy a napjaink­ban méltán ébresztgetett Kál­mány Lajost kell követnem, aki a közelmúltig élő hiede­lemtörténetekben jelöli meg ősvallásunk szereplőit. A ta­nyák hiedelmei ősi eredetűek, bennük bujkálnak a korai ke­reszténységben tiltott sámán­hit alakjai. A finnek már re­konstruálták a maguk po­gány vallását, igen ám, de ők százezer, nem tévedés: 100 000 hiedelemmondát gyűjtöttek össze, azokat közkinccsé tet­ték, tudósaiknak bő alkalmuk volt kiszűrni a lényeget. Ez­zel szemben, a magyarság közgyűjteményeiben csupán négyezer, még egyszer mon­dom: 4000 hiedelemmonda szerepel. Négyezer kiadott és kéziratos hiedelemmonda áll a tudósok rendelkezésére „s ez egyformán kevés mind a hazai lehetőségekhez, mind pe­dig a hasonló tárgyú külföl­di gyűjtésekhez képest” (ez az idézet a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára gyűjtés­szervező csoportjának három év előtti fölhívásából való.) KÉTSZÁZ HIEDELEM­MONDÁT gyűjtöttem föl húsz évvel ezelőtt. Akkor még le­hetett. A gyűjtést abbahagy­ván, más munkához láttam, aztán megint visszatértem a témához, de már nem sikerült egyetlenegy történetet sem fölgyűjtenem. Ez Cegléd hie­delemvilágának — sajnos — teljes anyaga. Szerepelnek benne boszorkányok, garabon­ciások, szellemek, kísértetek, á halott vőlegény, ördögök, a gyermeket szoptató ló, áll nél­küli lovak, táltosok, a vad- leáríy, , tudós kocsisok, távol­balátók, jós, patkányküldők, irracionális gyógyeljárások és gyógyszerek, archaikus gyó­gyítás és gyógyfüvek. Kötet­nyi kincs ez is. Hídvégi Lajos A cikk írója a Cegléd hiede­lemvilágával foglalkozó tudomá­nyos munkájáért — 200 hiedele­mért — megyei első dijat nyert az országos néprajzi és nyelvjá­rás^ gyűjtőpályázat részeként meghirdetett Pest megyei gyűjtő- pályázaton. tése. Már kezdetben nagyon fontos szempontnak tartot­tuk, hogy ezt a konkrét kap­csolatok szintjére emeljük. Vagyis ne jelentsen pusztán időnkénti megemlékezéseket, évfordulók megünnepléséit, ha­nem valóban egy élő és ál­landó, mindenki számára hasznos kapcsolat legyen. Ná­lunk ez egyébként is adódik, hiszen kereskedelmi szem­pontból is komoly partne­rünk a Szovjetunió. Hogy csupán néhány példát említ­sek: a Szovjetunióból érke­zik mezőgazdasági gépeink nagy része, onnan kapjuk fa­feldolgozó főágazatunk alap­anyagát is. Fontosnak tartjuk, hogy dolgozóink megismerjék az ott élők munkáját, hét- köenapjiadit is. A barátság ez­által mélyülhet el igazán. Ter­veink között szerepel egy kö­zös kombinát létesítése, ahol virágot, szaporítóanyagot ter­melnénk, — tájékoztat készsé­gesen dr. Beke Gábor, az MSZBT-tagcsoport elnöke. — Hogyan áll össze és mit tartalmaz az idei év munka­terve? — Az elnökség, amely a fő­ágazatok képviselőiből tevő­dik össze, elkészíti az előzetes tervet. Ezt aztán megvitat­juk, ha szükséges, módosítjuk a szövetkezet vezetőségével egyetértésben, A főágazatok képviselőin keresztül tájékoz­tatjuk és mozgósítjuk a tag­ságot. Legutóbb a győzelem napja alkalmából rendeztünk jól sikerült megemlékezést Szentendrén a művelődési köz­pontban, ahová szovjet ven­dégeket is meghívtunk. — Kivel, illetve kikkel tar­tanak kapcsolatot? — Föltétlenül meg kell em­lítenem a Lapkiadó Vállalat MSZBT-tagcsoportj át, amely- lyel különösen jó a kapcsola­tunk, és nagyon sok segítsé­get kapunk tőlük. Így például előadásokat tartanak klubhe­lyiségünkben a miagyar—szov­jet együttműködésiről és a KGST-n belüli integráció új vonásairól, a szovjet iroda­lomról, természetesen egy-egy dráma- vagy regényrészlettel színesítve. Mindezek mellett vetélkedőket is rendezünk a Szovjetunióról. Ezek eddig is nagyon népszerűek voltak. A tavalyi vetélkedőnkön például 28 csapat versengett, és a győztes kollektíva' a Szovjet­unióba utazhat. — önnek személy szerint van-e valamiféle kapcsolata a szomszédos országgal? — Kétszer jártam ott. Lát­tam Moszkvát, Leningrádot, Bakut, Tbiliszit, Jerevánt. Túl­zás nélkül állíthatom, sok ba­rátot szereztem. — Említette, hogy egyre szorosabb munkakapcsolat alakul ki önök és a szovjet partner között... — Igen, egymás munkájá­nak, életének jobb megisme­résiét is szolgálják azok az utazások, .amelyeken dolgo­zóink részt vesznek. Hamaro­san 12 tagú csoport utazik ta­nulmányútra, de éves viszony­latban mintegy 40 dolgozónk látogat el a Szovjetunióba. Mondhatom, kellemes és irigy­lésre méltó helyzetben van tagcsoportunk, mert a szövet­kezet vezetőségénél minden gondolatunk, amely a magyar —szovjet barátság szellemét erősíti, azonnal támogatásra talál. . -• •• L, J. Paks, atomerőmű Szkafandermosoda A paksi atomerőmű beru­házáson meggyorsult a monu­mentális üzemi főépület mé­reteinél kisebb, de azonos ran­gú, a nukleáris erőmű műkö­déséhez nélkülözhetetlen léte­sítmények kivitelezése is. Ezek sorába tartozik a csaknem száz méter hosszú, több mint húsz méter magas segédépület, amelyben megkezdődött a tech­nológiai rendszer tiszta szere­lése, pormentes munkaterüle­ten. Egyebek között itt kapnak helyet azok a különleges be­rendezések, amelyek az aktív, vagyis a sugárzó folyadékok, szilárd hulladékanyagok — például a dolgozók szennye­zett ruhái, szerszámai — táro­lására szolgálnak. A cél az, hogy ezek az anyagok semmi­képpen ne kerülhessenek ki a környezetbe. Az ötszintes egészségügyi épületben az energiabázis igen fontos szolgáltató részlegei — speciális öltöző, fürdő, labora­tóriumok — kapnak helyet. A működtetést ellenőrző személy­zet csak ezen keresztül juthat az atomerőmű hermetikusan zárt térségébe és vissza. A földszinten levő mosodák tisz­títják majd a dolgozók mun­karuháit. Lesz külön szkafan­dermosoda. Az egészségügyi épületben kap helyet a négy reaktorblokk sugárvédelmi el­lenőrző vezénylője, valamint az atomerőmű irányító köz­pontja. Itt helyezkednek el az üzemvitelben fontos szerepet játszó folyamatirányítási, vil­lamosradiológiai, dozimetriai, anyagvizsgálati és reaktorfizi­kai laboratóriumok. Az épület legfelső szintjén központi szá­mítógép működik majd, amely a reaktorfizikai számítások mellett az üzemgazdasági és könyvviteli számításokat is el­végzi. KRESZ-pálya a Petőfi utcában Apró falu - derekas munka A forgalom tegnap indult... Valamikor, nem is olyan ré­gen, még minden veszély nél­kül kerekezhettek Tinnyén a gyerekek. A hatvanas évek elején még a legforgalmasabb — Bajcsy-Zsiünszky és Kos­suth Lajos — utcán is bátran keresztülmehettek a nebulók, A ráckevei vámház lakója Bozótka, a kajmán C zeretném, ha ^ minél töb­ben megismer­nék Bozótkát, a kajmánt. Bemuta­tását magyaráz­kodással kell kez­denem. nem • biz­tos. hogy Bozót­kának hívják. Ezt a nevet hirtelen­jében adta neki valamelyik dél­után egy kislány, amikor rájött, hogy egy neve­nincs kajmánt le­hetetlenség meg­szólítani. Tehát Bozótka. Számtalan érté­kes tulajdonsága miatt azért is ér­demes figyelni rá. mert jelenlegi lak­helyén, a ráckevei vámházban nem­igen fordult meg ezidáig, se köze­li, se távoli ro­kona. Bozótka ugyan­is ott él a sárgá­ra meszelt vám­házban — mely­nek eredeti ren­deltetését már csak nagyapáik elbeszéléseiből is­merhetik a gye­rekek — egy kü­lön neki készült akváriumban. De micsoda akvári­umban. A vízből a szárazföldre üveg­lépcsőn teheti meg az utat, azaz te­hetné meg, ha kedve lenne hozzá, és nem használná egyéb célokra a grádicsot. Olyan pompás tehát az az akvárium, hogy a szomszédságában lévő másik ket­tő, mely trópusi és apró dunai ha­laknak, ékszer- teknősöknek ad otthont, szürké­nek tűnik mellet­te. De Bozótka nem törődik fém a vámház többi la­kójával, sem a falakat, mennye­zetet díszítő ré­gi halászszerszá­mokkal : a háló­val, szigonnyal, varsával, de még a kagylózóval sem. Csak a lá­togatókat lesi. Fő­leg a gyerekeket, akik nap mint nap felkeresik az alig két hónapja át­alakított vámhá­zat. Az egyéb­ként pusztulásnak ítélt épület, mióta a tanács, és a he­lyi termelőszövet­kezet összefogá­sából akvárium- múzeum lett, va­lóságos zarándok- hellyé vált. Joggal. Bozót­ka, a rabságban születettekre — Pécsett jött a világra, s onnan került ötezer fo­rint ellenében Ráckevére — cseppet sem jel­lemző vitalitás­sal él csupaüveg otthonában. Aki ismeri, a fővárosi Zoóban élő roko­nait, joggal cso­dálkozhat a kaj­mán mozgékony­ságán. Bozótka leginkább tánc­lépésre hasonlító mozdulatokkal le­pi meg látogató­it, de gyakran megmutatja he­gyes fogait is. Közben rendület­lenül figyel. Tj1 zt mesélik ró­^ la a gyere­kek, akiknek né­mi fejtörést okoz Bozótka viselke­dése: nem tudják eldönteni, a kis kajmán játszik, vagy menekülni akar? K. £. legfeljebb a bakon ülőnek kellett rövidebb szárra fogni a gyeplőt, ha féktávolságon belülre került egy-egy okvetet- lenkedő csemete. A falu né­pessége azóta ugyan nem so­kat gyarapodott, annál inkább a személyautók: száma. Hétvé­geken naponta több száz mo­torizált turista — külföldiek is szép számmal — hajt át a köz­ség kanyargó útjain. Sokan közülük nem gondolnak arra, errefelé csak most veszik át a városi szokásokat a közleke­dők; főként a gyerekek vigyá­zatlanabbak a szokottnál. In­kább a véletlenen múlt, mint tudatos felkészítés eredményé­nek tudható be, hogy ez ideig nem történt különösebb baj az autós kirándulók útvona­lán fekvő községben. Talpalt, levelezett.., — Éppen egy esztendeje an­nak, hogy kezdeményeztük egy iskolai KRESZ-pálya épí­tését, ahol tanulóink szerve­zett keretek között sajátíthat­ják el a közlekedési szabályo­kat — mondja Engert János- né, a tinnyei általános iskola úttörőcsapatának vezetője. Az ötlettől a megvalósulá­sig azonban hosszú az út. Né­ha túlságosan is megnyúlik e terminus. S hogy ez Tinnyén másképpen történt, ebben a csapatvezetőnek meghatározó szerepe volt. Talpalt, levele­zett, intézkedett. Három héttel ezelőtt, még semmi sem mu­tatta, hogy mi készül majd a Petőfi Sándor utcai iskola ud­varán. S tegnap délelőtt még­is birtokukba vehették a gye­rekek az új létesítményt. Hengerkő és aszfalt Az építésre a KPM tárnoki üzemmérnöksége Kossuth La­jos szocialista brigádjának tag­jai vállalkoztak. No, nem mun­kaidőben, hanem hét végén, szabad időben. A nyolc bri­gádtag, aki a legnehezebb fi­zikai munkák egyikével kere­si mindennapi kenyerét, öröm­mel vállalta a feladatot s szin­te észre sem véve, három napot áldozott fel a jól megérdemelt szabad időből, összehangolt mozdulatokkal rakták le a hen­gerkövet, terítették el az asz­faltot az alapon. Önzetlenül Árvái Istvánba Kossuth La jós brigád vezetője, akivel a: átadás után beszélgettünk, azonban inkább arról beszél, miként segítettek a befejezés­ben a BKV óbudai üzemegy­ségének dolgozói. Olyanok, mint Kiss István és Birinyi István, akik felkészítették, ki­oktatták a tanulókat és válla­latuk hozzájárulásával bizto­sították a színes közlekedési táblákat. Az ifjak számára a legna­gyobb meglepetéssel talán mégis a budai járási Közleke­désbiztonsági Tanács szolgált. Mint Kiss Lajos, a KBT mun­katársa elmondta, a szervezet hat vadonatúj kerékpárt és 10 járőrfelszerelést ajándékozott a tinnyei iskolásoknak. Egy szó mint száz, a szervezők, a köz­reműködő vállalatok, illetve azok szocialista brigádjai de- rekas munkát végeztek, önzet­lenül. ★ A forgalom tehát szombaton délelőtt megindult az iskolai KRESZ-pályán. Több mint 150 gyerek tanulhatja nap mint nap a gyakorlatban is a helyes közlekedést. Látszatra nem nagy dolog ez, az effajta össze­fogás sem tartozik az újságok hasábjaira. A valóságban még­is fontos ügyről van szó, arról, hogy megóvjuk a legifjabba- kat a karamboloktól, hogy ne­vük lehetőleg sohase szere­peljen a hét végi balesetek szo­morú krónikájában. Valkó Béla I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom