Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

PEST MEGYEI Vilit PROLETÁRJAI, ESYEÍÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, ii9. szám Ara 1.20 forint 1980. MÁJUS 23., PÉNTEK Közelítés T ávozóban a falugyű­lésről, a fél járás községeit magába foglaló nagy fogyasztási szövetkezet elnöke egyszer­re értetlenkedve és elége­detlenkedve füstölgött, mondván, lassan itt az is­ten sem ismeri ki magát. Mármint az igényekben, a panaszokban, a kereskede­lemmel szemben támasz­tott követelményekben lát­szik egyre nehezebbnek az eligazodás, ezt bizonyítot­ta mindaz, ami — cégét érintve — ezen a falugyű­lésen is elhangzott. Nem ma kezdte a szakmát az áfész-elnök, azaz értetlen­kedése nem az ismeretek hiányát mutatja, ami a kereskedés klasszikus tud­nivalóit illeti, ám az ( élet egyre kevésbé tűri a sta­tikus ismeretekre alapo­zott ismétlődést; gyorsan változik. Mint ebben a ti­pikus parasztközségnek tar­tott faluban is, ahol egy, másfél évtizede szinte elő­re kiszámíthatták, miből, mennyit keres, vásárol meg a vevő, most viszont azt kérik számon raita az asz- szonyok, miéit nincs mély­hűtött áru, kevés a bontott csirke, nem lehet folyama­tosan kapni, s hetente mi­ért csak háromszor van krémtúró, hová tűntek a jól bevált — a Német De­mokratikus Köztársaság­ból importált — tisztító- szerek? Valóban, első pillantásra a község kenyerét a mező- gazdaság, a három falut összefogó termelőszövetke­zet adja. Áz áfész-elnök is­meretei azonban ott bizo­nyultak statikusnak, vádo- zatlanul maradónak egy változó világban, hogy sem ő, sem a faluban működő boltosai nem vették észre: a családokban keresővé váltak a korábbi gyerekek, s mert iskoláztatás közben tágabb körben jártak, mint szüleik legtöbbje addig ösz- szesen, tele voltak új igé­nyekkel, kívánságokkal. Az ő fogyasztási tapasztala­taik — például a város szakmunkásképző intéze­tének konyhájáról szer­zettek — rövidesen megje­lentek a szülők óhajaként. A mama, aki addig ide­genkedett a mélyhűtött ter­mékektől, vagy éppen a konyhakész, bontott csirké­től, egyszeriben biztatást kapott lányától, menyétől, azaz: ami addig elegendő volt száz család fazekába, kevésnek bizonyult két­százéba. M arasztaljuk el az el­nököt, hogy nem kapcsolt időben sem ő, sem a beosztottak sere­ge? Éppen nem lenne sér­tő a bírálat, ám az biz­tos, hogy igazságtalannak bizonyulna. Hiszen összes­ségében későn ébredt az ipar és a kereskedelem, ■ami a fogyasztási szoká­sok átalakulását, a mun­kás- és a parasztcsaládok fogyasztási különbségeinek csökkenését, azaz vásárlá­saik, kiadásaik közeledését illeti. A hiánycikkeknek nevezett kaphatatian áruk egy része pontosan azért beszerezhetetlen, mert a ré­gi ' fogyasztási szerkezet jellemzőire alapozva ké­szültek el a termelési és értékesítési tervek, figyel­men kívül fagyva a két nagy társadalmi osztály életkörülményeinek köze­ledését, azt például, hogy a villanybojler — ma már — korántsem tipikus vá­rosi árucikk, amint példá­ul az étellconzerv sem az, olyannyira nem, hogy a megyében több fogy belő­le a falvakban, mint a városokban, családokra szá­mítva ! Természetesen csak a felületét érintettük annak a mélyre nyúló folyamatnak, melyet az életkörülmények fokozatos közeledésének neveznek, s amelynek ed­dig kevés figyelem jutott a területfejlesztési tervezés­től az áruterítésen át egészen a helyi intéz­ményhálózat fejlesztésé­ig. Holott napjainkban egy­re inkább jellemző a me­gyében az úgynevezett ket­tős jövedelmű család, azaz azoknak a vegyes összeté­telű közösségeknek az aránybeli gyarapodása, amelyeken belül ipari, me­zőgazdasági kereső épp­úgy van, mint adminiszt­ratív vagy szellemi foglal­kozású. Ezek a családok, szinte kivétel nélkül min­dig a nagyobb presztízsű háztartások szokásait kö­vetik, azaz a szellemi fog­lalkozásúak fogyasztási szerkezetét először másol­ják — fogalmazhatunk úgy is: utánozzák —, majd már természetes joguknak tart­ják. I lyen vegyes családokkal teli nagyközségben, Al- öertirsán mondták el, hogy kezdetben — na­gyon apró dolog — csak az értelmiségi családok vásá­roltak tartósítóipari termé­keket, azaz befőttet, zöld­séget, savanyúságot, lek­várt, illetve késztésztát. Az­után a kettős jövedelműek, majd a munkások, s végül a termelőszövetkezeti pa­rasztok adták ilyesmi meg­vételére a fejüket. Az árak változása — s ez a közhie­delemre rácáfol — vissza­fogta ezeknek az áruknak a keresletét a — szellemi foglalkozásúaknál! A töb­bieknél még nem. Azaz: van mindig egy bizonyos fázisidő, ami alatt szoká­sok átvételre vagy elha­gyásra kerülnek, s ez a fázisidő adna lehetőséget az ipari, kereskedelmi fel­készülésre. Ismét egyszerű példával élve: a hetvenes évek ele­jén még jelentős szerepe volt a munkás és a szö­vetkezeti paraszt családok égés-légügyi, testápolási, stb. kiadásai között, a mun­káscsaládok javára Az év­tized végére a megyében ez a különbség szinte tel­jes egészében eltűnt, ki­egyenlítődtek az ilyen cél­ra fizetett forintösszegek. Aminek természetes ha­tásai vannak a kereslet­ben, azaz a kereskedelem rendeléseiben, készletezé­sében, s nem kevésbé — sőt, elsősorban — a gyár­tásban. az ilyen áruk elő­állításában. A tapasztala­tok arra figyelmeztetnek, hogy bár széles körben tu­dott tényként kezelik a közelítés-közeledés kettős feladatát, aminek következ­ményeit nagyon is egysí- kúan látják; a jövedelmek­re értik. Márpedig nyil­vánvaló, a jövedelmek át­váltása árura — vagy áru- jellegű szolgáltatásokra — nem külön aktus, hanem az előbb elmondottak része, egy folyamatnak az. alkotó­eleme, logikus helyen le­vő darabja. Az elméletileg logikus helyet azonban a gyakorlatban is meg kell teremteni, mert máskülön­ben még hangosabbak lesz­nek a falugyűlések, s az már bizony nem marad mee a falu halárain be­lől Mészáros Ottó Légi földművelők Több mint ötvenszsr szállt fel a pilisi Aranykalász Tsr búzaföldjei fölé a MÉM Nö­vényvédő Állomásának cseh­szlovák gyártmányú repülősé pe. A csaknem ezer hektárny területet három nap alaf szórták meg műtrágyával. Az eddigi politikára szavazunk Lázár György, Németh Károly és Apró Antal nagygyűlése Pest megye négy kerületében tartottak választási gyűlést § Tegnap újabb választói nagygyűléseket és gyűléseket ^ tartottak az országban. Lázár György, az MSZMP Po- | litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke i Miskolcon, a Lenin Kohászati Művek nemesacélhenger- ^ művében; Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott- ^ ságának tagja, a Központi Bizottság titkára az újpesti ^ Dallos Ida művelődési házban; Apró Antal, az MSZMP ^ Központi Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke ^ a szegedi sportcsarnokban találkozott választóival. Pest megyében Százhalombattán (20. vk.) Köbács 1 László, Solymáron (22. vk.) Tausz János, Budakalászon | (25. vk.) Réger Antal, Vácott (28. vk.) Koltax Imre és ^ Pádár Sándor tartott választási gyűlést. Boldogulásunk forrása a jő munka Miskolcon a Lenin Kohá­szati Művek nemesacélhenger­művének zászlódíszbe öltözte­tett nagycsarnokában gyűltek össze Borsod-Abauj-Zemplén megye és a város választópol­gárainak képviselői, az ipari és a mezőgazdasági üzemek, az intézmények dolgozói — együttesen mintegy tizenötez­ren —, hogy meghallgassák Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének, Borsod megye 5. számú vá­lasztókerülete országgyűlési képviselőjelöltjének választási beszédét. A Himnusz hangjai után dr. Szeppenfeld Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigaz­gatója köszöntötte a nagygyű­lés résztvevőit, majd Lázár György emelkedett szólásra. A választások során — hangsúlyozta a többi között — nem csupán jelöltekre, ha­nem, arra a programra is sza­vazunk, amelyet a XII. kong­resszus fogalmazott meg, s amelyet a Hazafias Népfront — ahogy az a választási fel­hívásban is kifejeződik — tá­mogat. Június 8-án az eddigi politika folytatására szava­zunk. E politikát megvalósít­va az elmúlt öt évben is előbbre jutottunk nagy törté­nelmi művünk, a fejlett szo­cialista társadalom építésében. Lázár György ezt követően áttekintést adott az elmúlt évek kormányzati tevékenysé­gének legfőbb jellemzőiről, ki­emelve a gazdaságpolitikai, gazdaságirányítási munkát. Hangsúlyozta, hogy pártunk XII. kongresszusa eddigi fej­lődésünk mérlegét megvonva azt állapíthatta meg: népgaz­daságunk minden nehézség el­lenére tovább fejlődött. A kormány elnöke kitért arra is, hogy több fontos terü­leten nem tudjuk maradékta­lanul valóra váltani a ter­vekben rögzített elképzelésein­ket. Nehézségeink legfőbb oka, hogy a korábbihoz ké­pest gyökeresen megváltoztak a külső gazdasági feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok. De önkritikusan meg kell állapítani: mai gondjaink jelentős része abból is ered, hogy teljesítményünk elmarad a megváltozott vi­szonyok szabta követelmé­nyektől. Ezután Lázár György Bor­sod megye és Miskolc ered­ményeit méltatta, majd bel­Átrendezés program szerint Újjávarázsolt Szaijut—6 A Progressz 9. teherűrhajó­val eljuttatott felszerelés se­gítségével az űrexpedíció tag­jai befejezték az űrállomás nagyjavítását, sőt, belső átala­kításokat is végrehajtottak. Fel töltötték a Szál jut 6. rak­tárait: megfelelő mennyiségű élelmiszer, ivóvíz, hajtóanyag fisvük külföldön is ismert fäyohssdszor Muráié a Duna Tsz Több mint 13 ezer tonna zöldséget és 2900 tonna gom­bát termelt az elmúlt eszten­dőben a csepeli Duna Tsz. Az alig két és fél ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet össze­sen 26 ezer 400 tonna mező- gazdasági terméket állított elő tavaly. Évek óta először jelentős, 3,5 millió forintos jö­vedelemre tettek sze-t a zöld­ségtermesztési ágazatban. Szállítmányaikból 260 tonnányit exportáltak, azaz értékesítettek tőkés pia­cokon. Az ipari tevékenység szférájában is kiemelkedő eredményeket könyvelhetnek el a közös gazdaság tagjai, dolgozói. Saját beruházásaik kivitelezésében 40 millió . fo­rintos termelési értéket pro­dukált részlegük. A csepeli Duna Tsz tavalyi sikerei elismeréseképpen a MÉM és a TOT immár nyol­cadik alkalommal ítélte oda a Kiváló szövetkezet címet a szövetkezetnek. Az ezt tanúsí­tó oklevelet tegnap délután Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára _ adta át a szövetkezet elnökének, Kiss P. Lászlónak, a XXI. kerületi Radnóti Mik­lós művelődési házban meg­rendezett ünnepi küldöttgyű­lésen. Balogh László beszédében szólt arról, hogy a tsz nevét nemcsak Magyarországon, ha­nem külföldön is sokfelé is­merik, tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez. Idén például 2,5 millió dollár érté.íű terméket kívánnak el­adni a tőkés piacokon. A ve­zetőkre a kezdeményezőikész­ség, a közgazdasági szemlélet volt a jellemző az elmúlt idő­szakban. Ezt egyebek között az is bizonyítja, hogy beru­házásaik közül szinte vala­mennyi exportáru alapot nö­velő. Balogh László beszéde befe­jezéseként átadta a szövetke­zet dolgozóinak az MSZMP Pest megyei Bizottsága gratu­láló levelét. van a munka folytatásához. Az űrállomás összekapcsoló beren­dezései is kifogástalan állapot­ban vannak: a teherűrhajó le­választása az űrhajósok ellen­őrzésével, az automatikus be­rendezések segítségével ponto­san a megadott tervnek meg­felelően sikerült. Leonyid Popov és Valerij Rjumin kitűnően összehangolt együttesként oldotta meg a szükséges javításokat, cseréket. Erre a célra munkaidejük ne­gyedrészét fordították, a töb­bit a tudományos program végrehajtásának szentelték. A két űrhajós a földi szak­emberekkel szorosan együtt­működve, állandó konzultációs kapcsolatban hajtja végre a tu­dományos programot. A Progressz 9 teherűrhajó egyébként csütörtökön semmi, sült meg a légkör magasabb rétegeiben. A teherűrhajók nem térnek vissza a Földre. politikai, gazdaságpolitikai céljainkról szólva rámuta­tott a kormány elnöke, hogy elérésükben minden eddiginél nagyobb szerepe van a társa­dalmi összefogásnak, az em­beri tényezőknek. A vezetés színvonala emelésének, a gazdaság és a tudomány jobb . kapcsolatának épp úgy, mint j a tehetségek, a felelősen koc- i kázatot vállaló vezetők fel­karolásának, a munkaverseny- mozgalom, az ésszerűsítő, újító kezdeményezések támoga­tásának. Külpolitikánkról szólva Lá­zár György hangsúlyozta, hogy j szorosan együttműködve a ! testvéri szocialista országok­kal, továbbra is tevékenyen kivesszük részünket a nem­zetközi helyzet javítását, a (Folytatás a 3. oldalon.) A Varsói Szerződés évfordulóján A Munkásmozgalmi Múzeum kiállítása A bejárattal szemben a tag­országok nemzeti zászlaja, mö­göttük a felirat: Barátság, együttműködés, egység, össze- forrottság. Mindez azokat a célokat jelképezi, amelyeknek megvalósításáért a hét szocia­lista ország huszonöt évvel ez­előtt, 1955. május 14-én Varsó­ban megkötötte a kölcsönös ba­rátsági, együttműködési és vé­delmi szerződést, azaz, ahogyan az aláírás helyéről elnevezve a köztudatba átment: a Varsói Szerződést. Erre a nagy jelentőségű ese­ményre emlékeztet az a nem­zetközi kiállítás, amelynek anyagát a tagországok segítsé­gével csehszlovák barátaink ál­lítottak össze, s amelynek bu­dapesti megnyitóját tegnap délután tartották a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum­ban. A megnyitó ünnepségen megjelent dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Borbándi Já­nos, a Központi Bizottság tag­ja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár. A Zalka Máté Műszaki Ka­tonai Főiskola fesztiváldíjas kórusának műsora után Púja Frigyes külügyminiszter mon­dott megnyitó beszédet. Ki­emelte, hogy a képek, a doku­mentumok azt a negyedszáza­dos harcot tükrözik, amelyet a Varsói Szerződés tagországai az eurónai biztonságért, a bé­ke megőrzéséért folytattak. A nemzetközi kiállítás anya­ga gazdagon, sokoldalúan mu­tatja be a tagországok életét, eredményeit. S arról is meg­győzi a látogatót, amit a hét szocialista állam az 1976-os bu­karesti nyilatkozatában meg­fogalmazott: Az élet bizonyít­ja, hooy napjainkban az euró­pai béke és biztonság osztha­tatlan. nincs más választási le­hetőség. Aszfaltszőnyeg bét végére KÖZÉLET Pham Van Dong vietnami miniszterelnök tegnap fogadta a magyar néphadsereg hiva­talos, baráti látogatáson Ha­noiban tartózkodó küldöttsé­gét, amelyet Oláh István ve­zérezredes, vezérkari főnök ve­zet. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke Ki- ril Zarevnek, a Bolgár Álla­mi Tervhivatal elnökének meghívására tegnap Szófiába utazott, Vo Van Kiét, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja vezet­te azt a vietnami pártmun­kás küldöttséget, amely egy­hetes látogatást tett hazánk­ban. A delegáció tegnap uta­zott el BudapestrőL nhhHI A hét végére befejezik az aszfaltszőnyeg terítését Abony és Cegléd között a 4-es számú úton. Az Aszfaltútépítő Válla­lat szolnoki főépítésvezetőségének dolgozói a csaknem tíz kilo­méter hosszú szakaszon nyolc és fél méter szélességben adnak új burkolatot a forgalmas főútvonalnak. Barcza Zsolt felvétele i

Next

/
Oldalképek
Tartalom