Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-21 / 117. szám
1980. MÁJUS 21., SZERDA 1 Heti jogi tanácsok • Kiigazítási per indításának van helye, ha a sérelmet szenvedő fél, a sérelem orvoslását a földhivatali eljárásban eredménytelenül kísérelte meg. Múilit heti számunkban Te- íekrendezés kis hibával címmel cikket írtunk egy vitás esetben. Ezt követően többen cikkünkhöz hozzászóltak, sőt személyesen is' felkerestek bennünket. Az egyik bonyolult kérdést megpróbáltuk kielemezni, és mivel hasonló eset máskor is előfordulhat, úgy gondoltuk, hogy a hivatalos állásponttal kiegészítve, elmondjuk olvasóinknak és a telekrendezéssel foglalkozó szerveknek okulásul. Olvasónknak van egy ingatlana, rajta levő hétvégi házzal. A tulajdoni bejegyzés alapja az 1976-ban készült nyilvántartási térkép, ennek megfelelően az ingatlan területét a tulajdoni lap első részében eredetileg 1600 négyzetméterben tüntették fel. A földihivatal felszólalási eljárás során — határozatával elrendelte az ingatlan határvonalának a kiigazítását, térképezési, illetve felmérési hiba miatt. Olvasónk fellebbezett a határozat ellen, mivel az ingatlan területét az iíjgatlan- nyilvántartási tulajdoni lapon 100 négyzetméterrel csökkentették, ennélfogva 1500 négyzetméterre módosították. Olvasónk emiatt a bírósághoz szeretne fordulni, a földhivatali határozatok hatályon kívül helyezése, és az eredeti térképi állapot helyreállítása iránt Állítása szerint a szomszéd felszólalási eljárása és ennélfogva a kiigazítás nem volt megalapozott, neki változatlanul 1600 négyzetméter a tulajdona. Olvasónk kérdezi, mire számíthatja perben. Ajz 1957. évi IV. törvény 57. S-ának (1) bek. d) pontja szerint, a földnek tulajdonba vételét elrendelő határozat támadható meg a bíróság előtt. Olvasónk által sérelmezett eset azonban nem ilyen. A sérelmezett határozatok nem a tulajdonba vétel, hanem a térképezés, illetve az ingatlannyilvántartás tekintetében rendelkeztek. Ezért az 1957. évi IV. törvény alapján, az államigazgatási hatóság ellen, államigazgatási határozat megtámadása iránti perindításnak nincs helye. Ha olvasónk ilyen pert indít, a bíróság a Pp. 130. § (1) bek. í) pontjára hivatkozással, meg fogja szüntetni. Természetesen azonban jogorvoslati lehetősége van, de az más irányú lehet. A földméréssel és térképezéssel kapcsolatos döntés ellen, ha az érdekeltek valamelyikét sérti, az 1972. évi 31. sz. tvr. VI. fejezetében szabályozott jogorvoslati. lehetőséggel lehet élni. Kijavításnak, kiegészítésnek helye van, mégpedig a földhivatal saját hatáskörében a névcserét, a hibás névírást, a szám-, vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást és helytelen megjelölést kijavíthatja. Ez vonatkozik a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kijavítására is. A földhivatal azonban tulajdonváltozást eredményező határmódo- sításra nem jogosult. Ilyen változás átvezetésének alapjául csak a tulajdonváltozás elrendelésére alkalmas határozat szolgálhat. Olvasónk tehát a járási és megyei földhivatal határozata ellen, az ingatlanhoz fűződő jogok, tények bejegyzése tárgyában akkor kérheti a határozat megváltoztatását a bíróságtól, ha a másik szomszédnak tulajdonába adták volna. A földrészlet határvonalának megváltoztatása ugyanis a tulajdonjogot érinti. Ezért e változás étvezetésének az alapjául csak tulajdonváltozás elrendelésére alkalmas határozat szolgálMOZIMŰSOR MÁJUS 25-TÖL 28-10 ABONY 22— 25: örült nők ketrece** (este) 24—25: Rab Ráby (du.) 26—27: Robert és Robert* BUDAÖRS 23— 25: Menyasszony a zsákban 26—28: A nagy balhé CEGLÉD, Szabadság 22—25: Földi űrutazás 26—28: Good bye és ámen* CEGLÉD, Mese 22—28: Dorotka és az ABC CEGLÉD, Művész 22—28: Casanova I—n.*** DABAS 22—23: Konvoj* 24— 25: Bizalom* 26—27: Félelem a város felett** DUNAKARASZTI 22—23: Hazatérés** 24—25: Száguldás gyilkosságokkal* 26—27: Tecumseh DUNAKESZI. Vörös Csillag 22—23: Szegény gadagok 24—25: Oké, spanyolok! 26—27: Fábián Bálint találkozása Istennel* DUNAKESZI. József Attila 21: A híd túl messze van I—II. 22: 2x2 néha 5 25: Oké, spanyolok! 26: Fábián Bálint találkozása Istennel* 28: Akasztani való, bolond nő ÉRD 22—25: Good bye és ámen* 26—27: A tanú* FÓT 22—23: Négy bandita, tíz áldozat 24—25: Robin Hood nyila 26—27: Koldus és királyfi GÖDÖLLŐ 1 22—25: Harc a sátánnal (du.) Hazatérés** (este) 26—28: Hannibál tanár úr (du.) Gyilkosságok péntek este* (este) GYAL 22—23: Ahová lépek, ott fű nem terem* 24—26: Aladdin és a csodalámpa 26—27: Glória LEÁNYFALU. Kertmozi 22— 23: Skalpvadászok* 24—25: A nő illata** 26—27: Csillagok háborúja I—II. MONOR 23— 25: Robert és Robert* 24— 25: Varázssapka (du.) 26—27: Keménykalap és krupliorr (du.) 26—28: örült nők ketrece** (este) MONOR, Kertmozi 22—23: Ragadozó madarak* 24— 25: Az erőd** 26—27: Kaszkadőrök NAGYKATA 26—27: Fehér Agyar visszatér 26—27: A csendes amerikai Prágában NAGYKŐRÖS, Arany János 22—25: Good bye és ámen* 26—28: Földi űrutazás PILISVÖROSVÁR 22—23: Hívj a messzeségbe* 24: Katasztrófa után 25— 27: Hair* POMAZ 22—23: A korona elrablása 24—25: Hazatérés** 25: Az állatok válaszolnak (du.) 26— 27: Skalpvadászok* RÁCKEVE 22—23: Akiket a forró szenvedély hevít** 24—25: A tanú* 26—27: Meghívás egy gyilkos vacsorára* SZENTENDRE 22—23: Csárdáskirálynő 24—25: Gábor diák 26—28: Csínom Palkó (du.) Hazatérés** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 22—23: A tanú* 24—25: Mindent bele, csak rá ne fázzunk! 26—27: Veszélyes játékok (du.) Államérdek* (este) TAPIÓSZELE 22—23: Meghívás egy gyilkos vacsorára* 24—25: A blokád folytatása i—n. 26—27: Fehér Agyar visszatér VÁC, Kultúr 22— 25: A fekete varázsló ajándéka (du.) Fábián Bálint találkozása Istennel* (este) 26—28: Mese Szaltán cárról (du.) Oké, spanyolok! (este) VÁC, Művelődési Központ 23: A düh 24: Rocky* 25: Veronika és a bűvös zsák VECSÉS 23— 25: Mese Szaltán cárról (du.) A nagy balhé (este) 26—27: A beszélő köntös (du.) 26—28: Duróe, a katona (este) • U éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 évért felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. hat. Az államigazgatási határozatok közül ilyennek kell tekinteni az államosítás, a kisajátítás, a földrendezés kérdésében rendelkező határozatot. De nem eredményezhet tulajdonváltozást a földhivatalnak az ingatlannyilvántartással, illetve a térképezéssel kapcsolatos határozata, tehát önmagában nem szolgálhat alapul a földrészlet határvonalának megváltoztatására vonatkozó változás átvezetésére. • Rövid kérdés — rövid felelet. H. D. Hévízgyörk. A levelé- ben említett ügyet megvizsgáljuk, bár ebben intézkedni csak a közeljövőben volna lehetséges, mert az említett cselekmény a későbbiekben már nem értékelhető. „Gondterhelt” jeligére. A Polgári perrendtartás értelmében (Pp. 123. §), kérheti a bíróságtól olvasónk annak megállapítását, hogy az ingatlan házastársi vagyonközösséget képez, figyelemmel arra, hogy a szóban forgó ingatlan tulajdonjoga kizárólag a felesége nevére van bejegyezve, aki azzal szabadon rendelkezhet. A másik házingatlan vonatkozásában semmi igénye nem lehet a feleségével szemben. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Megszűnt a szabadalmi oltalom Egy mérnök az egyik vállalat ellen százezer forint kártérítés fizetéséért pert indított. Keresetében előadta, hogy egy vállalattal szabadalomhasznosítási szerződést kötött, amely szerint az a szabadalom fenntartási illetékét kifizeti. Ennek azonban nem tett eleget és emiatt a szabadalom hazai és külföldi oltalma megszűnt. Az elsőfokú bíróság a vállalatot 25 ezer forint kártérítés fizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A döntés indoklása szerint kétségtelen, hogy a vállalat szerződésszegő magatartása miatt a szabadalmi oltalom megszűnt. Azonban az a körülmény, hogy egy önmagában vagyoni értéket nem jelentő jogosítvány megszűnik, sem vagyoni értékcsökkenést, sem anyagi előny elmaradását nem jelenti. A mérnök nem bizonyította, hogy taldl- mánya értékesítésétől a szabadalmi jog elvesztése miatt elesett, mert például mással hasznosítási szerződést köthetett, esetleg a szabadalmat másként értékesíthette volna. Kár hiányában pedig a vállalat elmarasztalására nincs mód. Egy kislány tragikus balesete Két évvel ezelőtt egy vállalat autója egy tizenhárom éves kislányt elgázolt. Emiatt a sofőrt jogerősen elítélték. A baleset következtében a gyermek súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek egy részéből felépült, de közepes fokú halláscsökkenés és kulcscsonttörésből eredő csontdudorképző- dés maradt vissza. A dologi károkat és a készkiadásokat az Állami Biztosító — a gépjárművek kötelező felelősség- biztosításáról szóló rendelet alapján — megfizette. Tíz nap rendeletéiből Az építő kisipari árak szabályozásáról a 15/1980. (IV. 25.) ÉVM—ÁH., és az 1/1980. (IV. 4.) Kip. M.—ÁH. számú rendelet rendelkezik. (Tanácsok Közlönye 18. szám.) A magyar állampolgár Magyarországon külföldi munkáltató alkalmazásába lépéséhez szükséges munkavállalási engedélyről és annak alapján létesített munkaviszonyra vonatkozó egyes szabályokról a 8/1980. (IV. 25.) Mü. M. rendelet rendelkezik. (Tanácsok Közlönye 18. sz.) A saját gépjárműnek belföldi hivatalos kiküldetés (külszolgálat) alkalmazásával történő használata esetén járó költségtérítésről ugyanitt jelent meg a 9/1980. (V. 1.) Mü. M. rendelkezés. A tanácsi pénzügyi dolgozók képesítési és továbbképzési rendszeréről a pénzügy- miniszter 104/1980. PM. sz. utasítása rendelkezett. (Pénzügyi Közlöny 8. sz.) Egyes mezőgazdasági és élelmezésügyi hatósági eljárások egyszerűsítéséről a 9/1980. (V. 1.) MÉM. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 31. szám.) A gyermek szülei azonban az Állami Biztosító megyei igazgatósága ellen 30 ezer forint többlet-kártérítés fizetéséért pert indítottak. Ebben előadták, hogy a kislány olyan maradandó sérüléseket szenvedett, amelyek következtében élete tartósan és súlyosan megnehezült. Nagyothallása miatt az iskolában hátrányos helyzete van, ezenkívül állandó orvosi ellátásra és gondozásra szorul, ment szervezete kevéssé ellenálló. Könnyen megfázik, kis mozgás után megizzad, o gyalogátkelőhelyeken félelem fogja el. A keresettel szemben a biztosító azzal védekezett, hogy minden vagyoni kárt megtérített, nem vagyoni kár fizetésére pedig nem kötelezhető. A járásbíróság a keresetet elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy nem vagyoni kár megtérítését csak az 1978. március 1-e után elkövetett magatartásért lehet igényelni, márpedig a gyermek balesete korábban, az év elején történt. Ezt az ítéletet a megyei bíróság helyben hagyta. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. — Amennyiben a szülők keresete alapjául szolgáló tényeket a bíróság nem találta elegendőnek, fel kellett volna hívni a figyelmüket, hogy a felmerült és a jövőben esetleg bekövetkező károkra vonatkozóan részletesebb felvilágosítással szolgáljanak — hangzik a határozat. Ha a gyermek sérülései maradandóak, úgy emiatt többletkiadások merülhetnek fel. Az általános élet- tapasztalat szerint a tartós egészségkárosodást szenvedett gyermeknek fokozottabb szülői gondozásra van szüksége, és nevelése is jobban igénybe veszi ókét. Mindezek többlet- kiadással járnak, amelyek költségét nem lehet előre kiszámítani. — A visszamaradt sérülésekkel kapcsolatban orvosszakértői vizsgálatokra és vélemény beszerzésére van szükség — hangzik tovább a határozat. A halláskárosodás mértékét a járásbíróság nem tisztázta, de azt sem, hogy a jelenlegi állapot véglegesnek tekinthető-e, vagy javulásával, esetleg további rosz- szabbodásával kell számolni. Ennek pedig döntő jelentősége van annak elbírálásánál, hogy a hallásromlás a gyermek iskolai tanulmányait, majd felnőtt korában munkavégzéséit mennyiben befolyásolja. Azt is meg kell állapítani, milyen mértékű és jellegű orvosi kezelésre, gyógyszerekre, esetleg műtétre vagy hallásjavító készülék beszerzésére van-e szükség, mert mindezekkel kapcsolatban a szülőknek többletkiadásai merülhetnek fel. A kulcscsonittörés következtében beállott fejlődési rendellenesség következményeinek tisztázására is szakértői véleményt kell beszerezni, és megállapítani, hogy ezzel kapcsolatban merül-e fel többletkiadás. — Ha a károsodás mértéke pontosan nem számítható ki, úgy lehetőség van arra, hogy az Állami Biztosítót általános kártérítés fizetésére kötelezzék. Miután az eljárt bíróságok lényeges körülményeket nem tisztáztak, ítéletük megalapozatlan, egyben törvény- sértő. Ezért hatályon kívül kellett helyezni. Gyermekeink védelmében A verés nem nevelő eszköz Fontos társadalmi érdek a gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődésének elősegítése. Ebben nem kis szerepe van a szülőknek. Előfordul — és nem ritkán —, a szülők nevelési módszere közt a gyermekük oktalan, durva bántalmazása. Brutális apa A megkérdezett állami gondozott gyerekek így emlékeznek vissza szüléikre. „Amikor kisebb voltam, anyám sokat vert, nem látott el rendesen. Egyszer leszakadt a bakancsom talpa és anyám kizavart a hóba mezítláb, az öcsémmel'együtt. Vesszővel is ütött bennünket. Több hónapig kórházban kezeltek.” Egy tízéves gyermek az apjáról; „Apám egy brutális, drasztikus, goromba, idegbeteg ember volt. örültem, amikor meghalt. Apám általában megvert.” így egy másik; „Apám 10 évvel idősebb volt az anyámnál, és imádta a nőket. Engem megvert. Nem volt családapának való.” A szülői brutalitásra említésre méltó egy büntetőügy tapasztalata. A szadista apa nem egyszer bántalmazta a fiatalasszonyt, s amikor megszületett Julianna nevű gyermeke, még azt is megverte. Egy alkalommal, amikor a hathónapos kislány sírt, az apa — ekkor is részeg volt — ököllel a csecsemő fejére ütött, majd a falhoz vágta. A kislány koponyacsonttörést és agyzúzódást szenvedett, s ha azonnal nem szállítják kórházba, meghal. Így is néhány hétig eszméletlen volt. Aztán megszületett a család második gyereke, akire hasonló sors várt, mint a kis Juliannára. Mivel az apát „idegesítette” a kisfiú sírása, nadrágszíjjal úgy arcul csapta a hathónapos kicsit, hogy berepedt a homloka. Az asz- szony nem mert szólni férjének, mert akkor őt is megverte volna. Egyik alkalommal, amikor a kisfiú tizenöt hónapos volt, az apa erősen ittasan tért haza. Megverte a feleségét, majd lefeküdt. Arra ébredt, hogy sír a kisfiú. Az asszony közbeszólt, hogy biztosan éhes a gyerek, megeteti és majd elhallgat. Az apa ennek ellenére kivette az ágyból, ököllel többször fejbevágta, aztán az ablakpárkányhoz csapta. A kisfiú szintén súlyos koponyacsonttöréseket szenvedett és csak a szakszerű orvosi kezelés mentette meg. Az apa természetesen elnyerte méltó büntetését, de a gyerekek égyike egész életre súlyos szervi károsodást szenvedett. Szép szó helyett A gyerekek későbbi életében a szülő durvaság, az oktalan verés sok esetben helyrehozhatatlan következményekhez vezethet. Erre mutat az az ügy, amelynek fiatalkorú elkövetője így vallott; „Az édesanyámat jobban szeretem, ő nem vert, szép szóval magyarázta meg a dolgokat, jobban meg is értettem őt. Az édesapámat azért nem szerettem annyira, mert ő elég hamar indulatú ember, és hamar visszavág. Ipari tanuló voltam, s amikor az ösztöndíjat megkaptam, elmentem a kiállításra az egyik társammal, és pár forint maradt csak meg. Amikor hazamentem, apám kérte az ösztöndíjat, mondtam, hogy hová költöttem, hiába mondtam, hogy a fejemet ne üsse, mert ököllel a bal fülemet ütötte, leestem az ágyról, és fülműtétem volt. Mikor édesanyám megemlítette apámnak, hogy nem veréssel, hanem szép szóval is lehet gyereket nevelni, akkor apám azt mondta, hogy csak ilyen módon lehet velem beszélni és viselkedni.” Következmények A szülői verések tapasztalata — többek között —, hogy rendszeresen megvert gyerek rátanul a verésre, sajátjává válik ez a bánásmód, megszokja, hogy az élet bizonyos helyzetében az ütés a megoldás. Elmondható, hogy az ilyen szülői viselkedések, nem ritkán, a gyerekek felnőttkori életében újratermelődnek. Ugyanis esetek elemzésekor az is megfigyelhető, hogy az ilyen családi háttérből felnőtté váló fiúgyermekek közül például többen, apai pozícióban követték szüleik hasonló nevelési <módszereit. E személyiségi torzuláshoz általában hozzájárulnak környezeti „átöröklések” is, mint a szülőktől átvett ivási szokások, aminek következtében megszűnik az egyén kontrollja, és cselekedetében az ösztön, az agresszivitás lesz úrrá. A kiskorúakat ért bántalmazások rendszeressége veszé- lyeztetettségi okot képez. Törvény mondja ki. hogy a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Senki számára nem lehet közömDös, hogy milyen felnőtté válik az ifjabb generáció. Ezért elsőrendű fontosságú a megelőzés, a veszélyeztetett kiskorúak gyors felkutatása, életkörülményeik figyelemmel kísérése. A veszélyeztetettség leküzdésében részt kell vállalnia az egész társadalomnak. Ebben az állami és társadalmi szervek, az egész lakosság, minden szülő és felnőtt segítsége szükséges. A megelőzés eredményeként mondható el, hogy a megyében múlt évben a gyermekkorú bűnelkövetők száma több mint harminc százalékkal csökkent. Fontos szerepe van az iskolai nevelő testületeknek; elemezhetik a gyermekek személyiségét befolyásoló tényezőket, megismerhetik a szülők és tanulók gondjait, törekedhetnek a gyermeket ért hatás kiküszöbölésére. A gyermekeket sújtó negatív hatások megelőzése érdekében, sokat tehetnek az iskolai gyermekvédelmi megbízottak, a gyámhatóságok, valamint a nevelési tanácsadók szoros együttműködése. Az időben történő szakszerű tanácsadói beavatkozás elejét veheti a sérült gyermek személyiségének további károsodását. Az összefogások jó példájaként említhető a dabasi járási nevelési tanácsadónak a gyáli és ócsai oktatási intézményekkel — közte a gyámhatóságokkal — való kapcsolata. Idejében jelezni A különböző szervek jelzésére egymásnak ideje korán van szükségük — amikor még nem késő. Dr. Orell Ferenc János Pest megyei gyermek- és ifjúságvédelmi ügyész
