Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

1980. MÁJUS 21., SZERDA Mic.rrt V ___ x/ uiiap Háromnapos szemle Vizet visznek a vezetékeken A nyár közepén javul a helyzet Háromnapos műszaki, köz­egészségügyi, munkavédelmi szemlét tartott a Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgaz­dálkodási Vállalat Szentend­rén, Vácott, a szentendrei, váci és gödöllői járásban lé­vő víztermelő helyeken, strand­jain és. szennyvíztisztító tele­pein. A bejárás, melyen a vállalat szakemberein kívül mindhárom napon részt vet­tek a Közép-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság és a köz­egészségügyi, járványügyi szervek képviselői is, nagyon jó eredményekkel zárult. Vácott Prohászka József a Duna bal parti Igazgatóság vezetője tájékoztatta a szem­lebizottság tagjait a nyári csúcsidőszakra való felkészü­lésről. Jól áttekinthető térké­pen nézhették meg a résztve­vők, hol lépnek be ebben az esztendőben új víztermelő he­lyek, s merre fejlesztik tovább a járásban a vezetékes ivóvíz- ellátást. Ebben az esztendőben az üzemigazgatóságnak 102 millió forintos a termelé­si terve. A váci és gödöl­lői járásban a két városon kívül 20 települést látnak el n óvízzel. összesen mintegy 122 ezer la­kosnak biztosítanak vizet. Hu­szonhárom víztermelőtelepü­kön 146 cső- és csáposkút és ' egy artézi kút üzemeltetésé­vel, mintegy 680 kilométeres vízhálózaton juttatják el a vi­zet fogyasztóikhoz, olykor, mint az elmúlt évi csúcsidő­ben naponta mintegy 60 ezer köbmétert. Ebben az eszten­dőben már túl vannak az el­ső csúcson, az elmúlt hetek többnapos kánikulája nem okozott fennakadást az üzem- igazgatóság területén. Azt I Új miit! Magas hatóanyagtartalmú fo-1 lyéköny műtrágya gyártását kezdték meg a Peremartoni | Vegyipari Vállalatnál. Az új üzemet a megszüntetett kén- savgyár épületében alakítot­ták ki, felhasználva annak egyes berendezéseit is. Az új | termék alapanyagai ugyan- I azok, mint a gyár hagyomá-1 nyos szemcsés műtrágyájának, i így a tárolásra, anyagmozga­tásra nem kellett külön be­rendezkedniük. Mindezek és a folyékony műtrágya növekvő kelendősége szavatolja a saját erőből megvalósított beruhá­zás gazdaságosságát. A szá­mítások szerint a folyékony műtrágya üzemköltségei két év alatt megtérülnek. Ebben az esztendőben ösz- szesen 15 ezer tonna folyé­kony műtrágyát gyárt a Pe­remartoni Vegyipari Vállalat. A termékek hatóanyagtartal­ma meghaladja az 50 százalé­azonban tudják, hogy víz­hiánnyal és nyomáscsökke­néssel idén nyáron is kell szá­molni Vácott Deákváron, s a járás délkeleti községeiben. Elkészítették a vízkorlátozási intézkedési tervet, mindenek­előtt Vácdukán, Vácrátóton. Váchartyánban, Csornádon, Kisnémedin és Püspökszilá­gyon lesznek kénytelenek kor­látozni a vízvételt, megtiltva, illetve a nagyos szükséges mértékre szorítva a locsolást. Érdekes tájékoztatót adott Puskás Mária, a vállalat kör­nyezetvédelmi osztályának ve­zetője a váci kutakat érő — egyelőre még csak szerencsé­re áttételesen — érő szennye­ző forrásokról. A legnagyobb veszélyt a nitráítartalcoi jelenti, amely két forrásból táp­lálkozik: a környező me­zőgazdasági üzemek tevé­kenységéből, a háziszemét és ipari hulladék elhelye­zéséből. Mint elmondta kutatási szin­ten foglalkoznak egy megfe­lelő vízvédelmi terv elkészí­tésével, mely szükségessé te­heti egy megerősített védte- rület kiépítését. Dombai Péter, az üzem- igazgatóság főmérnöke az idei fejlesztésekről szólott. ^ Május 1-én adták át a Kos- dot, Rádot és Pencet ellátó kis regionális rendszert, mely­nek keretén belül, még ebben az esztendőben Kosdon befe­jezik egy 200 köbméteres me­dence építését. Deákvár felső részének vízellátását javítja majd az a két, egyenként 1200 köbméteres medence, melynek takarékos üzemmenete — éj­szakai árammal töltik — I végre megoldja Deák vár na­rágyák ! kot. A magas hatóanyagtarta­lom mellett nagy előnye a fo­lyékony műtrágyának, hogy szabadon variálható benne a kálium, a foszfor, és a nitro­gén aránya. Így mindig a meg­rendelők kívánságának, illet­ve a talaj adottságainak és a növénykultúráknak legmegfe- I lelőbb összetételű műtrágyát I szállíthatják. Ugyancsak nagy hatású a Péti Nitrogénművek a Mik- romix és a Mikrosol elneve­zésű vegyületcsalád valameny- nyi tagja szerves kötésben tar­talmazza a különböző mikro­elemeket így azok könnyen felszívódnak, nem képeznek a talajba jutva vízben oldhatat­lan sókat. Az új növényi táp­anyagok előállítását és fel- használását tavaly engedélyez­te a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium és a Nitrogénművek más 11 válto­zat gyártására rendezkedett be. gyobb részének vízellátását. Várhatóan a gödöllői víz. hiányt is megszünteti a bal parti regionális rendszernek nyár közepén várható, egye lőre csak provizórikus üzem­be helyezése. Háromezerötszáz köbméter vizet tudnak majd szállítani ezen a rendszeren a Gödöllő—Mogyoród—Fót tér­ségbe. Ivóvíztársulati beru­házásban még ebben az év­ben befejeződik a vízhálózat építése Sződligeten. Ennek teljes befejezése utón Sződ és Vácrátót ellátása is meg­oldódik. Ugyancsak még eb­ben az esztendőben várható a befejezése a Börzsönyliget— Szokolya rendszer első szaka­szának. Tésáról látják majd el Bernecebarátit, Kemencét és Perőcsényt is azon a rend­szeren keresztül, melyet tár­sulati beruházásban a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat épít, de üzemeltetni majd a DMRVVV bal parti igazgatósága fog. Ennek a munkának a készültségi foka mintegy 15 százalékos. A já­rás északi részének központi községe Letkés. Itt régóta sú­lyos gondot jelentett az ivó- vízellátás. A vállalat szakem­berei egy természetes forrás igénybevételével távvezetéken viszik a jó­ízű, jó minőségű vizet a községbe, egy kút már mű­ködik, a hálózat teljes ki­építése november 7-re vár­ható. A szemlebizottság tagjai a három tájékoztató után autó­buszba ültek, s megnézték az igazgatóság gödi és Buki-szi- geti telepét, a váci déli víz­müvet, a Deákváron befeje­zéshez közeledő két új me­dencét. A szemle a strandon ért véget, ahol Havasi László üzemvezető mutatta be a lé­tesítményt, mely idén is von­zó környezettel várja a stran- dolókat. Márkus István igaz­gató itt elmondta, a követke­ző tervciklusban az Országos Vízügyi Hivatal jelentős ösz- szeget biztosítana a strand bő­vítésére és fejlesztésére, ha Vác város tanácsa hozzá tud járulni az építés költségeihez. Addig is amíg ez megvalósul, kérte, az illetékesek vizsgál­ják felül annak a tanulmány- tervnek a megvalósítási lehe­tőségeit, amely lehetővé ten­né, hogy egy hídpn keresztül az ifjúsági park egy részét is a strand zöldterületéhez lehes­sen kapcsolni. Bányász Hédi Jobb szervezés Változatlan technikai adott­ságok mellett,, szervezési in­tézkedésekkel 30 százalékkal növelték a termelékenységet a budakalászi székhelyű Len­fonó és Szövőipari Vállalat győri gyárának szövödéjében. A munka a gépek műszaki felülvizsgálatával kezdődött. A szervezők az állásidők okai­nak napi elemzésével, a ta­pasztalt hiányosságok kijaví­tásával és a gépek szakszerű karbantartásával elérték, hogy az állásidő hét hónap alatt csaknem a felére csökkent. A szövőnőket tanfolyamo­kon tanították meg arra, hogy csupán a nélkülözhetetlen mozdulatokra összpontosítsák a figyelmüket és fizikai ere­jüket, az ésszerű munka ré­vén egy-egy szövőnő a ko­rábbi nyolc gép helyett ma már tizenkettőt szolgál ki. Palackozzák az étolajat Végéhez közeledik a napraforgó-feldolgozási idény a Nö- vényolájipari és Mosószergyártó Vállalatnál. Ezután a repce feldolgozása kerül sorra. Képünkön az étolaj palackozása. A NEB-vizsgálat tapasztalatai Zsúfolt iskolák, napközik A demográfiai hullám, mi­után átcsapott a bölcsődéken, óvodákon, elérte az általános iskolákat. A gyakorta válto­zó oktatási feladatokkal ne­héz megbirkózniok a peda­gógusoknak a szűkös tanter­mek, a zsúfoltság, s az ebből adódó kellemetlenségek kö­zepette. Persze, nem máról holnapra lett a sok gyermek az általános iskolákban, hi­szen évek óta tudhattuk, vár­hattuk, az egykori bölcsődé- sek. óvodások egyszer az is­kolák kapuin kopogtatnak. S a hasonlatot folytatva, aZ ár­hullám, még nem is tetőzött. A gondokról, a kis és na­gyobb iskolák még nagyobb bajairól sok szó esett már, így érthető, hogy ez ügyben a budai járás népi ellenőreinek vizsgálata sem tárt fel sem­mi újat, meglepőt, csupán is­mét rögzítették a megoldást sürgető állapotokat. Faház és tanterem Mégsem érdektelen talán szót ejteni arról, mi mindent tapasztaltak a budai járás néhány általános iskolájában! Általános megállapítás, hogy az iskolák nem is mindig korszerű épületeit alaposan kinőtték a tanulók. A hely­zeten csak néhol tudtak ideig- óráig segíteni. A helyszűke különösen a napközikben érez­hető. Sóskúton egy volt óvo­dai épületet alakítottak át napközivé a gondok enyhíté­sére, Érden, a 2. számú is­kolában faháZat állítottak be. Az egyműszakos iskolákban (Szentendre központi iskola) a napközis foglalkozásokat a tantermekben tartják. Iskola­otthon — a legideálisabb for­ma — nincs a járásban, s a jövőben nem is terveznek. Olaj helyett zsír Jócskán akad még tenni­való a szentendrei járásban az étkezés színvonalának javítá­sában is. Nem új megállapí­tás, hogy a konyhai kapacitás kicsi a gyermekek számához viszonyítva. (Központi kony­ha Szentendrén és Sóskúton van.) Az engedélyezettnél jó­val több adagot kénytelenek főzni s ez nyilvánvaloar. azt eredményezi, hogy az ideális­tól messze vannak a feltéte­lek. Az iskolák konyháinak személyzete, az élelmezésve­zető sok helyütt képesítés nélküli. A hiány enyhítését szolgálja, hogy a váci ven­déglátóipari szakközépiskolá­ban 2S főzőnő és 20 élelme­zésvezető vesz részt az idén továbbképzésen. Talán a ■szakképzetlenség is az oka, hogy a legtöbb helyen aZ élettanilag kevésbé jó zsírt használják főzésre a növényi olajok helyett. Nem a leg­szerencsésebb az sem, hogy akad olyan iskola, ahol a foglalkoztató teremben bo­nyolítják le az ebédet. A gyermekek számának nö­vekedésével azonban a gon­dok csak szaporodnak. így Pilisvörösvárott a prognózis szerint a 81—82-es tanévben már komoly gondok lesznek a napközis ellátásban. A tanulás, a felkészülés feltételei sem mindenütt a legmegfelelőbbek. Csak né­hány példa: a sóskút-puszta- zámori iskolában a váltótaní­tás miatt a padok, s székek, csak a felsőtagozatosoknak jók. A pilisvörcsvári iskolá­ban a felsőtagozatban a szé­kek konstrukciója nem jó, az alsósok is rossz típusú padok­ban tanulják a betűvetés tu­dományát. A világítás sok helyütt nem kielégítő. Kevés lux Szólni kell arról is, hogy a legtöbb iskolában a közegész­ségügyi helyzet sem a leg­megnyugtatóbb. Kevés az ivó­vizet adó csap, a W. C. Szent­endrén a központi iskolában az augusztusban átadásra ke­rülő új épület enyhít majd a gondokon, de az érdi II. számú iskolában a vizes fa­lak, az elavult berendezések mellett ^250 gyermekre két vízcsap és hat W. C. jut. Hosszan sorolhatnánk még a gondokat, a népi ellenőrön által tapasztaltakat. Ahelyett, hogy az ügyben érdekeltek, érintettek feladatairól szót ejtenénk, summázatul meg kell jegyezni: az ország je­lenlegi gazdasági helyzetében nem könnyű még töboet for­dítani az oktatási intézmények fejlesztésére, de nem lehet mindegy, hogy a . korszerű is­mereteket, milyen körülmé­nyek között sajátítja el a jövő nemzedéke. G. M. i Átveszi a stafétabotot? Ha az ember szívesen csinálja négyszemközt eldiskurálni, panaszkodni, vagy éppen ter­vezgetni. — És miről folyik a sió ezeken a baráti beszélgetése­ken? — Talán sok apró-cseprő .ügyről is, mint például a szódavíz beszerzéséről. So­kan ragaszkodnak, főleg -az idős emberek, hagyományos üveges szódavizükhöz. Nem tudni, miért, az itteni ve­gyesboltban megszüntették az árusítását. Jó messzire, rá­adásul a forgalmas főutcán kell átmenni annak, aki szó­davizet akar szerezni. — Mikor az udvaron keresz­tül jöttem, hatalmas fóliasát­rakat láttam egymás mellett sorjázni, ha jól számoltam, legalább ötöt vagy hatot. Ez­zel is maga foglalkozik? — Együtt a feleségemmel. — És ezután? Amikoi majd sok idejét leköti a közösért végzett munka, hogyan bír­ja mindezt? — Szeretek dolgozni. Nem kenyerem a semmittevés. Más­részt, ha az ember szívesen csinálja mindazt, amit magá­ra vállalt, kiszorítja a hoz­závaló időt is, nem igaz? — nézett rám Galambos István most először igazán vidáman. A beszélgetés alatt ugyanis nagyon komoly és megfontolt volt, látszott, hogy már el­foglalják megválasztása ese­tén eljövendő feladatai, tit­kos vagy félig titkos elkép­zelései. S. Horváth Klára titkos vágyam is. A Liget ut­ca túloldalán van egy nagy, szabad térség, a Völgy — így hívják. A gyerekek nagyon szeretik.. Ide járnak focizni, futkározni. Sajnos, egyre töb­ben hordanak ide törött üve­gektől építési hulladékig min­dent, jócskán gyűlnek a ku­pacok, mert lusták a kijelölt lerakóhelyre vinni a szeme­tüket. No hát, ezt a völgyet lenne jó játszótérnek megcsi­nálni. N emcsak az itt lakókat, de a brigádomat is biztosan rá tudom majd beszélni, hogy se­gítsenek. Tudja, mi már any- nyi 'társadalmi munkát vé­geztünk együtt, például aZ óvoda, az iskola építésénél. Még tornaszereket is készí­tettünk. Mindenesetre egy tiltó táblát sürgősen ki kell majd tennünk, hogy legalább a további szemetelést meg­akadályozzuk. Nem hivatalosan —■’ Fölkeresték-e már leen­dő körzetéből panaszokkal, vagy talán javaslatokkal is? — A jelölő gyűlésen szó volt sok mindenről, főleg az utakról. De csak úgy, nem hivatalosan, inkább megke­resnek. Sokkal jobban esik hogy vállalja továbbra is a megbízatást. így aztán majd én folytatom a munkáját. Ifj. Galambos István tizen­három éve a kiskunlacházi ÉGSZÖV hegesztője, kétsze­res kiváló dolgozó és ha a választásokon a bizalom va­lóban őrá esik, úgy a Hajnal utca, Liget utca és Vásártér utca majd 60—70 családjának gondja, baja, problémája az övé is lesd. A Völgy sorsa — Milyen tapasztalatokkal, milyen tanácsokkal vette át a stafétabotot? — Édesapám csak annyit mondott, „dolgozz szorgalma­san, amit kérnek és amit tudsz, végezd el becsülettel!" — Vannak már elképzelé­sei a jövőre vonatkozóan? — Gondolom, majd inkább menetközben jönnek a prob­lémák, de az biztos, szeret­ném folytatni, amit az édes­apám elkezdett: az utakat, járdákat tovább javítani. Itt van például a Liget utca. Eső­ben majdnem járhatatlan. Vannak családok, akiket rossz időben még a mentő sem tud megközelíteni. Persze, azért akad, igaz egyelőre csak „Mert, hogy rendes gyerek ez a Pista, azért is gondol­tunk őrája...”; „Rendes fiú a Pista, a munkahelyén is be­csülik, úgy tudom, már két­szer volt kiváló dolgozó...”; „Ismeri aranyoskám a mon­dást, az alma nem esik messze a fájától. No, aZ öreg Pista aztán sokat dolgozott a körzetéért...”; „Az apja 25 évig volt tanácstagunk, most majd meglátjuk, a fia mire megy?” Galambosék portája felé igyekezve Kiskunlacházán szor­galmasan jegyeztem a rögtön­zött véleménykutatás ered­ményét, s mire a házhoz ér­tem, egy jó oldalra valót si­került teleírnom. Hatvan család Ifj. Galambos István kicsit zavartan, kicsit megilletődve fogadott. Vékonydongájú, gyorsmozgású fiatalember, aki­nek, mint maga is mondta, nem kenyere a sok beszéd, kiváltképp önmagáról. Most is inkább édesapjáról kez­dett mesélni, aki sajnos ép­pen kórházban van. — Az egészsége miatt kel­lett visszautasítania a jelö­lést. Pedig, de sokan jöttek, kérték, próbálták rábeszélni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom