Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

1980. MÁJUS 21., SZERDA S3.. -é/?, ­xJUrhw A Varsái Szerződésről} Előadói konferencia A Varsói Szerződés megala­kulásának 25. évfordulója al­kalmából országos előadói konferenciát rendeztek tegnap a TIT természettudományi stú­diójában. Az Országos Béke- tanács leszerelési bizottságá­nak és a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Országos Kő'pontjának közös rendezvé­nyén Roska István külügymi­niszter-helyettes Az európai enyhülésért, a biztonságért, a világbéke megszilárdításáért címmel tartott referátumot. A konferencia résztvevői ezt kö­vetően előadást hallgattak meg a Varsói Szerződés meg­alakulásának történelmi kö­rülményeiről, s tájékoztatást kaptak a katonai szervezet összehangolt külpolitikájának eredményeiről, valamint a le­szerelés érdekét szolgáló kez­deményezéseiről. Hetvenöt éves szakszervezel Textilesek jubileumán Kedden a Textilipari Dol­gozók Szakszervezete meg­alakulásának 75. évfordulóján a szakszervezet központi ve­zetősége ülést tartott, amelyen rész vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja,^ a SZOT főtitkára, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Jan Kriz, a Nem­zetközi Textil-, Ruházati, Bőr- és Szőrmeipari Dolgozók Szövetségének főtitkára is. Bíró Györgyné, a szakszer­vezet főtitkára ünnepi beszé­dében hangsúlyozta, hogy a textilmunkások és munkásnők szervezetének 1905. május 20-i megalakulása fordulópontot jelentett a tőkés kizsákmá­nyolok elleni küzdelemben, a bérek javításáért, a jobb mun­kák örül menyekért, a nyolc­órás munkaidő bevezetéséért folytatott harcban. — Ma a szakszervezetek előtt egészen más feladatok állnak, amelyek végrehajtásá­hoz a jogok biztosítottak, de jobban kell élni azokkal. Ezt szolgálja a szervezeti felépí­tés napjainkban folyó egysze­rűsítése is, amely közvetle­nebb kapcsolatot teremt a szakszervezeti tagság és a vá­lasztott testületek között — mondotta a szakszervezet fő­titkára. Ezt követően Gáspár Sán­dor köszöntötte a 75 éves textilszakszervezetet, és 29 dolgozónak átadta a Szakszer­vezeti Munkáért kitüntetést. A textilmunkás hősökre em­lékezve a központi vezetőségi ülés résztvevői megkoszorúz­ták a textilszakszervezet szák­házában a mártírok emlék­tábláját és megtekintették a szakszervezeti mozgalom tör­ténetét bemutató kiállítást, ahol a többi között a szak- szervezet alakuló ülésének kéziratos jegyzőkönyve is lát­ható. Új térképek Pest megyéről Az átrajzolt táj hű tükre sekre. Drága dolog a térkép- készítés, több mint 100 millió forintba kerültek az eddigi munkák. Nem is csoda, hiszen a megye összes területe 639 ezer 368 hektár, s ebből a könnyebben felmérhető külte­rület csak 568 ezer hektár. A belterület, zártkertek, üdü­lők felmérése sokkal nagyobb munkát jelentett, s bizony az eltelt 8 év alatt alaposan meg­ismertük szűkebb pátriánkat. — Kérem, beszéljen, azokról a módszerekről, amelyekkel feltérképezték a megyét. Korszerű módszer — Három fajta eljárást al­kalmaztunk. Az első egysze­rűsített módszer, amelynél a régi térképek alapján jártuk be a helyszínt, és erre vezet­tük át a változásokat. A má­sik már korszerűbb, az úgy­nevezett felújításos rendszer. Itt légi felvételeket is készí­tettünk. Megtartva a régi tér­képet átvezetjük a helyszíne­lés és a légi felvételek kiérté­kelt eredményeit. Ezzel össze­hasonlítható elemzésre is mó­dunk nyílik. A legdrágább és egyben legkorszerűbb az a módszer, mellyel teljesen új térképet készítünk. Ez általá­ban a városoknál van, pél­dául Dunakesziről, Vácról. Űj térképek készülnek az úgyne­vezett kiemelt községekről is, mint például Budakeszi, Főt, Göd... — Azonkívül, hogy pontos ingatlannyilvántartást nyújta­nak ezek a térképek, van-e más közvetlen haszna a mun­kának? — Természetesen. A térkép feladata, hogy az ország, a me­gye, a község hű tükre legyen. A népgazdasági tervezés kü­lönböző fázisaiban nélkülözhe­tetlen a jó térkép. Gondol­junk csak a városrendezések kérdésére, vagy a meliorációs Valósággal káprázott a sze­mem, amikor a térképre néz­tem. Az 1883-ban készült map­pán pirossal, kékkel, fekete vo­nalakkal vezették az összes, azóta bekövetkezett tulajdon- jogi változást. Inkább modern festménynek tűnt, mint tér­képnek. Egységes rendszer — Ilyenekkel kezdtük a munkát 1972-ben — mondta Mikus Ferenc, a Megyei Föld­hivatal földmérési osztályve­zetője. — Akkor határozták el, az országos egységes nyilván­tartási rendszer kialakítását. — Miért volt erre szükség? — Pest megyében a munka kezdetekor 187 közigazgatási egység volt, és 130 település­nek nem volt pontos belterü­leti térképe. A múlt század vé­gén készült mappákat 1938— 39-ig rendesen naprakészen vezették, de a felszabadulás utáni földosztások, az 57 utá­ni tagosítási munkák során, szinte naponta avultak el a térképek. így mód sem volt arra, hogy rendszeresen a va­lóságnak megfelelően vezes­sük ezeket. A 70-es évek ele­jére, befejeződtek a tsz-egye- sítések, s így már stabil tér­képészeti munkát végezhet­tünk. 1972-ben kezdtük el Pest megye teljes terüle­tének újratérképezését és június 30-ra készek leszünk ez­zel a munkával. Már csak Szi­gethalom belterületének raj­zolása van hátra, s ha ez is elkészül, megelőzzük az ország többi megyéjét. — Meddig lesznek ezek az új térképek használhatók? — Ha minden bejelentett változást naprakészen veze­tünk, akkor legalább 70 évig nem lesz szükség új felméré­Paprikatárlat, pincefalu A Duna—Tisza közi Intéző Bizottság tervei Kedden Kecskeméten — dr Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter elnökletével — ki­bővített ülést tartott a Duna— Tisza közi Intéző Bizottság. A társadalmi szervezet tagjai és a meghívottak a tájegység idegenforgalmáról, fejlesztésé­nek lehetőségéről tanácskoz­tak. Mint többek között c’- határozták, a következő évek helyi pihenési, szórakozási igé­nyeinek és a várható külföldi idegenforgalomnak megfelelő­en fejlesztik tovább a megye üdülőtelepeit. Bejelentették azt is, hogy 25 millió forintot költenek Bugac-puszta kiegé­szítő idegenforgalmi létesít­ményeinek bővítésére. Külön témaként foglalkoz­tak az ülésen Kalocsa és vi­déke idegenforgalmának hely­zetével, s jóváhagyták a Ka­locsa központjában található műemlékek közcélú hasznosí­tásának tervét. Az egyikben szállodát rendeznek majd be, egy másikban kiállítják azo­kat a képzőművészeti alkotá­sokat, amelyeket Nicolas Schöffer, Párizsban élő mű­vész adományozott szülőváro­sának. A város legrégibb mag­tárában állandó tárlatot kap a magyar fűszerpaprika, va­lamint a Duna—Tisza közén használt mezőgazdasági mun­kaeszközök és kocsik gyűjte­ménye. Folytatják a hajósi pincefalu felújítását, még az idén elkészül a bormúzeum és egy vendégfogadó. programok tervezésére, a köz­mű tervezésére. A szorosan vett népgazdasági hasznon kí­vül az állampolgárnak egyéni­leg is haszna származik ebből, hiszen jogi vitákat döntenek el, és a tulajdonviszonyok fon­tos számontartását is szolgál­ja a munka. Nincs vége — Ha jól tudom, akkor a felmérések oroszlánrészét nem a Megyei Földhivatal munka­társai végezték? — Ez válóban így van, erre nem lettünk volna képesek. Mi a koordinációját vállaltuk a munkálatoknak, és termé­szetesen munkatársaink is részt vettek a felmérésekben. De a legnagyobb részt — bér­munkában —, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vál­lalat, valamint a Kartográfiai Vállalat szakemberei látták el. A Geodéziai Vállalat nagyon lelkiismeretes, pontos munkát végzett, sokszor jobban fizető feladatokat tettek félre, e fel­adat kedvéért. — Mikor érnek a térképé­szeti munka végére? — Valószínűleg soha. Amint ennek a szerkesztési program­nak a végére érünk, rögtön kezdünk egy újat, amelynek határideje: a kétezredik év. • Kovács Attila Ernő Újabb találkozások a választékkal Országszerte és Pest megyében Ss folytatódlak agyütések (Folytatás az 1. oldalról.) Tolna megyei bizottságának titkára köszöntötte a megje­lenteket, majd Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Társadalmi szemle szerkesztő bizottságá­nak elnöke emelkedett szólás­ra. Beszédében rámutatott, hogy idén és a következő évekoen nagyobb követelmények állnak a népgazdaság előtt. Bár a VI. ötéves tervben csak szeré­nyebb fejlesztési célokat tűz­hetünk magunk elé, ezek el­érése nem jelent kisebb fel­adatokat. Hiszen ha a mosta­ni megnehezült viszonyok kö­zött is meg akarjuk őrizni az elért életszínvonalat, tovább akarjuk folytatni az életkö­rülmények javítását szolgáló programot, akkor jobban kell gazdálkodnunk a gazdasági és társadalmi erőforrásokkal. Ki­emelte, hogy terveink meg­valósításában az emberi tu­dásra, az okos, gondos, fele­lős feladatvállalásra, a kez­deményezésre és a találékony­ságra számítunk. — A társadalmunk szocia­lista vonásainak fejlődését szolgáló közéleti és nevelési célok közül a párt XII. kong­resszusa hármat emelt ki: a munkaerkölcs és a közösségi szellem fejlesztését, valamint a közérdek érvényesítését. Ezek az egymással összefüggő célok meászemenően összhangban vannak a közvélemény legtu- datosabb, a haladásra legfo­gékonyabb részének kívánsá­gával. E három szocialista vo­nás kölcsönösen erősítheti egy­mást és mindegyik kapcsolat­ban van a gazdasági módsze­rekkel. Végezetül hangsúlyozta, hogy pártunk politikáját az elviség, a realitásérzék, az együttműködési készség jel­lemzi. Mindez növelte a tö­megek bizalmát politikája iránt. A párt jövőben is meg akarja őrizni, tovább akarja erősíteni ezt a bizalmat. Hazánk következetes az enyhülési politikában Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű művelődési termében tartották meg a képviselője­löltek és választóik találkozó­ját. Csima Sándorné, a Ha­zafias Népfront dunaújvárosi bizottságának titkára köszön­tötte a résztvevőket, ezután Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Pest megye 10. választó- kerületének képviselőjelöltje mondott beszédet. — A 70-es években olyan jelentős változások mentek végbe a nemzetközi életben, amelyek számottevő hatással voltak a szocialista építőmun­kánk külső feltételeinek ala­kulására is — hangoztatta be­vezetőül. — Kibontakozott, s a nemzetközi élet mind erő­teljesebben érvényesülő ten­Megújul az atomreaktor A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Ku­tató Intézetében megkezdődött az 5 (öt) megawattos kísérleti atomreaktor rekonstrukciója. A korszerűsítés első lépése volt, hogy számítógéprendszerre „bízták” a reaktor működtetését, szabályozását. A KFKI—Videoton kooperációban készült szá­mítógépegyüttes nagy teljesítményű atomerőművekhez is hasz­nálható. A pátyi gyűlés elnökségében (balról jobbra): Sóron Sándor, a Pest megyei páiCbizottság osztályvezető-helyettese, Krasz- nai Lajos, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára, Csá­szár Ferenc, a Pest megyei NEB elnöke, Bánáti Gézáné, Gáspár And­rás, a KISZ budai járási bizottságának titkára és Junek Károly. Barcza Zsolt felvétele kásépítésnek az elkövetkező időszakban növekszik a jelen­tősége — hangsúlyozta befeje­zésül Ábrahám Kálmán. Tá­mogatjuk azt a törekvést, hogy a magánlakásépítés egy része korszerű formában valósuljon meg, de zökkenőmentes anyag- ellatással, kölcsönökkel és munkáltatói támogatással a hagyományos csaladiház-épí- tést is ösztönözzük. Ezután Végh György, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Zala megye 5. számú válasz­tókerületének képviselőjelölt­je emelkedett szólásra. Fel­szólalt ezután Tóth László, a Zala megyei Baromfifeldolgo­zó és Értékesítő Közös Válla­lat villanyszerelője, Takács Mária, a Zalaegerszegi Ruha­gyár varrómunkása, Vendrö György apátplébános és Ra­dies Sándor, a nagylengyeli termelőszövetkezet elnöke. denciájává vált az enyhülés folyamata. — Amikor a legutóbbi évek nemzetközi eseményeinek mér­legét megvonjuk, megállapít­hatjuk azt is, hogy az impe­rializmus legagresszívabb kép­viselői megimegújuló erőfe­szítéseket tettek és tesznek a pozitív tendenciák további ki­bontakozásának eltorlaszolá­sára. Igyekeznek megakadá­lyozni az enyhülés folyamatá­nak katonai területre történő kiterjesztését, szélsőséges szo­cializmusellenes propaganda- kampánnyal mérgezik a nem­zetközi légkört. — A szocialista Magyaror­szág következetesen támogat­ja az enyhülés politikáját, a békés egymás mellett élés el­veinek gyakorlati érvényesíté­sére törekszik. Küldöttségünk ebből kiindulva vett részt a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének múlt he­ti ülésén elfogadott közös nyi­latkozat kimunkálásában. — Ügy ítéljük meg, hogy az emberiség számára ma a leg­súlyosabb gondot, a legna­gyobb veszélyt a tömegpusz­tító eszközök gyorsuló ütemű növekedése jelenti. Ezért leg­sürgetőbb feladatnak a fegy­verkezési hajsza megállítását, a leszerelés ügyének előmoz­dítását tekintjük. Ehhez nél­külözhetetlen a SALT—II. megállapodás mielőbbi ratifi­kálása, az amerikai középha­tósugarú rakéták nyugat-euró­pai telepítéséről hozott NATO- döntés végrehajtásának fel­függesztése és az előrelépés a bécsi haderő- és fegyverzet- csökkentési tárgyalásokon. A magunk részéről a jövő­ben is minden tőlünk telhe­tőt megteszünk azért, hogy hozzájáruljunk az emberiség boldogulásához, a világbéke megőrzéséhez — hangsúlyozta Gyenes András. A Központi Bizottság titká­ra után Nics János főolvasz­tár, Fejér megye 8. számú or­szággyűlési választókerületé­nek képviselőjelöltje mondott beszédet. Fontos tényező a lakáshelyzet javítása Zalaegerszegen, a városi sportcsarnokot népesítették be a választópolgárok. Szabó Já­nosnak, a Hazafias Népfront megyei titkárának üdvözlő sza­vai után Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Zala megye 1. szá­mú választókerületének kép­viselőjelöltje mondott beszé­det. Elsősorban életszínvonal­politikánk fontos tényezőjével, a lakásépítéssel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a lakás- helyzet általános javításán be­lül elsősorban a sokgyermekes családok, a munkások és a fiatal házasok gondjainak eny­hítésére kell megkülönbözte­tett figyelmet fordítani. — Lakáspolitikánk legfőbb célja, hogy minden családnak, minél előbb önálló, méghozzá kellő nagyságú és megfelelő műszaki színvonalú lakása le­gyen — mondotta. — Ennek elérése érdekében társadal­munk évtizedek óta hatalmas erőfeszítéseket tesz. A felsza­badulás óta kereken kétmillió új lakás épült az országban. A magánerőből történő la­Az agglomeráció sajátos gondjai 21. VÁLASZTÓKERÜLET, PÁTY: A sportpályára sorra érkeztek az autóbuszok, a kerülethez tartozó községek üzemeiből, szövetkezeteiből hozták a dolgozók küldötteit, A gyűlést Junek Károly, a helyi általános iskola igazga­tója, a községi népfrontbizott­ság tagja nyitotta meg. Bánáti Gézáné, a választó- kerület országgyűlési képvise­lőjelöltje bevezetésül szólt a .nemzetközi helyzetről, majd rövid országos kitekintés után kitért Szűkebb hazánk, Pest megye gazdasági eredményei­re. Elemezte azt a fejlődést, amelynek során a budai já­rás, valamint választókerüle­tének települései egyre inkább gyarapodnak. Külön szólt azokról a gondokról, amelyek a fővárosi agglomerációhoz tartozó községekben napról napra felbukkannak: a né­pesség óriási — országos és megyei átlagot meghaladó — ütemben növekedik, nem tud­nak eZzel lépést tartani a gyermekintézmények fejlesz­tésében, bővítésében, még az egész járásra jellemző, ha­gyományt teremtő társadalmi összefogás erejével sem. Nem sikerült kiépíteni megnyugta­tó módon a vízvezeték-háló­zatot, mivel a biatorbágyi kútfúrások nem jártak a várt eredménnyel, vízműtársulások létrehozására nem adódott le­hetőség. Páty, Biatorbágy és Buda­örs fejlődéséről szólt ezután, majd befejezésül aZt hang­súlyozta, hogy nagy társadal­mi céljaink megvalósításáért továbbra is tennünk kell együtt, egy akarattal. Min­denki aszerint méretik meg, amennyit és ahogyan csele­kedett. A felszólalók — Kollár Ist­ván, a Zsámbéki Medence Tsz elnökhelyettese, Barczi László, Biatorbágy nagyközség ta­nácselnöke, dr. Lizák Tiborné budaörsi pedagógus — ehhez a gondolathoz csatlakozva mondták el lakóhelyük kö­zössége nevében, mi minden­hez adják a jövőben is közös erejüket, s miben kérik, előre, a képviselőjelölt segítségét — akit ismét biztosítottak bizal­mukról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom