Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

Nie Verdet Brezsnyevnél Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Hie V erdetet, a Román Kommunista Párt KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagját. Románia miniszterel­nökét, aki hétfőn érkezett hi­vatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. A meleg, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke. tFolytatás a 2. oldalon) A béke távlatai Élénk nemzetközi visszhang kiséri a szovjet—francia csúcstalálkozót A Varsóban lezajlott szov­jet—francia csúcstalálkozó a világközlemény és a nemzet­közi sajtó széles körű figyel­mét váltotta ki. Az Elysée-palotában rá­mutatnak: a varsói csúcsta­lálkozó célja az volt, hogy elősegítse a két ország kö­zötti párbeszéd felújítását egymás álláspontjának jobb megismerése útján — hang­súlyozza az Agence France Presse híradása. Georges Marchais, az FKP főtitkára, a csúcstalálkozóval kapcsolatban adott nyilatko­zatában kijelentette: „úgy gondoljuk, hogy ez a találko­zó rendkívül jó dolog volt.’’ „A béke perspektívája” cím­mel vezércikkben foglalkozik a varsói találkozóval a pá­rizsi L’Humanité. Yves Mo­reau, a lap külpolitikai ro­vatvezetője rámutat, ho ~v Giscard d’Estaing és Leonyid Brezsnyev a tárgyalásnak nem csupán a lehetőségét, de a szükségességét is bizonyította. A két fél nem korlátozta mun­káját a nézeteltérések konsta- tálására, hanem erőfeszítéseket tett csökkentésükre. A Var­sói Szerződés országainak ja­vaslata a nemzetközi csúcs­találkozóra és a francia in­dítvány a legfőbb felelősök értekezletére nem esik egybe, de nem összeegyeztethetetlen. A továbbra is fennálló né­zeteltérések — folytatja a L’Humanité — nem áthidalha- 'tatlan akadályok. Még Af­ganisztán tekintetében is, ahol az álláspontok igen tá­vol maradtak egymástól, Pá­rizsban és Moszkvában egy­aránt elismerik a politika’ megoldás szükségességet. Más kérdésekben sokkal nagyobb mértékű az egyetértés. Ilyen kérdésnek tartja a L’Humanité a madridi értekezlet sikeréhez való hozzájárulást, egy olyan tanácskozás összehívását, amely az európai katonai enyhülésről és a leszerelésről tanácskozna. A csúcstalálkozó további visszhangjáról a 2. ol­dalon számolunk be. PEST MEGYEI VHÁí PR0UTÁRM1, rSYESÜUHEK! | AZ MSZMP PÍS.T MEGYEI’BIZOTTSÁGA ÉS A ME GYEI TANÁCS LAPJA.vJ XXIV. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM Ára 1.20 fOB-int 1980. MÁJUS 21., SZERDA A Szcljut—6-tól Elbúcsúzik a Progressz Munkával telnek a hétköz­napok a Szaljut—6 űrállomá­son. Leonyid Popov és Valerij Rjumin, az expedíció két tag­ja, folyamatosan dolgozik a meghatározott kutatási és meg­figyelési programon. Kedden Például a többi között üzembe helyezték a gamma-teleszkópot, a gamma-sugárzás vizsgálatá­ra, a kozmikus térben végbe­menő jelenségek egy részének megfigyelésére. Szerepelt a tegnapi programban a Föld vizuális megfigyelése is. Közben az űrhajósok készül­nek a Progressz teherűrhajó lekapcsolására is: az űrhajót már régen kirakodták, az üzemanyagot átszivattyúzták, s a teherűrhajó hajtóművével pályamódosítást is végrehaj­tottak. A két űrhajós, aki immár második hónapja teljesít szol­gálatot az űrállomáson, jól ér­zi magát, jókedvű és egészsé­ges, munkaképessége válto­zatlanul kiváló. Újabb találkozások a választékkal Havasi Ferenc, Benke Vatelin, Cyenes Andi ás és Abrahám Kálmán tartott nagygyűlést Pest megyében Pátyott veit tegnap gyűlés ^ Tegnap országszerte folytatódtak a választási nagy- ^ gyűlések és gyűlések. Havasi Ferenc, az MSZMP Po- ^ litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit- ^ kára Tatabányát, Benke Valéria, az MSZMP Politikai ^ Bizottságának tagja, a Társadalmi Sziemle szerkesztő- | bizottságának elnöke Szekszárdon, Gyenes András, az i MSZMP Központi Bizottságának titkára Dunaújváros- ban, míg Ábrahám Kálmán építésügyi és városfej- S lesztési miniszter Zalaegerszegen találkozott választói- $ val. Pest megyében Bánáti Gézáné, a 21. választókerület ' képviselő jelöltje, Pátyott tartott gyűlést. Javítjuk gazdaságunk egyensúlyi helyzetét Tatabányán Herczeg Lászűó, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke köszön­tötte a sportcsarnokot zsúfo­lásig megtöltő 2000 választó- polgárt, majd Havasi Ferenc, Csaknem kétezer kiáiisió Ma nyit kaput a tavaszi vásár Pest megyét több mint harminc vállalat reprezentálja A rohamos technikai fej­lődés korát éljük. Jól érzé­kelhető ez a tavaszi Budapes­ti Nemzetközi Vásáron is, amelyen 27 ország és Nyu- gat-Berlin csaknem 1900 cé­ge állítja ki újdonságait. Mától május 23-ig tart nyitva a beruházási javak szakvásá­ra, amelyen a tavalyinál több, 768 hazai gyár, üzem, intézmény sorakoztatja fel versenyképes árucikkeit. A szocialista országokból 107 külkereskedelmi vállalat hozta el a magyar fővárosba termékeit, ezen belül a leg­több kiállító, számszerint 31, Jugoszláviából érkezett. Ér­dekességként említette Körös­völgyi László, a Hungexpo vezérigazgató-helyettese a tegnapi sajtótájékoztatón azt is, hogy a tőkés államok ér­deklődése sem csappant meg, az NSZK-t 342, a szomszédos Ausztriát pedig 166 cég kép­viseli. Az elmúlt években kiala­kult gyakorlatnak megfele­lően ugyanis idén is nyolc termékcsoportot ál­lítottak össze a rendezők: a műszeripar; a híradástechnika, irodagép és számítástechnika; az erősára­mú és energetikai gépgyártás; a kohászat, a fémmegmunká­lás és a szerszámgépipar; a klímatechnika és a vízgazdál­kodás; a járművek; a köny­Egy markolás — bét köbméter nyűipari alapanyag- és gép­gyártás; valamint a vegyipar es a bányászat termékeit lát­hatjuk. Pest megyét illetően is min­den korábbinál nagyobb ér­deklődést tapasztalhattunk a BNV iránt. Jelzi ezt, hogy 34 vállalat, gyáregység, ipa­ri és mezőgazdasági szövet­kezet termékeivel ismerked­hetünk meg a különböző stan­dokon, a szabadtéri kiállítá­sokon. A Csepel Autógyár több új­donsággal is kirukkolt: lát­hatjuk például a Csepel 750- es típusú tehergépkocsik eme­lőkarral ellátott, úgynevezett kaposgép változatait és a Csepel 754-es pótkocsis te­herautó prototípusát. Kevés­bé látványosak ugyan az ik- ladiak különféle általános cé­lú és speciális motorjai, ám az IMI hagyományos kiállí­tója a vásároknak, ezúttal sem akart távol maradni. Gazdag ízelítőt kínál gyártmányaiból a törökbálinti Mechanikai Művek: automatikus fázisja­vító berendezéseivel, villamos motorkondenzátoraival, egy- érmés és többérmés pénzbe­dobós távbeszélő-készülékei­vel szeretné felhívni a szak­emberek figyelmét. A szövetkezeti ipart 11 ipa­ri és két mezőgazdasági szö­vetkezet reprezentálja Pest megyéből. A Monorról érke­zett csempevágó és csempelyu­kasztó készülék, a nagykőrösi élelmiszeripari és vegyipari csomagológépek, a fóti teher­felvonó és nehézraktári áll­ványszerkezet keltheti föl többek között ai érdeklődést. D. Gy. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, a megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselő jelölt­je mondott beszédet. Bevezetőben nemfetközi kérdésekkel és hazánk bel­politikai életével foglalko­zott, majd a legszélesebb tö­megeket foglalkoztató gaz­daságpolitikai kérdésekről be­szélt. Ennél? során hangsú­lyozta: politikánknak válto­zatlanul alapvető célja, hogy a szocializmus építése együtt járjon a népjólét emelésével. Az eredmények elemzése után így folytatta: — A VI. ötéves terv idő­szakában, ahogy ezt a XII. kongresszus határozata is le­szögezte, továbbra is gazda­ságpolitikánk célja a nép­gazdaság egyensúlyi helyzeté­nek, elsősorban a külgazda­sági egyensúlynak a javítása, és ezzel összhangban az el­ért életszínvonal megszilárdí­tása, . az életkörülmények ja­vítása, a gazdasági fejlődés folyamatosságának biztosítása. Ennek érdekében a VI. öt­éves tervidőszakban is érvé­nyesítjük, sőt tovább fejleszt­jük az 1979-ben eredmé-iyes- nek bizonyult és a most is követett gazdaságpo.i tűrni, gazdaságirányítási munkastí­lust. Havasi Ferenc az ország gazdasági helyzetének elem­zése után befejezésül válasz­tókerülete — Tatabánya — helyzetével, fejlődésével é: gondjaival foglalkozott. Ezíután Váczi Istvánná ta tabányai munkásnő, a Beloiar nisz Híradástechnikai Gyf csoportvezetője, a megye i számú választókerületének or­szággyűlési képviselőjelölt;. szólalt fel. A következő szónok Jávo: kai István főaknász, a megyr 2. számú választókerületéne' országgyűlési képviselőjelö1' volt. Szerényebb cé'ok, nagyabb feladatok Szekszárdon a Babits Mi­hály megyei Művelődési Köz­pont színháztermében gyűltek össze a megyeszékhely válasz­tópolgárainak, először válasz* fiataljainak százai. Csajbó: Kálmán, a Hazafias Népfron (Folytatás a 3. oldalon) KÖZÉLET Kiskunlacháza közelében, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat generálkivitelezésében épül az ország legnagyobb ka­vicsbányája. Az üzem vasszerkezeteit, szállítószalagjait a Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei szerelik. Elsőként az NSZK-tól vásárolt nagy teljesítményű kotrógéppel készül­tek cl, mellyel már megkezdték a kitermelést. A gép egy markolással hét köbméter sódert emel ki. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait dr. Rudolf Kirchschlägernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöké­vé történt újraválasztása al­kalmából. Péter János, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek' osz­tálya helyettes vezetője állt az élen, az MSZMP pártmunkás­küldöttségének, amely május 13. és 20. között látogatást tét. a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban. A küldöttség tegnap érkezett haza. Csémi Károly vezérezredes honvédelmi minisztérium ál­lamtitkár veztésével, kedden katonai küldöttség utazott Moszkvába, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegy­veres erői katonai tanácsának soron következő ülésére. Jelki I dős bácsi áll lapáttal a kezében Visegrádi íölső — űömös felőli ré­szen, az országút szélén, s amit a majdani vízlépcső előmunkálatain dolgozó gé­pek, tehergépkocsik fölhor­danak földben, sárban, kő­ben a burkolatra, azt azon­nal letakarítja. Valaki ide állította, valaki fontosnak tartotta azt, amit egyébként a közúti közlekedésről ren­delkező szabályok kötele­zően előírnak, ám szinte sehol sem tisztelnek. A bá­csi teszi a dolgát, mert va­laki ezt is a vízlépcső lé­tesítésének apró mozzana­taként ítélte meg, gondol­ván, esetleg mondván is, ne balesettel, kárral kezdőd­jék az, ami a következő év­tizedben — Paks mellett — A Beruházás lesz vala­mennyiünk számára. Nem sokkal távolabb, már ha gépkocsi futásában mérjük a kilométereket, nincs ilyen bácsi, pedig na­gyon kellene. Építik Szent­endrén a sokat vitatott, kárhoztatott, megvédett bel­ső körutat, s nincs szándé­kunkban most voksolni egyik minősítés mellett sem, ám azt tapasztalnunk kell, hogyan épül ez az út. Már­mint nem technológiai ér­telemben, hanem a közle­kedők szemszögéből. Ügy például, hogy semmiféle út­baigazítást nem kapnak merre, hová, miként, a táb­lák hiánya, a váratlanul föl­bukkanó szűkületek, az es­te sötétjébe búvó korlátok azt is balesetveszélyes kap­kodásra késztethetik aki már járt erre, holott vitat­hatatlan : nem kötelessége a közlekedő állampolgárnak mindenütt otthonosnak, is­merősnek lennie. S aki nem az, bizony szabálytalanko­dik, utolsó pillanatban kap­ja félre a kormányt, vagy vannak mellette a másik sávban, vagy nincsenek, et­től függ, lesz-e baj, vagy elmarad pillanatnyilag a biztosító boldogítása. Kőda­rabok, burkolattöredékek hevernek az úttesten, az új útszakasz és a régi ország­út találkozásának pontja szembeszökően gondozatlan. H a most arra gondol az olvasó, hogy a szokásos közlekedési sirámok valamelyikét veti papírra az újságíró, akkor megnyug­tatjuk: nem a közlekedés­ről beszélünk. A jelképek segítségével — mert hiszen jelkép a lapátos bácsi, s a szélvédő üvegen dörömbölő kő egyaránt — magatartást idézünk fel, azt a maga­tartást, amellyel sorozato­san találkozhatunk, s mint jelképeink igazolják, kétfé­le előjellel. Az egyik ma­gatartás megtestesítői így vélekednek: mi dolgozunk, a többivel semmi gondunk, ügyeljen mindenki magá­ra, ahogyan tud, örüljenek, hogy csináljuk ezt vagy azt, mert ha nem tennénk, ak­kor pisloghatnának, mikor lesz az a valami készen. A másik magatartáshoz iga­zodók pedig valahogy így okoskodhatnak: nekünk ez a dolgunk, s azt úgy kell tennünk, hogy minél kevés­bé zavarjunk, akadályoz­zunk másokat, hiszen azok­nak más a dolga, ne tart­suk -föl őket, ne lopjuk az idejüket olyasmivel, ami megelőzhető, elkerülhető. S ami a meghökkentő: a job­bik magatartás érvényesítő­A épek séhez nem kell pénz, beru­házással fölérő eszköz, nagy gonddal végrehajtott, bo­nyolult szervezés, nem kel­lenek hozzá gyűlések, vál­lalások, egész egyszerűen csupán annyi szükségeltetik hozzá, hogy az, akinek a munkakörébe tartozik, min­dig megfelelő időben intéz­kedjék. Leegyszerűsítenénk a ter­melés sokszoros összefüggé­sekkel teli láncolatát, ami­kor — az úgynevezett em­beri tényezőkre célozva — ilyen jelentéktelennek lát­szó mozzanatot ítélünk fon­tosnak? B izonyára egyike sem járt vezetőképző is­kolára azoknak a gép­kezelőknek, akikkel Abony- ban, a Ságvári Terme­lőszövetkezetben beszél­gettem. Mégis, a leg­fontosabbat látták, hangoz­tatták, amikor a kérdésre, mi a magyarázata évek óta egyenletes, jó tempójú munkájuknak, azt felelték: mindenki pontosan tudja, mi a dolga, s azt hogy ami a dolga, azt bármikor számon kérhetik rajta. Tényleg ennyi rej lene a kiemelkedő teljesítmények, az egyenletes munkatempó mögött? Valójában igen! Mert ugyan rendkívül fon­tosak a technikai, a tech­nológiai adottságok, a fej­lesztési eredmények, a be­ruházási források, szóval minden fontos, de a legfon­tosabb, hogy a dolgozó em­ber — beosztott és veze­tő egyaránt — pontosan tudja, ezt rábízták, s csakis reá, ő felel érte, s felelnie is kell, ha nem teszi meg azt és úgy, amint a fel­adatot kiadók elvárják, megkövetelik. Nem igaz az, hogy a tisztességgel igyek­vők — s az emberek dön­tő többsége sorolandó ide — ódzkodnak a szigortól, sőt! Szívesen fogadják azt, de persze akkor, ha a szi­gor következetes és elvi alapokon nyugvó, ha nem egyrészt-másrészt alapon gyakorolják, hanem a meg­fogható tényeket tisztelve. Aligha tévedünk, ha fölté­telezzük: napjainkban az ilyesfajta szigor a legna­gyobb hiánycikk. Van he­lyette gorombasággal vál­takozó bratyizás, utasításo­kat kergető kérlelés, hiva­taloskodás és olcsó népszerű­ség fogócskája, csak éppen abból van a legkedvesebb, amiből a legtöbb kellene. Ezért figyelmeztető egy- egy bármilyen aprócskának látszó jelkép, hiszen mö­götte az egész minősége áll; a jelkép szinte kalauz ahhoz, hogy ott, az adott helyen mire számíthatunk, mire várhatunk, részletek­ben és általánosságban. A fegyelmezett munka becsü­lete ma mindennél előbbre való, de ezt a becsületet nem elég országos fórumo­kon megadni, sürgetni, sőt elsősorban ott dől el ennek a becsületnek a sorsa, ahol a lapátps bácsik állnak vagy hiányoznak. S bármennyi­re jelkép is a lapátos bácsi az országút szélén, az bi­zonyos, nemcsak a kárhoz­tatott szentendrei szakaszon hiányzik, hanem meghök­kentően sok helyen, a leg­különbözőbb termelőhelye­ken, mert akik dolga len­ne ez, nem állították oda. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom