Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

1980. MÁJUS 18., VASÁRNAP ínora W Kfunav Elveszett lehetőségek smcsak kalóriákért, lát­ványosságért, munka­szervezési mutatványért megyek örömmel az üzemi ebédlőbe. Helyet foglalok, és jegyemért az ebéd mellé várom az igazi produkciót: Klárika felszolgál.., Ahogy dolgozik ... Ahogy útjait számítógépként szerve­zi. .. Ahogy módosítja rossz döntéseit. Ahogyan még gyor­sabbra programozható a ».Klá­rika, sietek !** varázsigével! Ilyenkor akár hat-nyolc perc alatt megebédelhetek, ha győ­zöm étvággyal, evőeszközzel. Katedrára állítanám, hátha elmondhatná, hogyan csinálja, mitől olyan boszorkányosán gyors, holott nem kapkod, sőt látszólag alig siet. Ugyanakko­ra területen szolgál fel, mint többiek, csakhogy több em­bert lát el, hiszen nála gyor­sabb a vendégforgás. El kéne lesni, mit, hogyan csinál: milyen sorrendben, mi­lyen mozdulattal, s hogyan nem felejt el semmi kívánsá­got? (Talán, mert azonnal tel­jesíti.) Miért nincs számára fe­lesleges út s hogyan létezik, hogy minden vendég szereti, pedig nincs ideje csevegni? A kollégái mégsem kedve­lik Klárikát. Azit nem mond­hatják, hogy a pénz miatt, hi­szen fiatal, és inkább keve­sebbet kap, mint ők; ugyan­annyi asztal tartozik hozzá .. De akkor miért? Klárika mostanában nincs a helyén. Egyesek szerint be­teg, de érdekes módon töb­ben azt rebesgetik, hogy' új helyet keres magának. Pedig itt hogy becsülték .. . Megszokott asztalunknál most kedves, új felszolgáló dolgo­zik, csak gyakorlata kevés. Most visszasírjuk Klárikát, ment nemcsak gyors volt: a levest, sem könnyű úgy ki­önteni, hogy ne fröccsenjen, és az is előfordul, hogy más menüt kapunk, mint amit kértünk. De megértjük. Leginkább az foglal el bennünket szokott asztalainknál hogy ülünk és várunk. Cit percet, tízet. Megy az idő, és elveszett lehetősé­geinket vesszük számba, amíg várunk, csak várunk ... K T. Papír - ceruza, vagy számítógép Egy szakmai tanácskozás tapasztalatai A magyar gépipar teljes ter­melésének tíz százalékát adják a Mezőgép Tröszt vállalatai. E tény ismeretében nehéz lenne túlbecsülni az ezzel kapcsola­tos közgazdasági munka jelen­tőségét, a termelés gazdasági feltételeinek fontosságát. Olcsón beruházni Lapunkban röviden már be­számoltunk arról a konferen­ciáról, melyet a közelmúltban rendeztek a tröszt budaörsi központjában, néhány másutt is hasznosítható megállapítás és elemzés közreadása céljából azonban érdemes rá visszatér­ni. Nézzünk rögtön egy témát a tanácskozás napirendjéről: Laky György, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium osztályve­zetője a gépipar helyzetét és feladatait elemző előadásban kiemelte: bár az élőmunka ha­tékonysága egyelőre még nö­vekszik, de a növekedés üteme már csökken. Mindez arról ta­núskodik, ezen a területen tar­talékaink kimerülőben vannak, új módszerek után kell nézni. S vajon nem tipikus közgazda- sági feladat-e egy olyan haté­kony anyagi ösztönzési rend­szer kidolgozása, mely nem csak a mennyiségi mutatókhoz kötődik, hanem a minőség ja­vításához is. Ugyancsak szoros kapcso­latban van az ökonómia tudo­mányával napjaink beruházá­sa, a szervezés. Mivel épületek létesítésére, termelőeszközök beszerzésére a jövőben igen­csak korlátozott lehetőségeink lesznek, a termelés bővítésé­nek olyan munka- és üzem­Nem járják már a vizet... Kihalt szakma a Ráckevei-Duna-ágban Amikor még élt a szakma a Du na-ágb&n szervezési módszereit kell elő­térbe helyezni, amelyek néni igényelnek jelentős pénzössze­geket. (Ebből a szempontból külön is említést érdemelj hogy az első ízben kiírt Mezőgép közgazdasági pályázat egyik első díját éppen egy munka- szervezéssel foglalkozó pálya­mű kapta A szinkron koncent­rált multimoment filmtechni­kai módszer első pillantásra teljesen érthetetlennek tűnő címe mögött egy olyan eljá­rás húzódik meg, mely szerint a több kamerával filmre vett munkafolyamatot elemzik, s ennek alapján alakítják ki a leggazdaságosabbat.) Emberektől függően A tizennégy vállalatból, egy fejlesztő intézetből, s 99 gyár­egységből — no meg természe­tesen a központból —, álló tröszti szervezet szinte ideális táptalaja lehet egy parkinsoni bürokratikus gépezet kialaku­lásának — különösen akkor, ha ezt a. folyamatot a trösztön belüli közgazdasági szabályo­zás merev rendszere elő is se­gíti. A népgazdaság a trösztö­ket irányítás szempontjából ugyanis egy vállalatnak tekin­ti, ami annyit jelent, hogy va­lamennyi költségvetési kötele­zettség, az adók, a járulékok, illetékek mértékét a tröszt át­lageredményei alapján hatá­rozzák meg. Az átlagos vállalat azonban a trösztön belül sem létezik: egyik kedvezőbb körülmények között dolgozik, a másik eset­leg éppen értékesítési nehézsé­gekkel küzd. Szász Sándor, a tej-v- és közgazdasági főosz­tály vezetője előadásában a belső szabályozás kettős fel­adatáról beszélt: egyrészt olyan rugalmasnak kell lennie, hogy ne a hivatali vízfej kialakulá­sát segítse, hanem a vállalati önállóságra alapozzon, más­részt úgy kell működnie, hogy helyesen közvetítse a. népgaz­daság egységes érdekeit az el­térő érdekeltségű tröszti válla­latoknak. Hiba lenne a tröszt és vál­lalatai kapcsolatát kizárólag a gazdasági szabályozás és irá­nyítás mechanikus rendszere­ként vizsgálni. Dr. Szolnoki Béla, a békéscsabai gyár gaz­dasági igazgatóhelyettese rész­letesen elemezte a belső össze­függések emberektől függő, nem szabályozott rendszerét is. Bár a formális és informá­lis kapcsolatok megkülönböz­tetése, a hivatalos és latens, tehát rejtett funkciók vizsgá­lata a szociológiai szakiroda- lomban már hosszú idők óta polgárjogot nyert, mind ez idáig ritkán találkozhattunk ilyen szemlélettel a vállalatok gyakorlati életében — ami természetesen csak emeli az elhangzottak értékét. Vita — meghívással Számtalanszor előfordul, hogy a változó piaci igények miatt egy-egy vállalatnál hir­telen, s főleg nagyon gyorsan kell választ adni: tud-e vállal­kozni a kínálkozó üzletre, Ha ilyenkor hagyományos, vagyis papír-ceruza módszerekkel kell az új szempontból fel­mérni a kapacitást, átalakíta­ni a programot, az neteket ve­het igénybe. Erre viszont nincs idő! így aztán az esetek nagy többségében műszaki becslé­sek alapján vagy a tavaly is megcsináltuk felkiáltással szü­letik meg a döntés — termé­szetesen nagy hibalehetőséggel. Szamos Miklós, a Mezőgép Tröszt szolnoki gyárának gaz­dasági igazgatóhelyettese töb­bek között ezt az érvet hozta fel a számítástechnika mielőb­bi bevezetése mellett — ugyan­is könnyen belátható, hogy az említett variációs számítások elkészítéséhez a gépnek mind­össze néhány percre volna szüksége. Az előadásokat élénk szak­mai polémia követte: az első­ként szót kérő Szamos Miklós, az árképzés gyakorlatának azon ellentmondásait elemez­te, melyek nézete szerint hoz­zájárulnak az olyan vélemé­nyek kialakulásához, hogy az alapjaiban megfelelő szabályo­zók végrehajtása a gazdasági vezetők hozzá nem értésén, el­lenállásán bukik meg. Ezzel szemben sokszor olyan objek­tív akadályai vannak a meg­valósításnak, melyekkel szíve­sen megismertetné a helyszí­nen is az árhatóság szakembe­reit — s erről rögtön meg is egyeztek az Árhivatal jelen­levő. főosztályvezetőjével. Stratégiai cikkek Számos más téma szerepel­tetése is — például a hitelpo­litika szerepe a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésében, a tervezés matematikai módsze­rei, a tröszt pénzgazdálkodá­sa —, jól szolgálta a konfe­rencia célját: emelni a köz- gazdasági munka színvonalát, elősegíteni a tröszt még haté­konyabb működését. Ne feled­jük: a mezőgépipar és az élel­miszergépgyártás , termékei egyre inkább stratégiai cik­kekké válnak! W. B. Kapcsoljuk az olimpiát A rádióközpontban Rádióközvetítés előtt: vonalbemérés A minap jelent meg a hír: a Posta Helyközi Távbeszélő Igazgatóságán új rádióközpon­tot helyeztek üzembe. Má- nyoki Zsolttól, a rádióközpont csoportvezetőjétől érdeklőd­tünk, mi a jelentősége a rá­diózás, és a tévéadások szem­pontjából ennek a 36 millió forintos beruházásnak? Zenei áramkörök — Mint ismeretes — mon­dotta —, hazánkban a 20-as években indult meg a rádió­zás és akkoriban a Posta építette ki a stúdiótól az adóig- a műsorok sugárzásához szükséges vezetéket. A rádiózás fejlődésével egyre több úgy­nevezett külső helyszínt kap­csoltak, futballpályát, szín­háztermet, és ezzel új kor­szak nyílt: a helyszíni köz­vetítések korszaka. A külső helyszíneket akkoriban egy­szerű telefonvonal kötötte össze a stúdióval, ugyanígy a vidéki közvetítések helyszí­neit is. A rádió- és tévé- közvetítések kábeleit 1966-ban választották külön az inter- urbán telefon összeköttetések kábeledtől és kiépítették'- a speciális zenei áramköró két, amelyek teljesen torzítás- és zajmentesen alkalmasak a sztereo-adások közvetítésére és magas fokú zenei élvezetet tesznek lehetővé a hallgató számára. A Posta régi ké- zikapcsolásos elektroncsöves erősítői már nem felellek meg a kor követelményeinek és 1970-ben megkezdődött az országos és nemzetközi köz­vetítésekre alkalmas zenei kábelhálózat rekonstrukciója. A munkát a kábelhálózat ki­építésével kezdték, és ezután került sor a napokban át­adott Siemens-gyártmányú rá­dióközpont üzembe helyezés sére. Szerte a világból A mostani rádióközpont a réginél sokkal nagyobb kapa­citású, 480 zenei áramkör kö­ti össze, nemcsak az ország bármelyik pontjával, hanem az egész világgal. Egyetlen gombnyomással jelentkezik New York vagy Algír, Belg- rád és Havanna, Madrid és Moszkva. Egyidejűleg 80 hely­színi közvetítést lehet a be­rendezés segítségével lebonyo­lítani. Innen továbbítják a nagy távolságról érkezett mű­sorokat a fővárosi Bródy Sán­dor utcai rádióstúdióba, és az ott összeállított napi adás­műsort ugyancsak ez a be­rendezés közvetíti a solti nagyadóhoz és az ország va­lamennyi adóállomásához. A tévéműsoroknak csak a hang­anyaga érkezik a helyszínről ide, a képsorokat ugyanis mik­rohullámú összeköttetéssel juttatják egyenesen a Széche- nyi-hegyi adóba, majd onnan a tévé stúdiójába, ahol a kép­anyagokat rögzítik, szerkesz­tik, feldolgozzák. Tudósítók jelentkeznek Jelenleg naponta 30—60 té­vé- és rádióközvetítésben mű­ködnek közre a Posta Hely­közi Távbeszélő Igazgatóság dolgozói. Kora hajnalban el­sőként érkezik meg a rádió New York-i tudósítójának, Kulcsár Istvánnak híranyaga, melyet a rádió a reggeli ösz- szeállításában sugároz. Ezután folyamatosan késő estig rend­re jelentkeznek a rádió és a tévé hazai és külföldi tudó­sítói. Ide érkeznek naponta az Euróvíziós és Intervíziós hírcserék anyagai is. Már elmúlt egy évtizede, amikor szinte rendszeresen lehetett látni a Kis-Dunán a hosszú csónakokban álló kagylóhalászokat. A szedést a Horgász Szövetség szervezte. A kagylóhalászok többsé­gében folyami, kevesebb mennyiségben tavi kagylókat termeltek ki az iszapos víz­részekből. Szerszámuk a la­dik, tartozékai az evező, a vízmerő, és amivel a kagyló­kat kikotorták az iszapból, majd a csónakba emelték, az a hosszú nyelű különlegesen nagyméretű, gereblyeszerű szerszám volt. A kagylóhalászok igen jól ismerték a vízterület minden részét. A szigetek környékét, a hókonyokat, azokat az isza­pos részeket, ahol a kagylók tömegesen csoportosultak. Tudományuk onnan eredt, hogy gyerekkoruk óta itt él­tek, itt nőttek fel a víz mel­lett. Ki halász, ki vízimolnár, vagy vízen járó horgász-va­dász volt régebben. Általában csoportosan }ár\ tak, miht a halászok, ladik­rajok vonultak a vízen, de tevékenységük, munkameg­osztásuk más volt, mint a ha­lászoké. A termelés egyéni volt. Este a munka végezté­vel a napi termést a rácke­vei kagylótelepre vitték _ le­adni. Ezzel az ő munkájuk befejeződött. A telepi dolgozók a kagy­lókat megfőzték, az állatok eltávolítása után a kagylóhé­jakat megszárították. Ezekből aztán inggombokat vágtak ki. (A műanyagból készült gom­bok bizonyára olcsóbbak.) A kagylószedés megszűnt, mert fogyott a kagyló, de megszűnt volna azért is, mert minden olyan beavatkozás a természet rendjébe, ami azt megváltoztatja csak igen drá­gán és sokára alakítható visz- sza. Nem akarok hosszú fejtege­tésbe bonyolódni a felvillant emlék alapján, de, hogy a kagylószedés idején és azt kö­vetően a szivárványos öklé­ből — minden horgász kedvelt sügérező, süllőző, sőt csukázó csalihalából — sokkal, de sokkal kevesebb akadt a csa­lihálókba az a kagylósze­désnek is tulajdonítható. Je­lentős szerepe volt emellett a vízszennyezésnek is. Köztudott, hogy a szivár­ványos ökle kagyló nélkül nem tud szaporodni. Az ökle hosszú tojócsövével a kagy­ló lebenyei közé rakja ikráit és a kagyló látja el azokat friss oxigéndús vízzel. A körfolyamat tehát úgy alakúit, hogy a beavatkozás folytán kevesebb lett a kagy­ló, több az oxigént elvonó korhadó, rothadó szerves anyag, amivel a kagyló táp­lálkozik. Kevesebb a ragado­zó halak kedvenc csemegéje a szivárványos ökle, vagy ahogy a legtöbben kecses for­mája és szép színe után ne­vezik, a babahal. Kihalt tehát egy érdekes szakma a Duna-ágból, de ta­lán mbb is így. Horváth László tudósító — Emlékszel a Ta- másékra? Az ősz­szel találkoztatok ná-. lünk, amikor az utol­só bulit rendeztük a nyaralónkban, ami­kor olyan sokan vol­tunk, hogy azt se tudtam, kit hová ül­tessek abban a két szobában, hiszen em­lékszel, a hallban a hidegtálakat helyez­tem csak el, meg az italokat, hogy min­denki kényelmesen hozzájuk férjen. A férjem kollégái, tu­dod, az asszonnyal együtt. Olyan piros muszlin ruha volt rajta, ugyan már, hát persze, hogy az asz- szonyon, a vállán fe­hér rózsákkal, még te is jól megnézted, milyen hallatlanul elegáns. Ök voltak nálunk tegnap este, összeütöttem egy kis vacsorát, hi­deg tatárhúst, pi­rítással, hiszen dél­előttös voltam a gyár­ban, ráértem darál- gatni, előfűszerezni, kenyeret szelni, este már csak pirítani kellett, a fiam meg­terített, imádja az ilyesmit, a pajtásai mondogatják is, ugyan, hol tanulta? Hát itthon, nekem is hozza a posta a La­káskultúrát, a porce­neveiéif cóodáia lánt is abban lát­tam először, s ad­dig hajtottam, míg sikerült megvennem. Szóval, a Tamásék voltak nálunk. Hát csajszikám, olyan csu­da egy gyereket, mint az övéké, még nem láttál! A kis Dóri! Azt mondta az anyja, ez a lány nem csak úgy széthagyja a dolgait a lakásban, építi maga körül a rendetlenséget, pre­cízen, módszeresen, hogy ö már nem is takarít, merő re­ménytelenségbe ful­lad bármi, amit a gyerekszobában tesz, inkább rászoktatja magát, hogy kitalál­ja, hol leli meg a kis zoknikat, egyebe­ket, amikor például mosni akar. Mert a gyerek teljesen önál­ló, reggel azt tesz föl magára, amit akar, a tisztát mindig az alsó szekrényben ta­lálja, mire az oviba kell menni, ott pa­rádézik az ajtóban, a legkülönbözőbb öltö­zékekben. Na, hiszen van neki miben vá­logatnia! Annyi a ruhája, amennyi kel­tőnknek sincs együtt­véve. Gyönyörűszép kislány! A haja már majdcsak a derekáig ér, de nem engedi le­vágni, tegnap is bot­rány volt, az anyja össze akarta kötni neki hátul, de nem tűrte, így mindig be­leakadt a pudingos kanálba, olyan jót nevettünk rajta, de megsértődött, nem győztük engesztelni a kis tündért. Hány éves? Őszre iskolába megy, már kész hölgy! Mesélték, hogy a múltkor bezárkó­zott a szobájába, órá­kig nem nyitott aj­tót, hiába könyörög­tek neki, majd egy­szeresük kiszólt, hogy ne zavarják, még fü­rödni se volt hajlan­dó, pedig már ment a film a tv-ben, s ők csak néztek egy­másra, vajon mit csinálhat a Dóri oda­bent? — És mát csinált? — Nem derült ki sohasem, hiszen nem faggatták, nem szere­ti, ha kérdezgetik, de azt se, ha a szavába vágnak, amikor ő mesél. A két fiatalasszony szemben ült velem a szentendrei HÉV-en. A szóáradat a szőké­kéről hullott a feke­tére. Mellettem egy férfi újságot olvasott, látszólag elmerülten, ám csaknem húsz perce nem lapozott. Magam az ablakon legeltettem a sze­mem, érdeklődve szemléltem a vonat­ból már százszor lá­tott képet. Csak néha pillantottam a hall­gatag, fekete asszony­kára, aki már jó ideje ugyanazt tette, amit én: semmibené­ző tekintetét az üvegre szegezte. Ezzel lopta be ma­gát a szívembe. B. L A Posta szakemberei már egy éve készülnek az idei nyári moszkvai olimpiai já­tékok közvetítésére. Műszaki lebonyolítása szintén ennek a most üzembe helyezett új köz­pontnak a feladata. A szovjet társszervekkel nemsokára fel­állítják Moszkvában a magyar tévéstúdiót, amely a versenyek idején kapcsolja a tévé és a rádió riportereit a legkülön­bözőbb helyszínekről. A hír­anyagokat, a helyszíni közve­títések hanganyagát kábelen, mikrohullámú adón és mű­holdon át juttatják Budapest­re. A képanyagokat egyenesen a Széchenyi-hegyi országos mikrohullámú központba kül­dik. Határainkon túl... Kevesen tudják, hogy a nyu­gat- és a dél-európai orszá­gok rádióhallgatóihoz, tévé­nézőihez is ezen az új ma­gyar rádió-központon át jut­nak el az olimpiai tudósítások, a hírek a Szovjetunióból. Románia, Bulgária, részben I Jugoszlávia és Görögország is ezen a központon keresztül bo­nyolítja le az Észak- és Nyu- gat-Európából érkező rádió- és tévé-közvetítéseinek több­ségét. Magyarország ezzel az új létesítménnyel az európai rádiózás és tévé-közvetítések egyik fontos központja lett. Bermann István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom