Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

PEST MEGYEI VUÁC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS IAPJA . XXIV. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. MÁJUS 17., SZOMBAT Az áli&mszerzétSés hsiszoss&i éves Továbbra is a tárgyalások álján Gromiko—MusMe f&BáBkozé Az osztrák államszerződés aláírása 25. évfordulójának pénteki központi rendezvénye­ként a Belvedere palotában, az aláírás egykori színhelyén pénteken díszünnepséget tar­tottak. Bruno Kreisky kancel­lár az ünnepséget megnyitó beszédében üdvözölte az oszt­rák vezetőket, az aláíró hatal­mak, valamint a szomszédos országok külügyminisztereit, Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárt, továbbá az egykori alá­A népek holnapjáért A lengyel, fővárosban felhívás és nyilatkozat aláírá- sával zárult a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének ülése. Már az első visszhangok is vilá­gossá teszik, hogy világszerte nagy figyelemmel tanul­mányozzák az európai szocialista országok védelmi szö­vetségének legfelsőbb szintű javaslatait. A politikai tanácskozó testület soros ülését a szerve­zet negyedszázados jubileumán tartották. A Varsói Szer­ződés megalakulására 1955-ben reagálásként, válasz­ként került sor: alig néhány esztendővel az emberiség legszörnyűbb világégése, a második világháború után a nyugati hatalmak Washingtonnal és Londonnal az élen, felrúgták a közös harcban kialakult antifasiszta koalíció alapelveit és a nyílt fenyegetés jegyében megalakították az Észak-Atlanti Szövetséget, a NATO-t. 'A Szovjetunió, a többi szocialista ország az első pillanattól kezdve hang­súlyozta, hogy a Varsói Szerződés kizárólag védelmi jel­legű, s mindig szorgalmazta a két katonai tömörülés egyidejű megszüntetését, a fegyverkezési hajsza felszá­molását. Addig azonban, amíg erre a NATO nem haj­landó. a Varsói Szerződés tagállamai azon munkálkod­nak, hogy csökkentsék a nemzetközi feszültséget Euró­pában és az egész földön. Hála a szövetségben megtestesült hatalmas politikai- gazdasági-katonai erőknek és a nemzetközi erőviszo­nyok változásának, a Varsói Szerződés erőfeszítései a hidegháború visszaszorítására, az újabb világháború megakadályozására sikerrel jártak. Azt, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény a legbonyolultabb problémák békés rendezésére is, elsőként az az esemény bizonyí­totta, amelynek ugyancsak most ünnepük 25. évfordu­lóját: az osztrák államszerződés megkötése. Ám bármi­lyen nagy eredmény volt ez, még nem bizonyult front- áttörésnek a hidegháborútól az enyhülés felé vezető úton. Még sok esztendős szívós erőfeszítésre, a szocia­lista világrendszer és a nemzeti felszabadító harc újabb sikereire volt szükség ahhoz, hogy — a hatvanas években — megkezdődjék az enyhülés. Ez a folyamat elképzel­hetetlen lett volna a Varsói Szerződésben tömörült ál­lamok tevékenysége nélkül, amely a további sikerek zálogának bizonyult. Oosszú és nehéz út vezetett az NSZK-val megkötött ' *■ szerződésekig, annak az alapvető ténynek a hivata­los elismertetéséig, hogy a legtöbbet szenvedett konti­nens szívében két német állam létezik. Ezt követte a folyamat megkoronázása, a Helsinkibe összehívott euró­pai biztonsági és együttműködési konferencia. Ezen a tanácskozáson 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada a legamagasabb szinten, állam- és kormányfői aláírásával elismerte a második világhábo­rú és a történelmi fejlődés nyomán a kontinensünkön kialakult realitásokat. Ezen az alapon örvendetesen szé­lesedtek a két- és sokoldalú nemzetközi kapcsolatok, eredménnyel kecsegtető tárgyalások indultak több fó­rumon a leszerelésről és a katonai szembenállás enyhí­téséről. Százmilliók élvezték világszerte az enyhülés kézzelfogható — a többi között a turizmusban, a növek­vő kereskedelmi kapcsolatokban testet öltött — áldásait. Négy esztendeje azonban az új amerikai kormányzat aggasztó lépésekkel mutatkozott be. Tavaly ugyan az osztrák fővárosban létrejött a szovjet—amerikai csúcs- találkozó, aláírták a SALT—II. szerződést, ám ezt Wa­shingtonban a hidegháborús erők koncentrált támadása követte. Brutálisan felemelték a katonai kiadásokat, szüntelenül új, veszélyes fegyverfajtákkal jelentkeztek. Egyre világosabbá vált, hogy a támadás a világbéke alapja, a katonai erőegyensúly ellen irányul. Ezt bizo­nyította, hogy a NATO tavaly decemberben — a szocia­lista országok tárgyalási javaslatai ellenére — döntést hozott újtípusú közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták gyártásáról és nyugat-európai elhelyezéséről. Az óceán túlpartján egymást követték a feszültséget súlyos­bító, az enyhülést immár nemcsak megtorpanással, ha­nem megsemmisüléssel fenyegető lépések. A SALT—II. ratifikálásának és egy sor más fórumon folytatott tár­gyalásának az elszabotálása, kalandorpolitika az olajban gazdag Közel- és Közép-Keleten, beleértve az Irán el­leni kommandóakciót, az afganisztáni fejlemények ürü­gyén a nemzetközi feszültség durva szítása, hadjárat az olimpia és a népek barátságát hirdető olimpiai eszme ellen — Washingtonból és a brüsszeli NATO-főhadiszál- lásról dermesztőén jeges szelek süvítettek a világpoliti­kai porondra. J lyen helyzetben ült össze a politikai tanácskozó testület. A Varsói Szerződés tagállamai, miként a múltban oly sokszor, most is síkraszálltak a béke meg­védése mellett. A lengyel fővárosban elfogadott felhívás és nyilatkozat ismét kifejezi a szocialista országok eltö­kéltségét a nemzetközi feszültséggócok felszámolására, a háború megakadályozására. A felhívás a világ vezető politikusainak csúcsértekezletére, a nyilatkozat hét pont­ba szedett konkrét javaslatai a legsürgetőbb tennivalók­ról újra bizonyítják, hogy a negyedszázados jubileumát ünneplő Varsói Szerződés az új, nehéz helyzetben is hű maradt alakulásakor elhatározott legfőbb céljához: a béke és a haladás védelméhez. A jövőt a ma teremti meg, s a népek életének hol­napié attól függ. hogy az államok együttesen és küiön- külön miiven döntéseket hoznak most. a kiélezett nem­zetközi kérdésekben. E döntések meghozatalakor tuda­tában kell lenniük: valamennyi állam és nép közös ér­deke. hogy azokból a területi és politikai realitásokból induljanak ki. amelvek a fasiszta agresszorok fölött a második világháborúban aratott hatalmas győzelem, va­rmint a háború utáni fejlődés eredményeként alakultak ki s hozzájáruljanak az ENSZ alapokmányának elvein ás céljain nyugvó nemzetközi törvényesség megszilárdí­tásához” — hangoztatják a varsói tanácskozás nyilat­kozatának aláírói. A Varsói Szerződés bizonyította fontos tényezője a békének Bísziitwepség ts Parlamentben a negyedszázados évfordulón Az európai szocialista országok védelmi közössége, a Varsói Szerződés szervezete meg­alakulásának 25. évfordulója alkalmából ün­nepi megemlékezést tartottak pénteken az Or­szágház kongresszusi termében. A díszünnep­ségen részt vett Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Maróthy László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára, Méhes Lajos, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Hazafias, Népfront Országos Taná­csának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter, Berecz János és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetői, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, Csémi Ká­roly vezérezredes, honvédelmi államtitkár és Rácz Pál külügyi államtitkár. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Vlagyimir Iva- novics Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka. A Himnusz elhangzása után Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a díszünnepség el­nöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a Varsói Szerződés tagállamainak jelenlévő bu­dapesti nagyköveteit. Megnyitó beszédében a Varsói Szerződés megteremtésének kiemelkedő nemzetközi jelentőségét méltatva hangsúlyoz­ta: létrehozásának szükségességét az elmúlt negyedszázad igazolta. A szervezet megbízha­tóan eleget tett — és tesz ma is — küldeté­sének; fontos tényezője a békének, a nem­zetközi biztonságnak és a társadalmi haladá­sért folytatott harcnak. A jelenlegi feszült, kiélezett nemzetközi helyzetben a fegyverke­zési hajsza fokozásában érdekelt imperialista körök mindent elkövetnek az enyhülési folya­mat visszafordítására. A Varsói Szerződés tagállamainak csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozata és felhívása ismételten rámutat mindannyiunk felelősségére, és ten­nivalóira annak érdekében, hogy áthatolha­tatlan gátat emeljünk egy új háború kirob­bantásának útjába — mondotta egyebek kö­zött Korom Mihály. Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Bwhánda János: ki egész emberiség érdekét szolgálja — 1955. május 14-e, a Var­sói Szerződés aláírásának napja a békéért és a nem­zetközi biztonságért vívott harc jelentős állomásaként került be a történelembe. Az emberiség történelme során akkor jött először létre olyan politikai és katonai szövet­ség, amelynek alapvető cél­ja az abban részt vevő orszá­gok függetlenségének, szabad­ságának, elért vívmányainak megvédése és a béke megőr­zése. Ma már negyed század tapasztalata bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés minden tekintetben beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Euró­pában hozzájárult a háború megakadályozásához, elősegí­tette a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség csök­kentését és a békés egymás mellett élés erősödését. Harmincöt évvel ezelőtt az emberiség történelmének leg­kegyetlenebb háborúja a hit­leri fasizmus teljes vereségé­vel végződött. A világ népei azt remélték, hogy a békés építés korszaka következik, a fasizmus szétzúzása figyelmez­tetésül szolgál majd azoknak, akik újabb háborúra, a né­pek leigázására törnek. Még be sem gyógyultak azonban a második világháború ször­nyű r.ebei, amikor megkezdő­dött egy új szovjetellenes tömb kialakítása. Az Egyesült Ál­lamok akkori uralkodó körei olyan stratégiát dolgoztak ki, amelynek lényege o világura­lom megszerzése, a haladás és a szocializmus erőinek szét­zúzása, a kapitalista rendszer elveszett pozícióinak vissza­szerzése volt. Megkezdték a különböző katonai szövetsé­gek létrehozását, amelyek kö­.. AVAW.ua «»»«»-- >•■ zül Európa számára a leg­nagyobb veszélyt az 1949-ben megalakított Észak-Atlanti Szö­vetség — a NATO — jelen­tette. Léte önmagában is nyílt (Folytatás a 2. oldalon) író külügyminiszterek közűi jelen levő brit Harold Mac- millant és francia Antoine Pynay-t. Az osztrák kormányfő ki­emelte, hogy az osztrák állam- szerződés történelmi jelentősé­gű aláírásával kezdődött el az enyhülési politika. Az Auszt­riával szomszédos, különböző társadalmi berendezkedésű r -- szágok kapcsolatainak norma­lizálása alapvető feltétele volt az enyhülésnek. Ilyen érte­lemben tartalmi összefüggés fedezhető fel az osztrák állam- szerződés és a húsz évvel ké­sőbb létrejött helsinki találko­zó között. Ausztria örülne — mondotta a kancellár —, ha a jelenlegi ünnepséghez kapcso­lódó politikai, találkozók és eszmecserék elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhü­lését. Ezzel összefüggésben an­nak a meggyőződésnek adott hangot, hogy. az enyhülés po­litikája folytatható. Kreisky beszéde után sor­rendben Gromiko szovjet, Francois-Poncet francia, Lord Carrington brit és végül Mus- kie amerikai külügyminiszter mondott az évforduló jelentő­ségét méltató, illetve a jelen­legi nemzetközi helyzetre is utaló rövid beszédet. — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az osztrák ál­lamszerződés 1955-ben történt aláírásáról megemlékezve han­goztatta, hogy nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a 35 év­vel ezelőtt történt eseménye­ket sem, amikor Európa népei — köztük az osztrák — felsza­badultak a német fasizmus alól. Andrej Gromiko szovjet kük ügyminiszter emlékeztetett ar» ra, hogy az osztrák állam» szerződés aláírása az egyik elr só lépés volt az enyhüléshez vezető úton Ezek a lépések következő években lassan el» vezettek a békés egymás mel­lett élés szilárd elveinek ki­dolgozásához az európai föld­részen. Ebben az értelemben kétségtelen történelmi össze» függés van az 1955 májusában Becsben és az 1975 nyarán Helsinkiben történt események között. Gromiko ezután leszögezte: ami a Szovjetuniót illeti, a múltban és most is következe­tes híve az enyhülési politika töretlen folytatásának a nem­zetközi kapcsolatokban. Híve annak, hogy a politikai eny­hülést kiegészítsék, a katonai enyhülés terén hozandó haté­kony intézkedések. Edmund Muskie amerikai külügyminiszter — szemben nyugati kollégáival, akik csak felületesen foglalkoztak a je­lenlegi nemzetközi helyzettel (Folytatás a 2. oldalon) Nagygyűlések országsáért® Találkozás a választókkal Mégy gyistés Pest megyé&ess Tegnap tovább folytatódtak a választási nagygyűlések. Sal­gótarjánban Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Debre­cenben Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, Budapesten Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fővá­rosi Tanács elnöke mondott be­szédet. Megkezdődtek Pest megyé­ben a választási gyűlések. Teg­nap négy választókerület ál­KÖZÉLET Oláh István vezérezredes, a magyar néphadsereg vezér­kari főnöke, miniszterhelyettes — katonai delegáció élén — Van Tien Dung hadseregtá­bornok, nemzetvédelmi mi­niszter meghívására pénteken hivatalos, baráti látogatásra a Vietnami Szocialista Köztársa­ságba utazott^ Heinz Herbert Karry, az NSZK Hessen tartományának miniszterelnök-helyettese, a gazdasági és technikai ügyek minisztere — Szalai Béla kül­kereskedelmi államtitkár meg­hívására — kíséretével Buda­pestre érkezett. lampolgárai találkoztak ország- gyűlési képviselőjelöltjeikkel Pomázon, Gyömrőn, Vecsésen és Pilisen. A munka az értékmérő Országgyűlési képviselője­löltjeivel — Brutyó Jánossal, az MSZMP Központi Ellenőr­ző Bizottságának elnökével, valamint dr. Fancsik János­sal, a salgótarjáni Madzsar József Kórház osztályvezető főorvosával — találkozott pénteken Salgótarján lakossá­ga. A József Attila Művelő­dési Központ színháztermé­ben megtartott választási nagygyűlésen Marczinek Ist­ván megyei népfronttitkár kö­szöntő szavai után Brutyó Já­nos lépett a szónoki emel­vényre és a többi között a következőket mondta: — Pártunk XII. kongresz- szusa körültekintően elemezte országunk helyzetét, ennek alapján megjelölte és határo­zataiban rögzítette a további feladatokat. E határozatok szolgálnak alapul a következő évek tennivalóihoz, amelyek megvalósítására szólít válasz­tási felhívásában a Hazafias Népfront is. Népünk helyesléssel fogadta ezeket a célkitűzéseket — hangoztatta a szónok, de ah­hoz, hogy pártunk határoza­tai szerint végezhessük mun­kánkat, az egyetértésen túl jól kell ismernünk lehetősé­geinket, és még inkább azon kell munkálkodnunk, hogy minden előrevivő kezdemé­nyezés zöld utat kapjon és megvalósuljon. Hangsúlyozta: — El kell ér­nünk, hogy olyan közszellem váljék uralkodóvá, amelyben a legfőbb értékmérő a mun­ka, az elósztás alapja pedig a munka szerinti teljesítmény. ■ Ezt követően dr. Fancsik János emelkedett szólásra. A mntze'i egység keretében Választási nagygyűlést tar­tottak pénteken Debrecenben, a városi sportcsarnokban. A nagygyűlésen Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának emöke, Haj- dú-Bihar megye 1. számú vá*­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom