Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-17 / 114. szám
PEST MEGYEI VUÁC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS IAPJA . XXIV. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. MÁJUS 17., SZOMBAT Az áli&mszerzétSés hsiszoss&i éves Továbbra is a tárgyalások álján Gromiko—MusMe f&BáBkozé Az osztrák államszerződés aláírása 25. évfordulójának pénteki központi rendezvényeként a Belvedere palotában, az aláírás egykori színhelyén pénteken díszünnepséget tartottak. Bruno Kreisky kancellár az ünnepséget megnyitó beszédében üdvözölte az osztrák vezetőket, az aláíró hatalmak, valamint a szomszédos országok külügyminisztereit, Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárt, továbbá az egykori aláA népek holnapjáért A lengyel, fővárosban felhívás és nyilatkozat aláírá- sával zárult a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése. Már az első visszhangok is világossá teszik, hogy világszerte nagy figyelemmel tanulmányozzák az európai szocialista országok védelmi szövetségének legfelsőbb szintű javaslatait. A politikai tanácskozó testület soros ülését a szervezet negyedszázados jubileumán tartották. A Varsói Szerződés megalakulására 1955-ben reagálásként, válaszként került sor: alig néhány esztendővel az emberiség legszörnyűbb világégése, a második világháború után a nyugati hatalmak Washingtonnal és Londonnal az élen, felrúgták a közös harcban kialakult antifasiszta koalíció alapelveit és a nyílt fenyegetés jegyében megalakították az Észak-Atlanti Szövetséget, a NATO-t. 'A Szovjetunió, a többi szocialista ország az első pillanattól kezdve hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés kizárólag védelmi jellegű, s mindig szorgalmazta a két katonai tömörülés egyidejű megszüntetését, a fegyverkezési hajsza felszámolását. Addig azonban, amíg erre a NATO nem hajlandó. a Varsói Szerződés tagállamai azon munkálkodnak, hogy csökkentsék a nemzetközi feszültséget Európában és az egész földön. Hála a szövetségben megtestesült hatalmas politikai- gazdasági-katonai erőknek és a nemzetközi erőviszonyok változásának, a Varsói Szerződés erőfeszítései a hidegháború visszaszorítására, az újabb világháború megakadályozására sikerrel jártak. Azt, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény a legbonyolultabb problémák békés rendezésére is, elsőként az az esemény bizonyította, amelynek ugyancsak most ünnepük 25. évfordulóját: az osztrák államszerződés megkötése. Ám bármilyen nagy eredmény volt ez, még nem bizonyult front- áttörésnek a hidegháborútól az enyhülés felé vezető úton. Még sok esztendős szívós erőfeszítésre, a szocialista világrendszer és a nemzeti felszabadító harc újabb sikereire volt szükség ahhoz, hogy — a hatvanas években — megkezdődjék az enyhülés. Ez a folyamat elképzelhetetlen lett volna a Varsói Szerződésben tömörült államok tevékenysége nélkül, amely a további sikerek zálogának bizonyult. Oosszú és nehéz út vezetett az NSZK-val megkötött ' *■ szerződésekig, annak az alapvető ténynek a hivatalos elismertetéséig, hogy a legtöbbet szenvedett kontinens szívében két német állam létezik. Ezt követte a folyamat megkoronázása, a Helsinkibe összehívott európai biztonsági és együttműködési konferencia. Ezen a tanácskozáson 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada a legamagasabb szinten, állam- és kormányfői aláírásával elismerte a második világháború és a történelmi fejlődés nyomán a kontinensünkön kialakult realitásokat. Ezen az alapon örvendetesen szélesedtek a két- és sokoldalú nemzetközi kapcsolatok, eredménnyel kecsegtető tárgyalások indultak több fórumon a leszerelésről és a katonai szembenállás enyhítéséről. Százmilliók élvezték világszerte az enyhülés kézzelfogható — a többi között a turizmusban, a növekvő kereskedelmi kapcsolatokban testet öltött — áldásait. Négy esztendeje azonban az új amerikai kormányzat aggasztó lépésekkel mutatkozott be. Tavaly ugyan az osztrák fővárosban létrejött a szovjet—amerikai csúcs- találkozó, aláírták a SALT—II. szerződést, ám ezt Washingtonban a hidegháborús erők koncentrált támadása követte. Brutálisan felemelték a katonai kiadásokat, szüntelenül új, veszélyes fegyverfajtákkal jelentkeztek. Egyre világosabbá vált, hogy a támadás a világbéke alapja, a katonai erőegyensúly ellen irányul. Ezt bizonyította, hogy a NATO tavaly decemberben — a szocialista országok tárgyalási javaslatai ellenére — döntést hozott újtípusú közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták gyártásáról és nyugat-európai elhelyezéséről. Az óceán túlpartján egymást követték a feszültséget súlyosbító, az enyhülést immár nemcsak megtorpanással, hanem megsemmisüléssel fenyegető lépések. A SALT—II. ratifikálásának és egy sor más fórumon folytatott tárgyalásának az elszabotálása, kalandorpolitika az olajban gazdag Közel- és Közép-Keleten, beleértve az Irán elleni kommandóakciót, az afganisztáni fejlemények ürügyén a nemzetközi feszültség durva szítása, hadjárat az olimpia és a népek barátságát hirdető olimpiai eszme ellen — Washingtonból és a brüsszeli NATO-főhadiszál- lásról dermesztőén jeges szelek süvítettek a világpolitikai porondra. J lyen helyzetben ült össze a politikai tanácskozó testület. A Varsói Szerződés tagállamai, miként a múltban oly sokszor, most is síkraszálltak a béke megvédése mellett. A lengyel fővárosban elfogadott felhívás és nyilatkozat ismét kifejezi a szocialista országok eltökéltségét a nemzetközi feszültséggócok felszámolására, a háború megakadályozására. A felhívás a világ vezető politikusainak csúcsértekezletére, a nyilatkozat hét pontba szedett konkrét javaslatai a legsürgetőbb tennivalókról újra bizonyítják, hogy a negyedszázados jubileumát ünneplő Varsói Szerződés az új, nehéz helyzetben is hű maradt alakulásakor elhatározott legfőbb céljához: a béke és a haladás védelméhez. A jövőt a ma teremti meg, s a népek életének holnapié attól függ. hogy az államok együttesen és küiön- külön miiven döntéseket hoznak most. a kiélezett nemzetközi kérdésekben. E döntések meghozatalakor tudatában kell lenniük: valamennyi állam és nép közös érdeke. hogy azokból a területi és politikai realitásokból induljanak ki. amelvek a fasiszta agresszorok fölött a második világháborúban aratott hatalmas győzelem, varmint a háború utáni fejlődés eredményeként alakultak ki s hozzájáruljanak az ENSZ alapokmányának elvein ás céljain nyugvó nemzetközi törvényesség megszilárdításához” — hangoztatják a varsói tanácskozás nyilatkozatának aláírói. A Varsói Szerződés bizonyította fontos tényezője a békének Bísziitwepség ts Parlamentben a negyedszázados évfordulón Az európai szocialista országok védelmi közössége, a Varsói Szerződés szervezete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak pénteken az Országház kongresszusi termében. A díszünnepségen részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Méhes Lajos, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a Hazafias, Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Berecz János és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke, Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár és Rácz Pál külügyi államtitkár. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Vlagyimir Iva- novics Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A Himnusz elhangzása után Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a díszünnepség elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a Varsói Szerződés tagállamainak jelenlévő budapesti nagyköveteit. Megnyitó beszédében a Varsói Szerződés megteremtésének kiemelkedő nemzetközi jelentőségét méltatva hangsúlyozta: létrehozásának szükségességét az elmúlt negyedszázad igazolta. A szervezet megbízhatóan eleget tett — és tesz ma is — küldetésének; fontos tényezője a békének, a nemzetközi biztonságnak és a társadalmi haladásért folytatott harcnak. A jelenlegi feszült, kiélezett nemzetközi helyzetben a fegyverkezési hajsza fokozásában érdekelt imperialista körök mindent elkövetnek az enyhülési folyamat visszafordítására. A Varsói Szerződés tagállamainak csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozata és felhívása ismételten rámutat mindannyiunk felelősségére, és tennivalóira annak érdekében, hogy áthatolhatatlan gátat emeljünk egy új háború kirobbantásának útjába — mondotta egyebek között Korom Mihály. Ezután Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Bwhánda János: ki egész emberiség érdekét szolgálja — 1955. május 14-e, a Varsói Szerződés aláírásának napja a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harc jelentős állomásaként került be a történelembe. Az emberiség történelme során akkor jött először létre olyan politikai és katonai szövetség, amelynek alapvető célja az abban részt vevő országok függetlenségének, szabadságának, elért vívmányainak megvédése és a béke megőrzése. Ma már negyed század tapasztalata bizonyítja, hogy a Varsói Szerződés minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Európában hozzájárult a háború megakadályozásához, elősegítette a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség csökkentését és a békés egymás mellett élés erősödését. Harmincöt évvel ezelőtt az emberiség történelmének legkegyetlenebb háborúja a hitleri fasizmus teljes vereségével végződött. A világ népei azt remélték, hogy a békés építés korszaka következik, a fasizmus szétzúzása figyelmeztetésül szolgál majd azoknak, akik újabb háborúra, a népek leigázására törnek. Még be sem gyógyultak azonban a második világháború szörnyű r.ebei, amikor megkezdődött egy új szovjetellenes tömb kialakítása. Az Egyesült Államok akkori uralkodó körei olyan stratégiát dolgoztak ki, amelynek lényege o világuralom megszerzése, a haladás és a szocializmus erőinek szétzúzása, a kapitalista rendszer elveszett pozícióinak visszaszerzése volt. Megkezdték a különböző katonai szövetségek létrehozását, amelyek kö.. AVAW.ua «»»«»-- >•■ zül Európa számára a legnagyobb veszélyt az 1949-ben megalakított Észak-Atlanti Szövetség — a NATO — jelentette. Léte önmagában is nyílt (Folytatás a 2. oldalon) író külügyminiszterek közűi jelen levő brit Harold Mac- millant és francia Antoine Pynay-t. Az osztrák kormányfő kiemelte, hogy az osztrák állam- szerződés történelmi jelentőségű aláírásával kezdődött el az enyhülési politika. Az Ausztriával szomszédos, különböző társadalmi berendezkedésű r -- szágok kapcsolatainak normalizálása alapvető feltétele volt az enyhülésnek. Ilyen értelemben tartalmi összefüggés fedezhető fel az osztrák állam- szerződés és a húsz évvel később létrejött helsinki találkozó között. Ausztria örülne — mondotta a kancellár —, ha a jelenlegi ünnepséghez kapcsolódó politikai, találkozók és eszmecserék elősegítenék a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezzel összefüggésben annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy. az enyhülés politikája folytatható. Kreisky beszéde után sorrendben Gromiko szovjet, Francois-Poncet francia, Lord Carrington brit és végül Mus- kie amerikai külügyminiszter mondott az évforduló jelentőségét méltató, illetve a jelenlegi nemzetközi helyzetre is utaló rövid beszédet. — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az osztrák államszerződés 1955-ben történt aláírásáról megemlékezve hangoztatta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a 35 évvel ezelőtt történt eseményeket sem, amikor Európa népei — köztük az osztrák — felszabadultak a német fasizmus alól. Andrej Gromiko szovjet kük ügyminiszter emlékeztetett ar» ra, hogy az osztrák állam» szerződés aláírása az egyik elr só lépés volt az enyhüléshez vezető úton Ezek a lépések következő években lassan el» vezettek a békés egymás mellett élés szilárd elveinek kidolgozásához az európai földrészen. Ebben az értelemben kétségtelen történelmi össze» függés van az 1955 májusában Becsben és az 1975 nyarán Helsinkiben történt események között. Gromiko ezután leszögezte: ami a Szovjetuniót illeti, a múltban és most is következetes híve az enyhülési politika töretlen folytatásának a nemzetközi kapcsolatokban. Híve annak, hogy a politikai enyhülést kiegészítsék, a katonai enyhülés terén hozandó hatékony intézkedések. Edmund Muskie amerikai külügyminiszter — szemben nyugati kollégáival, akik csak felületesen foglalkoztak a jelenlegi nemzetközi helyzettel (Folytatás a 2. oldalon) Nagygyűlések országsáért® Találkozás a választókkal Mégy gyistés Pest megyé&ess Tegnap tovább folytatódtak a választási nagygyűlések. Salgótarjánban Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Debrecenben Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Budapesten Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. Megkezdődtek Pest megyében a választási gyűlések. Tegnap négy választókerület álKÖZÉLET Oláh István vezérezredes, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes — katonai delegáció élén — Van Tien Dung hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter meghívására pénteken hivatalos, baráti látogatásra a Vietnami Szocialista Köztársaságba utazott^ Heinz Herbert Karry, az NSZK Hessen tartományának miniszterelnök-helyettese, a gazdasági és technikai ügyek minisztere — Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár meghívására — kíséretével Budapestre érkezett. lampolgárai találkoztak ország- gyűlési képviselőjelöltjeikkel Pomázon, Gyömrőn, Vecsésen és Pilisen. A munka az értékmérő Országgyűlési képviselőjelöltjeivel — Brutyó Jánossal, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökével, valamint dr. Fancsik Jánossal, a salgótarjáni Madzsar József Kórház osztályvezető főorvosával — találkozott pénteken Salgótarján lakossága. A József Attila Művelődési Központ színháztermében megtartott választási nagygyűlésen Marczinek István megyei népfronttitkár köszöntő szavai után Brutyó János lépett a szónoki emelvényre és a többi között a következőket mondta: — Pártunk XII. kongresz- szusa körültekintően elemezte országunk helyzetét, ennek alapján megjelölte és határozataiban rögzítette a további feladatokat. E határozatok szolgálnak alapul a következő évek tennivalóihoz, amelyek megvalósítására szólít választási felhívásában a Hazafias Népfront is. Népünk helyesléssel fogadta ezeket a célkitűzéseket — hangoztatta a szónok, de ahhoz, hogy pártunk határozatai szerint végezhessük munkánkat, az egyetértésen túl jól kell ismernünk lehetőségeinket, és még inkább azon kell munkálkodnunk, hogy minden előrevivő kezdeményezés zöld utat kapjon és megvalósuljon. Hangsúlyozta: — El kell érnünk, hogy olyan közszellem váljék uralkodóvá, amelyben a legfőbb értékmérő a munka, az elósztás alapja pedig a munka szerinti teljesítmény. ■ Ezt követően dr. Fancsik János emelkedett szólásra. A mntze'i egység keretében Választási nagygyűlést tartottak pénteken Debrecenben, a városi sportcsarnokban. A nagygyűlésen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának emöke, Haj- dú-Bihar megye 1. számú vá*(Folytatás a 3. oldalon)
