Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

FELSŐFARKASDI HÉTKÖZNAPOK Már nem a világ vége Település a völgyek ölében Új családi otthonokat is építenek A világ vége. Városoktól, községektől messze levő tele­püléseket illetjük a szóval, azokat, amelyek főúttól, vas­úttól távol esnek, s nemhogy az ember fia, de még a ma­darak is messze elkerülik... Ma már bevallhatjuk: még tíz éve is — kimondva, kimon­datlanul — világ végének tar­tottuk a járásbeli Felsőfarkas- dot. A Gomba—Mende között éppen félúton levő, dombhá­tak között megbúvó kicsiny településnek akkortájt vil­lanya sem volt, az agyagos földúton ide jószerivel csak gyalogosan lehetett eljutni. Nagyot változott a világ errefelé is, 1972-ben bekap­csolták a villanyt, s a legna­gyobb kívánságot teljesítve a Monori Állami Gazdaság gom­bai kerületének üzemegysé­géig kiépített út folytatása­ként kitűnő minőségű aszfalt- utat kapott Felsőfarkasd a múlt évben. Kongresszusi küldött volt A település alsó részének egyik házát vendégszerető emberek lakják. — Tíz éve vettük e kicsiny házat. A Szolnok megyei Ti- szaderzsről költöztünk ide, azóta élünk itt — mondja a családfő, Fazekas János. — Én mendei születésű vagyok, a család, a rokonság nagyobb része is itt él, hoszabb távol­iét után visszahúzott a szí­vünk a vidékre.., A feleség: — Meglehetősen elhanyagolt volt még akkor ez a ház, na­gyon sokat kellett dolgoznunk, amíg otthonossá tettük, be­rendeztük. — Hol dolgoznak, hogyan élnek itt Farkasdon? — kér­dezem. — A Monori Állami Gazda­ság gombai üzemegységének tehenészeti telepén dolgoztam ideköltözésünktől, tíz éven át — így a férj. — S miért mondja ezt múlt időben? Elneveti magát: — Mert ez év januárjától nyugdíjas lettem — s hozzá­teszi: — Föl-fölmegyek azóta is a telepre, nem tudok el­szakadni egykori munkahe­lyemtől. Felesége is a gazdaság te­henészeti telepén dolgozik, a gépműhelyben takarít, de a telep a munkahelye lányuk­nak, vej üknek is, akikkel kö­zös háztartásban élnek. Az iménti kérdés második részére lányuk, Bálint Sándoi- né válaszol: — Hogy élünk itt Farkas- dón?... A bekötőút megépíté­sével sokat változott életünk, Gomba érintésével buszjára­tok kötik össze településünket a járási székhellyel, Monorrai, a vasútállomással. Szépen élünk, neveljük a két kislá­nyunkat, jó munkahelyünk van, jó a közérzetünk... — Mi a munkája a tehené­szeti telepen? — Tej házkezelő vagyok. Két műszakban dolgozom, ha úgy jön ki a lépés, vasárnap, ün­nepnap is. A fiatalasszony fényképeket vesz elő, élete egyik nagy eseményéről beszél: — Csodálatos meglepetés volt, amikor megtudtam, 26 évesen küldött lehetek a XII. pártkongresszuson ... Nem, ne vegye szerénytelenségnek, de a kongresszus hangulatára, hozzászólásaira, azt hiszem, mindig is emlékezni fogok. Ar­ra a látogatásra is, amit a kongresszus szünetében a Blaha Lujza téri Hírlapkiadó Vállalatnál tettünk. Megyénk küldötteinek egy csoportját a Pest megyei Hírlap Szerkesz­tősége hívta meg. látta ven­dégül. Nekem, aki merőben más területen dolgozom, kü­lönösen izgalmas volt látni a szerkesztőségi, nyomdai mun­kát, azt, hogy miként is ké­szül az újság ... Ismét tanul A férj, Bálint Sándor szarvasmarha-tenyésztő és tej­kezelő, de a tanult szakmát néhány éve újabbakkal bőví­tette, növénytermesztő gépész betanított munkás, s ezzel együtt mezőgazdasági vonta­tóvezető. Hogy melyiket mű­veli?. .. —■ ... nehéz volna megmon­dani. Egy ilyen tehenészeti telepen, mint a miénk, sokfé­le a feladat, ahol éppen szük­séges, ott dolgozom.... Nyugtató csönd Napfényben fürdik a vi­dék. Kellemes a gyalogos sé­ta. Szépre festett házak, rendben tartott takaros por­ták, művelt kertek mindenfelé. A dombhátak üde zöldjével, virágzó fáival, a völgy nyug­tató csendjével valami kü­lönös varázsa van e helynek. S amikor Solti Zoltántól, Felsőfarkasd egyik tanácstag­jától kérdezem, „ez lenne a világ vége?” nem mosolyog, komoly arccal, megfontoltan válaszol: — Hadd éljek az én pél­dámmal, itt születtem, azóta is itt lakom Farkasdon. Sze­retem, ragaszkodom e tele­püléshez. Da amikor megszü­lettek gyermekeink, bizony sokat gondoltunk arra, vajon itt mindentől elzárva kapnak-e olyan indítást, lehetőséget, ami meghatározó lehet életükben? Jobb volna, gondoltuk, az ő érdekükben talán mégis el­költözni innen. — Maradtak ... — Helyes döntés volt a farkasdi iskola megszüntetése, az, hogy gyerekeink jobb fel­tételek között, magasabb szín­vonalú oktatásban részesül­nek Gombán. Igen ám, csak­hogy rossz időben, sáros, mély földúton nem tudott le­jönni a Zetor vontatta pony­vás pótkocsi a tanulókért. A nagyobb gyerekek nyakig sá­rosán, gumicsizmában jöttek fel a dombtetőre, a kisebbe­ket nem egyszer háton hozták fel szüleik, hogy aztán a te­lepről busszal tegyék meg az utat a gombai iskoláig, óvo­dáig. Az új út megépítésével egy- csapásra megváltozott minden. — Mi, farkasdiak, őszinte köszönetét mondunk azoknak, akik szívügyüknek tartották gondunkat. A gombai közös tanács, az állami gazdaság vezetői mellett mindenekelőtt országgyűlési képviselőnknek, ár. Varga Jánosnak köszönjük fáradozását, aki a legtöbbet tett a bekötőút megépítéséért. Nem vágynak el — Mit jelent az új út? — Nekünk, farkasdiaknak a legtöbbet, amit kaphattunk. Javult a közellátás, a kenye­ret, élelmiszert szállító autó rendszeresen kijár hozzánk. Az innen Farkasdról induló, s naponta közlekedő buszjá­ratokkal gyorsan elérhetjük a járási székhelyet, közelebb kerültünk a fővároshoz. Ma már nem gond a gyerekek iskolába, óvodába való szállí­tása, s itt is, ott is személy- gépkocsit látni az udvarok­ban ... Szeretjük, most már nem hagyjuk el lakóhelyünket. Bizonyos, hogy annyi sok év után új családi ház, házak is épülnek majd itt a közeli jövőben. Jó időben, jó úton e szép vidék, a közeli víztározó még több felüdülést kereső tu­ristát vonz majd hozzánk. Hetvenöt ház, 200 lakos, Felsőfarkasd. Hangulatos, szép település a monori járásban, igyekvő, szorgalmas emberek­kel — jó úton elérhető kö­zelségben. Jandő István MONOR! K^tíwin A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1980. MÁJUS 16., PÉNTEK Könyvesház épül Sülysápon is A jó kapcsolat eredményképpen A sülysápi könyvtár vezető­je, Hegedűs Józsefné egy ko­rábbi beszélgetésünkkor is el­mondta, nagyon szépen fejlő­dik a helyi könyvtár állomá­nya, ám ezzel együtt nem nő a rendelkezésre álló helyisé­gek alapterülete. Nincs hová letelepedni a könyvtárban a helyben olvasni, lexikonokat forgatni kívánóknak. Most örömhírt közölhetünk a sülysápiakkal: a korábban csak lehetőségként emlegetett helyiséggyarapodás álma rea­lizálódott. Elkészült a könyv­tár bővítésének tervrajza, s a munkálatokat előrelát­hatólag május végén, jú­nius elején kezdik el az építők. Bár az átalakítás, bővítés a művelődési házban lesz meg­oldva, így is tetemes összeget irányzott elő a nagyközségi tanács: mintegy 120 ezer fo­rintot. Ugyanakkor már tu­dott, hogy a VI. ötéves terv­ben megépül az önálló süly­sáp! könyvtár és könyvesház. Őrjártunkkor Hegedűs Jó- zsefné szólt a könyvtár és a művelődési ház jó együttmű­ködéséről. Közös rendezvények soro­zatával bizonyítják a jó kapcsolatot: A vásárlókért teszik Tereprendezés a bolt előtt Futótűzként terjed Gyom­ron a jó munka híre, neve és főleg megbecsülése a tanácsi vezetés részéről. Ügy tűnik, mintha versenyre keltek vol­na egymással az utcák lakói, hogy órák, napok alatt meg­változtassák közvetlen kör­nyezetüket, •hulladék-eltaka­rítással, tereprendezéssel, jár­da- és útépítéssel. Most már egyértelműen megállapítható, hogy a lakosság megértette a nagyközségi tanács szándékát, hogy minél szebbé varázsolják az utcákat, terekét, a lakóhá­zak környékét, s lehetőleg ki­ki saját adottságai szerint, társadalmi munkában. Ám nemcsak magánosokra vonatkozik a helyi vezetés kérése, a gazdasági és keres­kedelmi egységekre épp úgy feladat vár, s hogy helyen­ként nem is kevés, arról meg­győződhettek a naJakban a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat Táncsics Mihály úti 0603-as számú bolt­jába betérő gyömrőleik is. Szikrázott a csákány a beton- kemény, vízmosás szabdalta lejtős terepen, amikor Bayer Sándor, a kiskereskedelmi vállalat szervezője nekigyür- kőzött a vaskos szerszám- nyélnek ... — Évek óta komoly gond itt a mozi szomszédságában, s a bolt előtt a lejtős terep miatti beázás, ami odáig fa­jult, hogy megrongálódott az épület fala, s támgerendák- kal kellett biztosítani az au­tójavító felőli oldalon. Azt a támépítést is társadalmi mun­kában végeztük, brigádfel­ajánlásként, mint ahogyan itt az üzlet előtt a tereprende­zést vállaltuk, ket-három nap alatt befejezni. Lefaragjuk a domb egy részét, a földet a gödörbe szórjuk, majd hófe­hér murvát terítünk szét. Ez nemcsak esztétikus lesz, de a vizet is átengedi, s így nem alakulhat ki sártócsa esőzések alkalmával. A vízvezeték-fek­tetés közben megsérült sze­gélyköveket az út mentén visszarakjuk eredeti helyére, és cementtel erősítjük meg. Valójában az egész terepet Próbál az irodalmi színpad A nap kulturális programja Mozgalmas élet az ifjúsági klubokban Mendén, 16 órától: az asz­talitenisz szakkör foglalkozá­sa. Monoron, 16-tól: szabás­varrás tanfolyam (a Kossuth Tsz-ben), 17—töl: az asztalite­nisz klub edzése (a Munkás­őr úti iskolában), 18-tól: az irodalmi színpad próbája (a gimnáziumban) és a cigány ifjúsági klub összejövetele (a művelődési házban). A moziban, 18-tól és 20-tól: A nagy balhé. Pilisen, 18-tól: a magnós és ifjúsági klub foglalkozása, a moziban,- 17-től és 19-től: Li­dércnyomás. szerettük volna felbetonozni, de egyszerűen nem találtunk kisiparos kivitelezőt a mun­kára, s a helyi * tanács sem tudott ebben a gondunkban segíteni. De amint itt befejez­tük a munkát, átmegyünk az ugyancsak Táncsics úti cipő­bolt elé, ott is rendezzük a terepet, majd szintén társa­dalmi munkában felújítjuk a ruhásboltot, festünk, mázo­lunk, tapétázunk. Egyébként negyedmagammal dolgozom itt, Boros Sándor karbantartó villanyszerelővel, Botzheim József és Sauer József aszta­lossal, kollégáimmal — mond­ta tájékoztatásul Bayer Sán­dor, a vállalat tervosztályá­nak dolgozója, majd hozzá­tette: — Remélem a gyömrői vá­sárlók meg lesznek elégedve munkánkkal. Mi igyek­szünk ... Aszódi László Antal az ünnepi könyvhétre író— olvasó találkozó szervezésével készülnek, a könyvhét termé­keit árusítják majd a közsé­gi KlSZ-szervezet tagjai egész nap június 2. és 6. között. Jú­nius 2-án 15 órakor TIT-elő- adás lesz Kaffka Margitról, a Tápióvölgye Tsz-ben, 19-én 15 órakor Schiller, majd ezen a napon azonos időpontban az ÉMÁSZ (Észak-magyarországi Áramszolgáltató) szocialista kollektívája részére Flaubert életéről, illetve irodalmi mun­kásságáról szóló ismeretter­jesztő előadásra kerül sor. Külön jelentősége van a könyvtár és a helyi gaz­dasági egységek jó kap­csolatának, erősítésének. Például a Papírfeldolgozó Ipa­ri Szövetkezet sülysápi rész­legével együttműködési szer­ződést írtak alá, a gazdasági egység dolgozói kötik be a könyvtár számára a Magyar- ország, az Élet és Irodalom, a Lakáskultúra és a Művelődési Közlöny és más folyóiratokat. S a további lehetőségek szin­te korlátlanok, bár a két lel­kes, fiatal vezetőtől az eddi­giek alapján szívós, kitartó munkát feltételezhetünk a to­vábbiakban is... Gyömrő Követendő példa Gyomron is szépen gyara­podott az elmúlt években a betonjárda-hálózat. Több al­kalommal a nagyközségi ta­nács biztosított sódert és ce­mentet a járdák építéséhez, s a lakosság társadalmi munká­ban építette meg azokat. Az elmúlt hetekben a Vio­la utca lakói fogtak össze. Saját pénzükön vásárolták meg a szükséges anyagokat, s ők építették meg a csaknem 400 méter hosszúságú beton­járdát. Csak a köszönet és elismerés hangján szólhatunk az ott lakók áldozatvállalásá­ról. Tejcsarnck nyílt A Pest megyei Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőség értesíti a mono­ri szarvasmarhatartókat, hogy Monoron, az Ady Endre utca 43. szám alatt tejcsarnok nyílt tegnap reggel hat óra­kor. A tej begyűjtőt a Ceglédi Tejipari Vállalat üzemelteti. Ezáltal megoldódik a kister­melők több éves tejátvételi problémája. Kérik a kister­melőket, hogy a tejet ezen­túl naponta reggel 6 és 7 óra között adják át a tej­csarnokban. Az átvevő bővebb felvilá­gosítást is ad a helyszínen az érdekelteknek. ^enye Gyermeknapi majális A gombai, bényei és kávai úttörők és kisdobosok ré­szére vidám gyermeknapi ma­jálist tartanak május 25-én a festői szépségű bényei .Kis­asszony-völgyben. A programot esti tábortűz teszi még emlékezetesebbé. Rendszeres karbantartás Jobb minőségűek az utak Járásunkban az úthálózat nagyobb része tanácsi, kisebb hányada pedig állami tulaj­donban, illetve kezelésben van. Ezekhez kapcsolódnak a közforgalom számára meg­nyitott saját használatú be­kötő- és célcsoportos utak, amelyek a Monori Állami Jegyzet Leltár miatt máris zárva. A z ember gyakorta bosz- ** szankodik, ha az üz­let bejáratánál szembeta­lálja magát a táblával: Leltár miatt zárva. Ilyen­kor fuccs a vásárlásnak, kárbavész a rászánt idő, lehet másik üzletet keres­ni, vagy kivárni a nyitást. A pillanatnyi harag azon­ban gyorsan elillan, hi­szen mindenki tudja, hogy a leltárra szükség van, anélkül ellenőrizhetetlen az árukészlet. Sokkal kevésbé érthető a dolog akkor, ha egy új üzlet a megnyitást követő héten máris leltározni kezd. Márpedig Monoron ez történt. A Monorvidéki Áfész gazdaboltját április 29-én nyitották meg, és az elmúlt hét végén gyorsan be is zárták. A vevő jog­gal háborog, hiszen nem tudja mire vélni a dolgot. A korszerű üzlet gazdag áruválasztékát csak a ki­rakat mögül mustrálhatja. Annál is inkább érthető a ’ felháborodása, mivel a mo­nori járásban ez az egyet­len üzlet, ahol a mezőgaz­dasági kisgépektől az utol­só szögig mindent lehet (-ne) kapni. Somodi László, az áfész áruforgalmi osztályvezető­je készségesen, de nem túl meggyőzően sorolta az ér­veket: — Nem tudtunk időben kellő számú eladót és szakképzett üzletvezetőt munkába állítani. Amikor megnyílt a gazdabolt, át­menetileg megbízott veze­tőt állítottunk az élére. Egy ilyen nagy forgalmú üzlet vezetéséhez azonban nem elegendő a boltveze­tői képzettség, hanem mér­legképes könyvelői vizsgá­ra is szükség van. A meg­felelő embert csak most találtuk meg, és természe­tesen az üzletet csak a lel­tár után veheti át. Egyéb­ként a nyitvatartást is megváltoztatjuk, hozzá iga­zítjuk a szombati és a pia­ci napok forgalmához. Szá­munkra is kellemetlen, hogy így alakultak a dol­gok, de még ezen a héten befejeződik a leltár és is­mét a vásárlók rendelke­zésére állunk. ** ITgy tűnik, hogy ezek az _érvek gyenge lábakon állnak. Elgondolkodtató, hogy egy kereskedelmi vál­lalat, amelynek terveiben szerepel egy üzlet megnyi­tása, miért nem képes gon­doskodni a szakképzett sze­mélyzetről. És ha nem tu­dott egy évig megfelelő üzletvezetőt keríteni, ak­kor hogyan talált most hirtelen egy hét alatt? A legvalószínűbb válasz: nem készült fel eléggé az üzlet megnyitására. Kárt okoz­va ezzel magának, hiszen több százezer forintos be­vételtől esett el, s meg­csalva a jóhiszenfl vásár­lót, aki joggal érzi be­csapva magát. Kövess László Gazdaság és a mezőgazdasági üzemek kezelésében vannak. A járás közúthálózatának hossza 1 ezer 231 kilométer, ebből szilárd burkolatú 287 kilométer. A KPM Közúti Igazgatósága 244 kilométer hosszúságú út kezelését, rend­szeres karbantartását végzi, örvendetes, hogy az elmúlt években szélesedtek az utak szűkebb pátriánk területén is. Az elkövetkező években jobbára a mellékutcák felújí­tására kerül sor, s csak a VI. ötéves terv második felében kerülhet sor újabb szilárd burkolatú utak megépítésére. Úri Ötletbörze Hasznos kezdeményezés ötletbörze címmel kiállítás nyílik a napközi otthon és a modellező szakkör munkáiból az úri művelődési házban május 19-én, hétfőn. A kiállítás május 31-ig, na­ponta 10-től 17 óráig várja a látogatókat. Pilis Szólckacsok Irodalmi estet rendeznek május 19-én, hétfőn este 7 órakor a pilisi Móricz Zsig- mond Művelődési Ház ifjú­sági klubjában. Az est vendégei: Almási Éva és Balázsovits Lajos szín­művész. Műsoruk címe: Szőlő­kacsok. Monoron Vasárnap — vásár Május 18-án, vasárnap or­szágos állat- és kirakodóvásárt tartanak Monoron, amelyre vészmentes helyről, szabály- szerű járlatlevéllel mindenne­mű állat felhajtható. Ugyancsak a vásártéren használtautó-vásár is lesz ezen a napon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom