Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-16 / 113. szám

1980. MÄJUS 16., PÉNTEK

Mi terem a földeken?

Mezőgazdaság új alapokon

Borús időben zajlik a hét végi piac, s nem túl forgalmas. A gödi tsz pavilonjában azért akad munka. Ma mái ritkaságszámba menő fogat áll az út szélén: két kajla- szarvú tehén járomba fogva. Szegényebb gazdák fogták igába valaha a türelmes, szívós jószágokat, amelyek a napi munka után még egy kevéske tejet is adtak a családnak. A mostani tulajdonosról, aki nagy tételben vásárolja itt a takarmányt, s vállon hordja a zsákokat a szekérre, úgy tudják, nem éppen szegény ember. Az állattartás a legjövedelmezőbb foglalkozások egyike. Sokan egészítik ki fizetésüket nyúl- tenyésztéssel, baromfitartással. A tapasztalatokat volt kitől átvenni; Dunakeszi a fel- szabadulás előtt főként mező- gazdasági jellegű település volt.

Változó világ

Azt mondják, ha egykor két Ismerős találkozott, az első kérdés így hangzott: mennyi lecsót termeltél az idén? Vagyis paradicsomot. 1980- ban még 5048 katasztrális hold föld — szántó, rét, erdő és legelő tartozott Dunakeszihez, s 1773 Alaghoz. Akkor még kapós volt a jó termőföld, nem is jutott mindenkinek. 1945-ben a földek jó részét kiosztották a nincstelen szegényparasztok között. Ala- gon a Lovaregylet birtokát a volt cselédek kapták meg; 58 család kezdett új életet. Űk

voltak a helyi termelőszövetkezeti mozgalom úttörői is.

A társadalmi-gazdasági átalakulás gyors ütemben haladt előre, s a főváros határában élőket mágnesként vonzotta a budapesti ipar és a helyben teremtődött munka- lehetőségek. Megváltozott a társadalom összetétele, s ma is szüntelenül formálódik az emberek életmódja. Lakosságának több mint 72 százaléka ipari munkás.

Kert alján és Székesen

Az Aranykalász Termelő- szövetkezet 1962-ben egyesült a gödi Dunamente Tsz-szel, a Dunakanyar egyik legnagyobb, ötezer tagot és dolgozót egyesítő gazdaságával.

— Dunakeszi határában 801 hektáron gazdálkodunk — mondta nemrég Kiss György növénytermesztési ágazatvezető, akitől megtudhattuk, hogy 120 hektáron zöldség- kertészetet létesítettek, s a hagyományokhoz híven paradicsomot is termelnek a konzervgyárnak. A Duna mellékén 120 hektáron búzát vetettek, Kertalján 30 hektár borsót, Székesen kukoricát.

— Jó termőföldek terülnek el errefelé — mondta az ágazatvezető. — Itt jobb az átlagtermés, mint a gödi határban. Az idén is szép termés ígérkezik. Termelünk még korai káposztát, s egy kisebb területet fenntartottunk rétnek, legelőnek.

— Hány dunakeszi lakos dolgozik a szövetkezetben?

A hét műsorából

Péntektől péntekig

Érdekes előadások. A Kölcsey utcai ifjúsági klubban ma este 7 órakor Kordás Zoltán Japánról, 21-én, szerdán este 7 órakor dr. Fürstner László a sci-fi irodalomról tart előadást. A művelődési központ ifjúsági klubjában 22-én, csütörtökön este 7 órakor Gergely Tamás lesz az ismeretterjesztő est vendége. Eladásának címe: Modern- éi lék, eszményképek.

Korunk betegségei. A városi szakmaközi bizottság meghívására szerdán délután 4 órára érkezik a művelődési központba dr. Buga László érdemes orvos, az Egészség című folyóirat főszerkesztője. A nyugalmazott főorvos, egészségügyi szakíró, népművelő könyveiből a helyszínen vásárolhat a közönség.

Gyermek- és ifjúsági napok. A rendezvénysorozat keretében mától 24-ig valamennyi városi óvodában gyermekraj z- és kézimunka-kiállítás látható.

A 4. sz. általános. iskolában ma délután 5 órakor kisdobos és úttörő avató ünnepség lesz. Az 1. sz. iskola ünnepségét 24-án du. 4 órakor, a 2. sz. iskoláét 23-án du. 5, a 3.

sz.-iskoláét du. 5 órakor tartják a művelődési központban.

A városi könyvtárban (Kölcsey u. 1. sz.) kedden délután 2 óraikor kezdődő író—olvasó találkozó vendége Csukás István lesz.

A repülőtéren az MHSZ szervezésében pénteken délelőtt 9 órakor rendezik meg a 3-as és 4-ss sz. általános iskola modellező szakköreinek bemutatóját. Aznap délután 2 órakor a 3. sz. iskola kék termében megnyílik a szakkörök munkájából összeállított gyermeknapi kiállítás. A program május 31-ig tart.

Moziműsor. Vörös Csillag, ma este: Szandakan, 8. (Japán film. Csak 18 éven felülieknek.) 17—18. Du. 4 óra: Szarvacska, Manócska. (Színes szovjet msseifilm.) Este: Lidércnyomás. (Színes, francia, 14 éven alul nem ajánlott.)

19—20. Vágta a völgyben. (Szovjet kálandfilm.)

József Attila Filmszínház, 18-án: Lidércnyomás, 19-én: Karneváli éjszaka (színes, zenés szovjet filmvígjáték). 21- én: A híd túl messze van, I— II. (színes, szinkronizált amerikai). 22-én: 2X2 néha öt.

Áruház épül a lakótelepen

Ipr, rcikkáruház betonozási és falmerevítési munkálatai kezdődtek meg Dunakeszin az új lakótelepen. A kivitelező: a PAÉV.

— Alig néhány. Más vidékről toborozzuk a munkaerőt.

Az Alagi Állami Tangazdaság központjában Pataki Sándor központi agronómus és Lászlófi Sándor főállattenyésztő szobájában próbáljuk megállapítani, hogy a nagy területen gazdálkodó mezőgazdasági üzem földjeiből menynyi is lehet a városhoz tartozó, aminek itt láthatóan nem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Végül 630 hektárt számolnak össze, s mintegy 120 embert, aki itt dolgozik.

Fő profil: a tej

A takarmány, a kenyérgabona és az olajos növények mellett jelentős a szarvasmarha-tenyésztés. Az 510-es állomány mellett 410 növendék üszőt tenyésztenek.

— A takarmányellátást az

intenzív gyepgazdálkodásra alapoztuk — mondta Lászlófi Sándor. Megtudtuk azt is, hogy 1979-ben 2 millió 142

ezer liter tejet adtak a tejiparnak, s ezenkívül még a város üzemi konyháit is ellátják. Egy tehéntől évente 4 ezer 500 liter tejet fejtek. A május 1-i felvonuláson az országos tej termelési verseny harmadik helyezettjeként köszöntötték a gazdaságot.

Tavaszig jócskán maradtak a határban műveletlen parlagföldek is. Mint arról már beszámoltunk, ezeket nemrég parcellázták fel a helyi kertbarát klub segítségével, melyet az ország legnagyobb szakköreként tartanak számon. Tagjaik már csak munka után érkeznek a földekre, s kedvtelésből, a föld iránti szeretetből gyakorolják apáik, nagyapáik foglalkozását.

Összefogással

Újabb járda épült

A gyártelep KISZ-lakótelepi negyedében összefogtak a lakók és Lengyel Péter körzeti népfronttitkár irányításával újabb 100 méter utat építettek. Betonjárda vezet már az Ifjú Gárda sétányon, a templomtól egészen az autóbusz- megállóig.

Kecskeméti siker után

Ismét arany

Folytatódik a művelődési központ Radnóti Miklós irodalmi színpadának sikersorozata. Mint azt Cray György rendezőtől megtudtuk: az

amatőr irodalmi színpadok és 'színjátszó együttesek néhány héttel ezelőtt Kecskeméten lezajlott minősítő bemutatóin ismét arany diplomát nyertek. Dorde Lebovicz: Az Ezredik éjszaka című egyfelvo- násosával ért el nagy sikert az együttes.

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

A társadalom neveltjei

Veszélyeztetett gyermekek

A családi konfliktusok egy életre szóló sérüléseket okozhatnak, s meghatározzák a gyermek személyiségének fejlődését. Már az óvodások között is akad búskomor, aki félrehúzódik, és kevesebbet játszik. Az elvált szülők gyermeke egy kicsit félárva, aki nem dicsekedhet az apja nemes tulajdonságaival, nem ismeri a bensőséges hangulatú családi hétköznapokat. Kevesebbet kap, s kevesebbet is adhat vissza a szeretetből. A gyermek szellemi és fizikai fejlődését sokféle káros hatás befolyásolhatja. Kritikus helyzetekben, amikor már nincs más megoldás, az állam kénytelen beavatkozni.

Mikor kell segíteni ?

Dunakesziről évente 8—10 gyermek kerül állami gondozásba. Hároméves korukig a zsámbéki csecsemőotthonban, ezen túl az abonyi és a rác- hartyáni fiú, valamint a nagykőrösi leányintézetben nevelkednek. összesen 85-en vannak a városban.

— Veszélyeztetett az a gyermek, akinek a testi és szellemi fejlődése a családban nem biztosított — mondja dr. Beákné Bohus Erzsébet a városi tanács gyámügyi főelőadója.

— Milyen esetek fordulnak elő?

— A legkirívóbb az egyik szülő alkalmatlansága, az alkoholizmus. Ez okozza a legtöbb bajt. Előfordulhat, hogy a gyermek viselkedése indokolja az intézeti nevelést, de ez is a családi körülményekre, a nevelés hiányosságaira vezethető vissza. Annyi bizonyos: csak a legégetőbb esetben javasoljuk ezt a megoldást, mert a családot még a legjobb intézet sem tudja pótolni.

Fejlődésük közügy

Közbeeső megoldás a felnőttek nevelése, a felvilágosító munka. Ezt és a kritikus esetek feltárását széles körű társadalmi hálózat segíti. Az iskolák tantestületeiben és az üzemek személyzeti osztályain gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök támogatják a gyámhatóság és a kérdéssel foglalkozó művelődési állandó bizottság munkáját. Velük együtt működnek a szülői munkaközösségek. Az intézetből kikerültek sorsának alakulását hivatásos pártfogók kísérik figyelemmel.

A Hazafias Népfront nőpolitikái bizottságának vezetője, Czermann Mihályné óvodavezető az állami és társadalmi szervezetek politikai partnere ebben a kérdésben. Tapasztalatai szerint a betelepülés, az ezzel járó hosszabb-rövidebb átmeneti életforma, az albérlet, a szülők beilleszkedése az új környezetbe szintén sokféle nevelési problémának a kiváltó oka. A népfront, mint társadalmi szervezet közelítheti meg a kérdést. A városi elnökség elé került egyik jelentés a családi nevelésről szóló pedagógiai ismeretterjesztés még szélesebb körűvé tételét javasolja. Sok fiatal él a város három munkásszállásán is, körükben szintén rendszeres kulturális nevelő munkát kell folytatni. Még pontosabb képet kell alkotni a gyermek- és ifjúságvédelem valóságé- helyzetéről, s több segítséget kell adni a tanácsi dolgozóknak.

Nem teljes a kép

Valóban úgy tűnik, nagyobb nyilvánosságot kell teremteni a gyermek- és ifjúságvédelemnek. Mint a gyámhatóságon elmondták: a támogatás egyik formája például a nevelési segély. Ezt gondos környezettanulmányozás után utalják ki megyei keretből. Olyan családoknak, ahol a szülők betegsége vagy egyéb ok miatt alacsony az egy főre jutó jövedelem. Ennek rendszeres havi összege 3 éves korig 480, 3— 14 évig 530, 14 évtől' 18-ig 400 forint. Ez utóbbi, ha a gyermek középiskolába vagy szakmunkásképzőbe jár.

Jelenleg 27 család 55 kiskorú gyermekének nevelését segíti az állam. Vajon megkapja-e minden rászoruló vagy akadnak, akik nem is tudják, hogy igényjogosultak? A kérdés ma eldöntetlen, s ezzel együtt még sok más gond is indokolja, hogy a népfront és más társadalmi szervezetek aktívahálózatát tovább szélesítsék.

Eszperantóoktatás

Jegyzet

Kis ügyekben is

A téma az utcán hever. Jelen van a mindennapjainkban, bosszant eleget. A megoldáshoz pénz sem kell, csak másfajta szemlélet.

Vegyük például a vasútállomásokat. A gyártelepi váróban egész télen hatalmas lakat függött az olajkályhán, s hidegben várta a vonatot a munka után hazatérő dolgozók sokasága. Köztük épp a MÁV dolgozói a legtöbben.

Vajon nem érdemelték volna meg a meleg várótermet? A nagy állomás hideg-rideg várótermében nincs egyetlen kép, a rozsdásodó kályhacsövek, a kitöredezett ablakok, a félreeső mellékhelyiség, a gondozatlan környezet, egyáltalán nem azt a benyomást kelti, mintha az utas egy közel harmincezer lakosú város állomásán várakozna.

Vagy más ... Forgatjuk a Dunakeszi programfüzetet, s nem értjük, miért szürke és adatszerű a műsorok közlése. Így bizony nem kelti fel az emberek érdeklődését. Mert, aki például a színházlátogatások iránt érdeklődik, azt is meg sze retné tudni, mit nézhet meg a kérdéses napon, s mikor, milyen közlekedési eszközzel, honnan indulnak a program résztvevői.

Nem tehetünk mást tárja szét a karját észrevételünk hallatán a kis füzetet összeállító népművelő. A rendező szervektől csak ennyi adatot kapunk meg, ezt is nehezen.

A hírlap- és folyóirat előfizetés nehézkességéről már többször írtunk, leszögezve, hogy az olvasás, tájékozódás lehetősége alapvető közművelődési igény. Az illetékesek azt mondták, munkaerőhiány miatt nem tudnak segíteni a gondokon.

Lehet e Dunakeszi Hírlapot kapni — kérdeztük a2 elmúlt hét egyik napján a nagyállomás melletti pavilonban és a piactér mögötti kisDostán.

Nem lehet — hangzott a

kurta válasz, s épp ily röviden közölték az okát is: azért nem, mert a főpostáról nem küldenek.

A hivatalos döntés még nem teszi várossá a várost, ehhez a magasba törő épületek, a modern lakásviszonyok sem elegendők. Több kell ennél. Élni a lehetőségekkel.

Módszertani bemutató

Az iskolareform alapján miniszteri rendelet tes&i lehetővé, hogy az 1981—82. tanévtől kezdve — megfelelő számú

Itthon és otthon

tott többre időm, mint hogy az esténként világos ablakra pillantva erre a tartozásomra emlékezzek. Tiszántúli tájszólását hallva szólítom meg a Kábáról elszármazott öreg vasutast, a költségvetési üzem portásáról az derül ki, hogy falumbeli, s pár perccel a találkozás után azt firtatjuk, ki melyik utcán lakott, kinek a fia volt. A változó idők kedvező szele hozott bennünket a Duna mellékére.

Magyarország ez is, meg az is — mondja a vasutas. — Az ember ne felejtse el, honnan jött, s becsülje meg, ahová érkezett. a helyet, ahol vitte valamire.

Ilyenformán vélekednek a szabolcsi, a dunántúli és palóc tájszólással beszélők, a különböző égtájak felől érkezők is, akik reggelente együtt állnak munkába, eltanulva egymás szokásait, a szülőföldön szerzett tapasztalatokat.

Minden nagyobb település

így alakul ki egyszer.

— Hová való vagy? — kérdezgetik egymástól az emberek. Ez azonban így már pontatlan.

Honnét származol? így helyes a kérdés.

jelentkező esetén — az eszperantó nyelvet fakultatív alapon oktathassák az általános iskolák felső tagozatain.

A Dunakeszi Városi Tanács művelődési osztálya és a helyi eszperantó klub szervezésében május 7-én a József Attila Művelődési Központban módszertani bemutatót tartottak a pedagógusoknak. Korszerű audiovizuális eszközök alkalmazásával ismertették a gyakorlati módszereket. A nyelvórát Patay Jánosné, a budapesti, Tömöri utcai általános iskola tanára tartotta, tanítványai közreműködésével. (Ebben az iskolában már több- mint egy évtizede ta- nitják a nemzetközi nyelvet, a foglalkozáson részt vevő In- gusz János igazgató irányításával.)

Az oktatásügy városi vezetői, a meghívott pedagógusok és a Magyar Eszperantó Szövetség országos és megyei tisztségviselői előtt tartott módszertani bemutatót eszperantó nyelvű éneklés, majd kötetlen beszélgetés követte.

Az oldalt irta: Kovács T István

Fotó:

Halmágyi Péter

den tartósan itt dolgozó, munkával bizonyító ember eléri ezt, s hazára talál a síkságszéli homokon.

— El lehet-e felejteni a régit, megszokni az új környezetet? — A gyerekeknek Komá- di már nyaralóhely, távoli, kedves vidék, Dunakeszin érzik itthon magukat — mondja a járműjavító szakmunkása az unokák, menyek társaságában. Ahogy a zsúfolt könyvespolcokra pillantunk itt is, ott is az Alföldről szóló kötetek kandikálnak elő. Veres Péter könyvei mellett a Püspökladányból indult Csák Gyuláé. Hamarosan kiderül: a régi pátriát is jól ismeri itt mindenki.

Űj életet kezdeni jöttek, s mivel ez sikerült, meg is szerették ezt a helyet. Azt mondják rá, itthon vagyunk. Ha időnként rokonlátogatni utaznak, s hazatérve az élményeikről mesélnek, a szomszédoknak azt mondják, mekkora a változás otthon.

— Jöjjön el máskor is — biztattak, s ennek bizony már több mint egy éve. Ígértem, hogy jövök, de azóta sem jufi Sieszelgetes egy kis kitérővel kezdődött.

— A beszédéből ítélve azt sejtem, hogy maga nem idevalósi — jegyezte meg a házigazda.

— Mindenki odavaló, ahol szükség van rá.

— Ebben van valami — hagyta helyben. A beszélgetés további részéből aztán kiderült, két-három falu ellenében, majdnem földiek vagyunk.

A ma már idős munkásházaspár Komádiból indult el a hatvanas évek elején vagy még annál is korábban.

— Egy kis faházban szorongtunk — meséli a feleség — s kezdetben olyan, de olyan honvágyam volt, hogy az első hazautazásnál a Keleti pályaudvaron csókoltam a falum- beli öreg cigányasszonyt, akivel összetalálkoztunk.

Aztán múltak az évek, mindketten ízig-vérig munkásokká váltak. Nőttek a gyerekek, s beköltözhettek a Kun Béla sétány kétszobás lakásába. Mert ha nehezen is, de egyszer min-