Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

2 1980. MÄJUS 15., CSÜTÖRTÖK A NATO célja a fegyverkezés A hadügy- és külügyminiszterek tanácskoztak Brüsszelben „Amerikai elkötelezettsége a NATO iránt erősebb, mint bármikor eddig, Washington pedig feltétlen támogatást vár el szövetségeseitől." E harcias kijelentéssel kezdte első nem- triközi jelentőségű felszólalá­sai szerdán az új amerikai külügyminiszter, Edmund Muskie, a NATO katonai ter­vező csoportjának brüsszeli ülésén. Nem minden részvevő értett azonban egyet vele. A NATO védelmi tervező bizottságának szerdai ülésén ezúttal nemcsak a hadügymi­niszterek, hanem a külügymi­niszterek is részt vettek. Fran­ciaország és Görögország kül­ügyminisztere erről az ülésről is távol maradt, minthogy hadseregeik nincsenek integ­rálva a NATO-haderőfcbe. A külügyminiszterek rész­vétele a védelmi tervező bi­zottság ülésén azt célozza, hogy politikai súlyt adjon a hadügyminiszterek határoza­tainak. Mint jelentettük, ar­ról van szó, hogy az európai szövetségesek különböző terü­leteken segítséget adjanak az Egyesült Államoknak, ha Wa­shington „a Perzsa-öböl tér­ségében keletkezett válság ese­tén” csapatainak és fegyvere zetének egy részét ott vetné be. A hadügyminiszterek leg­többje beleegyezett, hogy ezt a segítséget megadja. Néhány ország kormánya — elsősor­ban Dánia és Belgium — nem ígérte meg, hogy hadikiadá­sait évente 3 százalékkal nö­veli, beleszámítva az infláció okozta drágulást. Henri Simonét távozó belga külügyminiszter, aki nemcsak a miniszteri tárcát, hanem a politikai porondot is végleg elhagyja a közeljövőben, éles szavakkal bírálta az amerikai vezetést. A szövetségesek kö­zötti együttműködés zavarta­lanságának hiányát azzal ma­gyarázta, hogy az Egyesült Államok képtelen vezetni, és Washingtonban nincs meg a kellő következetesség. „Ha né­ha nem értjük az amerikai vezetést, azért van, mert sok­szor nincs is mit megérteni; nincs következetesség az ame­rikai lépésekben, vagy leg­alábbis igen nehezen fedezhe­tő fel, hogy volna ilyen” — jelentette ki kereken és egy­értelműen Simonét. Jose Desmarets belga had­ügyminiszter kijelentette: gaz­dasági nehézségek miatt Bel­gium katonai költségvetését csökkenteni kell. Hozzáfűzte: az új amerikai nukleáris fegy­verek belgiumi állomásoztatá- sáról — amit a NATO múlt évi decemberi ülésén határo­zott el — csak az új kormány dönthet majd. A NATO székhelyén — Brüsszelben — hivatalos for­rások jelentették, hogy az Egyesült Államok megkezdte ezer nukleáris robbanófej ki­vonását Nyugat-Európából. A rövidesen elavuló robba­nófejek kivonásának tervét a NATO tavaly decemberi mi­niszteri tanácsülésén határoz­ták el; egyidőben azzal a döntéssel, hogy újfajta közép- hátótávolságú nukleáris cél- bajuttató eszközöket helyez­nek el az elkövetkező évek­ben Nyugat-Európában. Az ezer robbanófej kivoná­sáról szóló bejelentést tudo­másul vették a Brüsszelben jelenleg ülésező hadügymi­niszterek. NATO-körökben úgy igye­keznek feltüntetni a bejelen­tést, hogy az „válasz” a Szov­jetunió tavaly októberben Berlinben Leonyid Brezsnyev által bejelentett elhatározás­ra, hogy kivon az NDK terü­letéről húszezer katonát és ezer harckocsit. Brüsszelben azt is hangoztatják, hogy mi­közben a NATO egységének erősítésére törekszik, ez a be­jelentés — egyidőben a Var­sói Szerződés jubileumi ülé­sével a lengyel fővárosban — azt is tanúsítaná, hogy a nyugati katonai szövetség „mielőbb tárgyalásokat akar kezdeni a Varsói Szerződéssel az európai hadszintéri nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról’’. A NATO tárgyalási készsé­gét azonban a Varsói Szerző­dés megfigyelői szerint az ezer robbanófej kivonásának megkezdése sem bizonyítja jobban. Az eddig Nyugat- Európában elhelyezett hétezer robbanófej ugyanis a Lance- típusú rakéták, nukleáris ak­nák és a nukleáris tüzérség számára készült. Ezek az esz­közök — és velük a robbanó­fejek — azonban a Pershin- gek és a szárnyasrakéták be­vezetésével elavultak. NATO-körökben ugyanak­kor remélik, hogy az ezer robbanófej kivonásának meg­kezdése csatlakozásra bírja majd Belgiumot és Hollandiát a NATO decemberben elfoga­dott programjához. Ez a két ország ugyanis eddig még nem bocsátotta rendelkezésre testületét az új amerikai kö­zép-hatótávolságú fegyverek számára, -mert arra várnak, hátha mégis megkezdődnek a tárgyalások az euróstratégiai fegyverek korlátozásáról. Plenáris ülés Szerdán megtartották Bécs- ben a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről folyó tár­gyalássorozat 21. fordulójának első ülését. A sorrendben 235. plenáris ülésen — amelyen David C. Reece kanadai nagy­követ elnökölt —, előbb Andre Wieland nagykövet, az NDK, majd pedig Reece nagykövet, a kanadai küldöttség vezetője szólalt feL A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten csütörtö­kön tartják a Hofburgban. Milliók tüntettek Megszerzett jogaikért fi {ronda szakszervezetek sikeres megmozdulása A francia szakszervezetek keddi harci napja — amelynek célja a társadalombiztosítási rendszer vívmányainak meg­védése volt a kormány tervei- vél szemben, milliók részvéte­lével zajlott le. A tüntetéseken, felvonuláso­kon az ország különböző vá­rosaiban százezrek vettek részt, a CGT által meghirde­tett párizsi tüntetésen — amelynek első soraiban ott haladtak a kommunista párt vezetői is, élükön Georges Marchais főtitkárral — a szervezők értékelése szerint 200 ezren vettek részt, jóval többen, mint akár az április 24-i, akár a május elsejei me­netben. Georges Séguy, a CGT fő­titkára, a l’Humanité szerdai számában a megmozdulást értékelve rámutat, hogy a keddi nap új szakaszt nyitott a szociális és szakszervezeti küzdelemben. ­Összecsapások Szöulban A rendkívüli állapot megszüntetését követelik Szerdán a dél-koreai fővá­ros, 'Szöul utcáin súlyos ösz- szecsapások voltak az egyete­misták és a rendőrök között. Az egyetemek diákvezetőd előzőleg úgy döntöttek, hogy nagygyűléseikkel és tünteté­seikkel az egyetemi negye­dekből kivonulnak az utcák­ra. 'Mint ismeretes, a diákok közel két hete tartó megmoz­dulásaikon a rendkívüli álla­A brit dolgozók okciómspja Tiltakozás a kormány gazdaságpolitikája ellen Megkezdődött szerdán a brit szervezett dolgozók or­szágos akciónapja a konzer­vatív kormány kíméletlen osz­tálypolitikája ellen. A TUC 12 millió tagja, a brit dolgo­zók fele, munkabeszüntetéssel, tüntetések tucatjával fejezi ki szembenállását a kormány gazdasági és szociális politi­kájával. Szerdán nem jelentek meg az országos lapok, kevés ki­vétellel elnéptelenedtek a bá­nyák, és leállt az ipari ter­melés jó része. Nem indultak távolsági vonatok, és nagy ki­esések voltak a helyi közle­kedésben. Londonban rend­szertelenül közlekedtek az autóbuszok és a földalatti. CSAK RÖVIDEN... KARL MARX-RENDET adományozott, az NDK leg­magasabb kitüntetését, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsa 75. születés­napja alkalmából Nyikolaj Tyihonovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertaná­csa első elnökhelyettesének. TENG HSZIAO-PING kínai miniszterelnök-helyettes egy, a nyugatnémet televízióban sugárzott interjúban bejelen­tette, hogy egy éven belül lemond a kormánytisztségről, ugyanakkor megtartja a Kínai KP elnökhelyettesi posztját, hogy „a napi feladatoktól tá­vol, elméleti irányító munkát végezhessen”. ROSTOCKBAN szerdán összeült kilenc szocialista or­szág baráti társaságainak kon­ferenciája. A tanácskozás na­pirendjének középpontjában az antikommunizmussal és a szovjetelienességgel szembeni harc időszerű kérdései s a ba­ráti társaságok közötti együtt­működés továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok állnak A Magyar—Szovjet BaráH Társaság küiaöttségét Bíró Gyula vezeti. LORD CARRÍNGTON brit külügyminiszter kedden Lon­donban egyórás megbeszélést folytatott Jichak Samir izraeli külügyminiszterrel. A két po­litikus eszmecseréje kiterjedt a Camp David-i egyezmény folyamatára, az úgynevezett palesztin autonómiára és az iráni, valamint az afganisztá­ni eseményeknek a Közel-Ke­letre gyakorolt hatására. A MARYLAND és Nebras­ka államban kedden megtar­tott előválasztások újabb csa­lódást hoztak a még verseny­ben levő jelölteknek: Ken­nedy nagy erőfeszítései elle­nére ezúttal is jelentősen el­maradt Carter mögött, míg Reagan mindkét államban még fölényesebben utasította maga mögé Busht. JUGOSZLÁVIÁBAN a Tito köztársasági elnök halála fe­lett érzett mély gyász napjai­ban szocialista munkaver- seny-mozgalom kezdődött. Tö­megesen érkeznek a jelenté­sek a terv túlteljesítéséről. A bori bányászok kezdeménye­zésére májust a rohammunka I hónapjává nyilvánították. Skóciában és Walesben szin­te teljesen megbénult a helyi közlekedés is. Nem közleked­tek helyiérdekű vonatok Sheffield, Coventry és Bristol környékén. Az ország nagy részén nem tanították az is­kolákban és egyetemeken. pót azonnali feloldását és de­mokratikus reformok végre­hajtásait követelik a kor­mánytól. ' A Szöul utcáin tüntető mintegy négyezer egyetemis­tát a rendőrök könnyfakasz­tó gránátokkal és gumibotok­kal oszlatták szét. Egy másik akcióban 2500 egyetemista gyülekezett a főváros köz­pontjában. A tüntetők eltor- laszolták a közlekedési útvo­nalakat, politikai szabadság­jogokat követeltek és röpla­pokat terjesztettek. Dél-Korea legnagyobb el­lenzéki pártja,, az Űj Demok­rata Párt csatlakozott az egyetemisták követelésedhez, s szerdán jóváhagyásra olyan indítványt terjesztett a par­lament elé, amely felszólítja a kormányt: szüntesse meg a rendkívüli állapotot az or­szágban. Az ellenzéki párt javasla­táról' a jövő "kedden összeülő parlament szavaz. Szódat befelezhette átveszi a kormány vezetését Anvar Szódat egyiptomi el­nök szerdán a Népi Gyűlés küldötted előtt tartott beszédé­ben bejelentette, hogy Egyip­tom újrakezdi, és a Camp David-i egyezményben meg­jelölt május 26-i dátum le­járta után is folytatja a tár­gyalásokat Izraellel és az Egyesült Államokkal az úgy­nevezett palesztin autonómiá­ról. Ezt a döntését Carter ame­rikai elnökkel kedden folyta­tott telefonbeszélgetése után, annak sürgető kérésére hozta. A május 8-án felfüggesztett megbeszélések újabb forduló­jának időpontját csütörtökön fogják közölni. Szadat a beszédben —amint várható volt — hivatalosan is bejelentette, hogy átveszi a miniszterelnöki tisztet, és ígé­retet tett: „kormánya ener­giájának 95 százalékát az or­szág gazdasági gondjainak megoldására fogja fordítani” A beszéd kitért Egyiptom és a többi arab ország kap­csolatára. Kairóban ezután nem tarthatnak fenn nagykö­vetséget azok az arab orszá­gok, melyek a Camp David-i különalku megkötésére a dip­lomáciai kapcsolatok megsza­kítósával válaszolták, és ne­tán a jövőben e kapcsolatok helyreállítására gondolnak. Arról lehet szó legfeljebb, hogy „képviseleti irodát” nyissanak, de nagykövetséget nem. Csak Szomália és Omán nagykövetsége maradhat meg ezután Egyiptomban; rajtuk kívül még Szudán előtt hagy­ják nyitva ezt a lehetőséget — közölte Anvar Szadat. A katonai kormányzat programjában Új választások A kedden feloszlatott Binai- sa-kormányzat korrupt tagjait bíróság elé állítják, ha bűnös­ségük bebizonyosodik — kö­zölte szerdára virradóra an­nak a bizottságnak a szóvivő­je, amely átvette a hatalmat az afrikai országban. „A kormányzat legfőbb fel­adata most az, hogy szavatolja az ország biztonságát és elő­készítse a közeljövőben tar­tandó parlamenti és elnökvá­lasztást” — hangsúlyozta a hattagú bizottság a kampalai rádióban ismertetett közle­ményben. A kommünikében azzal vá­dolta a volt államfőt, hogy „intrikus, hatalmat és vagyont halmozó, korrupciót terjesztő politikát folytatott”. Magyar és szovjet vezetők üdvözlete Az osztrák államszerződés 25. évforduló Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte dr. Rudolf Kirchschlägert, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi elnökét, az osztrák államszerződés megkötésének 25. évfordulója alkalmából. Lázár •György, a Minisztertanács el­nöke dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellárnak, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Anton Benyának, a Nemzeti Tanács elnökének küldött üdvözlő táviratot. ★ ★ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége elnö­kének Rudolf Kirchschläger szövetségi elnökhöz, Alekszej HUSZONÖT' ÉVVEL EZ­ELŐTT, 1955. május 15-én írta alá a második világhá­ború négy szövetséges nagy­hatalmának képviselője Bécs- ben az osztrák államszerző­dést. Ausztria — amelyet az 1938-as Anschluss-szal Hitler a náci Németországhoz csa­tolt — e szerződés révén visszanyerte függetlenségét. Tíz év telt el a fasizmus bu­kása után, míg Ausztria hely­zete rendeződött. A késedelem oka mindenekelőtt az volt, hogy a nyugati hatalmak — az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország — nem akartak lemondani az or­szág kínálta katonai lehetősé­gek felhasználásáról, így több száz diplomáciai tárgyalásra, hosszas erőfeszítésre volt szükség a megegyezéshez. Az államszerződés megkötése már a békés egymás mellett élés érvényesülésének egyik első győzelme s egyben a szovjet békepolitika meggyőző bi­zonyítéka volt — hiszen az aláírást csak napokkal előzte meg, hogy az NSZK a pári­zsi szerződések életbe lépésé­vel a NATO kötelékébe került. Az osztrák államszerződés a függetlenség biztosításán túl megalapozta az ország ál­landó semlegességét is. Auszt­ria kötelezte magát, hogy tá­vol marad a katonai tömbök­től, semmilyen formában nem csatlakozik ismét Németor­szághoz, nem engedélyezi a nemzetiszocialista szervezetek működését, területén nem tűr el támaszpontokat, tömegpusz­tító fegyvereket — így ter­mészetesen atomeszközöket sem. AUSZTRIA SEMLEGESSÉ­GE azóta is Közép-Európa, sőt az egész kontinens biztonságá­nak lényeges eleme. Nyugati szomszédunk pozitív szerepet játszik a kelet-nyugati poli­tikai, gazdasági és egyéb együttműködés bővítésében, a párbeszéd fenntartásában. Ha­zánkkal kitűnőek a kapcsola­tai, s ezeket a különböző tár­sadalmi rendszerű országok bé­★ Koszigin szovjet miniszterel­nök Bruno Kreisky osztrák kancellárhoz intézett táviratot az osztrák államszerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. ★ kés egymás mellett élésének példájaként említik gyakorta. Az eltelt 25 esztendő bebi­zonyította: az 1955-ös állam- szerződés előírásai Ausztria valódi nemzeti érdekeit tük­rözték, s helyes, átfogó ke­retet teremtettek fejlődéséhez. Ezt támasztja alá az ország megnövekedett tekintélye, amely elsősorban Ausztria külpolitikai tevékenységének, a nemzetközi porondon be­töltött szerepének köszönhető. NAPJAINKBAN New York és Genf mellett Bécs az ENSZ harmadik városa, s több szakosított szervezetének székhelye. Kurt Waldheim személyében osztrák államfér­fi a világszervezet főtitkára. Ausztria fővárosa sok jelen­tős találkozó és tárgyalássoro­zat színhelyéül szolgált és szolgál — gondoljunk csak a közép-európai fegyveres erők csökkentéséről folyó megbe­szélésekre, vagy a tavalyi szovjet—amerikai csúcstalál­kozóra, a SALT—II. szerződés aláírására. Az osztrák dip­lomaták persze nemcsak há­zigazdák; Kreisky kancellár maga is aktív résztvevője a világpolitikának. Ausztria a megnehezedett körülmények közt is kész erőfeszítéseket tenni a világbéke, az enyhülé­si folyamat fenntartása ér­dekében, együttműködni más országokkal ezeknek a cé­loknak a szolgálatában. Ebből a szempontból ki kell emelni az osztrák államszer­ződés mostani évfordulójának egy másik jelentőségét: a ter­vek szerint a meghívott poli­tikusok az ünnepséget felhasz­nálhatják két-, esetleg több­oldalú megbeszélésekre is. Szó esett többször Gromiko szov­jet és Muskie amerikai kül­ügyminiszter találkozójáról is, amely a legmagasabb szintű érintkezés lesz a két nagyha­talom között kapcsolataik megromlása óta. így érthető, hogy a világ közvéleménye nemcsak az ünnep alkalmából figyel Bécsre, hanem azért is, mert jó híreket remél az osztrák fővárosból. Az 9SP ünnepi ülése Bécsben Ausztria felszabadulásának 1 35. és az osztrák államszer­ződés aláírásának 25. évfor- | dülója alkalmából ünnepi ülést tartott az Osztrák Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága. Az ülésen Franz Muhri, a párt elnöke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Vö­rös Hadsereg döntő szerepet játszott Európa országai, így többek között Ausztriának _ a hitleri fasizmus alól történt felszabadításában. — Az ál­lamszerződés és az örökös semlegesség jelentős előnyhöz juttatta Ausztriát. A Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal kiépített politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok példaként szolgálhat­nak a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett éléséhez — mu­tatott rá Franz Muhri. B. I. Sztukalm, a Szovjet- j unió Kommunista Pártja KB tagja, a kiadói, nyomdászati I és könyvkeresfcedési állami j bizottság elnöke vezetésével | szovjet küldöttség is részt i vett az ünnepi ülésen. A szov­jet küldöttségvezető felszóla­lásában kiemelte, hogy az osztrák államszerződés 1955. május 15-i aláírása nemcsak Ausztria történetében^ hanem az európai országok kapcsola­tainak alakulásában is jelen­tős esemény volt. Az állam- szerződés és az örökös sem­legesség szilárd alapot terem­tett Ausztria és a Szovjet­unió kölcsönösen előnyös, jó­szomszédi együttműködésé­nek fejlődéséhez — jelentett® ki. Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter pénteken Bécs­ben találkozik szovjet kolle­gájával, Andrej Gromikóval — erősítette meg szerdán a bonni parlamentben Klaus von Dohnányi külügyi állam­miniszter „A következő néhány nap­ban Bécsben megteremthet­jük a jelenleg oly fontos eny­hüléshez szükséges légkört” — mondotta kedden este, az osztrák államszerződés alá­írásának 25. évfordulójával kapcsolatos nyilatkozatában Bruno Kreisky osztrák kan- oellár. A francia tv-ben nyilat­kozva kifejtette: hiszi, hogy az évfordulós ünnepségeken részt vevő francia, amerikai, brit és szovjet külügyminisz­ter, vagyis az államszerződést aláírt országok képviselői „ki­vétel nélkül szívükön vise* ük az enyhülés ügyét”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom