Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-14 / 111. szám
Elismerés Önkormányzat és demokrácia flj inek köszönhetik a ta- nácsok mindennapi életünkben egyre növekvő szerepüket? A választ, úgy érzem, az immár több, mint nyolc esztendeje elfogadott tanácstörvénnyel illenék kezdeni, amely jogilag is deklarálta az államigazgatás helyi szerveinek önkormányzati jellegét, önállóságát. E magas szintű jogszabály gyakorlati végrehajtásaként a tanácsok egyre nagyobb önállóságot kaptak a területüket érintő döntésekben. Abból a helyes elvből kiindulva, hogy az ügyeket a lakossághoz minél közelebb, lehetőleg már ott kell elintézni, ahol keletkeznek, a megyei tanácsok sorra adták le építési, kereskedelmi, iparhatósági és más hatásköreiket a községi, városi tanácsoknak. Ahhoz azonban, hogy a helyi tanácsok valóban területük igazi gazdái lehessenek, természetesein egy sor fontos feltételt is meg kellett és meg kell teremteni. Itt van például a szakmai hozzáértés kérdése: csupán az adminisztráció felesleges felduzzasztását jelenti akkor leadni egy hatáskört az alsóbb fokú tanácsnak, ha annak ügyintézői képtelenek jogszerű, törvényes, mindenki számára megnyugtató döntést hozni. Hiszen ilyenkor másodfokon újra foglalkozni kell az üggyel, esetleg elölről kell az egészet kezdeni, s megindul a felleb- bezgetás, levelezgetés. V? an azonban egy olyan * terület, ahol egyáltalán nem kell csínján bánni a „hatáskörök” leadásával. Ez pedig nem a konkrét hatósági ügy intézése, hanem a helyi lakosságot közvetlenül érintő fejlesztési döntések meghozatala. Annak eldöntése például, hogy a vízmű, a járda, vagy a kórház építését támogassák-e előbb a központi és a helyi pénzforrásokból. Mindennek ellenére felmerül a kérdés: miért nem kapnak nagyobb beleszólási lehetőséget, döntési jogkört a helyi' tanácsok a területüket érintő fejlesztési kérdésekben is? Hiszen ezek a testületek, a népképviseleti szervek sokszor bebizonyították már nagykorúságukat, politikai érettségüket, s azt is, hogy képesek saját településükön túllépve országos, társadalmi méretekben is gondolkozni. Természetesen itt mi nem a tanácsi szakemberek, mégcsak nem is a végrehajtó bizottság, hanem a lakosság által választott tanácstestület döntési jogkörének további bővítését szorgalmazzuk. Különösen aktuális most . erről beszélni, mert több helyen hallani olyan véleményeket: az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében az a kívánatos, hogy az államigazgatásban a döntéselckészítés demokratizmusa helyett egyre inkább a döntések végrehajtásának szigorú fegyelme kerüljön előtérbe. Hivatkoznak itt a megnyirbált tanácsi költségvetésekre éppúgy, mint például a fokozott takarékosság követelményére. A demokráciával azon- ban nem szabad takarékoskodni. Sőt: ennek továbbfejlesztése éppen a jelenlegi nehéz helyzet egyik fontos követelménye. Hiszen gondoljuk csak meg: mennyivel könhyebb az emberekkel még azt is elfogadtatni, hogy kényszerűségből lassúbb lesz a település fejlődése, ha a beruházások fontossági sorrendjéről, a . rendelkezésre álló pénz felhasználásáról ők maguk, illetve választott tanácstagjaik dönthetnek. Arról nem is beszélve, hogy a lakosság a nem „felülről” a helyi tanácsra erőltetett, hanem lényegében maga által megszabott feladatokat sokkal jobban a sajátjának érzi, így azok megvalósításáért nagyobb áldozatokra, több társadalmi munkára is hajlandó. A tanácsi demokratizmus továbbfejlesztése elképzelhetetlen az alternatívák még szélesebb körű alkalmazása nélkül. A tanácstagok testületé csak úgy képes ténylegesen élni döntési jogával, ha üléseire a végrehajtó bizottság több- változatú előterjesztéseket visz. amelyek közül választani lehet. Ahol tényleges szava, súlya, tekintélye van a tanácstestületeknek, ott általában kitűnőek a tanácsok tömegkapcsolatai is. Hiszen a tanácstagoknak a döntéselőkészítés fázisában van miről kikérni választóik, körzetük véleményét, s ha megfelelően képviselik érdeküket, akaratukat a testületi üléseken, a döntés végrehajtás során is bizton számíthatnak megbízóik cselekvő támogatására. G erre, úgy tűnik, egyre ^ nagyobb szükség lesz a jövőben is. D. A. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1980. MÁJUS 14., SZERDA KISZ-esek tervei Az akcióprogramok szellemében Annak idején többször is hírt adtunk a KlSZ-szerveze- tek tavaszi rendezvényeiről, az első és a második taggyűlésekről, amelyek minden évben meghatározóak a mozgalmi munka szempontjából. Ekkor elemzik az előző évi munkát, megtartják a beszámolókat s terveket készítenek az elkövetkező időszakra. Tartalmason A tavaszi szervezeti események tapasztalatait értékelte a KISZ járási bizottsága is, megállapítva, hogy a taggyűlések betöltötték szerepüket. Külön-külön és együtt is elemezték a különféle területek, a munkahelyi, • a tanintézeti küldöttgyűléseket és az összevont taggyűléseket is. Az, hogy a végső megítélés kedvező, nem utolsósorban az alapos előkészítésnek köszönhető. A KISZ járási bizottságán ugyanis tájékoztatókat tartottak az alapszervezeti titkároknak, a KISZ-bizottsági tagoknak, a munkabizottságok vezetőinek. Arra törekedtek, hogy valamennyi összejövetel tartalmas, érdemi legyen, s a formaságok helyett az értékelésre, a megfontolt, de életteli tervezésre helyezték a hangsúlyt. Így is előfordulhatott azonban például az egyéni feladatvállalások értékelésekor, hogy egy-egy alapszervezetben ellaposodott a közösség előtti számadás, ami azért is szomorú, mert az első taggyűléseken a KISZ-tagság hetven százaléka részt vett. Ahol tehát nem vették komolyan a feladatot, nagy lehetőséget szalasztottak el az alapszervezetek összekovácsolására, megerősítésére. A legtöbb helyen szerencsére kedvezőek a tapasztalatok: a beszámolókon ott voltak az irányító pártszervezetek, a gazdaságok, intézetek vezetői. A beszámolók gazdagodó tevékenységet tükröztek, még akikor is, ha néhol belevesztek a politikailag kevésbé fontos részletek taglalásába. Fontos esemény volt a vezetőségek megválasztása, a tisztújítás is, hiszen egy-egy kisebb-nagyobb közösség munkáját nagyban meghatározza, hogy milyen rátermett, a mozgalmi munkában jártas, s a többiek által elismert vezetői vannak. A járás KISZ- szervezeteinek vezetősége — a 'kimutatások szerint — 56 százalékban kicserélődött. Az új vezetők kiválasztása a legtöbb helyen megalapozott volt, valóban a rátermett, a többieknek példát mutató, jó szervezőkészséggel megáldott fiatalok kerültek funkcióba, de akad azért olyan is, ahol kevésbé tudatos a válogatás: az .'ett vezető, aki éppen vállalta. Az is igaz viszont, hogy csak a következő hónapok dönthetik el, hogyan sepernek az új seprők. Rátermettség A második taggyűlések feladata a mozgalmi akcióprogram összeállítása, az egyéni vállalások számbavétele, a közösségi megbízatások kiosztása volt. A KlSZ-szerveze- teknek fogódzóul szolgált a felsőbb KISZ-bizottságok javaslata, az akcióprogramok kiegészítése azonban mindenütt öntevékeny munkát kívánt. S éppen itt a bökkenő: némely vezetőség rosszul értelmezte a hatáskörét. Ahelyett, hogy előzőleg a tagsággal egyeztette volna terveit, a saját, hivatalos elképzeléseit vitte a fórumok elé, s így nem véletlen, hogy sok esetben passzivitás, visszahúzódás jellemezte a tervezést. Főként ott volt jellemző ez a helyzet, ahol egyébként is akadozik a mozgalmi munka, ahol nincs még kellő rutinja a vezetésnek. A járási bizottság is elhatározta, hogy ezeknek az alapszervezeteknek a jövőben több segítséget ad, a testület is jobban figyel majd tevékenységükre. Az akcióprogramok gerincét a gazdasági építőmunkához kapcsolódó KISZ-es feladatok alkotják, de bőven szerepelnek benne a politikai, a közművelődési és a sportesemények is. Összességében az egyéni vállalások is felelősségérzetet, a mozgalom iránti, elkötelezettséget tükröznek. Küldöttgyűléseket a szervezetek élén álló KlSZ-bizott- ságok tartottak, s a beszámolók itt is tükrözték az éltéit év munkáját, a jó eredményeket és a gondokat is. A munkahelyi szervezetekben, érthetően, elsősorban a termeléssel kapcsolatos témák kerültek az első helyre, a középiskolákban pedig a tanulmányi eredmények javítása, a közösségi szellem erősítése volt a fő napirendi pont. Szabályosan A vezetőségeket mindenütt szabályosan újjáválasztották, az akcióprogramok megfelelő kapaszkodóul szolgálnak a további munkához. Most az a feladata a KISZ-eseknek, hogy terveiket, vállalásaikat ne tévesszék szem elől, s hogy év közben is alkalmazkodva az időszerű feladatokhoz, elhatározásaik szerint dolgozzanak. Társadalmi munkáért A Gödöllő és Vidéke Áfész méltó elismerésben részesíti azokat a dolgozóit, akik munkahelyükön. vagy éppen ' a szövetkezet saját beruházásainak kivitelezésében vállaltak és teljesítettek társadalmi munkát. A nemrég tartott ünnepi közgyűlésükön a szorgalmasak közül a legjobb hetet kiváló társadalmi munkáért elismerésben és pénzjutalomban részesítettek. Kiemelkedőt nyújtott Gyurcsá János, Nagy Ferenc, Nyitrai Miklós, Puskás László, Surá- nyi László, Túrós Józsefné és Zsoldos János. Értesítés írásban EüJcsidei felvétel A nyomtatványok átvehetők A városi tanács vb városi- járási egészségügyi osztálya (2101 Gödöllő, Szabadság tér 10.) értesíti a szülőket, hogy az 1980. szeptemberi bölcsődei felvételekhez a szükséges nyomtatványokat átvehetik a körzet szerinti bölcsődékben, illetve az egészségügyi osztályon. A kitöltött jelentkezési lapokat a lakóhely szerinti bölcsőde vezetőjének kell átadni 1980. július 10-ig. A kérelmet 1980. augusztusban bírálják el, melynek eredményéről írásban értesítést küldenek. Küzdelem a harmóniáért Takács József képei Veresegyházon A sportszereiét vitte a gyárba Bonyolult gépek javítója Nagy Dánielt, az Árammérőgyár tmk forgácsoló részlegének műszaki átvevőjét sokan ismerik a gyárban. No nemcsak azért, mert munkájánál fogva a legkülönbözőbb területeken megfordul, hanem azért is, mert a gyár KISZ- szervezetének alapítása az ő nevéhez fűződik. Ö volt itt az első KlSZ^titkár, 1953. január 2-án jött ide dolgozni. Hogy miért? Furcsa erre a magya-. rázat. Az Árammérőgyár futballcsapatában játszott, de máshol dolgozott, s mivel több műszakos munkarendben, így nehéz volt összeegyeztetni, hogy a sportban is eredményesen tevékenykedhessen. Vagyis a sport szeretete hozta ide. Akkor a szerszámműhelybe került mint szerszámköszörűs. két év elteltével pedig a tmk-ba, ahol a forgácsoló üzemrészben köszörűgépen dolgozott egészen 1977- ig. Akkor bízták meg a műszaki átvevői teendők ellátásával. Kevesen — sokat Feladata, hogy az alkatrészeket átvegye, s a munkafolyamatokban ellenőrizze, hogy minden a legnagyobb rendben menjen és az előírt technológiai utasításokat betartsák. A másik és igen lényeges dolga, hogy sürgős esetekben a felújítók és az ügyeletes tmk-lakatosok munkáját segítse. A vállalat egészével kapcsolatban áll, hiszen a forgácsolómunkára a gépfel- újítások.iál szükség van Erdőkertesen, Nyírbélteken és Vajszlón is. Kisebb hibák Olyan alkatrészeket is gyártanak, amelyek hiányt pótolnak, és ami fontos még: a gyors javítást a helyszínen lehetővé teszik, így nem kell szakműhelybe szállítani a gépet. Üzemrészük tehát jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az állásidők csökkenjenek. Sokszor olyan gépek javításával is foglalkoznak, amelyek értéke jóval kevesebb, mint amennyibe a javításuk kerül. Felújításuk azért fontos, mert nélkülük problémák keletkeznének a termelésben. Az Árammérőgyár gépparkja javult, az új gépek és a folyamatos ellenőrzés következtében kevésbé súlyosak a hibák. Ahogy az idők folyamán látszólag kevesebb lett a munkájuk, úgy növekedett a javítások bonyolultsága, hiszen egyre összetettebb tevékenységet végző gépek és berendezések kerültek a gyárba. A feladatok nagyobbak lettek a termelés felfutásával, a létszám azonban nem nőtt. Ezért ezen a területen nagyon jól kell szervezni a munkát. Az itteni feladatok nagyobb szaktudást igényelnek. Mert mit ér a gép, ha nincs jól képzett szakmunkás? Pártfeladat Nagy Dánielt magáról és a munkájáról kérdezem, s mindig az egész üzem, a gyár munkájáról és feladatáról beszél. Úgy tűnik, nem tud elszakadni a gyártól. Foglalkoztatják a közvetlen üzemi problémák éppen úgy, mint a más részlegek bajai. Mindig azt nézi, hogy s miben tud segíteni. Alaposan ismeri a gyárat, az itt dolgozó embereket, képességeiket, a feladatok nagyságát. Ezek birtokában sok mindenre talál megoldást. Nem véletlen, hogy területének pártalapszervezeti titkára. Pártmunkássága régi keletű: 1957-ben korengedménnyel lett az MSZMP tagja, Pártfeladatként kapta a KISZ megszervezését itt a gyárban, s ezt eredményesen végre is hajtotta. A szakszervezetnek is tagja 1952-től, s bizalmi is volt. De térjünk vissza a pártszervezetben végzendő tevékenységére. 1973-dól pártbizalmi, 1975-től a választások után vezetőségi tag és a propagandista funkciót tölti be. öthónapos pártiskolára küldik, majd 1976 februárjától a VIII-as pártalapszervezet titkára. Kétszer volt eddig kiváló dolgozó. Kiváló munkáért Amikor arról faggattuk, milyen érzés volt átvenni a nemrég kapott kiváló munkáért kitüntetést, akikor a következőiket válaszolta. — Személy szerint én kaptam ugyan, de ez a kitüntetés tulajdonképpen a kollektíva elismerése. Tudom, hogy ez túlzott szerénységnek tűnik, de ez az igazság. Az a munka, amit gazdasági téren végeztem, alapvető kötelességem volt. S ha munkatársaim ebben nem segítenek, akkor valószínűleg nem tudtam volna helytállni. A politikai munkámról is hasonlókat mondhatok. Szerencsém volt, mert mindig olyan közösségre leltem, amely aktívan támogatott. Fördős Gábor A salgótarjáni bányakovács- ivadék Takács Józsefnek szerte az országban rendezték meg kiállításait. Viszonylag gyakran, két-három évente a szű- kebb hazában, Gödöllőn, Vácott. Veresegyházon is láthatók alkotásai. Jelenlegi kiállítása a veresegyházi Váci Mihály művelődési központ galériáján tekinthető meg május végéig. A gyerekkori kovácstűz élményéből táplálkozó, többnyire éles fényekkel és vak sötétségekkel építkező Takács Jó- zsef-i grafika egyenként észleli és láttatja a múlt és a jelen átfogó kérdéseit. A Temető című képe, ami az Apám sírja címet is viselhetné, ha a fiú nem volna eléggé tartózkodó ahhoz, hogy a családi tragédiát helyezné az általános elé, a mostani kiállításon látható először. Az apa sírjának oldalában iszonyú lyuk tátong, ami bevezeti szinte a szemlélőt a holtak birodalmába. Az apa sírján a ferdére ütött kereszt. akárcsak Magyarország koronáján. Mondhatnánk ezt is, azt is erőszak roncsolta el. így válik a kommunista bányakovács emléke az ezeréves híd ezer tartópillére közül az egyik legfiatalabbnak a részévé. És, hogy az előbbi, múltba ívelő hasonlat nem önkényes, nem kiragadott, bizonyítják azt Takács József további képei. Közel állnak hozzá a múlt hősiessége és példái. Fegyvert és vitézt énekelek című sorozatában Zrínyi Miklós arca és öröksége tűnik fel. Az egyik lapon Zrínyi arca fölött a szabadság madara repdes, mögötte hajló ív, lehet kard is, lehet gondolat is, lehet a mindig jobbra és felfelé törő szándék A Vác történetéből című sorozat egyikén hatalmas, tur- bános török kém teste lebeg a még falakkal védett, de már hódításra kiszemelt város felett. A hódító alakja mint természeti csapás sötétlik az áldozat egén. Ennek a gondolatkörnek összetartó ereje a harcos hősiessége, aki csak a sokszorosan túlerőben levő ellenség ellenében bukik el, halála vitézségben és igazságban felemelő. így kerülnek egymás mellé a végváriak, a zagyvapálfalvi kovácsok, hegesztők és a salgótarjáni bányászok. A Mártírgyász, az Október útján, amelyik a nyilasterror áldozatainak állít emléket és a Találkozások című lapok. Ez utóbbin a kétoldalról sötét folt-hatalom által szűk térre ] szorított proletárgyerekek sovány testei kalimpálnak valamilyen emberibb élet után. De hol a mi mostani világunk és milyen az, ha ilyen komor a háttér. Takács József napjainkról is ugyanolyan lényeglátóan fogalmaz, .mint a múltról. A Veresegyházi táj című képén fák borulnak védőn a házak fölé, a 10 éves Gödöllő városa című sorozat 4. lapján a címermadár serényen eteti fiókáit. Mivel ismeri mindennek az értékét, minden valódi értékért mélységesen aggódik is. A Gödöllő sorozat Űj város épül című darabján felmagasodó toronyházak fenyőformái az ember és természet elérendő harmóniáját hirdetik, tudjuk, hogy ez a harmónia ritkán valósul meg és nemcsak Gödöllőn. A fák, a parkok szükségtelen letárolása, a patakok szét- szaggatása, eliszaposítása, medrük szemétgödörré változtatása jóvátehetetlen bűn. A gólyafészek védelméért című képe a környezetvédelem most már égető és elodázhatatlan szükségességére figyelmeztet mindannyiunkat. Néha, igen ritkán, zavartalanul jelenik meg a Takács József-i világban az életöröm, mint a Szerelem című lapon, amelyet a veresegyházi ifjúsági ház sgraffitójának egyik terveként i. ...tett el. Napkorongokban áramlik a gitárzene és ölelkezik a pár. A Takács József-i ettitüd azonban áttöri ennek a témának szokványait és leplezetlenül mutatkozik meg a Plein air című lapon, ahol a szeretkezők lepedőjén ott tekereg az ősi kígyó Ide tartozik a Julianna ékszerdoboza címet viselő alkotás is, ami enyhe célzás a valódi szerelemhez, szexualitáshoz oda nem tartozó, bár forintban kifejezhető, úgynevezett értékekre. Az elgondolkoztató kiállítás valódi élményt ad. Bárki bárhonnan is közelít Takács József alkotásaihoz, becsülni kell ezt az embert és mindazokat, akik sokféle művészi ágban, területen, sokféle bűvöletben és technikában azon munkálkodnak, hogy a rajtunk már- már eluralkodó vasbeton, műanyag, aszfalt, salak-meddőhányó, üvegszemét, anyagias szemlélet és fegyverek ellenére, ha csak egy pillanatra is, ha csak egy falfelületnyi- re is, maradjon valami emberibb, valami szebb és jobb, ami mellett a saját érdekükben nem mehetünk el közömbösen. Horváth Lajos
