Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-13 / 110. szám
. / 'ábbképzés \ / Szakmérnökök Továbbkép2 Szakn A diploma mellé A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán ősztől energiagazdálködási, anyag- mozgatási, mezőgazdasági kutató, valamint gépjavító és alkatrészgyártó szakmérnök- képzésben indítanak új csoportokat. A kétéves oktatási formára azok jelentkezését' várják, akik mérnöki diplomával már rendelkeznek, s a gyakorlatban is eltöltöttek néhány évet. A szakmérnökök képzése levelező tagozaton folyik. Játékkészítés A napközis nevelők továbbképző foglalkozásainak soron következő rendezvényét május 15-én, csütörtökön délelőtt kilenc órától tartják , a gödöllői városi-járási Petőfi művelődési házban. A napközis nevelést megkönnyítő gyermekjátékok készítésére ezúttal Tóthné Petras Anna népi iparművész, és Székely Éva népművész tanítja a pedagógusokat. Petőfi Tsz Nyugdíjastalálkozó Találkozókon köszöntötte nyugdíjasait a kartali Petőfi Termelőszövetkezet. A hagi, hévízgyörki, kartali és vérségi tsz-nyugdíjasoknak műsort tartottak, majd megvendégelték őket, s köz-ben arra is jutott idő, hogy ismertessék velük a közös gazdaság tavalyi eredményeit. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 110. SZÄM 1980. MÁJUS 13., KEDD Bag és környéke Az autópálya előnyei és hátrányai Fél év múlva átadják az 413-as autópálya második sza- ! :aszát. Ez a tömör hír hogyan : 3 fejezhetné ki az évekig ártó építkezés hangulatát, tatását egy addig szokványos tetet élő faluban? Tény, hogy az építkezés ; t bagiak életét befolyásolta í legnagyobb mértékben, ^rinti az autópálya Hévíz- györk szélét — és járásunkon túl Kerekharaszt északi végét is — de az ottani hatás eltörpül a bagi mellett. Búcsú a csöndtől Az esti vonatokról az alvásra készülődő, elcsendesedő faluba érkezve sokszor megállunk a Malom-tó mellett, zavartalanul hallgatjuk a rengeteg fa között boldogan, felszabadultan éneklő madarak hangját, a régi malom mesterséges vízesésének zuhoKézilabdázók tervei Szorgalmasok a fiatalok Nincsen túl rózsás helyzetben a gödöllői kézilabdázás, legalábbis ami a GSC férfi felnőtt csapatát illeti. Mint ismeretes, az őszi szezon végeztével a korábban Fótról érkezett öt játékos eltávozott a csapatból, s ez alaposan meggyengítette a szakosztályt. A hirtelen változásra a szakvezetés csak egyféleképpen reagálhatott; az utánpótlás, a fiatalok csatasorba állításával. Felkészülés közben, a hatvani teremtornán bedobták a mély vízbe a négy újoncot, ákik közül hárman r ifjúsági korúak. A merész húzás jogosságát igazolta, hogy a GSC most szerepelt a legjobban a tornák történetében, csak gólkülönbséggel szorultak a harmadik helyre. r Újoncok A legszorgalmasabbak közé továbbra is a fiatalok tartoznak, azok az újoncok, akiket a középiskolákból, a Madách Szakmunkásképző Intézetből és a Török Ignác Gimnáziumból igazoltak, együtt egy csapatra való játékos. Megmozdult tehát végre valami: a sportkör és a szakosztály vezetői felkeresték az iskolákat, s a javuló kapcsolatok máris éreztetik hatásukat. Az utánpótlás tehát szebb jövőt ígér. Mert ami a felnőttek esélyeit illeti, az idei bajnok^ ságban az nem túl reményt- keltő. A megyei kiírás értelmében 1981-től tizenkettőre csökkentik a bajnokság mezőnyét, s így, kedvezőtlen esetben, elképzelhető, hogy egyszerre hat csapat is búcsúra kényszerül. Akikre számítanak Az április elején megkezdődött bajnokságban pedig eddig nem sok babér termett’ a GSC-nek, s jelenleg kiesőhelyen állnak. A 11—12. helyről mielőbb el kellene kerülni ahhoz, hogy később nyu- godtabban játszhassanak és eséllyel küzdbe-ssenek a 8—10. hely valamelyikéért, amely a bentmaradást, az újabb lehetőséget jelenti, s amely időt adna arra, hogy igazolásokkal, tervszerű munkával később előbbre léphessenek. Az eddigi találkozókon kiemelkedően szerepelt Balogh László kapus. Szatmári Attila és Krieger Pál. Egyszeregyszer az átlagosnál jobb volt Bede Tibor, Sasvári László és Szlifka Pál is. Sajnos éppen a rutinosabb játékosoknak ingadozó a formája, s ez nagymértékben kihat a csapat összteljesítményére: Az edzésfegyelemmel sem lehetnek elégedettek a vezetők, s szomorú, hogy éppen az idősebbek , akiknek példát kellene mutatniuk, hajlamosak a lazításra. Ifik dobogóközeiben A fiatalokról kedvezőbb képet festhetünk, a felnőtt csapatban játszók és az ifjúsági csapat tagjai egyaránt szorgalmasak, igyekeznek tudásuk legjavát nyújtani. Az ifjúsági csapat az élmezőny mögött tanyázik a bajnokságban, s ez egyelőre dicséretes teljesítmény. Valamennyi mérkőzésen kiemelkedett Hegyi József és Savanyó László játéka. Biztatóan védett eddig Zsákay László, akit a gimnázium diáksportköréből igazoltak, s nagy reményekre jogosít az ugyancsak gimnazista Szekeres Sándor, Pintér Zoltán és Paksy Péter tehetsége. A szakosztályban a fennálló nehézségek ellenére bizakodó a hangulat, s továbbra is esélyt látnak arra, hogy a felnőtt csapat is megkapaszkodjon a megyei bajnokságban. Az ifjúságiak célja pedig az, hogy a dobogó közelében végezzenek. Kispályások Vezet a Kfsz Lejátszották az isaszegi kispályás labdarúgó-bajnokság tavaszi 3. fordulóját. Az eredmények : Honvéd—MÁV 12-0. Csak a gólkülönbség volt kérdéses. Ktsz—KSK 2-0. Meglepetés a bajnokságra törő Ktsz nehéz győzelme a fiatalokból álló KSK ellen. Csata—Liget tér 5-2. A második félidőben mutatott jobb játékával megérdemelten győzött a Csata együttese. Áfész—Müped 3-0 (játék nélkül). A bajnokság állása: 1. Ktsz 32-22 18 pont 2. Gépgyár 41-21 14 „ 3. Áfész 38-22 14 „ 4. Honvéd 46-20 12 „ 5. Liget tér 33-16 12 „ 6. Csata 36-22 12 „ 7. Müped 19-23 6 „ 8. KSK 16-65 4 „ 9. MÁV 23-69 2 „ Egy a sok, nagy teljesítményű gép közül. Ez a szovjet gyártmányú masina is hozzájárult a gyors építkezéshez. Balázs Gusztáv felvétele gását és arra gondolunk, mi lesz itt, mi marad ebből jövőre? Nem űzi távolabbra a zaj a madarakat? Sokszor sétáltam az autópálya nyomvonalán és sétálok ma már a betonján, Aszód sűrűbb, Bag közelibb fényeit figyelve. Csr.k a betonvályúba terelt patak csobogását hallom. Persze, sokkal több zaj van körülöttem, csak megszoktam, megszoktuk már őket. Betűzni próbálom a háttérzajt. Ez a vasúté, ez a régi hármasé, ez a bagi, az az aszódi,és így tovább. Vajon az autópálya zaját is megszokással semlegesítjük majd? Segítettek a gépek Miközben a tapasztalt és még várható veszteségeket, az autópálya árát számlálgattuk, belefeledkeztünk az M3-as vitathatatlan szépségébe is. Megcsodáltuk a légies hidakat, melyek acélfőtartói ép- pencsak átérik a vasbetonpilléreket. Megszoktuk a szovjet, cseh, olasz, magyar, NDK- és NSZK-beli munkagépek, úthengerek, teherautók zaját, jelenlétét. Műszakok sorában jól kiegészítették egymást a szokatlan alakú, hatalmas és mégis fürge szovjet földhordó és terítő munkagépek, a Fiat gyártmányú földgyaluk: a Marini aszfaltozógépek és a Rába-Man aszfaltszállító teherautók — és folytathatnánk a sort. öt éven át az autópályaépítők rendszeres színre lépése is a tavasz biztos jelei közé tartozott Bagón. Ma már áll a kisbagi völgyhíd és a Hatvan közötti szakasz tucatnyi hídja, felüljárója, sőt három már működik is közülük Hé- vízgyörk és Hatvan határában. A következő felüljárót Bag belterületén adják át, ezzel megszűnik az útelterelés, a község főút ja hetven méteren az autópálya^ fölé költözik és könnyebb lesz a gyalogosok közlekedése is. Járulékos munkák Egyre kevesebb a hátralevő munka, szélesítik a Dózsa György utca burkolatát, betonozzák a felüljáró gyalogút- ját. Szerelik az autópálya vé- dőkorlátait, hozzákezdtek a bal és a jobb oldali pályát elválasztó sövény és az utat szegélyező fák telepítéséhez. Telefon- és villanyvezetékeket helyeznek át, a sporttelep is eltolódott egy kicsit. Az M3-as révén még közelebb kerül a főváros —, de a közvetlenebb előnyök reményéből mára nem sok maradt, mivel az autópálya menti vendéglátó egységet a község messzi határában építik fel. Így Bag valósággal dúskálni fog a külterületi étkezési lehetőségekben. B. G. Építette is a gyárat A kitüntetett csoportvezető — Mindig szeretek tisztában lenni a munkával, hogy meg is követelhessem a dolgozóktól. Mert mindig tudni kell, melyek a megoldható, reális feladatok, amelyeket végre tudnak hajtani. Ha ez nem sikerült, akkor elégedetlenek — így kezdődött a beszélgetés, amelyet Sticz Lászlónéval, az Árammérő- gyár szerelési csoportvezetőjével folytattunk abból az alkalomból, hogy nemrég megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A Bosch előszerelő műhelyben találtuk meg, éppen a szerelőpultnál dolgozott, egy új munkafolyamatot gyakorolt. A műhelyt érintő gondok után a múltról beszélgettünk. Megtudtuk, hogy 1951 óta dolgozik itt a gyárban. A szerelőszalagon kezdte, mint betanított munkás. Azelőtt pedig általános iskolát végzett kislányként dolgozott a gyár építésén. Azóta is itt van az Árammérőgyárban. <Az akkori munka jóval nehezebb volt, asztalok mögött ültek, és az egy-egy alkatrésszel gyarapodó villanyórákat kézből kézbe adták tovább — ez volt a szalag. Már akkor érdekelte minden művelet, ezért meg is tanulta őket. Mint mondja, nagyon érdekes volt, hogy abból a sok apró alkatrészből hogyan áll össze a késztermék. Tíz évig dolgozott egy helyen. Majd miután a szülési szabadságról visszajött, hamarosan kinevezték az egyfázisú szalag csoportvezetőjének. Ez a megbízatás azóta is tart. Megemlíti, hogy belépésével egy időben lett tagja a szakszervezetnek, s a kezdet kezdetén az újonnan alakuló gj ári KISZ-ben is tevékenykedett. Ezután ismét a munkájáról szól. Főleg az előszerelőben dolgozó asszonyok gondja foglalkoztatja. Ahogy beszél, abból kiderül, milyen sok szeretettel és megértéssel látja A jelölő gyűlések tapasztalatai Isaszeg fejlesztési tervei Hallgatom Bodrogi Andrást, az isaszegi tanács elnökét. Arról beszél, hogy a tanácstagi jelölő gyűlések, mind az ötvenkilenc körzetben, szabályszerűen, rendesen, ahogy ő mondja: demokratikusan zajlottak le. Hozzáteszi még, hogy a részvételi arány is jó volt, amit azzal jellemez, hogy gyakorlatilag minden család képviseltette magát ezeken a számadást is jelentő gyűléseken. Valóságos és eszmei forintokról beszélgetünk. Az előbbieket a közös kasszából, s a tanács kis bevételeiből lehet kiszámolni, az utóbbiakat pedig csak a papírosokon mutatják ki, hiszen a társadalmi munka megtestesítői, az új falak, járdák, utak, tisztább árkok, virágos útszélek a helyükön hirdetik a tevékeny isaszegiek kezenyomát. Azt is mondja a tanácselnök, hogy a jelölő gyűléseken általában reálisan értékelték a felszólalók a végéhez közeledő ötödik ötéves terv, meg a tanácstagi ciklus eddigi fe.ilesz- tési eredményeit, nemkülönben a tanácstagok munkálat is. Tehették ezt annál Is inkább, mert ahol jól szervezték a társadalmi tevékenységet, ott jól is kamatozott a lakosság segítőkészsége, kétkezi munkája. A községben négy év alatt 22 millió forint értéket jelentett ez. Jogos kérdés: ha az elmúlt évek fejlesztéseit reálisan ítélték meg a falujukat szerető isaszegiek, tesznek-e érte a jövőben is? Bizonyára. Minderre garancia lehet, hogy a jelölő gyűlésekre nemcsak kérésekkel jöttek az emberek, hanem, ahogy Bodrogi András fogalmazott: az utak, járdák építésének javaslata, tippjei mellett a társadalmi munka ígéretével is. S nemcsak a számok, a vállalkozási kedv kinyilvánítása fontos mindebben, hanem az is, hogy akik ígéretet tettek, azt is tudják, hogy a községfejlesztésre kapott kevés forintot hogyan lehet megsokszorozni. Nagyjában, egészében ugyanis már körvonalazták az elkövetkező időszak tennivalóit. A hatodik ötéves tervben első rangú helyet kap náluk a gyermekintézmények, az iskolai napközi fejlesztése. Megoldásra vár a Dózsa György út építése, amely a környező utcákkal együtt több ezer lakos jobb közlekedését lesz hívatott segíteni. Pénz és sok-sok közös munka kell majd, hogy ötven hely- lyel bővíteni tudják a Madách úti óvodát, tízzel a Móricz Zsigmond utcai bölcsődét. Az idősekre gondolva tervbe vették, hogy a Rákóczi úton kialakítják az öregek napközi otthonát. Meg kell kezdeniük a György-patak rendezését, de hiányzik már nagyon a szennyvízcsatorna-hálózat is. Sorolhatnánk még terveiket, hiszen köztük csak olyan tennivalók szerepelnek, amelyek valóban reálisak, szükségesek vagy az idő múlásával lesznek azzá. F. L Részt vesznek a közéletben Évente kétszer, decemberben és májusban tartják taggyűlésüket a vasutasszakszervezet gödöllői csoportjának nyugdíjasai. A MÁV-állomás kultúrtemében tartott legutóbbi összejövetelükön Patai János, a MÁV budapesti igazgatóság és a vasutasok szak- szervezete területi bizottságának küldötte bejelentette, hogy Fiel László, aki eddig a helyi csoport elnöke volt, visszavonult, munkájáért köszönetét mondtak. Helyére Hotter Gusztáv került, akit az egész csoport szívesen üdvözölt funkciójában. Az elnök 36 éven át dolgozott a vasútnál, s négy évvel ezelőtt a budapesti Nyugati pályaudvar raktárából ment nyugdíjba. A szakszervezeti tagok tájékoztatót kaptak a legutóbbi taggyűlés óta megjelent, s az őket is érintő jogszabályokról, rendelekről. Szóba kerültek a különféle segélyek, s az is, hogy a valamivel több, mint százezer nyugdíjas vasutas közül negyvenegyezren megtartották szakszervezeti tagságukat is. Legutóbb 58 ezer embert érintett közülük a nyugdíjrendezés. Az egészségügyi ellátás is sokat javult az utóbbi időben, s csak az a gond, hogy nincs önálló szociális otthonuk. el a csoportvezetői teendőket. Alapos emberismerete, a dolgozók iránti bizalma sok nehéz helyzetben kisegítette. Végtelen nagy türelemmel, hozzáértéssel reagál minden megnyilvánulásra. Biztat, lelkesít. Reggel hattól délután negyed ötig jár dolgozni, azért, hogy mind a két műszakban elintézhesse a csoportvezetői teendőket. Éppen műszakváltásra került sor a beszélgetésünk közben, s a köszöntésekből láttam azt a megbecsülést, tiszteletet, amit a távozóktól és az újonnan jövőktől kap. — Eddig négyszer kaptam meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Minden alkalommal meghatott a munkám elismerése, s most, mikor egy nagyon magas kitüntetést kaptam, valósággal csodálkoztam. Először nem is akartam elhinni. Otthon a család nagyon örült, büszkék rám. Itt, a munkahelyen is sokan jöttek gratulálni, s az az igazi öröm. mikor látom, hogy a gratulációk mögött milyen őszinte érzések rejlenek. Még virágot is kaptam munkatársaimtól a kézszorítás mellé. F. G. A taggyűlésen arra is mód nyílott, hogy a jelenlevők személyes kérdéseket tegyenek fel, tanácsokat kérjenek, panaszt tegyenek. A válaszokat helyben, azonnal megkapták az érintettek, s ezek megnyugtatásukra szolgáltak. Győri Sándorné, az állomás hivatalvezetője azt a némelykor bürokratikus ügyintézést bírálta, amely főként az idősebb embereket sújtja, hiszen ők, kevésbé mozgékonyak, s a többszöri ügyintézés fárasztja őket. Urbán János azt javasolta, hogy szervezzenek közös nyári kirándulásokat, így közelebb hozhatják egymáshoz a nyugdíjasokat. Ez annál is inkább jó volna, hiszen a szervezet tagjai különböző szolgálati helyekről, kisebb és nagyobb műhelyekből, városi és községi állomásokról, szertárakból vonultak nyugdíjba. A taggyűlés után baráti beszélgetés kerekedett, jólesett az emlékezés, ki lehetett cserélni a híreket. Kossó Károly régi ismerőse valamennyi nyugdíjasnak, negyven évet dolgozott a vasútnál, a legtöbbet mozdonyvezetőként. A közéletben is szívesen mozog, áprilisban sem hiányzott a tanácstagi jelölő gyűlésről. Mácsai László esztergályosként dolgozott 36 évet, a Landler Jenő Járműjavítóban. Pártmegbízatása mellett szívesen jár el a nyugdíjas' ülésékre is, minden érdekli, ami körülötte történik a világban. Akadnak itt jócskán idősebbek is, Wertner László 83, Kupecz András 87, Módos János 81 éves. A nők nem szívesen árulják el életkorukat, s nem is ez a lényeg, hanem az, hogy közülük is szép számmal jönnek el a gyűlésekre. Például Teleki Istvánná, aki ma is szívesen vállal társadalmi munkát. Ö a csoport jegyzőkönyvvezetője. Not- ter Gusztáv, az új elnök családjának ötödik vasutas generációját képviseli. De nemcsak az ő, a többiek családjában is sok volt visszamenőleg a vasutas. Cs. J. — Helyreigazítás. A gödöllői krónikaírók pályázatának értékeléséről szóló, szombaton megjelent anyagunkba két sajnálatos hiba csúszott. A forradalmi hagyományok kategóriájában díjazott Bank Lászlóné névben a toldalék felesleges, helyesen Bank László. Nagy Imre, aki a vadgazdálkodásról írt, nem harmadik, hanem második díjban részesült.
