Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-13 / 110. szám

mr Mir. Itt 4 1980. MÁJUS 13., KEDD FILMEK A KÉPERNYŐN * Újabb érdekes sorozatok Hagyományőrzés — felsőfokon NÉPMŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ GALGAMÁCSÁN Tánccal, énekszóval vonultak a csoportok a szabadtéri színpadhoz. Barcza Zsolt felvételei CANNES Örökség bemutatója Meleg fogadtatásban része­sítette a cannes-i filmfeszti­vál közönsége a hivatalos ma­gyar versenyfilmet, Mészáros Márta „Örökség”-ét — az el­ső kritikák viszont megoszla­nak a film értékelésében. Mészáros Márta Franciaor­szágban Jancsóval együtt a legismertebb magyar filmren­dező, és több művét is meg­vásárolták már a francia for­galmazó cégek, így Cannes- ban nagy előzetes várakozás előzte meg első jelentkezését a fesztivál „versenyzői” kö­zött A szombat délutáni sajtó­értekezleten ennek megfelelő­en teljesen megtelt a feszti­válpalota konferenciaterme, és Mészáros Mártát, valamint Monori Lilit hozzáértő kérdé­sekkel ostromolták. Évente több mint 60 ezer percnyi filmet sugároz a tele­vízió: az úgynevezett főmű- soridős programok nagy ré­sze film. Tovább folytatja a televí­zió a kedd esti, hosszabb lé­legzetű sorozatok vetítését. A BBC tíz részes Anna Karenina című sorozata után ugyan­csak angol filmepizódok ke­rülnek a képernyőre, hat rész­ben mutatva be Shakespeare Londonban töltött kalandos tizenhárom évét. Mintegy eh­hez kapcsolódik majd az év utolsó két hónapjában a BBC Shakespeare műveit bemutató sorozata. A négy-hat heten­ként, vasárnap műsorra tű­zendő művek közül elsőnek a Rómeó és Júliát láthatják a nézők. Újabban a tévé pénteken­ként a 2-es programon is su­gároz nagyobb lélegzetű do­kumentumsorozatokat. Az év második felében itt mutatja be az Emberiség hajnala cí­mű olasz kultúrtörténeti so­rozatot, valamint A történe­lem nagy csatái című hatré­szes francia dckumentumdrá- mát. Szombat esténként továbbra is elsősorban a krimié a kép­ernyő, a kínálat azonban nem túlzottan gazdag. A Charlie angyalainak továbbá 32 epi­zódja azonban egyelőre biz­tos tartalék. és a történelem ismereteinek rendszerezésére, Az érettségiző osztály tanu­lói közül tizenheten nemcsak a matúra-bizonyítványt vehe­tik majd kézhez, mert har­madévtől KRESZ-ismereteket is tanulnak, így jogosítványt is kapnak. Az egyetemekre, főiskolák­ra 14-en jelentkeztek végzős diákjaink közül, s hatan pél­dául nem itt, az iskolában, ha­nem a felsőoktatási intézmé­nyekben tesznek közös írás­beli-érettségi és felvételi vizs­gát. Ösztöndíjjal külföldre Vác, Sztáron Sándor Gim­názium, Lábai László igazga­tó: — Nálunk május 5-én már részérettségi vizsgák kezdőd­tek, a közgyűjteménykezelői ismeretek és a népművelés­szervezői ismeretek tantár­gyaiból. Az előbbiből 16-an, az utóbbiból pedig 17-en vizsgáz­tak. Természetesen a nagy erő­próba csak május 19-én kez­dődik, amikor öt végzős osz­tályunk 150 diákja ad majd számot felkészültségéről, a négy év alatt szerzett isme­reteiről. A vizsgákra folyamatosan készülnek a tanulók, 44 szak­tanár heti 63 korrepetálási órát tart délutánonként. Ezekre az a jellemző, hogy a továbbta­nulni szándékozók látogatják sűrűn a foglalkozásokat. Százkilenc tanulónk — tehát a végzősök több mint kéthar­mada — jelentkezett az egye­temekre, főiskolákra, s ketten máris külföldi ösztöndíjat nyertek. V. G. P. A hónap második felében újabb szovjet színházi együt­test koszönthetünk hazánk­ban, Budapesten és Debrecen­ben vendégszerepel Tabakov moszkvai stúdiószínpada — mondotta Orosz László, a Kulturális Minisztérium szín­házi zenei és táncművészeti főosztályának vezetője a II. szovjet drámaszemle befejezé­se alkalmából. A magyar és a szovjet színházművészeti kapcsolatok több évtizedes múltra tekintenek vissza. En­nek az alkotó együttműködés­nek csupán egy szakasza volt a II. szovjet drámaszemile, ezt bizonyítja az újabb szovjet vendégjáték. — Színházaink évadonként általában 160—160 művet mu­tatnak be. A szemle jelentő­ségét érzékelteti, hogy a bu­dapesti és a vidéki színhá­zakban több mint 40 mai vagy klasszikus szovjet, illet­ve orosz drámát tekinthetett meg a közönség, s ebből 36 új bemutató volt. E páratlan sorozat az évad elején Szol­nokon Trifonov: A csere cí­mű darabjával kezdődött, s Egyetlen vendég sem volt ta­lán, aki ne érezte volna jól ma­gát vasárnap Calgamácsán, a IV. Galga menti népművészeti találkozó díszbemutatóján, a járás népművészetének, nép­művészeinek szemléjén. A ta­nácsházán rendezett népművé­szeti kiállítás vendégkönyvé­be az első bejegyzést vetély- társ, a nádudvari fekete kerá­mia készítésének ifjú mestere, ifj. Fazekas Lajbs írta: Tízezer ember Szívből gratulálunk a ren­dezvényhez. Kigyönyörködtük magunkat a csodálatos kézi­munkákban. Kívánjuk, hogy még sok-sok évig készítsék e gyönyörű munkákat minden­kinek az örömére. Bárkit kérdeztem a délelőtt tízkor térzenével kezdődött, es­te utcabállal befejeződött, s közben a vidék népművészeté­nek le jjavát bemutató rendez­vényről, hasonlóképpen véle­kedett. Mi lehet az oka, hogy majd’ tízezer ember volt kíván­csi az ötévenként rendezett ta­lálkozó záróprogramjára? Nyil­vánvalóan a népművészeti ha­gyományok gazdagsága — s nyilvánvalóan az a lelkesedés is, amellyel a járásban több ez­ren gondozzák az örökséget — Szadán öt évvel ezelőtt alakult meg az asszonykórus — mondja Szító Mária tanárnő, az együttes vezetője —, tagjait egyformán ösztönzi az, hogy megmutassák a helyi népi kul­túra értékeit, hogy közösséghez tartozzanak, s az, hogy az uta­zások, fellépések során megis­merjék más tájegységek nép­művészetének szépségeit is. Az értékes hagyományok megőrzéséért folytatott önzet­len munka — ez jellemzi a töb­bi részvevőt is. Azt pedig, hogy a színvonal valóban megfelelő, a hagyományőrzés pedig a fo­lyamatos közművelődési mun­ka egészébe illeszkedő legyen, a korábbi rendezvények bizto­sították. Ahogyan Jósvai Lajos, a gödöllői járási hivatal elnök- helyettese mondja, az elmúlt másfél évben minden község­ben helyi bemutatókat tartot­tak, s a továbbjutók március— áprilisban országos hírű szak­emberek előtt, szakági döntők­ben mutatták be műsorukat. A versmondók, mesélők, színját­szók Vácszentlászlón, a nemze­tiségi együttesek Csömörön, az énekesek, muzsikusok Galga- hévízen, a hagyományőrző együttesek, tánccsoportok, a tárgyalkotó művészek Hévíz- györkön és Bagón találkoztak. Népi játékok Lapu Istvánná. Margit néni, a zsámboki falumúzeum szer­vezője a tanácsháza udvarán ■ azt a világhírű szovjet rende­ző, Jurij Liubimov állította színpadra. Ljubimovot külön­ben már kicsit magyar ren­dezőiként tartjuk számon, szí­vesen látott vendégünk, s bi­zonyos, hogy hatása hosszabb távon is hat majd színházi életünkre. — őszinte érdeklődés kí­sérte. a szemle bemutatóit, s ismét 1 bebizonyosodott, hogy elsősorban azok a művek szá­míthatnak tartós és kiemel­kedő sikerre, amelyek a ma emberének kérdéseire keres­nek — és adnak — választ, amelyek a szovjet embert, a szovjet társadalmat ábrázol­ják magas művészi színvona­lon. Ezt bizonyítja az a rend­kívül kedvező fogadtatás, amely például Gelman Éjsza­kai utazásának szegedi, Aljo- sin Változatok egy témára cí­mű darabjának reflektor szín­padi, valamint az Anna őfel­sége című játékának József Attila színházba1!! előadásait kísérte. Ugyanez elmondható a közelmúltban a Játékszínben bemutatott Rozou-darabról, A rendezett főzőversenyen a ma­más gölödin receptjét diktálja, miközben egymás után ereszti a forró vízbe a tepertős zsírral gyúrt gombócokat Arrébb sztrapacska készül, a terembe viszont az ízlésesen rendezett népművészeti kiállítás (Petrás Anna munkája), Polonyi Péter színes diasorozata, és a Sej, Galgamácsa című lemezről fel­hangzó dal hívogatja a látoga­tót. Tételesen is hosszú felso­rolni a délelőtti programot: a falu főutcáján népművészek rakták ki portékájukat, bábo­sok, citerások léptek fel, a fa­lumúzeumban Vankóné Dudás Juli és Mártonná Homok Erzsé­bet dedikálta könyveit Közben a sportpálya is érdekes látniva­lót kínált: úttörők és K1SZ- fiatalok népi játékokat, futó- métát, pilinckát, csülközést mu­tattak be. A délutáni díszbemutatón szereplő együttesek énekszóval, tánccal vonultak a főutcán a falumúzeumhoz, hogy a sza­P/Iarton Pálné Homok* Erzsébet dedikál. siketfajd fészkéről, s a Thálda Színház Satrov -bemutatój áról, az Égszínkék lovak vörös fű­vön című kétrészes színmű­ről. — Az utóbhi években szé­lesebb körűvé vált és tovább mélyült a magyar és a szov­jet színházművészet kapcsola­ta. Változatlanul jellemzi ezt az együttműködést a magyar és a szovjet drámák kölcsö­nös bemutatása, a színházi műhelyek kölcsönös vendég- szereplése. Csupán a most be­fejeződő évadban öt kitűnő szovjet színház: a Központi Zenés Gyermekszínház, Öb- razcov bábszínháza, a Moszk­vai Szatíra Színház, a Minszki Orosz Drámai Színház és a Rigai Nemzeti Színház együt­tese járt hazánkban. Mind­ezeken túl azonban, megerő­södött és a hétköznapok szer­ves részévé vált a színházaik munkakapcsolata, amely min­denekelőtt rendezők, díszlet­tervezők, jelmeztervezők, ve­zető színészek kölcsönös ven­dégszereplésében nyilvánult meg. badtéri színpadon bemutassák tudásukat A díszbemutatón megjelent Balogh László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Novák István, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője, dr Cselötei Lász­ló országgyűlési képviselőjelölt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, valamint>Gö- döllő város és a járás politikai és állami vezetői. Ott volt La­katos Tibor, mezőgazdasági mi­niszterhelyettes és Moharos Jó- zsefné, a Kulturális Miniszté­rium tanácsi osztályának veze­tője. Bállá János, a gödöllői já­rási pártbizottság első titkára ünnepi köszöntőjében hangsú­lyozta, hogy a találkozó több évtizedes munka eredményeit mutatja be, hiszen a néptánc, a népzene hagyományainak ápolása a felszabadulás után válhatott a közművelődés, a közösségformálás szerves ré­szévé. A hagyományok szocia­lista kultúránkba épülnek, s a népművészet egyetemessége egymás megismerését, a népek barátságának elmélyülését is segíti. Díjkiosztás Huszonegy együttes és szólis­ta bizonyította fellépésével a fenti szavak érvényességét, a folklór páratlan gazdagságát. A díszbemutató után vehették át a nívódíjat a szakági döntők legjobbjai: a püspökhatvani gyermek színjátszó csoport, a bagi Muharay Elemér Népi Együttes, a Galgahévízi Népi Együttes, a Galgamácsai Nép- művészeti Csoport, a hévíz- györki asszonykórus és citera- zenekar, az ATE délszláv zene­kara és díszítőművész-szakkö­re, a Bazsik Edit—Fercsik An­na énekkettős, az Isaszegi Csata Táncegyüttes Népi Zenekara, a Visszhang Irodalmi Színpad, a nagytarcsai táncegyüttes, Tóth Anna versmondó, a szadai asz- szonykórus, a zsámboki asz- szonykórus, Tóth Márta nép­dalénekes. Ekkor értékelték a Versengő falvak című közmű­velődési vetélkedőt is; ebben az első helyet Bag község, a másodikat Aszód—lklad—Do- mony, a harmadikat megosztva Dány és Verseg érdemelte ki. Különdíjat kapott a szadai művelődési ház. P. Sz. E. Voltak, akik a tetőről nézték végig a díszbemutatót. KÖRKÉP HÁROM GIMNÁZIUMBÓL Küszöbön az érettségi Itt van ismét ä matúra évada. Tanár, diák négyesz­tendős munkájára kerül rövi­desen a korona: az érettségi bizonyítvány. Szülők, diákok, pedagógusok élnek e napok­ban felfokozott hangulatban, sűrűsödő események közepet­te. Heti 15 órában Cegléd, Kossuth Gimnázium, Kürti György igazgatóhelyet­tes: — Idén négy negyedik osztályunk 107 diákja hagyja el az alma matert. Már feb­ruár közepén eldöntötték ta­nulóink, hogy mely tárgyak­ból vizsgáznak, s március 15-ig megkapták a témakörö­ket is. A tételeket még nem tudhatják. Azóta átlagosan heti 15 órá­ban folyik felkészítésük az érettségiztető szaktanárok se­gítségével. A szorgalmi időszak véget ért, az írásbeli vizsgák május 19-én kezdődnek. Ad­dig azonban délelőttönként is TV-FIGYELÓ in. új sorozat indult szom­baton Hétköznapok anatómiá­ja el nevezéssel. Mivel az ana­tómia amúgy magyarosan mondva bonctan — így hát sejthető volt, hogy ünnepte­le« időszakaink kerülnek szó­ba ebben a műsorfolyamban: azok emberi jelenségeit sze­di ízekre a két vállalkozó, Csepeli György és Vajda Bé­la. Elsőként Én címmel sugá­roztok egy félórányi tűnődést arról, hogy mitfll valaki vala­ki; azaz hogy miféle mércék alá állva, illetőleg miféle tü­körbe tekintve tudatosulhat, miszerint önmagam — ilyen, olyan, amolyan önmagam va­gyok. Joggal mondhatod: csaloga­tó egy nyitány volt ez a rajz­filmekkel, interjúkkal tarkí­tott lélekelemzés! Azzá tette a bevezetőül elhangzott szak­értői magyarázat, és szintén azzá tette a tömören, de talá­lóan fogalmazó kísérőszöveg is. Mire a harminc psre vé­get ért, nemigen férhetett két­ség ahhoz, hogy valamennyi­ünket a bennünket körülvevő társadalom különféle képvise­lői minősítenek, és ettől az egyetemessé sűrűsödő bizo­nyítványtól — no meg per­sze a magunk privát igyeke­zetétől — várhatjuk sorsunk esedékes alakulását. Tetszett tehát ez a vértelen bonctani bemutató, és még- inkább tetszett volna, ha egy kicsit frissebb benyomást kelt. Mert jelen formájában ugyanis némiképp avíttnak tűnt. Leginkább azért, mert holmi elfeledett Ki mit tudt­ok szereplői közül kértek mikrofon elé olyan ifjakat, akikre bizony már alig-alig emlékezhetünk. És mivel ilyen kevéssé érdekes válaszadók szájából hangzott el a hol két­kedő, hol indokolatlanul ma­gabiztos önértékelés — az elő­fizető nemigen érezhette kel­tart majd a megbeszélés, a vizsgatémák részletezése. El­sőként a magyar irodalom és nyelv vizsgája lesz, ezt köve­ti a matematika, ebből 83-an tesznek írásban is tanúbizony­ságot tudásukról. A legna­gyobb az érdeklődés a föld­rajz, a történelem, a biológia és az orosz nyelv iránt, eze­ket a tárgyakat választották a legtöbben. Első fecskék Budakeszi gimnázium, Né­meth László igazgatóhelyet­tes: — Idén éppen négy eszten­deje kezdtük el iskolánkban a gimnazisták oktatását, így ebben az évben lesz nálunk először érettségi vizsga. Egy osztály 30 tanulója készülődik e napokban lázasan. A tanuló­szoba keretében hetente 10 órát fordítanak a gyerekek a vizsgák előtt kiváltképpen a természettudományos tárgyak lóképpen megtámogatva a szakszerű elemzést. P6St megye. Mind szomba­ton, mind vasárnap helyet kapott a képernyőn szűkebb országrészünk. Az előbbi nap Kertem az egész táj... cím­mel a Dunakanyarról valló költők művei csendültek fel a Színház- és Filmművészeti Fő­iskola hallgatóinak előadásá­ban. (Bizony, ez a folyami haj ókázás keretében megej­tett, kissé unalmas poetizálás sem mostanság forgatható- dott, hisz’ ugyan mikor ragyo­gott az idén oly tündökletes nyári nap, mint amilyen e föl­vételeken kápráztatta a sze­met.) Az utóbbi — amúgy a vártnál sokkalta derűsebb ég­hajlatú — ünnepen az érdi iskolások Vadvirág elnevezé­sű bábcsoportja jelent meg a Játsszunk bábszínházát! című sorozat keretében. Kedvesek, ügyesek voltak; mint ahogyan jeles vállalkozása a televízió­nak ez a bábosdi, amely szin­te az egész országot megmoz­gatja: játékok írására éppen úgy serkenti az érdekelteket, mint ahogyan a különféle fi­gurák összeeszkábálására, a közönség előtti szervezett és fegyelmezett jelenlétre. Makláry. Utolsó nagy sze­repében láthattuk régi nagy színészünket, Makláry Zol­tánt vasárnap este, amikor Nemere Lászlónak — Balogh Elemér kisregénye nyomán forgatott — Ússzatok, halacs­kák! című tévéfilmje pergett. Soha testreszabottabb felada­tot, mert bizony már ő is ugyanúgy búcsúzott a rögzí­tés idején, mint az az általa megformált hajdani parádés kocsis. Ezért a tökéletes azo­nosulásért vált elsősorban di­cséretes néznivalóvá a tör­ténet. No meg azért, mert a rendező nem érzelmeskedte el az utolsó hazatérés meséjét; inkább valami olyan kedé­lyes légkört teremtett, ami csak máginkább szívszoronga- tóvá tette ezt a végső nagy életleltárt. Akácz László AZ ÉVAD MÉRLEGE Harminchat szovjet dráma

Next

/
Oldalképek
Tartalom