Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

Andrei Gromiko Párizsban Megkezdődtek a francia—szovjet külügyminiszteri tárgyalások XXIV. ÉVFOLYAM, 95. SZÄM Am 1.20 ínrint 1980. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK Képviselőjelölő gyűlések három megyében Negyvennyolc órás munka­látogatásra szerdán délben Párizsba érkezett Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter. Az Orly repülőtéren a szovjet diplomácia vezetőjét Olivier Stirn, francia külügyi állam­titkár, Bruno de Leüsse de Syon, a külügyminisztérium főtitkára, és Sztyepan Cservo- nyenko, a Szovjetunió párizsi nagykövete fogadta. A program szerint párizsi látogatása során Andrej Gro- miko tárgyalásokat folytat Jean Francois-Poncet francia külügyminiszterrel és fogadja őt Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök. Az Elysée­palotauu csütörtökön délelőtt látogat el a szovjet külügymi­niszter. A francia külügyminsztéri- umban szerdán délután meg­kezdődtek a francia—szovjet tárgyalások. Szovjet részről a megbeszéléseken Andrej Gro- miko külügyminiszter, Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió párizsi nagykövete, és Sztye­pan Cservonyenko, francia részről Jean Francois-Poncet külügyminiszter, Olivier Stirn külügyi államtitkár, Bruno de Leüsse de Syon, a külügymi­nisztérium főtitkára, Henry Froment-Meurice, Franciaor­szág moszkvai nagykövete, va­lamint mindkét részről több külügyi funkcionárius vesz részt. Szerda este munkavacsorán folytatódtak a tárgyalások a Quay d’Orsay-n. Andrej Gromiko utoljára 1978 októberében járt hivata­los látogatáson Franciaország­ban, Jean Francois-Poncet pe­dig 1979 februárjában tett moszkvai látogatást. Francia- ország az első vezető nyugati hatalom, amely az év eleje óta vendégül látja a szovjet diplomácia vezetőjét és így jelzi szándékát a Szovjetunió­val folytatott dialógus fenn­tartására, a nehezebb nem­zetközi helyzetben is. (A tárgyalásokról szóló moszkvai és párizsi lapvéle­ményeket a 2. oldalon ismer­tetjük.) Nőtt a forgalom Pest megye áfész-boltjai az első negyedévben csaknem 1,8 milliárd forint forgalmat értek el. Ez 13,5 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A bevé­telét legjobban a taksonyi (27 százalékkal), a budai járási (22 százalék) és a szentendrei járási áfész (21,3 százalék) növelte. A szövetkezeti vendéglátó- ipar forgalma ugyanekkor 278 millió forint volt, ami mind­össze 4, százalékos emelkedést jelent. A megyei átlagnál lé­nyegesen többel, 28,9 százalék­kal nagyobb vendéglátóipari bevételre tett szert a Gödöllő és Vidéke Áfész. Tavaly az idegenforgalmi szezon kezdetekor alapította meg a Cooptourist Szövetkeze­ti Utazási Iroda és az ócsai Vörös Október Termelőszövet­kezet a Pegazus Tours ide­genforgalmi gazdasági tár­sulást. A céljuk: lovastúrákra alapozott idegenforgalom fej­lesztése. Elsősorban a külföl­dieknek kínálják a programo­kat, hogy növeljék a dollár- bevételeket. A lovasturizmus iránt Nyugat-Európában nagy az érdeklődés. Az NSZK-ban például 3, Franciaországban 2, a skandináv országokban 2,5 millió lovagolni szerető em­ber tömörült a különböző lo­vas-klubokba. Pécsett megtartották a Ba­ranya megyei 1. számú vá­lasztókerület képviselőjelölő gyűlését, amelyen jelen volt Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se. Ádám Antalnak, a megyei népfrontbizottság elnökének megnyitó szavai után Szentki­rályi József, a városi pártbi­zottság első titkára szólt. Ez­után a Hazafias Népfront me­gyei és városi bizottságának nevében javasolta, hogy ismét Aczél Györgyöt jelölték az 1. számú választókerület or­szággyűlési képviselőjének. A jelölést támogató felszólalások után a gyűlés résztvevői egy­hangúlag elfogadták Aczél György jelölését, aki köszöne­tét mondott a bizalomért. A Bács-Kiskun megyei 8. számú választókerület lakosai Kiskunfélegyházán tartották országgyűlési képviselőjelölő gyűlésüket, amelyen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A gyűlés résztvevőit Dobos Gézáné, a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte, majd Sztanojev András, a vá­rosi pártbizottság első titká­Idén is a proletár nemzet­köziség és szolidaritás jegyé­ben ünnepli az ország lakos­sága május elsejét, a munkás­A Pegazus Tours egy NSZK- beli nagy — turizmus szerve­zésével is foglalkozó — lovas­klubbal kötött szerződést. A nyugati országokban ez alap­ján ők hirdetik, ajánlják a Pegazus Tours programjait. A Pegazus Tours egyébként tavaly a Kiskunságon Sarló­sár—Lajosmizse—Fülöpháza— Ágasegyháza—Bugac útvonal­ra ajánlott lovas túrákat. Egy- időben a szállás és pihenőhe­lyek befogadóképessége alap­ján öt csoport vehetett részt az utakon. Egy csoportba át­lagosan tizenhat lovas tarto­zott. ra szólt. Ezután Cseh László, a városi népfrontbizottság el­nöke javasolta, hogy a válasz­tókerület Korom Mihályt je­lölje országgyűlési képviselő­jének. Ezt több felszólalás kö­vette, majd a jelenlevők egy­hangúlag elfogadták a javas­latot, majd Korom Mihály mondott köszönetét a bizalo­mért. Vas megye 6. sz. választóke­rületének országgyűlési kép­viselőjelölő gyűlésére Sárvá­ron került sor. A gyűlésen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a HNP országos ta­nácsának főtitkára. A megjelenteket Szabó Miklós, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte, majd Horváth Miklós, a megyei pártbizottság titkára szólt az ország, a me­gye és a választókerület fej­lődéséről. Ezután a megyei és a városi népfrontbizottság ne­vében javasolta a jelenlevők­nek, hogy Sarlós Istvánt jelöl­jék a választókerület ország- gyűlési képviselőjének. Több felszólalás után egyhangúlag elfogadták a javaslatot. (A Pest megyei tanácstag­jelölő gyűlésekről a 3. oldalon számolunk be.) osztály nagy nemzetközi ün­nepét. Budapesten az idén is vár­hatóan mintegy negyedmil- lióan vonulnak föl. A Hősök terén néhány perccel 10 óra előtt — immár hagyományo­san — úttörők százai köszön­tik virággal a tribünökön he­lyet foglaló párt- és állami vezetőket, valamint meghívot­takat, akik között ott lesznek a szocialista brigádok vezetői, az ünnep alkalmából „Kiváló” címmel kitüntetett vállalatok élenjáró dolgozói, a munkás- mozgalom veteránjai, s a kül­földről érkező szakszervezeti delegációk. Tíz órakor felharsannak a fanfárok, s a tér közepén megjelenik a nemzetközi­ség gondolatát kifejező zászlósor: különböző nem­zetek lobogói az ötágú vö­rös csillaggal. A színes élőkép után kendőket, virágcsokrokat lengető lányok köszöntik az ünnepet. A nyitóképeket — kilenc oszlopban — a főváros tizen­négy kerületének képviselői követik. A televízió május elsején délelőtt helyszíni közvetítés­ben számol be az eseményről, beszámol a zalaegerszegi és a szegedi demonstrációról is, es­te pedig „A felvonulók kérték” címmel ad ünnepi műsort. ★ Pest megyében is színes fel­vonulásokkal, nagygyűlésekkel, egésznapos majálisokkal, tré­fás vetélkedőkkel, kulturális műsorokkal köszöntik a gyá­rak és termelőszövetkezetek dolgozói a munkásosztály nem­zetközi ünnepét. A megye központi május el­sejei ünnepségére Abonyban kerül sor. Reggel 6—8 óra között zenés ébresztő köszönti a nagyközségbelieket, s az egésznapos programra érkező megyei dolgozókat. Kilenc órakor indul el a felvonulók tarka serege a főtérre, ahol 10 órakor kez­dődik a megemlékezés. A nagygyűlést Fekete Antal, az MSZMP ceglédi járási bi­zottságának első titkára nyitja meg. Dr. Dobi Ferenc, a ME­A XII. kongresszus utón A Bnm rr «f« r r . r r i i jovo ifjúságáért Szerdán ülés tartott a Ma-* gyár Üttörők Szövetségének Országos Tanácsa. A testületet Szűcs Istvánná, az úttörőszö­vetség főtitkára tájékoztatta at XII. pártkongresszusról. Az országos tanács örömmel nyug-] fázta, hogy a párt legmaga* sabb fóruma nagy szeretettel és a felnövekvő generáció fej­lődéséért érzett felelősséggel foglalkozott az ifjúság, a gyer-j mekek helyzetével, a neveié-] sükkel összefüggő kérdések* kel. | Ezután Feith Bence, az út-i törőszövetség titkára ismertet-C te a gyermekek egyenlőbb tár*] sadalmi esélyeinek megterem­téséért folytatott mozgalmi' munka eddigi eredményeit, s az országos tanács állást fog-! Iáit az úttörőszövetség ezzel összefüggő további teendőiről. A mozgalom éves program-- jai mindinkább arra ösztönöz­nek, hogy az eltérő körülmé­nyek között élő gyermekek megfelelő feladatot, megbíza­tást kapjanak, érdeklődésük­nek, bontakozó tehetségüknek megfelelő tevékenységet vé­gezhessenek. DOSZ főtitkára mond ünnepi beszédet. Ezután színes kultu­rális és politikai műsor követ­kezik, melyben elsőként az abonyi Búzavirág együttes lép fel. Ezt követi a Pest megyei Hírlap politikai rendezvénye. A lap munkatársai és a megye több vezetője fórumon válaszol az érdeklődők kérdéseire. Ugyancsak sok szórakozást, látnivalót ígér a délután 2 órakor kezdődő majális a vá­sártéren. Modellező bemutató, minicross-verseny, óvodások labdarúgó-mérkőzése színesíti a programot. Este 6 órától dis- cóműsoron szórakozhatnak to­vább a nagyközség főként if­jabb képviselői. Pest megye más települé­sein is számos rendezvény­re kerül sor május elseje alkalmából. Érdekesség például, hogy Nagykőrös dolgozói idén a Pál- fája erdőben tartják megemlé­kezésüket és majálisukat. Cegléden a helybeli üzemek dolgozói felvonulnak a főut­cán. Valamennyi munkahelyen lázas a készülődés, mindenki valamilyen színfolttal igyek­szik gazdagítani e május else­jei kavalkádot. Vácott is nagy a készülődés a május elsejei ünnepségre. A városi pártbizottság már jó­részt összeállította a felvonu­lók sorrendjét. Szorgalmasan gyakorol a városi fúvószene­kar is, hiszen 1-én több he­lyen is — így a Szabadság té­ren, Deákváron, a Gombási úti lakótelepen, Kisvácon, a Már­cius 15-e téren, valamint a Rá- di úti és a Földvári téri lakó­telepen — reggeli muzsikaszó köszönti az ébredőket. A leg­több üzemben helyi rendezvé­nyek is lesznek. A Híradás- technikai Anyagok Gyára pél­dául az Építési Kerámiagyár­ral közösen rendezi meg a romhányi majálist. Dunakeszin is mozgalmas lesz az idei május elseje. A városi ünnepség után a lóver­senypályán tartanak nagysza­bású programot. Rádiós táv- irányítású és körrepülő mo­dellező bemutatót, rádió- és fegyvertechnikai kiállítást lát­hat a többi között a közönség. r \ Helyzetek M ines vitám a hivata­los adatokkal, ha az összesítésben az sze­repel, hogy a nagykátai já­rásban jelenleg 532 főt tesz ki a hetven év feletti, gon­dozásra szoruló idős em­berek csoportja — azoké tehát, akik elsősorban a házi szociális gondozás igénylői lennének —, ak­kor az állítást elhiszem. Ennyi a felderített, a hi­vatalos szervekhez eljutott eset, kérelem, igény, re­mény. Tapasztalatból tu­dom azonban, hogy jó né- hányan — a tápiószentmár- toni, a tápiószöllősi, a lő- rinckátai tanyavilágból pél­dául — azt sem tudják, hogy ők gondozásra szo­rulhatnának, hogy van gondozás. Élik azt az éle­tet, amit hitük szerint sor­suk kimért, nem futnak — hogyan is futnának az öreg lábakkal, a rossz szemmel, hallással — semmilyen hi­vatalhoz, mondván, meg­törtem a munkában, mit tud tenni a társadalom. Ügy viselik elesettségiiket, mint takaros asszony az anyajegyét, csak annak mu­tatják, aki helyet érdemelt a szívükben. Működnek az öregek napközi otthonai is a járásban — elkerülhetet­len ezt így hívni? nem le­hetne idősek klubja? —, a létszám itt 260 felett van, s két településen — kísér­letként — ún. hetes nap­közi otthont hoztak létre. Csipetnyi abból, ami bi­zonyít: ahogy másutt, úgy ebben a járásban sem ke­rül az életút padkájára az, aki mögött nagy távolság áll. s belefáradt, olykor be­lerokkant ebbe a menetbe. Sok minden történik az érdekükben, s természetes, talán leírni is fölösleges: közpénzből táplálkozik a támogatás java, költségve­tésből tartják fenn a ta­nácsok az öregek napközi otthonát éppúgy, mint a házi szociális gondozást, ebből a fedezetből utalják ki a segélyt, mindazt, amit lehet, amit segítségként az idős. magukra maradt em­berek kapnak. Az más do­log, hogy mindez elég-e, valóban mindenki érzi-e a társadalom kezét azok kö­zül, akik erre rákényszerül­nek. M ielőtt folytatnék a gondolatmenetet, s keresnék a választ a szónoki kérdésre, látszatra kanyarodjunk el az idő­sek gondjától egészen más­fajta terepre. Bármennyire furcsán hangzik is a hu­szadik század utolsó negye­dében, a technikai csodák Világában, a fővárostól ug- rásnyira, Páty, Budajenő, Perbál, Zsámbék térségé­ben a hét végéken csak úgy lehet telefonálni, hogy az érintett község először Budapestet hívja, s majd annak közvetítésével a szomszédosat. Valamikor — még a felszabadulás előtt — így épült ki a hálózat, s nem is lenne baj akkor, ha Klárika szeretné ud­varlójával megbeszélni a találkozót, ám nagy a baj akkor, ha például az ügye­letes orvost kell sürgős esethez hívni, mivel az ügyeletet az érintett tele­pülések doktorai váltakoz­va látják el. S az ilyen eset bizony nem ritka, ahogy a telefon miatti kál­vária sem az, de hát tud­nunk kell: új hálózatot V __________________ sz ükséges kiépíteni, meg­felelő postaépületeket emel­ni, vagy a meglevőket kor­szerűsíteni, hogy befogad­hassák a telefonközpont be­rendezéseit. s ehhez tápká­bel is elengedhetetlen... mind-mind pénzt követel. Van egy adott helyzet, s bármennyire is jogos a kí­vánság, hogy ez a helyzet megváltozzék, az átalaku­lás annak függvénye, mi­ként képes fedezetet te­remteni a fejlesztésre a posta, ezért várhatóan csak a hatodik ötéves terv éveiben fejeződik be az említett térségben a mun­ka. S most visszakanyarod­va a nagykátai járásból említettekhez, azaz ott is egy helyzethez: az idősek gondozása többet követelne, de ezt a többet szintén csak fokozatosan lehet elő­teremteni, azon a módon, ahogyan az értékalkotó munka eredményei gyara­podnak. Sovány bölcsesség lenne ennyiben maradni, az olvasó joggal feltételez­né, erre kár pocsékolni a papírt, tudja magától, ép­pen eleget hallott, olva­sott róla. I gen ám, csakhogy egyetlen helyzet sem azonos a másikkal, s a példa kedvéért idézettek sem azonosíthatók! A te­lefonhálózat állapota, tel­jesítőképessége, fejleszté­sének mikéntje az úgyne­vezett infrastruktúra álla­mi kezelésének tipikus ese­te, s ami feszültség felhal­mozódott benne, az egy­részt a történelmi örökség következménye, másrészt annak tükröződése, a fel- szabadulás után sem kapta meg ez a terület hosszú időn át a maga fontossá­gát. Az állampolgár köz­vetlenül semmit nem tehet azért, hogy Páty, Budaje­nő, Zsámbék, Perbál térsé­géből másként lehessen te­lefonálni, mint eddig, de azért sem tehetne, hogy a nagykátai járás — öregjei­nek gondjai enyhüljenek?! S itt nem a szokványosra gondolunk, azaz arra, jöj­jenek az úttörők, a szocia­lista brigádok — bár e nagy ‘iszteietet érdemlő mozgalomnak is vannak tartalékai —, hanem érint­jük csupán a gondolat húr­ját: nem lehetne valamilyen formában bevonni a csalá­dokat anyagilag az öregek gondozásának ügyébe? Vannak ugyanis, akik ál­doznának arra, hogy — mert különféle okok miatt magukhoz költöztetni nem tudják az idős szülőt, ro­kont — az alapvető dol­gokban ellátott legyen a hozzátartozó. Vannak olya­nok, akik — ha erre a jogszabályok lehetőséget te­remtenének — e nemes kö­telességre rávehetők, rá- vezethetők lennének. Sum­ma summarum: a helyzetek megváltoztathatók, de ah­hoz, hogy változzanak, tud­ni kell magának a helyzet­nek a jellegét, eredetét, sú­lyát a társadalomban. S még egy valamit kell na­gyon tudni: azzal, hogy a társadalom egy-egy cso­portjának helyzetét ismé­telgetjük, még nem jutunk előbbre. Ha azonban mind többen keresik a helyzetek módosításának eszközeit, akkor a haladás útja is tá­gasabbra sikerülhet. Mészáros Ottó __________J Nő a kelmék választéka A Pamutnyomópari Vállalat Textilfestőgyárában a tervszerű takarékosság az elmúlt évben másfél millió forint hasznot ho­zott. Idén a technológiai szükségnél nagyobb mennyiségű víz­felhasználást kívánják megszüntetni, s növelni a választékot. A gyárban évente több mint ötvenmillió négyzetméter textilt festenek, illetve fehérítenek. Szolgáltatások felsőfokon! Ünnepségek május elsején Pest megye központi rendezvénye Abonyban S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom