Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-10 / 83. szám
ABONYI KRÓNIKA Várják a fiatalokat A jövő szűcs szakmunkásai A felvétel előterében Kazinczy Anikó szakmunkástanuló a varrógép mellett. Iskolaavatás Négy helyett hat tanterem Segítettek a szülők is panofix hulladékból autóülés takarót készítenek. Szabados Ferenc, a Somogyi Imre Általános Iskolában végzett. A vállalat fővárosi üzemében tett látogatás után döntött úgy, hogy szűcs szakmát tanul. Alig nyolc hónapja ismerkedik jövendő szakmájával, és máris megszerette. — Szép dolog a sokféle értékes szőrmével dolgozni — mondotta. — Ügy tervezem, ha a szakmunkásbizonyítványt megszerzem, nekivágok a mestervizsgának is. Magyar Julianna eredetileg az élelmiszeriparba akart menni, de nem sikerült a terve. Ügy mondta, ő sem bánta meg, hogy ezt a szakmát kezdte tanulni. Szeretné ' sok szép és értékes bundát készíteni. Főleg a pézsma -tetszik neki, amiből egy-egy kabát 35—50 ezer forintba kerül. A tanulók minden héten három napot gyakorlati és két napot elméleti foglalkozással töltenek. Ösztöndíjuk havi 150 forint, ami — a tanulmányi eredménytől függően — emelkedhet. Szép szakma A Ruházati Szolgáltató Vállalat abonyi szűcsüzeme egyelőre csak közeli terv. Megvalósulását érdemes figyelemmel kísérni, mert 300 abonyinak adhat biztos megélhetést ez a jól fizetett szakma. Ságvári Endre Tsz Ismeretszerzés volt Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet ebédlőjében szocialista brigádtagok — tehenészek, traktorosok, növénytermesztők és irodai dolgozók — gyülekeztek a minap. A közös gazdaság MSZBT tagcsoportja a szocialista kollektívák részvételével minden évben megrendezi a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőt. A téli elődöntők után most volt a tíz szocialista brigád 18 csapatának döntője, amit a nyári olimpiai játékok jegyében rendeztek meg. A végig •izgalmas, jól előkészített és lebonyolított játék során, amit Bugány István párttitkár vezetett, a szovjet sporteredmé- I nyékről és az olimpiai előkészületekről kellett számot ad- * ni a versenyzőknek. A kérdéA PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA ______^ XX IV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1980. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK Forgalomszámlálás Megkezdődnek az útfelújítások A Ruházati Szolgáltató Vállalat abonyi üzemében szeptember óta egy kis szűcs tanműhely működik. A vállalat azzal a szándékkal kezdte ei az oktatást, hogy a későbbiekben egy exportra termelő szőrmefeldolgozó üzemet fejlesszen ki, amelyben idővel háromszázan fogpak dolgozni. Már elkészültek a tervek. A közeljövőben megvásárolják a jelenlegi, cipőfelsőrészt készítő üzemmel szomszédos épületet, ahol méreteiben nagyobb és korszerűbben felszerelt tanműhelyt alakítanak ki. Ez az üzem szakmunkásképzését megoldaná. Lányok, fiúk is A vállalat fővárosi üzemének széles körű külföldi kapcsolatai vannak, termékeik keresettek. Jelenleg a Szovjetunióba, Kanadába, az NSZK-ba. Hollandiába, Angliába és Franciaországba szállítanak. Az abonyi üzem is bekapcsolódna a külföldi szállításokba. A szőrméket nem Abonyban készítik ki, ott csak összeállítják és varrják a bundákat, sapkákat, gallérokat. A jelenlegi tanműhelyben az Idén négyen tanulják a szűcs szakmát, a jövő tanévre már hét elsőst vesznek fel. A lehetőségeket figyelembe véve a három évfolyamon 25—30 tanulóval tudnának foglalkozni. Lengyel Gábor oktató elmondta, hogy tanulónak olyan fiatalokat vesznek fel, akik az általános iskola nyolc osztályát közepes, vagy annál jobb eredménnyel végezték el. Aki a szakmunkás-bizonyítványt megszerzi és még tovább szeretne tanulni, az gimnáziumban folytathatja tanulmányait. Aki érettségi bizonyítvánnyal jelentkezik a szakma elsajátítására, annak a szakmunkásképzési idő csak másfél év. A jelenleg tanuló és az ezután jelentkező fiata- talokból szeretnék kinevelni az üzem irányítógárdáját. Nyestből, nercből — A tanulók már az első esztendőben megismerkednek azokkal a nemes szőrmékkel, amelyekből később a szebbnél szebb ruhadarabokat készítik — mondta az oktató. — Négy fiatalunk jól ismeri már az értékes róka, nerc. hermelin, pézsma és nyesi szőrméket. A gyakorlati munkával töltött heti három napon rókabárányból sapkát és vendéggallért. Felszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából Abonyban felavatták a Somogyi Imre általános iskola Radák úti hat tantermes tagiskoláját. Az oktatási intézmény régi gondja oldódott meg az épület felújításával. Az építkezéshez a megyei tanács négymillió forintot adott. Minden új az épületen, csak az alapjai maradtak a régiek. A korábbi 4 tanterem helyett hat lett, van külön tornaterem, tágas sportudvar készült, új kerítést és járdát is építettek. A pincét alkalmassá tették a gyakolati órákhoz szükséges eszközök tárolására. Az építkezés kivitelezője a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet volt. A felújításból kivették részüket a szülők és a helyi üzemek kollektívái, társadalmi munkájuk értéke 300 ezer forint Az újjáéoített tagiskolában 200 környékbeli gyerek tanulhat megfelelő körülmények között. A hónap elején a KPM ceglédi üzemmérnökségén is hozzáfogtak az ötévenként szokásos — egyébként országos jellegű — forgalomszámláláshoz. Ezekben a napokban, és az elkövetkezendő hónapok bizonyos napjain is, hazánk csaknem valamennyi közútjá- ra kihelyezik a gumitömlős számlálóautomatákat. Ezek a tömlő felett áthaladó tengelyek számát regisztrálják, míg a kézi számlálásnál a járműveknek nemcsak a darabszámát, hanem a fajtáját is rögzíteni tudják az ezzel megbízott dolgozók. Az automatától kapott adatokat később átszámítási kulcs segítségével pontosítják: így lesznek a számlálás dokumentumai százszázalékosan hitelesek. Az országos akció célja: bizonyos útvonalak átlagos napi forgalomértékének meghatározása, a közutak áteresztőképességének felbecsülése. Ezeknek az adatoknak a feldolgozására 1981-ben kerül sor, s a VI. ötéves terv időszakában ezek alapján állapítják majd meg az utak rangsorolását, s azt is: melyiknek a felújítása történjen meg legelőbb. Az öt évvel ezelőtti forgalomszámlálásnak köszönhető például a ceglédber- cel—ceglédi (Budai) út kiszélesítése és burkolatának megerősítése csakúgy, mint a ceglédi körgyűrű és az azt keresztező állami utak forgalmának szabályozása. (Mindegyik alárendeltje lett a körgyűrűnek.) 'Természetesen nemcsak a forgalomszámlálás az üzem- mérnökség egyetlen tavaszi tennivalója: ez útburkolatokat is rendbe kell tenniük, s a téli felfagyások okozta károkat is helyre kell állítaniuk. Az egyik legnagyobb munka a 40-es út cegléd—kecs- késcsárdni szakaszának felújítása lesz; a rekonstrukcióhoz hozzávesek és a feladványok alapja Bassa László—Bródy János: Olimpia Moszkvában című könyvének ismerete volt. A háromtagú csapatok elsőként egy tesztlapot töltöttek ki, melyen a szovjet sportolók eddigi olimpiai szereplésére vonatkozó kérdések szerepeltek. Egy másik feladatlapon hazánk felszabadulásával kapcsolatos kérdésekre kellett választ adni. Érdekesek voltak a villámkérdések, majd fogas feladványnak bizonyult a szovjet sportlétesítményeket ábrázoló képek felismerése. A vetélkedőt a Radnóti szocialista brigád 1-es számú csapata nyerte. A kiválóan szereplők így nyilatkoztak: Szabó Ilona csaoatkapitány: — Minden fc’deríthető segédanyagot. irodalmat felkutattunk és áttanulmányoztunk. Én egy szombatot és vasárnapot fordítottam a felkészülésre, továbbá napközben, ha csapattársaimmal találkoztunk, mindig kérdezgettük egymást. Ha valamit nem tudtunk, utánanéztünk. Sági Sándorné: — Mivel nem vagyok jártas a sportban, számomra az olimpiai feladatlap kitöltése volt a legnehezebb feladvány. Földi Józsefnél — Számomra tanulságos vetélkedő volt ez. Ezentúl könnyebben tájékozódom a sportvilágban. Eddig nem gondoltam, hogy milyen nagy munkával jár az olimpia előkészítése. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc tőlegesen 60—80 tonn’a meleg- aszfaltot használnak majd fel. Ezenfelül — várhatóan hamarosan — hozzáfognak a 4-es út szőnyegezéséhez is, mintegy tíz kilométeres szakaszon. Bár az 1979—80-as tél a korábbiakhoz képest kevesebb kárt tett az utakban, a ceglédi üzemmérnökség dolgozói folyamatosan dolgoznak: összesen körülbelül a 250—300 kilométeres útszakaszon a kátyúk feltöltésén. A kátyúzáshoz mintegy 2—300 tonna aszfaltra lesz szükség. Mindezeket a munkálatokat tizenkét útőr, ugyanennyi gép és szállítóeszköz végzi. Forgalombiztonsági szempontból rendkívül fontos az útesztétikai feladatok végrehajtása is: a kilométerkövek meszelése és számozása, a közúti és Kresz-táblák kihelyezése, valamint az útburkolati jelek felfestése. Az ügy megdöbbenést, majd felháborodást keltett a község minden tisztességes lakójában. Annál is inkább, mert a leleplezett bűnszövetkezet tagjai az előtt a bizonyos revízió előtt közmegbecsülésnek örvendtek a baráti, ismerősi, munkatársi körökben. Íme a törtépet. A jászkara- jenöi Árpád Termelőszövetkezet tej begyűjtő állomásának vezetője, az időközben elhunyt Nagy János és felesége, Nagy- né Dózsa Erzsébet tej átvevő meglehetősen , nagyvonalúan bánt a fehér folydékkal. A tej mérésekor a kerek mennyiségeken felüli, úgynevezett darablitereket nem írták be a termelők tejkönyveibe. (Manipulációikat feltehetően 1978 januárjában kezdték el.) Az ily módon, 2—8 deciliterenként képzett többlet tej ellenértékével azonban nem lehettek elégedettek, mert a későbbiekben már „nagyüzemi” módszerekhez folyamodtak. A gumicső és a vízcsap kéznél volt, s mivel a tartályok belsejébe senki sem láthat: kiöblítésükkor o víz egy részét nem távolították el belőlük. A jászkaraienői tehepek magas zsírtartalmú tejet adnak, így a folyamatos vizezésnek nem volt akadálya. A literenkénti minimális zsírtartalma így is majd minden szállítmánynak megvolt, bár a faisúlyt a Budapesti Tejipari Vállalat többször is kifogásolta. A IVasry-házaspárnak a többlettej ellenértékét ki is kellett vennie a helvbeli takarékszövetkezetből. Ezt a műveletet Pallagi Károly tejszállító fo- gatosra bízták. Szolgálatáért a készpénz fele őt illette. Pallagi M. P. iászkarajenői lakos nevére kiállított tejkönyvvel állított be rendszeresen a takarékba. Bár M. P. ezidőtájt egyáltalán nem adott le■ tejet a begyűjtőbe — az enyhén szólva merész eljárás senkinek sem tűnt fel a kis faluban. Egyre több víz került a tartályokba, növekedett a hígított — többlet — tej mennyisége. M. P. nevére már nem lehetett elszámolni egyetlen decilitert sem. Nagy ék ezért Káposztás Lászlót is beszervezték, s az ő tejkönyvét is felhasználták. Aztán Simon Vilmosét, Varga Iqnncét. Vizi Mihálvnéét Is. A felvett pénzen a Nagy-házaspár és az említett személyek természetesen megosztoztak. Nagyik egy idő után már gondolhatták, hogy a tejházban dolgozó munkatársaik megsejthettek valamit a nem létező tejmennyiségek, illetve az ezért felvett jogtalan jöve1 A biztonságos közlekedést célozza a padkarendezések elkezdése, illetve folytatása is, csakúgy, mint a hat méternél keskenyebb utak pályaszéleinek megerősítése. így például az Albertirsa—Mi- kebuda—Ereklyés—N agykőrös között húzódó bekötő út megerősítéséhez, hengerléséhez a napokban hozzáfognak a KPM ceglédi üzemmérnökségének szakemberei. V. L Tavaszi színt öltenek a bokrok, itt-ott a gyep zöldje is előbukkan a kerti föld sötétjéből a ceglédi Kossuth gimdelmek felől. Más választásuk nem lévén, kénytelenek voltak megvásárolni a hallgatásukat: őket is belevették a buliba. Így aztán Szolláth Jó- zsefné naponta tíz literrel több tejet írhatott be a saját tej könyvébe. Másik két kolléganőjüknek körmönfontabb módon kellett „tejelniük”: Demény Ferencnének és Maróimé Fehér Piroskának ugyanis nem volt tehene, így tej könyve sem. Előbbi Vigh Józsefné, utóbbi pedig szülei könyvével vette fel a hallgatáspénzt. A tej hamisítók tevékenységének végül is tavaly februárban egy szúrópróbaszerű ellenőrzés vetett véget. A vizsgálat kiderítette, hogy a jász- karajenői bűnszövetkezet tagjai egy esztendő alatt közel huszonkétezer liter többlet tejet állítottak elő. Ennek ellenértékeként hozzávetőlegesen százezer forint jogtalan jövedelemre tettek szert, s az ösz- szegből különböző arányban részesedtek. A kezdetben oly virágzónak ígérkező vállalkozás azonban végül is ráfizetésesnek bizonyult... ★ A ceglédi járásbíróság dr. Faragó Sándor büntetőtanácsa a vádlottakat bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében találta bűnösnek, ezért Nagy Jánosnét, Pallagi Károlyt, Káposztás Lászlót és Vizi Mihálynét fejenként 1—2 évi, végrehajtható börtönbüntetésre, a közügyektől való eltiltásra, valamint pénzbüntetésre ítélte. Varga Ignác és Szolláth Józsefné büntetése négy, illetve hathónapi börtön; a többi vádlottat hathónapi, felfüggesztett börtön- büntetésre ítélték, nem jogerősen. V. L A költészet napjára Irodalmi est lesz A költészet napja tiszteletére Cegléden a városi-járási könyvtár és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat helybeli Dózsa könyvesboltja, irodalmi estet rendez, a könyvtár Szabadság téri épületének helyiségében. Az esten, amely 18 órakor kezdődik április Iáén kedden Zsurzs Kati színművésznő és Benkő Péter színművész lép fel. A Dózsa könyvesbolt ebből az alkalomból a helyszínen is árusítja azokat a kiadványokat, amelyek a költészet napja alkalmával megjelentek. Segédmotorok műszaki vizsgája Mióta kitavaszodott az idő, egyre több jármű közlekedik a városban, a járásban. A segédmotorkerékpárosok is „kirajzottak”. Január elseje óta hivatalosan csak hatósági jelzéssel ellátva vehetnek részt a közúti forgalomban. Tavaly már volt műszaki vizsgáztatás. A felhívásnak sokan nem tettek eleget. A KPM Autófelügyeletének Pest megyei közlekedésfelügyelete épp ezért, a városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács felkérésére, ismét kijelölt egy napot, amelyen műszaki vizsgát tart Cegléden. Ez a nap április 14., hétfő lesz. Reggel 8 órától 15 óráig, a Vörösmarty téren kell bemutatni azokat a segédmotorkerékpárokat, amelyek még nem rendelkeznek hatósági jelzéssel. — az SM betűjellel és a hengerűrtartalom megjelölésével. Az érdekeltek részletes felvilágosítást kaphatnak a városi tanács földszinti ügyfélfogadási irodájában. názium udvarán. A tornaterem felől szokatlan dallamos zaj: mint kiderül, nótaszó szűrődik a szabadija. Hol az egyik szeglet felől hangzik, hol a másikból, hol az egész terem hangos. Szomorkás és vidám dalok, huncutkodva felelgetősek, azután szomszéd országok, baráti népek dalai: néhány éve szokás a gimnáziumban, hogy a forradalmi ifjúsági napok keretében megrendezik a daloló osztályok versenyét. Minden osztály lázasan készülődik, népdalokat tanulnak, hat-nyolcperces műsor jut egy-egy csoportra és természetesen közös éneklésre is sor kerül. A középiskola énektanárai segítenek a felkészülésben — a daloló osztályokat először Béres Károly és Soltész Lászlóné készítette fel, s a hagyományt őrizve most dr. Kiss Mihályné és Holló Gyula foglalkozott a dalos diáksereggel. A középiskolások maguk választják ki ilyenkor dalcsokrukat. Ritkán hallható, régi, szép nótákat mutatnak be egyszólamban, kánonban, két- szólamban hangszerkíséretteL Vándorserleg a legjobb csoport jutalma. Csehov és Ibsen Bérleti előadás A ceglédi Kossuth Művelődési Központban április 10-én, csütörtökön délután fél négy órakor kezdődik az emeleti teremben a drámatörténeti sorozat következő előadása. Csehov és Ibsen munkásságáról lesz szó — az előadó Magyar Fruzsina dramaturg. Közreműködnek a szolnoki Szigligeti Színház művészei. A vendéglátóiparban Ösztönzőbb bérezés Az eddiginél differenciáltabb, ösztönzőbb bérezési formát vezetett be nemrégiben a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi igazgatósága. Az elkövetkezendőkben a nagyobb létszámú üzletek vezetői a jutalékösszeg tíz százalékát a munkavégzés arányá- bap osztják fel a dolgozók között. Az intézkedéstől nemcsak a mindennapi tennivalók hatékonyabb elvégzését várják a vállalat vezetői, hanem a vendégekkel való bánásmód javulását is. — Kutyakiképzés. A ceglédi ebtenyésztők szervezete április 13-án háromhónapos őrző-védő kiképzőtanfolya- mot indít. A foglalkozásokat a Gerje menti kiserdőben tartják vasárnaponként 9-től 12 óráig. A jól vizsgázó ebek engedelmességi és K—I. bizonyítványt kapnak. Megvásárolták a hallgatást A jászkarajenői tejhamisítók pere Kossuth gimnázium Daloló osztályok versenye
