Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-11 / 84. szám

Helytállt a brigád Szovjet kitüntetés a magyar építőknek A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa, a Kun Béla ifjúsági építő brigád hat tagját — az Uszty Ilimszk-i Fa- és Cellulózipari Kombinát építkezésén három éven át végzett kitűnő mun­kájuk elismeréséül — kitünte­tésben részesítette. A Népek Barátsága Érdemrenddel tün­tette ki Baliga Sándort, a BKV szobafestő-mázolóját, Horváth Antalt, a Kanizsa Bútorgyár asztalosát és Csiz­madia Sándort, a Zala me­gyei Tanács Építőipari Válla­latának kőművesét. A Mun­ka Dicsőségéért Érdemérem­mel tüntette ki Ruszin Tibort, a pusztamogyoródi Üj Élet Tsz növényvédelmi szakmér­nökét, Kiváló Munkáért Ér­deméremét kapott Ligeti Já­nos, a Miskolci Postaigazgató­ság műszaki ellenőre és Nagy Ferenc, a győri IKV asztalosa. A magas kitüntetéseket csütörtökön a budapesti szov­jet nagykövetségen Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete nyújtotta át. Meleg szavakkal köszöntötte a kitüntetetteket, átnyújtva a Komszomol KB üdvözletét is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ál'MSZMP’PEST MEGY.£! BIZQTTSÁGÁ £S A MEGYEI TÄN ÁCS LAPJA me* XXIV. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Á«*« 1.20 forint 1980. ÁPRILIS 11., PÉNTEK Otthonteremtő tavaszi start JbM építőanyag-ellátást ígér a kereskedelem Elérkezett az építkezések szezonja, amelyre az építő­anyag-kereskedelem is felké­szült. Március közepéig ce­mentből 14 százalékkal, fala­zóanyagokból 8 százalékkal, csempéből 15 százalékkal, aj­tóból és ablakból 9 százalék­kal több fogyott, mint a múlt év azonos időszakában. Az idei ellátás további kilátásai­ról Pulai Miklósné, a Belke­reskedelmi Minisztérium fő­Bővült a Depó-bázis Átad iák az Autóker új raktárát Törökbálinton Az Autóker ú.i raktárában a legkorszerűbb anyasmozRatási Képek dolgoznak. A képen: Wagner-típusú. forgóvillás targoncákat látunk. Haimágyi Péter felvétele Törökbálint határáhan har­minc vállalat összefogásával épülő raktárváros, a Depó Kö­zös Szolgáltató Vállalat újabb épületét csütörtökön délelőtt átadták rendeltetésének. El­készült az Autoker csaknem 10 ezer négyzetméter alapte­rületű 2-es sz. raktára. A rendezvényen az Autó- kerrel üzleti kapcsolatban le­vő hazai, s több külföldi vál­lalat képviselője mellett ott volt Cseri István közlekedés- és postaügyi miniszterhelyet­tes is. Brezniczki Miklós, az Autó­ker igazgatója elmondta egye­bek között, hogy a Depó-rak­tárak építésére — jelentős ál­lami támogatással — több mint 800 millió fo­rintot költöttek. A Depó építése egyébként 1972-ben kezdődött, s előre­láthatóan 1982-ben fejeződik be. Szükség szerint azonban tovább bővíthető. Az egész lé­tesítmény 92 ezer 800 négy­zetméter zárt és 25 100 négy­zetméter szabadtéri tárolóka­pacitással bír majd. Az ország legnagyobb rak- tárüzeme lesz. Az Autóker részesedése 20 ezer négyzetméter zárt rak­tár és 5 ezer négyzetméter szabadtéri tároló. Ez két ön­álló objektumból áll, s most már a második is elkészült. Itt már megvalósították a legkorszerűbb raktározási mó­dot. Csaknem minden mozza­natot gépesítettek, s az Autó­ker számítóközpontja áruát­vevő szerepkört tölt be. Meg­határozza a tárolás helyét, a kiadandó termék mennyisé­gét, s az áru elosztását — pa­píron természetesen — a ve­vők között. Az Autóker 2-es számú raktárában az anyagmozgatá­si rendszer — mondta a vál­lalat igazgatója — az ország­ban a legkorszerűbb. Ügyne­vezett komissiózó forgóvillás tar­goncákkal dolgoznak. Mivel az árunak körülbelül 90 százalékát vasúton, s egyre többet nagykonténerekben kapnak, gondoltak a konténe­res rakodásra is. osztályvezető-helyettese adott tájékoztatót. Kibővítik az anyagbizto­sítási megállapodások rendszerét — tavaly a forgalom 27 szá­zalékát bonyolították le ily módon —, amelyben az épít- | kezéshez egyszerre megren- j delt anyagokat a munkafolya- | matok sorrendjében, a megha­tározott ütemben adják át a megrendelőknek. Erre az évre a központi elő­irányzat az építőanyagforga­lom 0,2 százalékos növekedé­sével számol. Ehhez az építő­anyagipar 0,4 százalékkal nö­veli termelését. Cementből 1 millió 850 ezer tonna, íali- csempéből 4,1 millió négyzet- méter, fenyőfűrészáruból 330 ezer köbméter, azbesztcement lefolyócsőből 12 ezer tonna be­szerzéséről gondoskodott a ke­reskedelem. A többi építő­anyagra is már megkötötték a szállítási szerződéseket a ha­zai ipari partnerekkel, s ami importárut illeti, többségében már ugyancsak realizálódtak az államkö­zi megállapodások is. A készletek és a szerződé­sek alapján rendelkezésre ál­ló árualapok a tavalyinál jobb ellátást ígérnek. Javul a bur­kolóanyag, a vasbeton födém­elemek, az azbesztcement ter­mékek, s a faanyagok kínála­ta. A választékot bővítik a romhányi új kerámiagyár kü­lönféle burkolóanyagai, a ju­goszláv import ajtók, s abla­kok, — miután a hazai ipar nem gyárt elegendőt — az ugyancsak külföldről vásárolt tetőfedőcserép. Kisméretű tég­lából nem lesz a tavalyinál több, de. javul a korszerű fa­lazóanyagok választéka, s a vasbeton termékek között nö­vekszik az igen keresett előre­feszített gerenda aránya. Az Még vannak tartalékok Energiamegtakarítás Az első negyedévben ötvenmillió kilowattóra áramot jelentett A Magyar Villamos Művek Tröszttől kapott tájékoztatás szerint az első negyedévben az ország háztartásai — az előzetes számítások szerint 4 százalékkal — csaknem öt­venmillió kilowattórával ke­vesebb villamos energiát fo­gyasztottak, mint tavaly ilyen­kor. A háztartások megfontolt takarékoskodása is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az or­szág teljes villamosenergia­fogyasztása a szokásos emel­kedő tendenciával szemben gyakorlatilag változatlan ma­radt. Így valamivel kevesebb volt a fogyasztás annál, mint amennyivel az MVMT terve számolt. Az ország termelő ágazatainak villamosenergia­fogyasztása növekedett, de nem haladta meg a tervezett ütemet. Más a helyzet a hőenergia­fogyasztásban, mert a hosz- szabb tél és a tartósabb hide­gek miatt a fűtőműveknek és az erőműveknek az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 2,2 szá­zalékkal kellett növelni hő­szolgáltatásaikat, a számított­nál nagyobb arányban, hogy a lakásokban és a közintézmé­nyekben a helyiségek hőmér­séklete ne csökkenjen az elő­írt szint alá. Az energiamegtakarításban tehát mutatkoznak kedvező tendenciák, de számos vizsgá­lat tanúsítja, hogy az energia gazdaságosabb felhasználásá­nak még mindig nagy tartalé­kai vannak. KÖZÉLET Yos Por főtitkár vezetésé­vel tegnap Bács-Kiskun me­gyében tett látogatást a Kam­bodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának ha­zánkban tartózkodó küldöttsé­ge. Gergely István államtitkár­nak, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének meghívására csütörtökön Budapestre ér­kezett Vladimir Margetin szlo­vák erdő- és vízgazdálkodási miniszter. Megbeszélik a Nagy­maros—Gabcsikovó vízlépcső- rendszer építésével összefüg­gő feladatokat. Papp Anna, az Európai Biz­tonság és Együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának titkára, a Béke-világtanács tagja, csütörtökön Helsinkibe utazott. Vezetésével az Orszá­gos Béketanács küldöttséggel képviselteti magát a Finn Bé­ketanács kongresszusán. ellátást javítják mészhidrát, cement, csempe, lefolyócső és hullámpala behozatallal is. A szigorúbb faanyaggazdálkodás, s az azzal együtt járó gyártási tilalom okoz némi gondot, hi­szen megszüntették a kedvelt hajópadló gyártását, pótlására műanyag borítót, padlószőnyeget javasol a ke­reskedelem. Nem gyártanak hazai faházat sem — Cseh­szlovákiából továbbra is im­portálnak ugyan, de az koránt­sem elegendő az igények ki­elégítésére. A kedvező kilátások ellené­re gondok is adódnak. Jóllehet jelenleg bőségesén van cement, az utánpótlás ütemezése a második és a harmadik ne­gyedévre kedvezőtlen. A tava­lyi tapasztalatok alapján félő, hogy éppen a nyári csúcsfor­galomban a szállítási kapaci­tás akadályozza a telepek fel­töltését. Ezért előre fogadnak minden árut. anyagot, amit az ipar és a külkereskedelem kí­nál — mondotta a miniszté­rium főosztályvezető-helyette­se. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának ülését április 11-re összehívták. A Politikai Bizottság az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választásokkal kapcsolatos előterjesztés meg­vitatását javasolja a Központi Bizottságnak. tRjismin ismét a Szaljuton Sikeres dokkolás Az asztronauták a műszerfal előtt. Csütörtökön moszkvai idő szerint 18 óra 16 perckor ösz- szekapcsolták a Szojuz—35 űr­hajót a Szál jut—6—Progressz —8 űrkomplexummal. A Szojuz—35. űrhajó, amely Leonyid Popov alezredes pa­rancsnokkal és Válerij Rju- min fedélzeti mérnökkel szer­dán rajtolt Bajkonurból, az űrállomást az űrhajóval ösz­szekötő átjáró felől csatlako­zott a Szaljut—6-hoz. Az űr­hajósok azt követően, hogy meggyőződtek, a zórószerkeze- tek hermetikusságáról, kinyi­tották az űrállomást és az űr­hajót egymástól elválasztó fo, lyosó ajtaját és „átlebegtek” a Szaljut—6-ra. (Folytatás a 2. oldalon.) Emlékezés József Attilára A tündöklő gondolat forradalmára S&űsziinnepség születésének 75. évfordulója alkalmából A magyar líra, a magyar szocialista költészet nem­zetközi jelentőségű klasszikusa, József Attila születésé­nek 75. évfordulója alkalmából csütörtökön este dísz­ünnepséget rendeztek Budapesten, a József Attila Szín­házban. A József Attila Emlékbizottság ünnepi estjén részt vettek: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyette­se, a József Attila Emlékbizottság elnöke, Méhes Lajos, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak po­litikai, kulturális, tudományos életünk más, ismert sze­mélyiségei, köztük a József Attila Emlékbizottság tag­jai. Részt vett a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A nézőtér első soraiban foglaltak helyet a jubileum alkalmából Bulgáriából, Csehszlová­kiából, Lengyelországból, az NDK-ból, Romániából és a Szovjetunióból hazánkba érkezett író, műfordító vendégek. A díszünnepséget Benjámin László, Kossuth-díjas köl­tő nyitotta meg, majd Aczél György mondott ünnepi beszédet. Ászé! György beszéde dolatai jelen vannak minden­napjainkban. Sokan és sokféleképpen ér­telmezték és értelmezik ma is életművét. S ez érthető: sok­szólamú ez az örökség. Az utó­kor új meg új rétegeket tár fel műveiben. Az idők múltán minden nemzedék újabb és újabb jelentéseire lesz fogé­kony. Ez a gazdagodó elsajátí­tási folyamat maga is a törté­nelem műVe. Fel kell nőnie hozzá a kornak Vannak azonban, akik ki­sajátítani vagy éppen meg­csonkítani igyekeznek alkotá­sát, s ezáltal önmagukat is szegényítik. Az igazság az, hogy József Attilához fel kell nőnie a kornak, s fel kell nő­nie hozzá valamennyiünknek. Már életében is voltak írók, kritikusok, szervezett munká­sok, akik értőn és szeretettel szóltak róla. De az értők közt is alig volt, aki tudta, hogy közöttünk él a kor legnagyobb költője. Nem csoda, hogy a hi­vatalos Magyarország üldöz­te, vagy hallgatott róla, és a haladó polgári irodalom kép­viselői is többnyire érzéketle­nek voltak igazi értékeivel Költőre emlékezünk: nem­zetünk világirodalmi rangú művészére. Elveinkben tár­sunkra, aki most, 75 évesen, itt ülhetne közöttünk. Nem a megszokás helyezi el koszorú­ját a költő szobránál. Másról, nagyobb ügyről van itt szó, ugyanarról, amit Petőfire, Adyra, Móriczra ■ emlékezve képviseltünk — kezdte be­szédét Aczél György. Ezekkel az ünnepeinkkel a bennünket gazdagító, jövőbe mutató, maradandó hagyomá­nyokat vállaljuk, mert el nem évülő szerepük van népünk önismeretének alakulásában. József Attila történelmi iga­zát bizonyítja, hogy most, itt, a város egykori peremén, a róla elnevezett színházban idézhetjük fel művészetét, em­beri alakját. S jelkép, hogy az ő születésnapja a költészet napja. Iskolák, egyetemek, vá­rosrészek, dalok őrzik emlékét, idézik alakját. Fiatalok mondják verseit, szavalják a Mamát, szülők altatják gyer­mekeiket az ő szavaival. Val­lanak szerelmes verseivel, gyá­szolunk a ívesei siratóval. Petőfi és Madách mellett nincs költőnk, akinek annyi sora vált volna szállóigévé. Ha ezek nem pótolhatják is a költészet bensőséges ismeretét, bizonyítják, hogy szavai, gon­szemben. Ami mégis a leg­fájdalmasabb: hogy kora mun­kásmozgalma sem ismerte fel, időben, életében, legnagyobb alkotóját. A felszabadulást követő évek biztató távlatot nyitottak, Ugrásszerűen megnőtt olvasói­nak tábora, előtűnt művének nagysága. De a dogmatizmu3 később kétségbe vonta, meg­sértette emberi, művészi tel­jességét. Munkásságának értő birtok­bavétele egyritmusú a szocia. lizmus megharcolt önismereté­vel és forradalmi megújulásá­val. Így csak akkor válhatott igazán népszerűvé, amikor hi­báinkkal leszámoltunk, a tra­gikus válságokon túljutottunk. Hosszú volt hát az út a költő igazi befogadásáig. Az örökséghez való vi­szonyban az utókor mindig megméri önmagát, hisz a je­lent csak az értheti meg, s az hozhatja közelebb a jö­vőt, aki érti történelmünket. A szocializmusnak van mór keserű tapasztalata arról is, mennyit árt a torz hagyomány­kultusz a műnek és az utókor­nak egyaránt. Amikor azt mondjuk: Petőfi—Ady—József Attila, nem rekesztjük ki Cso­konait, Vörösmartyt, Aranyt, Babitsot, Kosztolányit, Kas­sákot és másokat, köztük azo­kat, akiktől ő is tanult. A marxista gondolat éppen azzal mutatja fel a forradalmi ma­gyar művészet termékeny foly­tonosságát, hogy örökségéből nem zár ki semmilyen értéket. József Attila egyetemes köl­tészetét nem kisajátítani, ha­nem elsajátítani, akarjuk, az egészet, a teljes életművet. Az igazat mondta, nemcsak a valódit . Gyermekként élte át a szá­zadelő nyomorát, az I. világ­háborút és proletár kamasz­ként emelte fel a fejét 1918— 1919 forradalmas hónapjaiban. Az ellenforradalom minden értékét leromboló, népet, or­szágot eláruló éveiben aktív ré­szese lett a forradalmi magyar (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom