Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
KST ur.cvn 1980. ÁPRILIS 9., SZERDA Gyorsan, pontosan, biztosan Termelés és szolgáltatás Terminál. Görög eredetű szó, jelentése: gyorsan, pontosan, biztosan. Immár tíz éve, 1970. július 13-án alakult meg Szigetszent- miklóson a Szolgáltató Szövetkezeti Közös Vállalat, amely az előbbi nevet választotta. A Szigetfő, a Duna, az Aranykalász, és a Dózsa tsz alapította szervezet szép jubileumot ünnepelhet ez évben. Nevéhez híven, mind nagyobb népszerűségnek örvend a megye lakossága körében, bár tevékenysége országos méretekben is jelentős. Az elmúlt évekről és a jövő terveiről így vélekedik Varga András igazgató: — A vállalat alapításának gazdasági indítéka a tulajdonosok mezőgazdasági alaptevékenységének korszerűsítéséhez szükséges többletnyereség megteremtése. A társadalmi céh a működési területen a lakossági szolgáltatások körének bővítése, színvonalának fejlesztése volt. Az elmúlt tíz év alatt a feltételeknek, úgy hiszem, megfeleltünk. Kétmillió forint alaptőkével indul' tunk, ma 51 millió forint a szövetkezeti vállalat vagyona. Import helyett — A megyét ma már szinte teljesen behálózzák szolgáltatásaikkal. — Mielőtt szót ejtenénk erről a nagyon fontos feladatunkról, feltétlenül meg kell említeni népgazdasági jellegű munkáinkat, vagyis gyártó tevékenységünket. Ezek között is első helyen állnak elektrotechnikai termékeink. Igen nagy a kereslet az általunk szerkesztett és gyártott fázisjavító berendezések iránt. Különösen amióta takarékossági szempontból országosan elrendelték az alkalmazását. Ezzel az általunk szabadalmaztatott berendezéssel, amely Apám Örökében Ráber Károly technikus, harmincöt éves, a Szabadság Tsz gyáli üzemének dolgozója. — Eddigi életem egyik legnagyobb boldogságának is mondhatom, hogy a háborút csupán apám elbeszéléseiből és a könyvekből ismerem. Ennél csak az lesz szebb, ha a gyerekeim is elmondhatják majd ugyanezt magukról. — Milyen idősek? — Az egyik hét, a másik tizenegy éves. Mostanában együtt nézzük a tévében a Hat év történelem című filmsorozatot. Számomra is döbbenetesek a képsorok. Annál is inkább, mert jártam a Szovjetunióban, találkoztam az emberekkel és láttam a hatalmas temetőt Leningrádban. Felkavaró élmény volt. Ott és akkor értettem meg talán először, hogy valójában milyen szerencsés is az én generációm. — Itt a téeszben technikusként dolgozik? — Már nem. A fóliaüzem vezetője vagyok. Apám örökébe léptem, nyugdíjazásakor kaptam én a megbízatást. — Beszéljen magáról. — Farkasréti családi házunkból járok be naponta kocsival. A közleaedés és a benőtt munka kitölti szinte az e-lész napomat. Általában az esték és a hétvégék szabadok. Ilyenkor a családdal közös programokat, kirándulásokat teszünk. Előző munkahelyemen a KISZ üzemi végrehajtó bizottságának voltam a tagja. Most nincs ugyan semmi konkrét társadalmi vagy közéleti megbízatásom, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az ember csak úgy él a „vakvilágban”. Más ma már szülő és gyermek kapcsolata is. Gyermekeim természetesnek veszik, hogy mindenük megvan, sportolhatnak, ny; dani, hogy a hétköznapok for- radalmiságára van szükség. Az a véleményem, hogy a ma ifjúsága, korosztályomat is értem ez alatt, tisztában van vele, mi a teendője. Még ebben az időnként forrongó világban is. Mi vagyunk többen, akik így és csakis így, békében akarunk élni, dolgozni. Harmincöt esztendő nem sok. De nem is kevés. Ahhoz mindenképpen elegendő, hogy tudjuk, hol a helyünk a világban. hely, fodrászat, kozmetika, fotó és takarítási szolgáltatásokkal állunk a lakosság rendelkezésére. 1978-ban kezdtük a hálózat tervszerű, járási szintű kiépítését. Ebben az időszakban fejlesztési pénzeszközeinket döntően ezekre a be ruházásokra fordítottuk. 1979- ben nyitottuk meg helyben a kölcsönző üzletet és a kozmetikai szalont, Szigethalmon üvegesműhelyt, valamint felvevőhelyet és tavaly fogtunk Taksony községben egy újabb szolgáltatóház építéséhez. Ennek műszaki átadására idén kerül -sor. Ez év február 1-én nyílt meg a ráckevei szolgáltatóházunk is. Szigorúbb követelmények — Fontos a közvetett lakossági szolgáltatásunk is, amely elsősorban az úgynevezett hiánycikkek előállítását jelenti. Országos gond volt például a Zsiguli gépkocsikhoz használatos láncfeszítő. Mi hozzákezdünk a gyártásához, országos hiányt szüntetve meg. Ez nekünk mintegy 3 millió forint árbevételt jelentett. Ugyanígy említhetném a vasaló csatlakozó zsinórját is. Az így befolyt összegek a bevételek 9 százalékát teszik ki. Jó gondolatnak bizonyult az optikarészleg létrehozása is. Már harmadik éve itt látjuk el szemüveggel az igénylőket. Évente mintegy 7—8909 darab szemüveget forgalmazunk. Bár nem tűnik jelentősnek, a lakosság szempontjából * nagyon fontos. Nem kell már csupán ezért Budapestre utazni. Ezáltal csaknem 200 ezer forint marad a lakosság zsebében — pusztán az útiköltség megtakarítása révén. — Talán ennek Is szerepe volt. abban, hogy tavaly „Kiváló Szövetkezeti Társulás” elismerésben részesültek. — Bizonyára. Ugyanakkor ez az elismerés még nagyobb és hatékonyabb tevékenységre buzdít bennünket. Az idei gazdasági év szigorúbb követelményeire — úgy érzem — megfelelőén felkészültünk. Az előzetes tervjavaslatot munkásgyűlésen tárgyaltuk meg. Bár a dolgozó kollektíva képviselői által jóváhagyott elő- tervünk a múlt évinél szerényebb nyereséggel számol, mégis bízunk benne, hogy vállalatunk tízéves fennállásának évében a korábbi évekhez hasonló munkasikerekről adhatunk majd számot. Teljesült a vállalás: Kész a tetőszigetelés Elkészültek a budapesti nagy sportcsarnok százmillió forint értékű tetőszigetelésével a 31-es számú építőipari vállalat dolgozói. E munka befejezésével egyben a kongresszusi munkaverseny egyik fontos vállalását teljesítették, az eredmény: a hétezer négyzetméter felületű tető komplett szigetelése. A tetőszigetelés értékét is figyelembe véve az építkezésen 1978. januárja óta 600 millió forint értékű munkát végeztek, már kész a küzdőtér földmunkája és alapozása. Az idén egyébként további 500 millió forint értékű munka vár rájuk. Legfontosabb feladat, hogy július-augusztusban az összes szerkezeti munkát befejezzék. Épül az új lakótelep Hamarosan átadják a szigetszentmiklósi új lakótelepen a következő épületet. A PÁEV dolgozói jelenleg az ötös épülethez építik a darupályát. Bozsán Péter felvétel* Terjeszkedik a város Nem hagyják őket magukra Bentapuszta Százhalombatta pereme. A néhány éve még Érdhez tartozó kis település — harmincnégy család, mintegy 100 ember —, mondhatni 1959-ben alakult ki. A telkekre apró házak épültek.' Némelyek megújultak az évek során, többségük felett azonban nem múlt el nyomtalanul az idő. A házak egyike-mási- ka megrokkant, néhány pedig szinte lakhatatlanná vált. „Nincs utunk, rendes vizünk, nem törődik velünk senki”, panaszolják az ott élők. A huszonnyolc gyerek, ha esős az idő, kerülővel, a közúton kénytelen az iskolába járni. Ez csaknem 5 kilométert jelent naponta. Rendezési tervek — Azt a területet, amiről szó van, 1976-ban csatolták hozzánk — mondja Ferenczi Illés százhalombattai tanácselnök-helyettes. — Érdnek volt korábban külterülete. Magam sem értem, miért engedték az érdiek kialakítani a települést annak idején. — Akkor most mindkét tanácsnak „idegen” terület? — Szó sincs róla, számoltunk vele rendezési elképzeléseinkben. A város arrafelé terjeszkedik. A tervek szerint 2000—2500 új lakás lesz majd azon a területen. Éppen ezért már régebben szanálásra szánt területnek nyilvánítottuk. Bármiféle fejlesztése ezért is lenne teljesen felesleges. — A szanálás mikorra várható? — Minden a gazdasági helyzetünk függvénye, sajnos még hozzávetőlegesen sem tudok dátumot mondani. Előreláthatólag a VI. ötéves terv végén kezdődik a tereprendezés. — Némelyik ház már most lakhatatlan. Az OTP pedig nem ad kölcsönt az ott élőknek, mert szanálási terület. Csak felújításra — Valóban nem adunk már ki új házakra engedélyeket és ezért nem adnak ott építési kölcsönt. Felújításit viszont igen. — Megéri az öftiäköknäk, hogy pénzecskéjüket erre fordítsák, ha az egészet idővel úgyis szanálják? — Nem tudunk mit tenni. — Azt is említette, hogy az említett területen csak a VII. ötéves terv időszakában lesz az építkezés ... — Az ottaniak gondja jogos és minket is foglalkoztat. Valamilyen megoldást fogunk találni. Ahogy tudunk, segítünk. — Mit tervez a tanács? — Egyik legégetőbb gondjuk az út. Sőt, az ott élők társadalmi munkában vállalnák az építést. Még az idén kijavítják a bekötőutat. Az anyagot és a gépeket mi biztosítjuk. Említek még valamit, amiből szintén kitűnik, hogy nem hagyjuk őket magukra: még ebben az évben elkezdődik egy szakközépiskola építkezése, ami éppen a város ét a telep közé esik. Ehhez kisajátítunk egy telket, itt a bentapusztaiaknak új járdát építünk. Ezen azután veszély nélkül közelíthetik meg a gyerekek az iskolát. Latyakom, bekötőúton baktatok a település felé. Valahogy ilyennek képzelem a nagyapámtól hallott vendégmarasztaló sarat. Bár itt inkább vendégriasztónak mondják. — Ide még az sem jön szír vesen, akinek muszáj ■— áll még’ a beton keverésével Hámburger István. — Miért írták a levelet? — Melyiket? — kérdez visz- sza —, mert írtunk mi, már mindenhová, még a tévének is. Jó bekötő út Mutatom a borítékot és rajta a feladót. — Ja, amott hátul — mutat távolabbra —, az az utolsó ház a Liczenciás Andrásék portája. Maga tényleg segíteni fog? A levél íróját nem találom otthon. A házőrző három kutya távolságot tartat velem. A szomszéd mondja, hogy biztosan a gyerekek elé ment az iskolába, aztán ő is magamra hagy. Mojzer lstvánék 1959-től élnek a telepen: — A fiamék már beköltöztek a városba. Én jól érzem magam idekint. Baromfit tarthatok, kertet művelek, csak ezek az áldatlan állapotok ... — Ismerik-e a városfejlesztési terveket? — Nem tartozunk mi senkihez, a jelek legalábbis ezt mutatják. Van olyan ház, ahol három család is lakik. — De itt már nem lehet építkezni, erre terjeszkedik a város. * — Mit gondol, mikorra fog ideérni? És addig mi lesz velünk? — A tanácson tudnak a nehézségekről, még ebben az évben lesz jó bekötőút. — A próféta szóljon magáról. Megértjük mi, hogy a takácsi tervek ... Csak ott is értsenek meg bennünket. Latyakos bekötőúton baktatok i vasútállomás felé. Felhajtom i nadrág szárát. Jól kibeszél- settük magunkat. De vajon xtettük-e egymás szavát a íagy magyarázkodásban? Utó János Társadalmi munka Nagykátán A gondozott környezetért A XII. kongresszus határozatával összhangban Nagy- kátán az elkövetkezendő években még nagyobb mértékben kívánják bevonni a lakosságot a községfejlesztési, -szépítési feladatokba. Már eddig is 'figyelemre méltó eredményeket értek el, 1978- ban harmadikok lettek a társadalmi munkaversenyben, 1979- ben pedig 13 millió forint volt (egy főre vetítve 1130 Ft) a közösségi munka értéke. — Eddig általában fele-fele arányban oszlott meg a vállalás az egyének és a különböző üzemek, vállalatok között, 1980- ban azonban ez az arány megváltozik — mondta Lendvai Gábor, a nagyközségi tanács költségvetési csoportvezetője. Parkok gondozása — Kinek a javára? — A lakosság részvétele a társadalmi jnunkában valamit növekedni fog. Ugyanis a közterületek tisztántartása, fásítás, virágosítás, járdák építése eddig is az ő hatáskörükbe tartozott, ez a programunk pedig ebben az évben sokkal több munkát igényel. — Történtek-e már konkrét felajánlások? — Igen. Egyrészt a már említett és folyamatossá vált feladatok továbbvitelére. Ott, ahol a házak előtt még hiányzanak a. fák, a virágok, pótolják. Azonkívül vállalták az árkok tisztántartását, ami igen fontos, mivel Nagykáta lápos vidék, és a belvíz sok problémát okoz. Biztosítani kell tehát a víz lefolyását. Vannak - parkjaink is, ezek egész évi karbantartását a lakosság és a szocialista brigádok közösen fogják végezni. — Régi tapasztalatunk, hogy az emberek legszívesebben a közeli környezetüket gondozzák, szépítik. Az Erzsébet utcaiak például nemrég teljes egészében saját erőből (anyagi áldozatokat is hoztak!) feltöltötték az úttestet. — Milyen nagyobb szabású társadalmi munkák várhatók? — Befejeződik a hatvan férőhelyes bölcsőde építésének első szakasza, ami azt jelenti, hogy negyven helyet, már ebben az évben átadunk. Itt, a takarításnál, berendezési tárgyak elhelyezésénél, parkosításnál lesz majd szükség segítségre. De, még idén belekezdünk egy nagy beruházás elindításába. A majdani iskola helyének kisajátítása után a területen levő lakások lebontását, az építést előkészítő tereprendezést 80 százalékban társadalmi munkában tervezzük megcsinálni. Üzemek segítsége — A vállalatok, üzemek milyen segítséget adnak? — Első helyen kell említeni termelőszövetkezetünket. A? anyagi segítségen túl folyamatosan részt vesznek a gondok, problémák megoldásában. Nagykáta 55 km útjá- ból csak 17 km a szilárd burkolatú, a többi földút. Ennek állandó rendben tartását például jórészt ők látják el. — Az elmúlt ötéves tervben a tsz és a vállalatok, üzemek közösen 5 millió forint értékben járultak hozzá a község fejlesztéséhez. Reméljük, a jövőben ugyanilyen mértékben élvezhetjük támogatásukat. — Hol; milyen beruházásnál számítanak a lakosság legnagyobb részvételére? — Talán a sportpálya feljobb az eddig használato NDK-gyártmányúnál, 1978-tc teljesen kiszorítottuk az im portot. Sőt, az idén má Vietnam és Kuvait is tőlünl rendelt. E gyártmányunknál a KGST-piacon is nagyoi kedvezőek az értékesítési le hetőségei. — Mennyi megtakarítást je lent országos szinten ennet alkalmazása? — Évente mintegy 30—1( millió forintot. — Úgy tudom, van még eg) jelentős fejlesztésük. — A kisméretű gázhegesztő készülékről van szó, amelj szintén szabadalom lesz. A lakosság érdekében — Mi az önök által gyártandó készülék előnye? — Azonos idő alatt négyszer annyi munkát lehet elvégezni vele, mint a korábbival. A munkásnak nem kel] állandóan cserélnie a csonkot, hanem addig hegeszthet egy orsón levő szalagelektródával amíg el nem fárad. Népgazdaságnak az sem mellékes, hogy ezt a gépet eddig exportálnunk kellett, és mintegy 8C százalékban tőkés országokból. Mivel az NSZK érdeklődése nagy, a Transelektrór keresztül arról tárgyalunk, hogy vegyenek részt a gyártásban. Ők adnák a motort, abban ők a jobbak, és itt szerelnénk össze, majd innen szállítanánk. Ezért mi késztermékkel fizetnénk. Büszkén mondhátom, hogy tavaly például 130 millió forintnyi termelési értéket produkáltunk és egyetlen reklamáció nem érkezett. — Ejtsünk szót ezek után a lakossági szolgáltatásokról. — Nagyon fontos feladatunk a lakosság egyre növekvő igényeinek kiszolgálása. Három esztendeje készült el a szigetszentmiklósi szolgáltatóház. Kölcsönző, barkácsműújításánál. A tanács és a községi szervek (tsz, áfész, ktsz, Telefongyár stb.) csak az anyagok megvásárlásához szükséges pénzösszeget állják, magát az építkezést teljes egészében társadalmi munkában végezzük. — Megkezdődött már a munka? — Egyelőre az anyagszállítás folyik. — Milyen mértékű lesz a felújítás? — Kialakítjuk az összes atlétikai ághoz szükséges pályát. Ez a beruházásunk megyei koncepció része, annak első fázisa. Nagykátán ugyanis kiemelt atlétikai szakosztályt akarnak létrehozni. — Mi az alapja ennek a kiemelt tervnek? — Községünk már eddig is sok tehetséges atlétát nevelt a megyének. Kollégium is lesz — Még valamit a későbbi tervekről? — Egy 160 férőhelyes (általános és középiskolások részére) kollégium felépítése. Ez ahhoz a távlati célhoz kapcsolódik, hogy a még meglevő tanyasi iskolákat minél előbb felszámolhassuk. — Természetesen mindez még nagyon jövő időben értendő. Ébből eddig csak a terület kisajátítása és a kivitelezési terv valósult meg. Annak idején itt is számítunk a lakosság segítségére. S. H. K.