Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

KST ur.cvn 1980. ÁPRILIS 9., SZERDA Gyorsan, pontosan, biztosan Termelés és szolgáltatás Terminál. Görög eredetű szó, jelentése: gyorsan, ponto­san, biztosan. Immár tíz éve, 1970. július 13-án alakult meg Szigetszent- miklóson a Szolgáltató Szö­vetkezeti Közös Vállalat, amely az előbbi nevet válasz­totta. A Szigetfő, a Duna, az Aranykalász, és a Dózsa tsz alapította szervezet szép jubileumot ünnepelhet ez év­ben. Nevéhez híven, mind na­gyobb népszerűségnek örvend a megye lakossága körében, bár tevékenysége országos mé­retekben is jelentős. Az el­múlt évekről és a jövő tervei­ről így vélekedik Varga And­rás igazgató: — A vállalat alapításának gazdasági indítéka a tulajdo­nosok mezőgazdasági alapte­vékenységének korszerűsítésé­hez szükséges többletnyereség megteremtése. A társadalmi céh a működési területen a lakossági szolgáltatások köré­nek bővítése, színvonalának fejlesztése volt. Az elmúlt tíz év alatt a feltételeknek, úgy hiszem, megfeleltünk. Kétmil­lió forint alaptőkével indul­' tunk, ma 51 millió forint a szövetkezeti vállalat vagyo­na. Import helyett — A megyét ma már szin­te teljesen behálózzák szol­gáltatásaikkal. — Mielőtt szót ejtenénk er­ről a nagyon fontos felada­tunkról, feltétlenül meg kell említeni népgazdasági jellegű munkáinkat, vagyis gyártó te­vékenységünket. Ezek között is első helyen állnak elektro­technikai termékeink. Igen nagy a kereslet az általunk szerkesztett és gyártott fázis­javító berendezések iránt. Kü­lönösen amióta takarékossági szempontból országosan elren­delték az alkalmazását. Ez­zel az általunk szabadalmaz­tatott berendezéssel, amely Apám Örökében Ráber Károly technikus, har­mincöt éves, a Szabadság Tsz gyáli üzemének dolgozója. — Eddigi életem egyik leg­nagyobb boldogságának is mondhatom, hogy a háborút csupán apám elbeszéléseiből és a könyvekből ismerem. En­nél csak az lesz szebb, ha a gyerekeim is elmondhatják majd ugyanezt magukról. — Milyen idősek? — Az egyik hét, a másik tizenegy éves. Mostanában együtt nézzük a tévében a Hat év történelem című film­sorozatot. Számomra is döbbe­netesek a képsorok. Annál is inkább, mert jártam a Szov­jetunióban, találkoztam az emberekkel és láttam a ha­talmas temetőt Leningrádban. Felkavaró élmény volt. Ott és akkor értettem meg talán először, hogy valójában mi­lyen szerencsés is az én gene­rációm. — Itt a téeszben technikus­ként dolgozik? — Már nem. A fóliaüzem vezetője vagyok. Apám örö­kébe léptem, nyugdíjazásakor kaptam én a megbízatást. — Beszéljen magáról. — Farkasréti családi há­zunkból járok be naponta ko­csival. A közleaedés és a ben­őtt munka kitölti szinte az e-lész napomat. Általában az esték és a hétvégék szabadok. Ilyenkor a családdal közös programokat, kirándulásokat teszünk. Előző munkahelyemen a KISZ üzemi végrehajtó bi­zottságának voltam a tagja. Most nincs ugyan semmi konkrét társadalmi vagy köz­életi megbízatásom, ami ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy az ember csak úgy él a „vakvilágban”. Más ma már szülő és gyermek kapcsolata is. Gyermekeim természetes­nek veszik, hogy mindenük megvan, sportolhatnak, ny; dani, hogy a hétköznapok for- radalmiságára van szükség. Az a véleményem, hogy a ma if­júsága, korosztályomat is ér­tem ez alatt, tisztában van vele, mi a teendője. Még eb­ben az időnként forrongó vi­lágban is. Mi vagyunk töb­ben, akik így és csakis így, békében akarunk élni, dol­gozni. Harmincöt esztendő nem sok. De nem is kevés. Ahhoz mindenképpen elegen­dő, hogy tudjuk, hol a helyünk a világban. hely, fodrászat, kozmetika, fo­tó és takarítási szolgáltatások­kal állunk a lakosság rendel­kezésére. 1978-ban kezdtük a hálózat tervszerű, járási szin­tű kiépítését. Ebben az idő­szakban fejlesztési pénzeszkö­zeinket döntően ezekre a be ruházásokra fordítottuk. 1979- ben nyitottuk meg helyben a kölcsönző üzletet és a kozme­tikai szalont, Szigethalmon üvegesműhelyt, valamint fel­vevőhelyet és tavaly fogtunk Taksony községben egy újabb szolgáltatóház építéséhez. En­nek műszaki átadására idén kerül -sor. Ez év február 1-én nyílt meg a ráckevei szolgál­tatóházunk is. Szigorúbb követelmények — Fontos a közvetett lakos­sági szolgáltatásunk is, amely elsősorban az úgynevezett hiánycikkek előállítását jelen­ti. Országos gond volt például a Zsiguli gépkocsikhoz hasz­nálatos láncfeszítő. Mi hozzá­kezdünk a gyártásához, or­szágos hiányt szüntetve meg. Ez nekünk mintegy 3 millió forint árbevételt jelentett. Ugyanígy említhetném a va­saló csatlakozó zsinórját is. Az így befolyt összegek a be­vételek 9 százalékát teszik ki. Jó gondolatnak bizonyult az optikarészleg létrehozása is. Már harmadik éve itt látjuk el szemüveggel az igénylőket. Évente mintegy 7—8909 darab szemüveget forgalmazunk. Bár nem tűnik jelentősnek, a la­kosság szempontjából * nagyon fontos. Nem kell már csupán ezért Budapestre utazni. Ez­által csaknem 200 ezer forint marad a lakosság zsebében — pusztán az útiköltség megta­karítása révén. — Talán ennek Is szerepe volt. abban, hogy tavaly „Ki­váló Szövetkezeti Társulás” elismerésben részesültek. — Bizonyára. Ugyanakkor ez az elismerés még nagyobb és hatékonyabb tevékenységre buzdít bennünket. Az idei gaz­dasági év szigorúbb követel­ményeire — úgy érzem — megfelelőén felkészültünk. Az előzetes tervjavaslatot mun­kásgyűlésen tárgyaltuk meg. Bár a dolgozó kollektíva kép­viselői által jóváhagyott elő- tervünk a múlt évinél szeré­nyebb nyereséggel számol, mégis bízunk benne, hogy vállalatunk tízéves fennállásá­nak évében a korábbi évekhez hasonló munkasikerekről ad­hatunk majd számot. Teljesült a vállalás: Kész a tetőszigetelés Elkészültek a budapesti nagy sportcsarnok százmillió forint értékű tetőszigetelésével a 31-es számú építőipari vál­lalat dolgozói. E munka befejezésével egy­ben a kongresszusi munkaver­seny egyik fontos vállalását teljesítették, az eredmény: a hétezer négyzetméter felületű tető komplett szigetelése. A tetőszigetelés értékét is figyelembe véve az építkezé­sen 1978. januárja óta 600 mil­lió forint értékű munkát vé­geztek, már kész a küzdőtér földmunkája és alapozása. Az idén egyébként további 500 millió forint értékű mun­ka vár rájuk. Legfontosabb feladat, hogy július-augusztus­ban az összes szerkezeti mun­kát befejezzék. Épül az új lakótelep Hamarosan átadják a szigetszentmiklósi új lakótelepen a következő épületet. A PÁEV dolgozói jelenleg az ötös épülethez építik a darupályát. Bozsán Péter felvétel* Terjeszkedik a város Nem hagyják őket magukra Bentapuszta Százhalombat­ta pereme. A néhány éve még Érdhez tartozó kis település — harmincnégy család, mint­egy 100 ember —, mondhatni 1959-ben alakult ki. A telkek­re apró házak épültek.' Né­melyek megújultak az évek során, többségük felett azon­ban nem múlt el nyomtalanul az idő. A házak egyike-mási- ka megrokkant, néhány pedig szinte lakhatatlanná vált. „Nincs utunk, rendes vizünk, nem törődik velünk senki”, panaszolják az ott élők. A hu­szonnyolc gyerek, ha esős az idő, kerülővel, a közúton kénytelen az iskolába járni. Ez csaknem 5 kilométert je­lent naponta. Rendezési tervek — Azt a területet, amiről szó van, 1976-ban csatolták hozzánk — mondja Ferenczi Illés százhalombattai tanácsel­nök-helyettes. — Érdnek volt korábban külterülete. Magam sem értem, miért engedték az érdiek kialakítani a települést annak idején. — Akkor most mindkét ta­nácsnak „idegen” terület? — Szó sincs róla, számol­tunk vele rendezési elképzelé­seinkben. A város arrafelé terjeszkedik. A tervek szerint 2000—2500 új lakás lesz majd azon a területen. Éppen ezért már régebben szanálásra szánt területnek nyilvánítottuk. Bármiféle fejlesztése ezért is lenne teljesen felesleges. — A szanálás mikorra vár­ható? — Minden a gazdasági hely­zetünk függvénye, sajnos még hozzávetőlegesen sem tu­dok dátumot mondani. Előre­láthatólag a VI. ötéves terv végén kezdődik a tereprende­zés. — Némelyik ház már most lakhatatlan. Az OTP pedig nem ad kölcsönt az ott élőknek, mert szanálási terület. Csak felújításra — Valóban nem adunk már ki új házakra engedélyeket és ezért nem adnak ott építési kölcsönt. Felújításit viszont igen. — Megéri az öftiäköknäk, hogy pénzecskéjüket erre for­dítsák, ha az egészet idővel úgyis szanálják? — Nem tudunk mit tenni. — Azt is említette, hogy az említett területen csak a VII. ötéves terv időszakában lesz az építkezés ... — Az ottaniak gondja jogos és minket is foglalkoztat. Va­lamilyen megoldást fogunk ta­lálni. Ahogy tudunk, segítünk. — Mit tervez a tanács? — Egyik legégetőbb gond­juk az út. Sőt, az ott élők tár­sadalmi munkában vállalnák az építést. Még az idén kija­vítják a bekötőutat. Az anya­got és a gépeket mi biztosít­juk. Említek még valamit, amiből szintén kitűnik, hogy nem hagyjuk őket magukra: még ebben az évben elkezdő­dik egy szakközépiskola épít­kezése, ami éppen a város ét a telep közé esik. Ehhez ki­sajátítunk egy telket, itt a bentapusztaiaknak új járdát építünk. Ezen azután veszély nélkül közelíthetik meg a gyerekek az iskolát. Latyakom, bekötőúton bakta­tok a település felé. Valahogy ilyennek képzelem a nagy­apámtól hallott vendégmarasz­taló sarat. Bár itt inkább ven­dégriasztónak mondják. — Ide még az sem jön szír vesen, akinek muszáj ■— áll még’ a beton keverésével Hámburger István. — Miért írták a levelet? — Melyiket? — kérdez visz- sza —, mert írtunk mi, már mindenhová, még a tévének is. Jó bekötő út Mutatom a borítékot és rajta a feladót. — Ja, amott hátul — mu­tat távolabbra —, az az utolsó ház a Liczenciás Andrásék portája. Maga tényleg segíte­ni fog? A levél íróját nem találom otthon. A házőrző három ku­tya távolságot tartat velem. A szomszéd mondja, hogy bizto­san a gyerekek elé ment az iskolába, aztán ő is magamra hagy. Mojzer lstvánék 1959-től él­nek a telepen: — A fiamék már beköltöz­tek a városba. Én jól érzem magam idekint. Baromfit tarthatok, kertet művelek, csak ezek az áldatlan állapo­tok ... — Ismerik-e a városfejlesz­tési terveket? — Nem tartozunk mi senki­hez, a jelek legalábbis ezt mutatják. Van olyan ház, ahol három család is lakik. — De itt már nem lehet építkezni, erre terjeszkedik a város. * — Mit gondol, mikorra fog ideérni? És addig mi lesz ve­lünk? — A tanácson tudnak a ne­hézségekről, még ebben az év­ben lesz jó bekötőút. — A próféta szóljon magá­ról. Megértjük mi, hogy a ta­kácsi tervek ... Csak ott is értsenek meg bennünket. Latyakos bekötőúton baktatok i vasútállomás felé. Felhajtom i nadrág szárát. Jól kibeszél- settük magunkat. De vajon xtettük-e egymás szavát a íagy magyarázkodásban? Utó János Társadalmi munka Nagykátán A gondozott környezetért A XII. kongresszus hatá­rozatával összhangban Nagy- kátán az elkövetkezendő években még nagyobb mér­tékben kívánják bevonni a lakosságot a községfejleszté­si, -szépítési feladatokba. Már eddig is 'figyelemre méltó eredményeket értek el, 1978- ban harmadikok lettek a tár­sadalmi munkaversenyben, 1979- ben pedig 13 millió fo­rint volt (egy főre vetítve 1130 Ft) a közösségi munka értéke. — Eddig általában fele-fele arányban oszlott meg a válla­lás az egyének és a különbö­ző üzemek, vállalatok között, 1980- ban azonban ez az arány megváltozik — mondta Lendvai Gábor, a nagyközsé­gi tanács költségvetési cso­portvezetője. Parkok gondozása — Kinek a javára? — A lakosság részvétele a társadalmi jnunkában vala­mit növekedni fog. Ugyanis a közterületek tisztántartása, fásítás, virágosítás, járdák építése eddig is az ő hatás­körükbe tartozott, ez a prog­ramunk pedig ebben az év­ben sokkal több munkát igé­nyel. — Történtek-e már konkrét felajánlások? — Igen. Egyrészt a már említett és folyamatossá vált feladatok továbbvitelére. Ott, ahol a házak előtt még hi­ányzanak a. fák, a virágok, pótolják. Azonkívül vállalták az árkok tisztántartását, ami igen fontos, mivel Nagykáta lápos vidék, és a belvíz sok problémát okoz. Biztosítani kell tehát a víz lefolyását. Vannak - parkjaink is, ezek egész évi karbantartását a la­kosság és a szocialista brigá­dok közösen fogják végezni. — Régi tapasztalatunk, hogy az emberek legszíveseb­ben a közeli környezetüket gondozzák, szépítik. Az Er­zsébet utcaiak például nem­rég teljes egészében saját erőből (anyagi áldozatokat is hoztak!) feltöltötték az úttes­tet. — Milyen nagyobb szabású társadalmi munkák várha­tók? — Befejeződik a hatvan fé­rőhelyes bölcsőde építésének első szakasza, ami azt jelenti, hogy negyven helyet, már eb­ben az évben átadunk. Itt, a takarításnál, berendezési tár­gyak elhelyezésénél, parkosí­tásnál lesz majd szükség se­gítségre. De, még idén bele­kezdünk egy nagy beruházás elindításába. A majdani isko­la helyének kisajátítása után a területen levő lakások le­bontását, az építést előkészí­tő tereprendezést 80 százalék­ban társadalmi munkában tervezzük megcsinálni. Üzemek segítsége — A vállalatok, üzemek milyen segítséget adnak? — Első helyen kell említe­ni termelőszövetkezetünket. A? anyagi segítségen túl fo­lyamatosan részt vesznek a gondok, problémák megoldá­sában. Nagykáta 55 km útjá- ból csak 17 km a szilárd burkolatú, a többi földút. En­nek állandó rendben tartását például jórészt ők látják el. — Az elmúlt ötéves terv­ben a tsz és a vállalatok, üzemek közösen 5 millió fo­rint értékben járultak hozzá a község fejlesztéséhez. Re­méljük, a jövőben ugyanilyen mértékben élvezhetjük támo­gatásukat. — Hol; milyen beruházás­nál számítanak a lakosság legnagyobb részvételére? — Talán a sportpálya fel­jobb az eddig használato NDK-gyártmányúnál, 1978-tc teljesen kiszorítottuk az im portot. Sőt, az idén má Vietnam és Kuvait is tőlünl rendelt. E gyártmányunknál a KGST-piacon is nagyoi kedvezőek az értékesítési le hetőségei. — Mennyi megtakarítást je lent országos szinten ennet alkalmazása? — Évente mintegy 30—1( millió forintot. — Úgy tudom, van még eg) jelentős fejlesztésük. — A kisméretű gázhegesz­tő készülékről van szó, amelj szintén szabadalom lesz. A lakosság érdekében — Mi az önök által gyár­tandó készülék előnye? — Azonos idő alatt négy­szer annyi munkát lehet el­végezni vele, mint a korábbi­val. A munkásnak nem kel] állandóan cserélnie a csonkot, hanem addig hegeszthet egy orsón levő szalagelektródával amíg el nem fárad. Népgaz­daságnak az sem mellékes, hogy ezt a gépet eddig expor­tálnunk kellett, és mintegy 8C százalékban tőkés országok­ból. Mivel az NSZK érdeklő­dése nagy, a Transelektrór keresztül arról tárgyalunk, hogy vegyenek részt a gyár­tásban. Ők adnák a motort, abban ők a jobbak, és itt sze­relnénk össze, majd innen szállítanánk. Ezért mi készter­mékkel fizetnénk. Büszkén mondhátom, hogy tavaly pél­dául 130 millió forintnyi ter­melési értéket produkáltunk és egyetlen reklamáció nem érkezett. — Ejtsünk szót ezek után a lakossági szolgáltatásokról. — Nagyon fontos felada­tunk a lakosság egyre növek­vő igényeinek kiszolgálása. Három esztendeje készült el a szigetszentmiklósi szolgáltató­ház. Kölcsönző, barkácsmű­újításánál. A tanács és a köz­ségi szervek (tsz, áfész, ktsz, Telefongyár stb.) csak az anyagok megvásárlásához szükséges pénzösszeget áll­ják, magát az építkezést tel­jes egészében társadalmi munkában végezzük. — Megkezdődött már a munka? — Egyelőre az anyagszállí­tás folyik. — Milyen mértékű lesz a felújítás? — Kialakítjuk az összes at­létikai ághoz szükséges pá­lyát. Ez a beruházásunk me­gyei koncepció része, annak első fázisa. Nagykátán ugyan­is kiemelt atlétikai szakosz­tályt akarnak létrehozni. — Mi az alapja ennek a kiemelt tervnek? — Községünk már eddig is sok tehetséges atlétát nevelt a megyének. Kollégium is lesz — Még valamit a későbbi tervekről? — Egy 160 férőhelyes (ál­talános és középiskolások ré­szére) kollégium felépítése. Ez ahhoz a távlati célhoz kapcsolódik, hogy a még meg­levő tanyasi iskolákat minél előbb felszámolhassuk. — Természetesen mindez még nagyon jövő időben ér­tendő. Ébből eddig csak a terület kisajátítása és a kivi­telezési terv valósult meg. Annak idején itt is számí­tunk a lakosság segítségére. S. H. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom