Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-06 / 81. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hatvan perc E mlékszem, nyár volt... Abban az időben este nyolcra haza kellett érniük a nagylányoknak is, kizárólag a nyári hónapok alatt hosszabbították meg a kimenőt a szigorú szülők egy órával: csak kilencre vártak minket. Nyertünk egy órát a nyári időszámítással. Nyolckor még vígan lubickoltunk a Tiszában, s felnőtteknek éreztük magunkat. Ősszel aztán elröppent csacska örömünk. Az órákat visszaállították, mi pedig lélekszakadva futottunk moziból, tánciskolából hazáig, hogy nyolckor le ne késsük a családi népszámlálást. Változtak az idők. Most én is azt mondom, felnőtt fejjel: azt az órát, amit mára virradóra elvesztettem, visszanyerem ősszel. Szeptember 29-én egy órácskával többet alhatok. Ennek örülök. Mekkora különbség! Milyen messze van már az a régi nyár... Szeptemberben tehát visz- szaállítjuk most is az óráinkat. Lelki szemeimmel látom, amint hosszú, tömött sorok kígyóznak a gyárkapuk, hivatalok előtt, emberek sokasága követel bebocsátást jóval a munkidő kezdete előtt, mert elfelejtette megtenni azt a mozdulatot, amellyel a vekker mutatóját egy teljes körrel visszatekerhette volna. De ez csak torz álom. Ismerem magunkat. Annál inkább tartok feledékenysé- günktől most. Vajon hányán leszünk, akik azzal somfordálunk be kedden reggel a munkahelyünkre: főnök, nézd el a késést, mit csináljak, ha nem állítottam előre az órámat?! Nem beszélek ma már arról a 160 millióról, amit a nyári időszámítással energiamegtakarításból nyerünk. Ez az utóbbi hetekben mindenkiben tudatosult. De gondoltunk-e arra, milyen veszteséggel jár, ha feledékenvségből egy órával később állunk munkába? Nehéz volna most és itt kiszámítani, hány forintjába kerülne az országnak. ha a dolgozó milliók közül akárcsak ezren kihagyják azt a bizonyos órát. Ám a maga helyén mindenkinek tudnia kell. menynyit jelent egy órai munkája. Ne mulassza el hát senki körbehajtani — ezúttal előre — azt a mutatót, ha eddig nem tette volna. Mint minden változtatásnak, a nyári időszámításnak is akadtak ellenzői, akik aggályoskodtak, okoskodtak, kitaláltak mindenféle álérveket. Szerencsére kevesen. Nem is érdemes velük törődni. Azzal annál inkább, hogy ezután — legalább nyaranként — jobban hasonlít majd életritmusunk a természeteshez. Az emberek régen a nappal keltek, feküdtek. A világítástechnika hőskorában — mécses, petróleumlámpa, gázláng — nem engedhették meg maguknak, hogy ágyban találja őket a napsugár, hogy napnyugta után pazarolják a naftát, amivel fényt varázsolhattak otthonukba. Sötét este csak ott égett a lámpa, ahol nagybeteg volt, vagy borját, csikót, kismalacot vártak az istállókban, ólakban. Drága volt a petróleum. A villanyfény térhódításával mesterséges világot formáltunk magunknak. Nyári reggel a nap jócskán megelőz bennünket az ébredésben, ugyanakkor fél éjszaka fönt vagyunk, mai lámpáinkkal nappali világosságot teremtve utcán, lakásban, egész környezetünkben. Pedig a villamosenergia is drága. Nem csupán zsebünk látja kárát annak, hogy fittyet hányva a természetnek, hosszú estéket töltünk villanyfényben. Egészségünknek se tesz jót. Hunyorgunfc, szemorvoshoz futkosunk, egész nap fáradtak vagyunk, szívünkre panaszkodunk, s azon siránkozunk, bezzeg elődeink nem voltak ilyen nyavalyások. Nem akarok okosabb lenni tudós orvosoknál, de azt mondom: enyhén szólva gyatra szervezetünknek is jót tesz, hogy ezután nyaranta egy órával korábban kelünk, s korábban fejezzük be a napot. Szánom ezt kiváltképpen mindazoknak, akik biológiai ritmusuk zavartalanságát féltették e hat- v?or>erces időeltéréstől. M ost már csak azt kellene elintézni, hogy ne csak óránkra tekintve, hanem az utcára lépve is érezzük: valóban nyár van... B. I, Pest megye vendéget is voltak Elbúcsúzott a hajóraj Szombaton elbúcsúzott a budapestiektől a Szovjetunió Vörös Zászlórenddel kitüntetett fekete-tengeri flottájának lolyami hajóraja, mely felszabadulásunk évfordulója alkalmából érkezett hazánkba. Parancsnokai és matrózai — amint arról korábban beszámoltunk — kedden kikötöttek Százhalombattánál és megismerkedtek a város politikai, társadalmi életével, a Dunai Kőolajipari Vállalattal, a Damjanich úti általános iskolával. A hajóraj tisztjei és katonái budapesti látogatásuk során találkoztak a fővárosi párt, állami és társadalmi szervek vezetőivel, aktivistáival, továbbá veteránokkal, üzemi munkásokkal, fiatalokkal, úttörőkkel és katonákkal. A szovjet tengerészek több ezer budapesti dolgozót fogadtak hajóikon, lehetővé téve, hogy megismerkedjenek mindennapi munkájukkal is. A szovjet hajóraj terv szerint folytatja útját a vízi útvonal országaiba. KÖZÉLET Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ■ az Elnöki Tanács elnöke interjút adott a szovjet tv-nek a felszabadulás évfordulója alkalmából. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására részt vett a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett magyar kultúra napjai eseménysorozaton, szombaton hazaérkezett. Ugyancsak hazaérkezett a Szovjetunióból Pozsgay Imre kulturális miniszter. Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratban köszöntötte Czinege Lajos hadseregtábornokot, honvédelmi minisztert. Zinaida Mihajlovna Krug- lovának, az SZKP KB tagjának, a Szovjet Társaságok Szövetsége elnökének vezetésével hazánkban tartózkodott a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége. A vendégek, akik a fővárosban és Egerben részt vettek a felszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, szombaton elutaztak. Kazimiraz * Mackijavicsusz- nak, a szovjet szaktanács titkárának vezetésével szakszervezeti küldöttség tartózkodott hazánkban. Részt vettek a fel- szabadulási ünnepségeken, és 200 magyar dolgozónak nyújtották át a szovjet szakszervezetek elnöksége által adományozott kitüntetést. A küldöttség, melyet fogadott Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is, szombaton elutazott Budapestről. A Dózsa György útnak az Ajtósi Dürer sor és a Hősök tere közötti szakaszán sorakoztak fel a díszelgő egységek. Üdvözölték az ünnepi eseményre gyülekező hatalmas nézősereget, köztük sok külföldi vendéget, éltették a szocialista országok hadseregeinek fegyverbarátságát. Néhány perccel tíz óra előtt érkeztek meg a díszszemle helyszínére a párt és a kormány vezetői, valamint a felszabadulási évforduló alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet vendégek. A dísztribünön foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Borbán- di János és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka. Ugyancsak a dísztribünön foglalt helyet a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének az évfordulóra hazánkba érkezett küldöttségének vezetője: Zinaida Mihajlova Kruglova, az SZKP KB tagja, a szövetség elnöke, Jurij Naumenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Vlagyimir Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. A díszemelvényen és a mellette levő tribünökön ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak, a kormánynak több tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Megtekintették a díszszemlét az évforduló alkalmáSxahadságunk 35. évfordulóján Felkészültséget, erőt tükröző jubileumi díszszemle •• Több tízezer fiatal demonstrációja — ünnepségek Pest megyében Népköztársaságunk fegyveres erői: a magyar néphadsereg, a határőrség és a munkásőrség egységei péntek délelőtt látványos katonai parádéval, színpompás díszszemlével köszöntötték hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját, április 4-ét. Ünnepi díszt öltött a Dózsa György út városligeti szakasza. A Felvonulási tér két oldalán felállított tribünökön, emelvényeken — a meg-megeredő eső ellenére — már jóval a díszszemle kezdete előtt mintegy 60 ezer budapesti és vidéki dolgozó, meghívott vendég foglalt helyet. A népköztársaságunk címerével ékesített dísztribünnel szemközt az épületek homlokzatát a piros, fehér, zöld színű nemzeti lobogók és vörös zászlók, felszabadulásunk 35. évfordulóját éltető feliratok, ünnepi jelszavak díszítették.-AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ........... M II ......................^ XX IV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Ára 1.20 íorini 1980. ÁPRILIS 6., VASÁRNAP A tribünön (balról Jobbra): Aczél György. Lázár György. Czinege Lajos. Kádár János, Losonczi Pál és Németh Károly ból hazánkba érkezett külföldi küldöttségek tagjai is. Pontosan 10 órakor kezdődött meg a díszszemle. Kürtszó harsant, majd felhangzott Mórocz Lajos vezérőrnagy vezényszava: Díszszemle! Vigyázz! Fogadás balról! Tisztelegj ! A Rákóczi induló hangjai közben a Hősök tere felől nyitott gépkocsin megérkezett Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, akinek a díszszemle parancsnoka jelentette: „Hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulóján a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek díszegységei díszszemlére felsorakoztak!” A €zincge ísejos: Honvédek! Határőrök! Munkásőrök! Tisztesek! Tiszthelyettesek! Zászlósok! Tisztek! Tábornokok! Tisztelt elvtársak! Kedves vendégeink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözlöm önöket hazánk felszabadulásának 35. évfordulóján. Legnagyobb honvédelmi miniszter köszöntötte a feszes vigyázzban álló egységeket — előbb a gyalog felvonuló csapatokat, majd az ejtőernyősök, a páncélozott szállító, járműveken felvonulók díszalegységeit, a gépesített lövészeket, a tüzéreket, a ra- kétásokat, a csapatlégvédelmi tüzéreket, a honi légvédelmi rakétásokat és a harckocsizó csapatokat. Az üdvözlő szavakra, „Erőt! Egészséget!” és utána a hosszan zúgó „Hajrá!” volt a válasz. Felhangzott a téren a harsonások és a kisdobosok díszjele, majd a honvédelmi miniszter mondott beszédet. nemzeti ünnepünkön tisztelettel köszöntöm munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, dolgozó népünket, megtiszteltetés számunkra, hogy népünk történelmi sorsfordulójának, szabadságunk születésének napját fegyveres erőink díszszemlével köszönthetik. A Szovjetunió hős hadserege három és fél évtizeddel ezelőtt — internacionalista küldetését teljesítve — felszabadította szeretett hazánkat a fasiszta megszállók és magyar csatlósaik gyűlölt uralma alól. Megnyílt népünk előtt a nemzeti, társadalmi felemelkedés útja. Népünk soha nem múló hálával adózik a testvéri szovjet népnek, hős katonafiaipak a felszabadulásunkért hozott hatalmas áldozatokért, őszinte megbecsüléssel gondolunk a szovjet hadsereg oldalán hazánk felszabadításáért küzdő bolgár, jugoszláv és román hadsereg .harcosaira. Szocialista hazánk, népünk cselekvő részese az emberiség szebb és boldogabb jövőjéért küzdő erők nagy táborának. Meggyőződésünk, hogy a világ békeszerető erői összefogásuk növelésével, aktív fellépésük fokozásával képesek a béke, az enyhülés irányzatának megvédésére, a nemzetközi biztonság megszilárdítására. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal szövetségben következetesen harcol az enyhülés útjába gördített újabb akadályok elhárításáért. Az internacionalizmus ' szellemében fokozzuk összefogásunkat a kommunista és munkáspártokkal, a világ haladó erőivel — mondotta a miniszter, majd hangoztatta: Szabadságunk és függetlenségünk születésének 35. évfordulóján büszkeséggel tölt el bennünket, hogy forradalmi pártunk vezetésével magabiztosan haladunk nagy nemzeti célunk, a fejlett szocialista társadalom megvalósításának útján. Szilárd meggyőződésünk, hogy dolgozó népünk — a nehezebbé vált körülmények között is — a XII. kongresszus határozatának szellemében megoldja — megvalósítja az elkövetkezendő években előttünk álló feladatokat. Hiszünk ügyünk győzelmében, mert együtt haladunk a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal, a haladás, a béke minden hívével. Összefogás az enyhülésért Páncélozott szállító bare járművek felvonulása Parádé földen, levegőben A beszéd elhangzása után felcsendültek a Himnusz hangjai, és eközben a Városligetben elhelyezett lövegek díszössztüze — 16 díszlövése — köszöntötte hazánk felszabadulásának ünnepnapját. Kisvártatva — az Ajtósi Dürer sor irányából — megkezdődött a magyar néphadsereg fegyveres erőinél szolgáló legjobb harcosok és parancsnokaik jubileumi ünnepi seregszemléje, a díszegységek — történelmi katonai indulókkal kísért — felvonulása. Katonák, határőrök, munkásőrök sokasága nagyszerű fegyelemről és a harci technikai eszközök kezelésében elsajátított magasfokú szakértelemről tett tanúbizonyságot a mintegy háromnegyedórára programozott díszszemlén. A gyalog felvonuló alegység (Folytatás a 3. oldalon.) Ma: Bolgár testvérlanunk ünnepe 2. oldal Hí egységes betegellátás 3. oldal ín, József Attila, itt vagyok... i. oldal líankóné Dudás Julinál 6. oldal
