Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

IVlCÄii ORI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1980. Április 4., péntek Arcok egy brigádból Szívvel, lelkesedéssel alkotnak A „Monori járás fejlesztéséért" kitüntetés tulajdonosai Bizonyára kevesen hallottak Alaiár Ignácról, a neves építész­ről. aki 1855. január 17-én született Pesten, és 73 éves korában. 1928 áprilisában halt meg Zürichben. Kőműves volt. majd Hauszmann Alajos tanítványa. Berlin­ben szerzett oWevelet. hazatérése után 1882-től 1889-ig Steindl Imre, majd Hauszmann mellett volt tanársegéd. 1890-től kezdve •már kizárólag önálló tervezéssel foglalkozott. Építészi hírnevét középületei aCapozták meg. Ö tervezte például a nyíregyházi megyeházát, a budapesti Eötvös Kollégium épületét, több temp­lom- és fürdőépületet, a kassai színház, a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete, az egykori tőzsdepalota (ma a Magyar Televízió) építése szintén a nevéhez fűződik. Fő mü­vének a budapesti városligeti ,tó partján emelt épületcsoportot, a mai Mezőgazdasági Múzeumot tekintik. A századforduló histo- rizá'.ó és eklektikus stüusának volt nagy felkészültségű kép­viselője. (Részlet Alpár Ignác életrajzából.) Tavaszi szellő rezgeti a fá­kat, a nap is a felhőkkel bú- jócskázik. Az Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat né­hány irodai dolgozóját azon­ban ez egy cseppet sem' za­varja, az irodaház környékén szorgoskodnak, hogy méltó, szép környezet köszöntse a felszabadulás 35. évforduló­ját. Hiába kerestem az Alpár Ignác szocialista brigád tag­jait, a serénykedők ők vol­tak. Szewczyk Ede, a vállalat igazgatója elismeréssel beszél a tavaly aranykoszorús cím­mel kitüntetett kollektíva munkájáról. — Felelősségteljes a brigád feladata, hiszen ők tervezik az általunk építendő középülete­ket, iskolákat és egyéb léte­sítményeket. Évi munkájuk pénzben is kifejezhető, más­fél millió forint értékű terv­dokumentáció kerül ki a ke­zük alól. Az egyéni fantáziá­ra van bízva, hogy egy-egy középület milyen legyen, per­sze az előírásokat is be kell tartaniuk. Az építészeti tervek, papír­ívek mögül alig látszik ki Perger Jenő, a brigád legré­gebbi tagja, aki 1971 óta dol­gozik a vállalatnál. Kissé gondterheltnek látszik. — Mi vagyunk a „műszaki kubikosok” — mondja némi iróniával. Nehéz a dolgunk, hiszen a vállalat által épí­tett létesítmények tervezési munkáit kell elvégeznünk ha­táridőre és jó minőségben. Azelőtt a BUVÁTl-nál dol­goztam, később hazajöttem, megtalálom itt is a számitá- somat. A munka nagyon sok, nincs szinte lélegzetvételnyi szünetünk sem. Kötődöm a vállalathoz, eddigi legnagyobb örömöm, hogy néhány évvel ekelőtt megkaptam az építő­ipar kiváló dolgozója minisz­teri kitüntetést. — A vállalatnál több mint háromszázan dolgoznak, köz­tük sok fiatal, akik új családi házat építenek. Egy lakóház tervezése két-két és fél ezer forintba kerül. Aki igényli, mi vállaljuk a lakóházak terve­zését társadalmi munkában — kapcsolódik be a beszélgetés­be Caramszegi László techni­kus. — Évente négyen-öten for­dulnak hozzánk ilyen igény­nyel, szívesen teszünk eleget a kéréseknek. Természetesen, munkaidőn kívül, szabad időnkben készítjük el a ter­veket. Legutóbb Végh János dolgozónk családi házát ter­veztük meg. Megyei, sőt országos vissz­hangra talált az á társadalmi összefogás, amely Gyomron, az Arany János utcai óvoda építésénél nyilvánult meg. Az Alpár Ignác brigád tag­jai a nagyközségi tanács fel­kérésére társadalmi munká­nisztrátor hosszasan sorolja azokat a közös kirándulásokat, társadalmi munkaakciókat, amelyeken a brigád vala­mennyi tagja részt vett A közelmúltban újabb kérés ér­kezett hozzájuk. A járási út­törőelnökség felkérte őket, hogy a káptalanfüredi járási úttörőtábor távlati fejlesztési terveitdolgozzák ki. A válasz­levél már másnap elment: Vál­laljuk. ★ Az Alpár Ignác brigád a tervezési és előkészítési osz­tály tagjaiból áll. Kilenc nő és hét férfi alkotja a kollek­tívát. Megbecsülést szereztek a vállalat dolgozói, a községi és a járási vezetők előtt is. j«*«* A közelmúltban átadott gyömrői Arany János utcai óvoda terveit is az Alpár Ignác brigád tagjai készítették. Barcza Zsolt felvétele ban készítették el az építés, illetve a bővítés terveit, 150 ezer forintot ért ez a mun­kájuk. Esténként, munkaidő után feloltották a lámpákat az irodákban, tovább dolgoz­tak a rendes munkaidőnél. Persze, ebben része volt an­nak is, hogy több brigádtag gyermeke is ma már ebbe az óvodába jár. Szívvel, lelkese­déssel, tiszta segíteni akarás­sal készítették el a terveket, s hogy az új épület olyan szép lett, az nekik is köszönhető. Javaslataik alapján az emele­ti részen még tornaszobát is kialakítottak a tetőtér be­építésével. Országszerte ke­vés az olyan óvoda, ahol tor­naszoba is a gyerekek rendel­kezésére áll. Az építkezésnél ott szorgos­kodtak a brigádtagok, kétke­zi munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy néhány héttel ez­előtt birtokukba vehették a kicsinyek az új gyermekintéz­ményt. Molnár Sándorné, a brigád egyik legrégebbi tagja. Mű­szaki adminisztrátor, de min­denben segít, ha kell munka­idő után is. — Tavaly négyen eltávoz­tak tőlünk, az ő hiányukat erősen érezzük. Munkánkat a vállalat vezetése is elismeri, én például már járhattam az NDK-ban, most pedig Len­gyelországba készülök jutalom­üdülésre. A vállalat kiváló dolgozója elismerést is meg­kaptam. Megbecsülnek ben­nünket, és ez nagyon jó ér­zés mindannyiunk számára, erőt. ösztönzést ad a további feladatok megoldásához. A brigád helyettes vezetője, Szabó Imréné műszaki admi­Sasné Székely Annamária boldogan vette át a maglódi járási ünnepi nagygyűlésen a Monori járás fejlesztéséért kitüntető emlékplakettet. Rászolgáltak az elismerésre, példájuk követendő lehet más kollektívák számára is. Gér József Öt esztendő tükrében Az összefogás teremtő erejével Óvodák, napközi otthonok, új tantermek A monori járásban 1975/76-os tanévben 10 ezer 714 diák járt általános iskolába. Egy tanteremre — a sta­tisztikai átlag szerint — csaknem 42 tanuló jutott. A jelenlegi oktatási évben már 11 ezer 581 kisdiák kop­tatja az iskolapadot, a 382 helyett 413 tanulócsoport­ban ismerkednek az alapfokú tudnivalókkal. Az egy tanteremre jutó tanulók száma ennek ellenére csök­keni: körülbelül harminchét-harmincnyolcra. A számok tehát — így önmagukban — látszólagos ellentmondást tükröznek. Feloldásához azonban ele­gendő egy egyszerű összehasonlítás, míg az előző terv­időszakban összesen 13 tanterem épült a járásban, addig az utóbbi öt, még pontosabban három év során 64 tanteremmel gazdagodtak az iskolák. az új A gyarapodás nagyrészt a könnyűszerkezetes építési program megvalósításának, de legfőképp a társadalmi össze­fogás teremtő erejének tulaj­donítható. Az új, kulturáltabb, kényel­mesebb körülmények között könnyebbé, természetes köve­telménnyé vált az elmélet át­ültetése a gyakorlatba: meg­gyorsult, hatékonyabbá vált az oktatáspolitikai határozat végrehajtása. Hasznos változások Épp, az új tanterv beve­zetésének éveiben javult a já­rásban a tantermek kihasz­náltsága, az audiovizuális esz­közök és a szaktantermek száma. Megszűntek az úgyne­vezett osztatlan, vagy csak részben osztott tanulócsopor­tok. Ennek kedvező hatása a tanulmányi eredmények javu­lásában is megmutatkozott. Bármennyire is látványos, gyorslépíű volt a fejlődés, gon­dok ma is akadnak Vecsésen, Monori-erdőn, Mendén. Ugyan­akkor továbbra is évenként körülbelül ötszáz általános is­kolással gyarapodik a tanuló­létszám, s az előzetes adatok szerint 1985-ben több mint 15 ezer diák jár majd a járás is­koláiba. A távlati tervek készítői ter­mészetesen számoltak ezzel a gonddal, s úgy foglaltak ál­lást, hogy folytatni kell az V. ötéves terv idején megkezdett fejlesztési programot. Az ok­tató-nevelő munka körülmé­nyeinek megváltoztatásával párhuzamosan szükség van a szakos ellátás javítására, va­lamint a képesítés nélküli ne­velők arányának további csök­kentésére. Üjabb ellentmondásnak tű­nik, hogy bár a járásban a napköziotthonos tanulók ará­nya „mindössze” 23 százalék, mégis azt kell mondani, hogy ezen a területen történt az utóbbi években a leggyorsabb •jlődés. A napközibe felve­hető tanulók száma 1975 óta csaknem megduplázódott, de így is csak 2 ezer 685 diák is­kolai órák utáni felügyelete oldódott meg. Ma már — Mende kivételével — a járás valamennyi településének is­kolája rendelkezik napközis csoporttal. Sürgető igények A tanulmányi eredmények javulásához, a bukások szá­mának csökkentéséhez hozzá­járult a 83 napközis és a 17 tanulószobás csoport működé­se is. Az e csoportokban el­helyezett gyermekek számára nemcsak az étkezés megszer­vezése, a nyugodt feltételek megteremtése jelent előnyt, hanem a nevelési hatások is jobban érvényesülnek. A tanulólétszám gyors nö­vekedése, a napközikbe beju­tott iskolások javuló, de még mindig nem kielégítő aránya, és a tény, hogy a felsőtagoza­tosok közül egyre kevesebb diákot tudtak felvenni, még sürgetőbbé teszi minél több napköziotthonos csoport kiala­kítását. Évről évre kevesebb óvo­dáskorú gyermek felvételi ké­relmét kell elutasítani a já­rásban, bár a várakozók szá­ma nem csökkent olyan arányban, mint ahogy helyek száma nőtt. Ma már nincs olyan telepü­lés a járásban, áhol ne épült volna óvoda. Egyre több fia­tal édesanya állhat munkába, mivel az óvoda átvállalja — napközben — a gyermek fel­ügyeletének, nevelésének gond­ját, s szerepe egyre fontosab­bá válik az iskolai oktatásra történő felkészítésben. Járásunkban, a monori Jó­zsef Attila Gimnáziumban és Szakközépiskolában és a ceg­lédi 203. számú Bem József Szakmunkásképző Intézet mo­nori kihelyezett tagozatán ta­nulhatnak tovább a nyolcadik osztály elvégzése után a fia­talok. A megfelelő képzés fel­tételei ugyan adottak, ennek ellenére sem megoldott azon­ban a környékbeli mezőgaz­dasági és ipari üzemek, szö­vetkezetek szakmunkás után­pótlása. T ártalmasabbon Az „Egy iskola — egy üzem” mozgalom tartalmasabbá té­telével, a tudatos és célszerű összehangolt beiskolázási te­vékenységgel pedig megold­hatóak a gondok. S ez nemcsak gazdasági ér­dek. A lakóhelyén vagy köz­vetlen közelében dolgozó em­ber mindennap láthatja mun­kája eredményét, közvetlenül tapasztalhatja a helyi gondo­kat és könnyebben mozgósít­ható a sürgető feladatok el­végzéséhez. Ezt az előnyt fel kell használni — a közösség hasznára. Vereszki János Orvosi ügyelet a járásban Pénteken és szombaton, Gombán, Bényén, Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy- Zs. u. 3.), Gyomron: központi ügyelet, (Steinmetz kapitány u. 12, telefon: 26.), Monoron, Monori-erdŐn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, az egészségházban), Maglódon és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pi­lis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Úri), Üllőn, pénteken: dr. Leyrer Lóránt, szombaton: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Bá­lint Ferenc Üllő, Kossuth L. u. 18. Beteg állatok bejelentése: a járás területén 12 órától lfi-ig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Sok nézőt várnak Gyömrőre Ma játsszák a labdarúgó­bajnokságokban a mérkőzések zömét. Megyei csapataink közül a Pilis otthonában esélyes, a Sülysápnak viszont kevés a reménye a pontszerzésre Rác­kevén. Apróságok galériája Megérteni a környező világot Hasznos ismeretszerzés, játékosan IMPONÁLÓAN SZÉP a ve- csési tanácsháza melletti óvo­da, kívülről is, belül is tágas. Modern, jól felszerelt csoport szobáiban 12 nevelő gondoz­za, oktatja az apróságokat. Az épület homlokzatán néhány napig transzparens hirdette, hogy gyermekrajz-kiállítást láthat a betérő érdeklődő. Az önmagában még mindennapos dolog, rajzkiállítást már má­sutt is, mások is rendeztek. Ám ez a bemutató mégis töb­bet érdemel egy hírnél. Ott jártunk a megnyitón, végignéztünk mindent, amit érdemes — s mindent érde­mes volt. Hasonló gonddal, le­leménnyel és lelkesedéssel al­kotott, megrendezett kiállítás­ban még akkor sem gyönyör­ködhet mindennap az ember, ha „komoly” galériában jár. Dekát lehet-e ennél komo­lyabb galéria egyáltalán, al­kothat-e felnőtt elmélyülteb­ben akár legihletettebb per­ceiben is, mint egy gyerek, bármikor, ha alkalmas szer­szám kerül a kezébe? Fövényesi Ervinné, az óvo­da vezetője igazán csak cím­szavakban mondhatta el az előzményeket. Azokból, meg a látványból érthetett min­dent az érdeklődő. A tizenkét nevelő néhány hónapja elhatározta, hogy kongresszusi felajánlásként összegyűjti a közös munka kézzelfogható eredményét, azo­kat az alkotásokat, amelyek­kel a gyerekek ábrázolni, meg­érteni, megértetni kívánják az őket körülvevő világot. Hálás és nehéz feladat volt. Hivatá­sos dekoratőrnek is becsületé­re válna, ahogyan az óvónők ezeket a munkákat „tálalták", s csak hozzáértő érzi iga­zán, mennyit szorgoskodhattak, hogy öltözőszekrényből — székből vonatot, függönyökből drapériát, asztalokból tárlót varázsoljanak. Minden idejé­ben a helyére került, a lát­vány igazán nem egy „milyen kedves!" jellegű, udvarias ki­jelentést érdemel. Biztonság­gal állítható: az a vecsési szü­lő, gyerek, aki nem nézte meg — veszített. Szavakkal láttatni mindazt, ami a földszinti és emeleti fo­lyosókon, csarnokokban, a tor­naszobában helyet kapott, le­hetetlen. A gyerekek fantá­ziáját, díszítő leleményét, báb­jait, rajzait, festményeit nem helyettesítheti szó, de ötlete­ket kapni innen nem szégyen. Mert ki gondolná, hogy papír­zacskóból remek kesztyűs­báb készíthető, újhagymából harcos-bajszos vitéz, retekből kerekképű kislány, barkárü- gyekből szürke nyuszi...? AZ ÓVÓNŐK MUNKÁI kiegészítették a látványt, il­lusztrálva, mi mindennel moz­gatják, terelik az apró alko­tók fantáziáját, hogyan is­mertetik meg velük — játé­kosan és hasznosan — mind­azt, amit ismerniük kell. Magócsi Károly, a járási hi- j vatal művelődésügyi osztályú- I nak vezetője nyitotta meg a i bemutatót, amely csupán né­hány napig tartott nyitva, de hasonlót szívesen látnánk többször, több helyen is. K. Zs. , A monori—ceglédi összevont járási labdarúgó-bajnokságban | kiemelkedő találkozó lesz a mai Gyömrő—Vecsés rangadó, amelyre Gyomron kerül sor délután fél 4-kor. Mindkét csapat házatáján nagy a ké­szülődés, a vecsésiek döntet­lenben bíznak, a hazaiak győzni akarnak. Remélhetőleg a várhatóan rekordszámú közönség sport­szerű és élvezetes küzdelmet láthat majd. Egyébként mind­két csapat a legjobb felállítás­ban lép pályára. Érdekesség, hogy a többi ta­lálkozón általában papírforma eredmények várhatók. Bár er­re nem sokat lehet adni, hi­szen az elmúlt fordulóban is több csapat aratott váratlan győzelmet, méghozzá idegen­ben. Itt említjük meg, hogy hol­nap két találkozó lesz, a Nagykőrös—Maglód és a Kara­tetétien—Nyáregyháza össze­csapás. Mindkét mérkőzésen a hazaiak győzelme várható. A serdülő bajnokságban há­rom találkozót elhalasztottak, ezeket később játsszák le. A II. osztályban az E cser— Gyömrő II. és a Vasad—Ve­csés II. mérkőzéseket kíséri figyelem. G. J. Kommunista műszak Az üllői nagyközségi tanács­nál működő Tamási Áron szo­cialista kollektíva a község­ben működő többi brigádok­kal együtt újabb kommunista műszakot szervez áprilisban. A község központi belterüle­tén a parkokat hozzák rend­be, a szülői munkaközösség­gel együtt pedig az új óvodá­ban virágokat ültetnek májé el és az udvart is füvesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom