Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-30 / 100. szám
rrsr hegyez 1980. Április 30., szerda MI LESZ VELED EMBERKE? Gimnáziumi érettségi után Nem folytattunk közvéleménykutatást, mégis a legkülönbözőbb helyeken elhangzó megjegyzések, félmondatok alapján úgy ítélhetjük meg, hogy alaposan megcsappant a gimnáziumi érettségi társadalmi rangja, elismertsége. — Nem ad szakmát, végzettséget, nincs kenyér a gyerek kezében — mondják a szülők. — Kitolódik a munkába állás időpontja, s ez nem éppen jó ebben a munkaerő-ínséges időben — hangzik a gazdasági szakemberek véleménye. — Ezek a fiatalok szaporítják az alkalmazottak már amúgyis túlnépesedett seregét — figyelmeztetnek a szervezők. — Minek a gimnázium, hiszen egyetemre menni bármelyik szak- középiskolából lehet? — kétkednek mások. Szakképzettség nélkül Persze találkozhatunk ezekkel szemben álló véleményekkel is, olyanokkal, amelyek megalapozottak, amelyek reálisan voksolnak a gimnázium mellett. S amíg a nézetek megoszlanak, ha lassan is, de fokozatosan növekszik a gimnáziumokba járó gyerekek száma. Igaz, ez az emelkedés nem mutat valóságos képet, mert a nyolcadik osztályt végzett tanulók száma is minden évben meghaladja az előzőt és a továbbtanulók között stagnál, sőt kis mértékben csökken a gimnazisták aránya Pest megye területén. Miért megy a gyerek gimnáziumba? Érdemes volna tudományos alapossággal választ keresni a kérdésre, a kapott kép bizonnyal nagyon változatos lenne. Pontos adatok hiányában három jellemző típus - feleletet lehet elkülöníteni. A gimnazisták nagyobbik fele egyetemre, főiskolára igyekszik; másrészük egyszerűen csak családi hagyományok folytatójaként kerül ebbe az iskolatípusba; de akadnak nem kevesen, akik a pályaválasztás idejét odázzák el négy évre. Már ezek alapján is tetten érhető a gimnáziumi beiskolázás ellentmondásossága. Megyei adatok szerint a gimnáziumban érettségizett fiatalok közül csak minden másodiknak sikerül az egyetemi, főiskolai felvételi. A többiek dolgozni mennek és rövidebb, hosszabb tanfolyamokon igyekeznek valamilyen szakismeretre szert tenni vagy íróasztal mellett sajátítanak el egy-egy munkafolyamatot. Viszonylag nagyon kevés azoknak a száma, akik gimnáziumi érettségivel zsebükben elmennek szakmát tanulni. A végeredmény tehát nem éppen kedvező: tizennyolc éves fiatalok százai maradnak évente szakképzettség nélkül, aztán sorsuk számos pályamódosítás árán alakul valamiképpen, s nem zavartalanul. Majd valahogy S még egy tényező, amely elsősorban a diákokat befolyásolja: a gimnáziumokban nagyobb, részletesebb a tananyag és magasabbak á követelmények, mint a'szakközép- iskolákban. Ráadásul a gimnáziumban nagyon jól kell tanulni, mert csak a legkiválóbbak jutnak el felsőoktatási intézménybe. A többiekben megmarad a bizonytalanság: majd csak lesz valahogy. A dabasi gimnázium statisztikája többé-kevésbé tükrözi a megyei helyzetet. Péter Domonkos igazgató asztalán gyülekeznek a továbbtanulási lapok, nagyjában-egészében már minden negyedikes növendékéről tudja, hogy érettségi után merre indul. — Iskolánk 150 gimnazistája közül 36 végez az idén — mondta az igazgató. — Azt is érdemes megemlíteni, hogy néhány éve fiúk már alig jelentkeznek iskolánkba, elnőiesedett a gimnázium. Ennek egyik oka az lehet, hogy a lányok számottevő hányada az iskola utáni férjhezmenésre gondol, s kevésbé kötődnek valamilyen hivatáshoz. Az érettségizők közül 19 jelentette be továbbtanulási szándékát: többnyire a pedagógus pályát választják. Vonzó számukra PEST MEGYEI KIADVÁN7 Egészségnél A Pest megyei Egészségnevelési Osztály évek óta tervszerű következetességgel megjelenteti az Egészségnevelés Kiskönyvtára füzeteit. Azokra a betegségekre, káros szenvedélyekre irányítja a figyelmet, amelyek napjainkban különösen gyakran fordulnak elő, és környezetünkkel, életmódunkkal összefüggnek. A 15. kis kötetet a sorozat- szerkesztő dr. Vértes László, írta. Címe: A cukorbetegség. Napjainkban a népbetegségek közé tartozik. A statisztikai adatok szerint mind gyakrabban fordul elő. A mai életritmus, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás és sok más környezeti hatás vezet ehhez. A szerző végigvezet a cukor- betegség történetén az indiai orvosok első felfedezésétől az inzulin megjelenéséig. Félszáz forrásmunka segítségével ír a cukorbetegség kezeléséről. A leggyakoribb gyógyszerek ismertetése mellett tápanyag- táblázatok sorával illusztrálja munkáját. Megtudjuk, hogy a Pest megyei Semmelweis Kórházban szerzett tapasztalatok kapcsán már 1965-ben szorgalmazták diétás kiadványok megjelentetését, a rendszeres diétás szaktanácsadásokat, a szűrővizsgálatokat. A 16., négyíves füzet Fekete János: Az alkoholisták gondozása című munkája. Hivatkozik a három évvel ezelőtt megjelent minisztertanácsi határozatra, amely az alkoholizmus elleni küzdelem fokozására irányuló egyéb intézkedések mellett az egészségügyi ellátás feladatait is megszabta. Mindezek a lehetőségek a megyei és fővárosi kórházak al- kotológiai osztályai, valamint a fl áróbetegeket ellátó alko- hrí gondozó rendelések speciáYOK >elési füzetek lis ellátási rendszerében valósulnak meg, de feladatot rónak az egészségügyi szolgálat valamennyi szervezeti egységére. P. R. a zsámbéki tanítóképző főiskolai tagozat, s meg is értették, hogy jelenleg társadalmunkban — figyelembe véve a demográfiai hullámot is — égető szükség van tanítókra. A választás lehetősége — Hogy mihez kezd a többi növendék? Akár válogathatnak az állások között. A dabasi üzemek és intézmények kétszer annyi fiatalt keresnek, mint ahányat küldeni tudunk. Nálunk a gimnáziumi tárgyak mellett gép- és gyorsírást tanulnak a kislányok, így szívesen fogadják őket irodai munkára. A fiúk gyakorlati oktatásként gépkocsivezetést tanulnak, de itt nem kaphatják meg a vezetői jogosítványt. Azért nekik sincs elhelyezkedési problémájuk. Mindössze két, esetleg három diákunk szándékozik szakmát tanulni. Szimpla érettségi — köznapi beszédben így emlegetjük a gimnáziumi végzettséget. Pedig bizonyítható tény, hogy ehhez az oklevélhez alapos, tiszteletet parancsoló általános műveltség párosul. Kár, hogy ennek a tudásnak csak kisebb része válik társadalmilag hasznossá, mert az irodai munkák többsége nem kívánja meg a gimnáziumban megszerzett ismeretek alkalmazását. Ezért volna jó, ha a gimnáziumi felvételnél a jelenleginél is alaposabban választanának a jelentkezők közül, hogy a végzettek nagyobb arányban tanuljanak tovább. Kriszt György Koprodukciós film Vámmentes házasság Befejezéséhez közeledik az első magyar—finn koprodukciós filmalkotás, a Zsombolyai János rendezésében készülő Vámmentes házasság magyar- országi forgatása. A férfi főszereplő, a helsinki svéd színház vezetőszínésze, Tom Wenzel elutazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársának: A finn szakemberek körében a magyar filmeket és készítőiket egyaránt megbecsülés és tisztelet övezi. Amikor szinte minimális filmes elő élettel megkaptam az ajánlatot és a forgatókönyvet, úgy éreztem, hogy a Vámmentes házasságból közös munkával jó filmet lehet alkotni. Tetszett a nemzetközi házasság gondolata és a körülötte adódó bonyodalmakra épülő történet. Most — a munkálatok felénél — már elmondha tom: a magyar filmesek emberileg és szakmailag egyaránt kitűnő partnerek. Ez egyaránt érvényes filmbeli menyasszonyomra, Kiss Marira, barát' nőire — Esztergályos Cecíliára és Margittay Ágira ■ vagy a töboi szereplőre és a technikai munkatársakra is. A tervek szerint előbb Finn országban mutatják be a Vámmentes házasságot, hogy milyen fogadtatásra számíthatunk az október 24-i premieren? Ismerve a finnországi közönségigényt, úgy gondolom, ez a vállalkozás a sikeres alkotások közé fog tartozni. PILISMAROT-SZOB TÉRSÉGÉBEN Őskori település Közép-Európa egyik legnagyobb őskori településének maradványait tárták fel a pilismarót—szobi rév térségében. Az egy hektárnyi területen több korszakbeli lakott hely emlékeit hozták a felszínre. A napvilágra került csaknem 300 emlék közt láthatók gödörházak alapjai, tűzhelyek, kemencék, kerámiák, sírleletek. A Nemzeti Múzeum irányításával a megyei múzeumok régészei páratlan értékű leleteket tárnak föl. A Duna menti római határvédelmi rendszer, a limes kutatása is eredményes. Megkezdték annak az őrtoronynak a teljes feltárását, amelynek védőárkát az utóbbi években fedezték föl a pilismarót—szobi révi ásatások során, a 3. számú római őrtorony közelében. Folytatódott az esztergom— szentkirályi középkori település kutatása is. A Tisza mentén, a Bokros határában végzett régészeti ásatások, leletmentések során tártak fel páratlan értékű tárgyi emlékedet. Szenzációsnak minősíthető lelet az újkőkori falu maradványai között, a sírokban talált rézgyöngy. A néprajzkutatás számára is sokatmondó ‘ a Gyólya nevű középkori faluban fellelt ház — kovácsműhely-maradvány. RÁDIÓFIGYELŐ ÖTÖDIK SEBESSÉG. — Olyan szép, mint a mese. De gondolhatjuk-e ezt, éppen, erről a történetről? A történetről, amelyben az a legszörnyűbb, hogy megtörtént. Hol volt, hol nem volt... Élt valahol — Ráckevén — -s-gy fiú. Egy szegény fiú. Aki attól vált szegénnyé — szerencsétlenné —, hogy az édesapja meghalt. A fiú, félárván, az édesanyjával Pestre került. Volt ugyan mit aprítaniuk a tejbe, mert a mama zöldség-gyümölcs kiskereskedőként dolgozott, de egy szép napon... Az idei esztendő februárjába* a fiú, hazaérve a gimnáziumból, öitszáz forintot talált az asztalon. És hűlt helyét az édesanyjának. Az ötszáz forintot arra szánta a mama, hogy a fia: „új életet kezdjen vele”. Ö maga pedig, elment. Köd előttem. Köd utánam. Disszidált. Erre a fiúra találtak rá az Ötödik sebesség munkatársai, véletlenül, a riporthelyszínt tudakolva... Ez a véletlen az egyik meseelem ebben a történetben. A másik meg: ez a fiú, aki — egyelőre: Neve- sincs — tanul, tanul, változatlanul, tovább, de csak este tíz után. Mert addig: mindent elvállal, mindent megcsinál, amivel pénzt kereshet a megélhetéshez, a sportpályán és környékén: a jelzővonalak festését, a gyepszőnyeg karbantartását, és így tovább. „Azért is megmutatom!” — mondja most halkan. — „A barátaimnál vannak a cucca- im. De semmit. se hagyok abba. Le fogok érettségizni ...” Az ötödik sebesség műsorvezetője, Návai Anikó, a Petőfi rádióban, megígérte, időnként viss-za-visszatémek erre a történetre. Hadd lássuk-kálijuk, hogyan alakul.- S hogyan szerez majd magának nevet-tiszt-es- séget hősünk, csodával határos módon, mint a mesében. HÜSZAS STÜDIÓ. — Mint a mesében? De előbb szálljunk le a földre, hegy ismét — földi alapon — felszárnyalhasson a képzelet, melengethessen a szépség, erőt véve minden szomorúságon. Hősünk, ezúttal, Vdvardi Kati. Vele a Kossuth rádió szintén hagyományos műsorában, a Húszas stúdióban, ismerkedtünk meg: Szabó Orsolya öt perc híján egyórás riportjában. Szerkesztő: Ko- valik Márta. Ez az Udvardi Kati negyedéves egyetemi hallgató, az angol—történelem szakon, és: nem lát, legalábbis csak foltokat lát. A mozgást látja. A fényt... az elmosódott kontúrokat ... A betegség a vírusos influenza következménye. S a betegségé, hogy azt Kati le akarja győzni. Nem akarja, hogy be eg.iek tartsák. Nem akar hátrányokat. De előnyöket sem. Azt akarja, hogy megvalósuljon vágya- igénye: „A legjobb egészségesek igényével mérjék!” Tiszta kitűnő. Az ő jegyzeteiből készül csaknem az egész évfolyam. Fölskicceli a szavakat... Otthon felolvastatja őket magának, a mamával... Aki fonetikusan ejti az angol szavakat (jelentésükről fogalma sincs) ... Aztán Katinak egy-két szóból eszébe jutnak egész, - kerek mondatok. Egyszerre több mondat is. Legtöbbet az édesanyja segíti. öt Kati csak így emlegeti: „Édes anyácska”. Legtöbbet — ez is igaz! — a többiek segítik. Nincs egyedül. S ekkor — amikor idáig ért a riport — az jut eszembe, hogy nem vagyunk egyedül. Kati egyik évfolyamtársa szól: „A hősöket nem a művekben kell keresni! Itt vannak!” De! — egy pillanat! Hogyan is állufik azokkal a csodákkal, a magyar népmesékben ? A mesében ... Ortutay Gyula, erre, így emlékeztet: ......benne a csodák világa az ig azi, a rendes világ...” Akkor lehet, hogy az igazi csodák nem a mesékben, hanem a mi életünkben léteznek? ZENEI PANORÁMA Kodály Háry Jánosa Budapesten, az Erkel Színház volt a színhelye a Főt, Dunakeszi, Gyál, Százhalombatta, Szob, Dabas, Vác és környéke iskolásai részére tartott összevont hangversenynek. Kodály Zoltán Háry János című dal játékának keresztmetszetét láthatták . a gyerekek koncertszerű előadásban. Zeke László színművész olvasta fel a történetet, amelynek érdekes, fordulatos eseményeit Bordás György (Háry János), Mészöly Katalin (ör- zse), Domahidy László (öreg Marci) operaénekesek, a Magyar Állami Operaház gyermekkara (karvezető Botka Valéria), a HVDSZ Liszt Ferenc kórusa (Kiss Ferenc karnagy), valamint a Postás Szimfonikusok Zenekara Bolberitz Tamás vezényletével szólaltatta meg. Több mint fél évszázada játszotta először a budapesti Operaház Kodály művét, amely azóta sem vesztett semmit szépségéből, tiszta emberségéből. A nagyotmondó obsitos történetét Garay János költeménye alapján Paulini Béla és Harsányi Zsolt formálta szövegkönyvvé. Az elő- és utó játékkal övezett négy kaland a zenében nagyszerűen tükröződő meseszövéssel, megálmodott hőstetteivel köti le a hallgatóság figyelmét. Burkusország és Galícia között húzódó határon hajtja végre első hőstettét Háry: Mária Lujzát kíséretével és a szolgálatában álló öreg Marci kocsissal az őrbódéval együtt áthúzza Galícia földjére. Magyar népdalok hangzanak fel: az öreg kocsis, Háry és Ör- zse üdvözli így egymást a messzi idegenben. Hőstettéért a bécsi Burgba kerül hősünk. A császári palota órája elkongatja a tizenkettőt. A mesevilágban a bécsi harangjáték mesecsengety- tyűi szólnak szívderítőén. Napóleon hadüzenete miatt kerül olasz földre, háborúba, immár óbesterként Háry. Talán egyetlen vigaszaként csodálatos dallam ível fel, csupa keserűség, vágyakozás a hazatérés után: Nagyabonyban csak két torony látszik... Háry János természetesen legyőzi a francia császárt, és így hamar vége is a háborúnak. Az elesett franciák tiszteletére karikírozott gyászinduló hangzik fel. A szaxofon, harsona, tuba és a különböző dobok zenéjéről rögtön érezni, játékkatonák temetéséről van szó. A harmadik kalandot toborzó zárja. Nagyszerű hangulatú, erőt, férfias helytállást sugárzó ez az ének: A jó lovas katonának de jól vagyon dolga.., Bécsben folytatódik a történet a negyedik kalanddal. Pompás indulóra lépkednek az ebédre meghívottak, hogy hódoljanak a győztes Háry előtt. Ábécédé — éneklik csengő hangon a császári család gyermekei a leckét az új rokon előtt, hogy lássa, milyen szorgalmasak. Órzse is megjelenik, búcsúzni jött mátkájától, ám a mese végére minden jóra fordul, kiki a párjára lel. Háry még egy dalt énekel a császárnak, figyelmeztetésül : Felszántom a császár udvarát, belévetem hazám búbaját, hadd tudja meg császár felsége, mi terem a magyar szívébe. Nagyon jól sikerült összeállítást láttunk. A gyerekek korának, érdeklődésének, zenei képzettségének megfelelően kiválasztott részletek hangzottak el. Az egyes kiemelt dalok, valamint a bécsi harangjáték zenei felépítésének, a rondótéma és az epizódzene váltakozásának játékos megtanítása, az előforduló idegen szavak jelentésének megmagyarázása, a kis nézők bekapcsolása a zene és az előadás vérkeringésébe példaszerű volt. így azután nem véletlen, hogy a befejezésként újra felhangzó Kapuvári verbunkos együttes eléneklése után vastapssal ért véget az idei évad utolsó gyermekelőadása. Zenetanárok koncertje Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére a budai járási körzeti állami zeneiskola hangversenysorozatot tart, három helyszínen. Április 21-én került sor a pilis vörös vári Nagyközségi Központi Könyvtárban az első estre, ahol barokk, romantikus és mai magyar szerző műveit szólaltatták meg a zeneiskola tanárai. A második koncertet április 28-án az érdi városi művelődési központban tartották, nagy érdeklődés mellett. A teljesen megtelt teremben elsőként Haydn: D-dúr duójának első és második tétele hang ott fel Pallai Zsuzsanna (hegedű) és Kapronyi Gábor (gordonka) előadásában. Tartini—Kreisler Változatok egy Corelli-témára című darabját Miczki Istvánná játszotta hegedűn, Németh Ferenc zongorakíséretével. Biztosan érződött az átdolgozásban és játékukban Corelli harmóniavilágának, dallamosságának és ritmikájának klasszikus egyensúlya, a korai klasszicista Tartini és a mához vezető Kreisler hatása. Debussy Prélude-je és a négytételes Bergamaszk szvitből a Verlaine Clair de lune című költeményre írt harmadik rész hangzott fel Németh Ferenc műsorában. Zongora- játéka hangulati gazdagságával szerzett szép perceket. La Wally áriáját Catalani azonos című operájából és Leoncavallo Bajazzókjáhól a Madárdalt énekelte Sassné Várady Sarolta, tapsot aratva. Zongorán Sass József kísérte. Igazi sikerszám volt Liszt Gondolierája Simor Lászlóné zongorajátékával. Romantikus álmodozás és kitűnő hangszer- tudás párosult előadásában. Frescobaldi Toccatáját Nagyúé Réday Erzsébet gordonkán, Simor Lászlóné zongorán játszotta, kiegyensúlyozottan. Mozart A-élúr klarinétversenye vérbeli klarinétkompozíció, érzéki szépségű hangzással, csodálatos dallamokkal. Ellenpontozó szólamszövése, a hangszerek párbeszéde remekművé tette. Orosz Attilától nagyon szép első tételt hallhattunk. Chopin Esz-dúr keringője szintén nagy sikert aratott, Pap József zongorajátékában romantikus hangulata hatott. A koncert befejező számaként Schubert C-dúr vonósötösének első tétele hangzott el. Az összeszokottság, az együttes játék öröme, a tiszta hangzás tette széppé előadásukat. A zenetanárok harmadik koncertjére Solymáron, az Apáczai Csere János Művelődési Házban kerül sor, április 29-én. Simon Gy. Ferenc Hajós Anna
