Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-03 / 79. szám
1980. Április 3., csütörtök "kMHop Árok készül csatornának A Köaép-maffyírországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói a dunakeszi lakótelepen mefrkezdték a szennyvízelvezető csatorna föidxmmkálatait. A kétszáz millSmátérés átmérőjű csöveket a közeljövőben fektetik le Mindennél többet ér Két szoba összkomfortos lakás, szerény otthon a Béke úti épületek egyikében. Czeíi Ferencék sorsa nem lehetett könnyű, amíg Dunakeszin letelepedtek. Hosszú listát sorol fel a férj és a feleség arról, hol, mikor laktak többedma- gukkal albérletben, egyetlen Szobában. Volt úgy, hogy a családfő egy nógrádi papiakból járt el hetenként dolgozni Dunaújvárosba. Máskor meg a kőbányai albérletből járt ki Dunakeszire. A század második évtizedében született generációnak valóban sokat kellett próbálnia. Mi minden történt, amíg Cze- ti Ferenc, a MÁV Dunakeszi Járműjavító üzemének meósa elérte ötvenötödik életévét? Munkák és munkahelyek nevei bukkannak elő az idő távolából. Azt kellett vállalni, ami ' adódott. Mert élni kellett. , — Nem szégyellem — jegyzi meg —, hogy sírásó is voltam. Aztán a rákosrendezői pályaudvarról esik szó, amit a harcok után kellett helyreállítani. A Ganz Vagon- és Gépgyárban lett párttag. Aztán a fiatal lakatosra felfigyeltek, tanfolyamokra küldték és a néphadsereg tisztjeként Várpalotára került. A kor ellentmondásos hatásai közül egyik sem kerülte el. 1954-ben alvázlakatosként kezdett újra dolgozni a járműjavítóban, ahol hamarosan brigádvezető lett, s fiatal szakembereket nevelt-, az üzemnek. Hat év telt el, míg végre dunakeszi lakossá vált; Hosszú ideig volt a járási és a megyei pártbizottság tagja, s jelenleg az üzemi pártbizottságba választották be. A napi munkája mellett irányítója, parancsnoka a munkásőrség dunakeszi zászlóaljának. Az utóbbi két évtizedben sok kitüntetés gyűlt össze a családi archívumban. Tavaly november 7^0 Czeti Ferenc megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát is. A legnagyobb kitüntetésnek mégis azt tartja, hogy küldöttként ott lehetett a párt XII. kongresszusán. Három gyereket nevelt fel. Körülveszik az unokák. — Ennyi az életem — jegyzi meg csendesen, amikor az autóbusz-megállóhoz kísér. Emberek jönnek, ismerősként köszöntik. A fiatalabb ja így: tiszteletem Feri bátyám! Ez mindennél többet ér. Csütörtöktől péntekig A hét műsorából ünnepi megemlékezem Hazánk f elszabadulásán S.R 35. évfordulója tiszteletére ma délután fél négykor a párt, a Hazafias Népfront, a tanács és a fegyveres testületek képviselői koszorút helyeznek el a Felszabadulás parkban álló szovjet hősi emlékműnél. Délután négy órakor a Lenin parkban az ünnepségen dr. Jancskár Sándor, a városi tanács titkára mond beszédet. Ifjúsági vetélkedő. A művelődési központban ma a ház ifjúsági klubja, a gimnázium és a szakmunkásképző intézet csapatai szellemi vetélkedőn mérik össze tudásukat. A vetélkedő címe, mottója: Ki tud többet Magyarországról? A Fehérló fia. Kétrészes bábjátékot mutatnak be a művelődési közporttban, szombat délelőtt 9 órakor a 3. és 4. sz. általános iskola, délelőtt 11 órakor a 2-es sz. általános iskola tanulóinak. Rendező: Deák István. Zeneszerző: Szől- lősi András. Díszlet: Bródy Vera. Filmműsor. A Vörös Csillag Filmszínházban csütörtökön és pénteken az Aranyember című magyar filmet játsszák. Szombat-vasárnap A nagy balhé című színes amerikai filmet játsszák. Hétfőn, kedden Nada csoport címmel színes francia—olasz, 16 éven felülieknek való, csütörtökön, pénteken Szenzáció címmel színes, amerikai filmvigjátékot vetítenek. A József Attila Filmszínház műsora azonos a Vörös Csillag Filmszin- házéval. Az előadások . kezdete a Vörös Csillagban este 6 és 8 óra. Szombaton 4, 6 és 8 óra. A József Attila Filmszínházban fél órával korábbi a kezdet. DUNAKESZI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Könyvtár és művelődés Hol a helyünk a ranglistán? Társadalmi összefogás Útépítés, orvosi rendelő, klub A Hazafias Népfront helyi bizottsága két fontos akciót kezdett márciusban, melyről lapunkban is beszámoltunk. A művelődés egyik legfontosabb eszköze a könyv, az ismeretek tárháza, a gondolatok közvetítője. Nem könnyű pontos mérleget készíteni arról, hogy egy város lakossága mennyire él ezzel a lehetőséggel, mit és mennyit olvas, noha ez az általános műveltséget nézve meghatározó. Az emberek nemcsak a központi könyvtárból kölcsönöznek, hanem a különböző munkahelyeken levő, üzemi könyvtárakból is. Itt pedig köztudott, hogy sok a Budapestre bejáró, s nagyjából ugyanannyi a helyi üzemekben dolgozó vidéki lakos. Könyvet kínálnak az üzemi terjesztők és a csalogató, ezer színű választékot nyújtó könyvesboltok. A tapasztalatok szerint hasznos divat a házikönyvtárak gyarapítása. A dunakeszi könyvtárhálózat két fő intézménye közül a legnagyobb a József Attila Művelődési Központ könyvtára. Múltja, jelentősége, a mun- kásműveiőöésben betöltött szerepe meghatározó. A Kölcsey utcában működő 2. számú könyvtárral együtt a két fő intézményben jelenleg 49 ezer 863 kötet könyv sorakozik a polcokon, tavaly 3 ezer 703-an kölcsönöztek. Az olvasók közül 1 ezer 434-en 14 éven aluliak, s a két könyvtárba összesen 824 fizikai munkás iratkozott be. A fiatalok irodalnji érdeklődését és igényeit hivatottak kielégíteni az iskolai könyvtárak. Ezek tavaly 665 olvasót szolgáltak ki. A város hat üzemében önálló szakszervezeti könyvtár működik, s az a cél, hogy minden termelőegységben legyen módjuk a dolgozóknak könyvet kölcsönözni. Az olvasók száma viszont meglehetősen alacsony, viszonyítva az üzemi létszámhoz. A városi tanács által nemrég elkészített elemző jelentés érdekes összehasonlító adatokat kínál arról, hogy más városokhoz viszonyítva hol áll Dunakeszi a könyvolvasásban. Vácott például a népesség 40 százaléka olvas könyvtári könyveket, Cegléden 37, Szentendrén 34. A város könyvtári statisztikája mindössze 21,1 százalékot mutat, s a megye városainak listáján csak a 20,2 százalékos arányt elérő Százhalombattát előzi meg. Világos tehát, hogy ezeken az arányokon változtatni kell. De hogyan? A közművelődési szakemberek, s a tanács vezetőinek véleménye szerint az érdeklődés felkeltésében az intézmények színvonala, a kézikönyvtár állománya, a „helyben olvasás” lehetősége is meghatározó. A könyvtárhálózat még nem felel meg a városi követelményeknek. Egységes könyvtárpolitikát, jobb kölcsönzési és kiszolgálási feltételeket kell teremteni, s még több szakemberre van szükség. A jelenlegi kölcsönzőhelyektől távoleső városrészekben fiókkönyvtárakat kell létesíteni. Mindezt tervszerű, folyamatos fejlesztéssel lehet elérni, s ehhez szükséges az anyagi erők összefogása is. Mert nemcsak az olvasottságot reprezentáló, összehasonlító adatok kedvezőtlenek, hanem az állománygyarapitás, és az anyagi források mutatói is. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa elnöksége e hónap közepén tárgyalja a munkatársai és a város szakemberei által készített előterjesztést, melyben javasolják, az egységes, tanácsi irányítású könyvtárhálózat kialakítását. Ha a javaslatot elfogadják, az üzemi könyvtárak kivételével a tanács szakemberei irányítják a könyvtári munkát, s fokozatosan továbbfejlesztik a közművelődés ezen alapintézményeinek működési feltételeit. Bővítik a József Attila Művelődési Központ könyvtárát, s mellette a gyerekeknek olvasórészleget alakítanak ki. Szabadságligeten klub és könyvtár kezdi meg működését. Az új lakótelep könyvtárának megnyitására a 4. számú iskolát kérte fel a tanács. S ha a telepen felépül a szolgáltatóház, kötiyvárusító pavilon is nyílik. Az alapintézkedések után az olvasni szerető közönségen a sor, hogy a kapott lehetőségekkel éljen. Csak az óvatosság segít! Csöngettek: hívjam a men- kell várni, gyorsan kell áthatőket, kérték, mert a házunk előtt közlekedési baleset történt. Telefonálás közben tudtam meg, hogy ezzel egy időben Dunakeszin is elütöttek egy gyalogost. Sebesen száguldó cementszállító-kocsik, kamionok, teherautók és személykocsik sokasága. A várost kettészelő 2-es számú főútvonalon szünet nélkül áramlik a forgalom. Sokat ladni a zebrán. Forgalomirányító lámpa kellene, hogy a zöld jelzés ideje alatt biztonságosan lehessen átkelni. Az M 2-es nemzetközi útvonal kijelölése után ez meg is történik — mondta a városi tanács illetékese. Addig viszont nincs más megoldás, mint fokozott figyelemmel közlekedni. Vigyázni a gyerekekre, segíteni az öregeknek, hogy elkerüljük a baleseteket. Mint azt Antal János titkártól megtudtuk, a járdaépítési akciót a terveknek megfelelően elkezdték. Láthatóan növekednek az útbetonozáshoz tárolt sóderhegyek a költségvetési üzem mögötti területen, ahonnan szétosztják az alapanyagot. A Szent István utca után a jövő héten a Rév úton kezdik el a munkálatokat, s ezután a Tisza utca következik. A Szabadság ligeten épülő orvosi rendelőn és ifjúsági klubon most a költségvetési üzem dolgozói munkálkodnak, s az ajtók, ablakok elhelyezése után jól jön már a lakosság társadalmi segítsége. A közös összefogás eredményeként előreláthatólag augusztus 20-a tiszteletére már megnyílhat a telepiek új egészségügyi és kulturális intézménye. Városszerte láthatók a tavasz jelei. A jó idő utcára csalogatja az embereket, nyesik a fákat, tisztítják a vizesárkokat, szépítik környezetüket. A kertes házak tulajdonosai rend- beteszik a virágágyásokat, látható a készülődés, hogy az ünnepnapok idején szebben mutasson a lakóházak környéke. A lomtalanítás is eredményesen halad. Április 1. és 10. között a Rév dűlő, A Du- na-part, a Duna-sor, a Nagycsurgó és Kíscsurgó környékén folytatódik, hogy a város és környéke tisztán várhassa a tavaszi idegenforgalmát. Üjabb kezdeményezésként a város határában fekvő, parlagföldek kiosztását is a népfront szervezte meg a helyi, s egyben az ország legnagyobb kartbarátklubjának közreműködésével. Az úgynevezett Vizeskertek területén kilenc hektár osztható fel, amelyből szerdán délután hatvan igénylőnek adtak bérbe háztáji kertészkedésre alkalmas területet, díjtalan használatra. Még 30 parcella maradt gazdátlanul. Emlékezések Ez történt harmincöt éve Lassanként távolodom a várostól. Már csak a puha földút vezet a Duna irányába, azon túl meg a keskeny gyalogösvény. Drótkerítések, deszkahalmazok, hosszan nyújtózó felvonulási barakkok övezik még az új lakótelep peremét. Azon belül csillognak az új panelházak. Ha kissé elfordulok, láthatom még a múltat is. A Tabán rozzant öreg házait, rendezetlen utcáit, az oly sokáig emlékeztető örökséget. Vajon lesz-e nosztalgiájuk iránta az innen egykor esetleg betonháztömbökbe, modernebb, emberibb otthonokba költözőknek? Aligha ... A táj A kiserdőben még száraz az avar, a tavasznak kevés a Diákok szépítik környezetükéi Csaknem százötven általános iskolás tanuló vett részt társadalmi munkában Iskolája környékének szépítésében. Képünkön: a X számú Iskola diákjai a terepet rendezik, a növényeket ápolják. látható jele. A csöndes, nép- telen folyóparton azon gondolkodom, hol, merre történhetett a tragédia, amelyről a dunakeszi krónika is megemlékezik. Akkor 1944 decemberét írták. A szovjet csapatok Vác felől elérték Dunakeszi határát, s december 8-án a műhelytelepnél megállt a front. A háromhetes ostrom sok polgári áldozatot is követelt. Már ivóvíz sem volt, mert a németek a műhelytelepi víztornyot is felrobbantották. „Szabó Im- réné, akinek kisgyermekei voltak, fáért ment a Kiserdőbe és egy német harckocsi halálra taposta". Hol fekhetett, ki találhatott rá? Vajon mi történt a gyerekekkel? Erről nem vall a táj, amelyet egykor az erőszak csizmái, lánctalpai tapostak. A város A gyártelepi házak közt a keskeny utcákon zajlik a forgalom. A munkából hazatérők örülnek a tavasz első meleg sugarainak. Láthatón természetes minden, ami körülveszi őket: a biztonság, a nyugalom. Jávor Béla nyugdíjas a Hazafias Népfront városi bizottságának jelenlegi elnöke 1944. december 24-én érkezett haza a családjához, a német vonalakon át. Társával a vasúti töltés mentén haladtak. Nem kis meglepetésükre a németek nem firtatták, kik és honnan jönnek. A mai Rákóczi út sarkán járva egyszerre mégis a géppuskasorozat elől kellett a földre vetni magukat. Ez volt az utolsó harctéri élményük. — Ez itt erdő volt — mutat most körül a tízemeletes lakóházak és az OTP-lakások- kal beépített területen. — Itt álltak a németek, s ott a bekanyarodó műút túloldalán már a szovjetek voltak. Fegyver, fegyverrel szemben, csőre töltve, pár száz méter távolságból. Próbálom elképzelni, de szerencsére nem tudom átélni a helyzetet. A kolónia Folytatjuk a sétát. Az öt-' venes években épült Béke úti házak voltak az első állami' munkáslakások a felszabadulás után. A háború előtt itt volt a régi telep. Munkás la-- kóinak valamivel jobb körülmények jutottak, mint máshol élő osztályos társaiknak. Ki tudja, talán kirakatnak szánta ezt a telepet a korabeli állam. Minden esetre nagy árat kért cserébe érte. Békében a szervezkedési jog feladását,, háborúban a munkások vérét, életét. Kezemben a piros fedelű könyv a vagongyár története. Nemcsak a szép, karcsú szerelvények fényképeit látni abban, hanem romokat, a roncsokat, az újrakezdés emlékeit is. Ahogy Jávor Béla emléket zik: a falu új gazdái ebben az időben lajttal hordták földjeikre a vizet, s egyenként locsolták a paradicsomtöveket. Az oldalt Irta: Kovács T. István Fotó: Halmágyi Péter
