Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

Éljen a Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd támasza! Megdöbbenés és aggodalom A fegyveres amerikai provokáció visszhangja Afganisztán ünnepe Magyar és szovjet államférfiak üdvözlő távirata Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ün­nepe, a forradalom győzelmének második évfordulója alkal­mából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkán, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárát, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Taná­csának elnökét, miniszterelnököt. ★ Leonyld Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte Babrak Karmait a jubileum alkalmából. Nagygyűlés Kabulban A. szombat reggeli szovjet lapok — csakúgy, mint a te­levízió péntek esti külpoliti­kai műsorai — ismertették az Irán ellen megkísérelt és ku­darccal végződött amerikai támadás részleteit. Ami az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei­nek viszonyát illeti, szovjet hírmagyarázók utalnak azok­ra a hírügynökségi jelentések­re, amelyek szerint Nagy- Britanniát Washington előze­tesen tájékoztatta az akcióról, míg a francia és a nyugatné­met kormányt — Giscard d’Estaing, illetve Schmidt nyilatkozata is erről tanúsko­dik — váratlanul érte a hír. Az indiai kormány is meg­döbbenését és aggodalmát fe­jezte ki az akció miatt, amely a térség stabilitását veszélyez­teti — idézi a szovjet sajtó e nyilatkozatot. Az NDK sajtója, rádiója és televíziója szombaton agresz- szív hadműveletnek minősí­tette a Carter elnök által in­dított légiakciót. A Neues Deutschland hangsúlyozta, hogy „Washington veszedel­mes katonai agressziót hajtott végre Irán ellen”. A szombaton megjelent nyugatnémet lapok kivétel nélkül az amerikai elnök megalázó kudarcaként tünte­tik fel az iráni sivatagi re­pülőtéren történteket. Ugyan­akkor több lap is felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a hatalmas nyomás alatt álló, balsikerektől kísért elnök újabb kiszámíthatatlan lépés­re ragadtathatja magát. A Berliner Morgenpost — a nyugat-berlini Springer lap — szombati vezércikkében „fekete pénteket”, sőt „dilet­tantizmust” emleget, s „Car­ter sötét óráiról” ír „a két­ségbeesett kísérlet” hatására, aminek következtében „a for­radalmi tömeg helyzete Tehe­ránban drasztikusan megerő­södött, a túszok helyzete vi­szont tovább romlott”. Ez ki­egészül azzal, hogy „Carter kudarca a világ más részeire is kihat”. Aggodalom hatja át a fran­cia sajtó kommentárjait is az Irán elleni amerikai komman­dóakció kudarcával kapcso­latban. Több francia lap hangot ad annak a feltevésnek, hogy — miként a L’Aurore fogalmaz — az amerikai elnök táborá­ban egyesek a „minél rosszabb, annál jobb” politikát kívánják követni. A L’Humanité, a francia KP titkárságának nyilatkozatát közli, amely rendkívül súlyos cselekedetnek minősíti az amerikai katonai expedíciót és követeli, hogy a köztársasági elnök és a kormány ítélje el az amerikai politikát, hallassa Franciaország hangját — az ellenkezője, hangsúlyozza a titkárság nyilatkozata, báto­rítást nyújtana Carternek a Franciaország és az enyhülés számára egyaránt veszélyes kurzusához. A szombati olasz lapok első oldalas szalagcímekkel szá­moltak be a kudarcot vallott amerikai kommandóakcióról. A Paese Sera „Mit kockáz­tat Itália?" című írásában megemlítette, hogy Olaszor­szágot nemcsak a kőolaj­utánpótlás megbénulása érin­tené katasztrofálisan, hanem tízezer munkahely is ve­szélybe kerülne, ha Teherán lemondaná a megkötött beru­házásokat. A L’Unita, az olasz KP lap­ja „A világot egy lépés vá­lasztotta el a háborútól” című cikkében „őrültségnek” minő­sítette az USA iráni akcióját, amelyet „az utolsó pillanatban titokzatos körülmények között lefújtak” Az angol sajtó is megdöbbe­nésének ad hangot. A Times és a Financial Times bírálatának fő vonala, hogy az eleve esély­telen kommandóakció tovább rontotta Amerika és a Nyu­gat pozícióit a térségben, sőt az egész iszlám világban, és a Szovjetunió befolyását erő­sítette. A Financial Times szerint a szánalmas kudarc egyetlen haszna, hogy talán elveszi Washington kedvét további katonai lépésektől. A mértékadó japán újságok egyöntetűen elmarasztalják Washingtont az Irán ellen végrehajtott akciója miatt. Az Aszahi Simbun szerkesztőségi cikkében „Kockázatos és osto­ba hazárdjátéknak” minősíti az amerikai eljárást, amely a be­folyásos lap szerint veszélyez­teti a túszok biztonságát, és ellene hat a közel-keleti fe­szültség enyhítésének. — Az Egyesült Államok akciója nem kívánatos helyzetet teremtett — írja. Az arab világban sorra el­ítélték szombaton a pénteki amerikai kommandóakciót. Sedli Klibi, az Arab Liga fő­titkára Tuniszban kijelentette: „Miközben az ENSZ a békés megoldást kutatja, Carter el­nök katonai eszközhöz folya­modott, s ennek a súlyos for­dulatnak kihatásai lehetnek a világbékére és az egész arab térség elemi biztonsági igé­nyeire.” A líbiai külügyminisztérium fegyveres agressziónak minősí­tette és elítélte az amerikai akciót, és követelte az Egyesült Államok ENSZ-tagságának fölfüggesztését. A kuvaiti saj­tó is élesen elítélte az amerikai lépést, és fölhívta a figyelmet annak további veszélyeire. A szaúd-arábiai lapok, hangfogó­val ugyan, de szintén bírálták Washingtont, ellenezve az erőszak és a gazdasági szank­ciók alkalmazását. A nemzetközi és az ameri­kai sajtó ugyanakkor felveti: sem Carter elnök, sem pedig Brown hadügyminiszter tájé­koztatásából nem derült ki, hogyan képzelték az akció ter­vezői a túszok kiszabadítását a nagykövetség épületéből. Több lap — és politikus — él a gya­núperrel, hogy mindaz, amit az amerikai vezetők eddig nyil­vánosságra hoztak a mentési kísérletről, csupán egy na­gyobb akció részét alkotja, és Libériában a hatalom új birtokosai hatályon kívül he­lyezték az ország 133 éves alkotmányát és rögtönítélő bíráskodást rendeltek el. Az erről szóló rendeletet, amely az április 12-i hatalomátvétel óta fennálló katonai kor­mányzat törvényesítésére irá­nyul, Samuel Doe főtörzsőr­mester, új államfő, a puccsis­ták vezetője írta alá. Chea Cheapoo igazságügy­miniszter sajtóértekezleten kö­zölte, hogy „a törvényhozó és végrehajtó hatalmat a Doe vezette, 17 tagú Népi Ta­nácsra ruházzák át”. Felolvas­ta több mint 80, volt tisztség- viselő, bíró, katona- és rend­őrtiszt. közigazgatási alkal­mazott, s a megdöntött el­STEFAN ANDREI román külügyminiszter szombaton háromnapos hivatalos látoga­tásra Indiába érkezett. Meg­beszéléseket folytat Nara- szimha Rao indiai külügymi­niszterrel, és találkozik Indi­ra Gandhi kormányfővel is. A GRAZI VÁSÁRT ünne­pélyes külsőségek között nyi­totta meg szombaton dr. Jo­sef Staribacher osztrák ke­reskedelmi és' ipari minisz­ter. A nagyszabású kiállítá­son — negyven ország csak­nem kétezer kiállítója képvi­selteti magát. A LUXEMBOURGBAN va­sárnap megnyüó EGK-csúcs­csak a bekövetkezett baleset miatt vált szükségessé a rész­letek közlése. A lapok a kom­mandóegység teljességgel meg­magyarázhatatlan hibáit is számon kérik az illetékesektől. A Progressz—8 teherűrhajó, pénteki lekapcsolása után a normális mederben folytató­dik a munka a Szaljut—6 űrállomáson, s a vele össze­kapcsolt Szojuz—35 űrhajón. Leonyid Popov és Valerij Rjumin a hét végén Viszony­Koszorúzáson és nagygyű­lésen emlékezteit meg szom­baton az NDK-beli Branden­burgban a politikai foglyok egykori fegyháza felszabadu­lásának 35. évfordulójáról. A jubileumi nagygyűlésen több, mint 90 ezren vettek részt, köztük nagy számban a fegyház egykori német és más nemzetiségű foglyai, azok hozzátartozói és leszármazot­tai. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsáhak el­nöke — aki maga is Branden­burgban raboskodott — hang­súlyozta, a fasizmus áldoza­tainak, az antifasiszta hősök­nek az emléke arra kötelezi a ma élőket, hogy egy olyan világért harcoljanak, ahol a Együttes párt- és kormány- határozat jelent meg a Szov­jetunióban az idei mezőgaz­dasági feladatokról, a termés nők, William Tolbert rokonai névsorát. Ezeket — mondta, — mint a nép ellenségeit, ha­zaárulás, korrupció, és a hi­vatali jogkörrel való vissza­élés vádjával hadbíróság elé állítják. Jelezte, hogy több állami vállalat eddigi gazda­sági vezetőit — köztük külföl­di állampolgárokat — ügyük kivizsgálásáig háziőrizetbe helyezik. Jegyzőkönyv aláírásával szombaton befejeződött a szo­cialista országok idegenfor­galmi szervezetei konferen­ciájának 15., teljes ülése. Az találkozó előkészítéséről, nem­zetközi kérdésekről, s az Irán­ban kudarcot vallott ameri­kai „túszmentő akcióról” tár­gyalt Londonban Cossiga olasz és Thatcher brit minisz­terelnök. Az eszmecserén nagy súllyal szerepelt a lon­doni kormánynak az a köve­telése is, hogy tetemesen csökkentsék hozzájárulását az EGK költségvetéséhez. A GÖRÖG KORMÁNY en­gedélyezte, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet iro­dát nyisson Athénben. E gesz­tussal de facto elismerte a Jasszer Arafat vezette PFSZ-t. Oktatási együttműködés Magyar-lengyel egyezmény A magyar—lengyel oktatási együttműködés kérdéseiről, a Lengyelországban, valamint Magyarországon kiállított, az iskolai végzettséget, tudomá­nyos fokozatot tanúsító okira­tok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást írt alá lag kevesebb feladatot ka­pott, de így is sok a tenni­valójuk: folytatják az űrállo­más berendezéseinek javítá­sát, ellenőrzését, a biológiai kísérleteket, az orvosi vizsgá­latokat. a Föld megfigyelé­sét és a technológiai kísér­letsorozat előkészítését. népek szabadon, aggodalom és gondok nélkül végezhetik bé­kés munkájukat. „Megújítjuk elhatározottságunkat, hogy to­vább folytatjuk a küzdelmet azért a világért, amelyben mindenütt béke, szabadság és igazságosság uralkodik" — mondotta. Az NDK államfő időszerű nemzetközi politikai kérdések­ről szólva rámutatott, hogy a nemzetközi politika legfonto­sabb kérdése ma még inkább, mint valaha, a fegyverkezési verseny megállítása és az egyenlő biztonság elvén ala­puló gyakorlati intézkedések meghozatala a katonai eny­hülés érdekében. A nagygyűlésen beszédet mondott Pjotr Abraszimov, berlini szovjet nagykövet is, betakarításának, az állatok jövő évi átteleltetésének biz­tosításáról. Az SZKP KB és a minisztertanács számos in­tézkedéssel, köztük az anya­gi ösztönzés megnövelésével kívánja biztosítani a betakarí­tás előkészítését, az aratást, a betakarítást, az állatállomány téli takarmányellátását. A szombati lapokban megjelent határozat leszögezi: az intéz­kedések célja: a szovjet me­zőgazdaság további fejlődésé­nek biztosítása, az idei ter­més gyors és veszteség nél­küli betakarítása, a mező- gazdasági termékek termelési tervének teljesítése és az ál­latállomány zavartalan át­teleltetésének biztosítása. ötnapos tanácskozáson — amely elsősorban a nemzet­közi turizmus időszerű prob­lémáival, s a szocialista or­szágok között e területen ki­bontakozott együttműködés továbbfejlesztésének kérdé­seivel foglalkozott — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió állami ide­genforgalmi szervei képvisel­tették magukat. Az ülésszakon megvitatták a szeptemberben Manilában megtartandó turisztikai világ- konferencia előkészítésével kapcsolatos feladatokat, vala­mint a moszkvai olimpiai já­tékok előkészítésével össze­függő idegenforgalmi teendő­ket is. A résztvevők elítélték azokat az imperialista erőket, amelyek megkísérlik az olim­piai játékok bojkottját, s visz- szaélnek saját agresszív poli­tikájuk érdekében az olimpiá­val. Ünnepi ülésen emlékeztek meg Kabulban az afgán for­radalom második évfordulójá­ról. Az ünnepségen, amelyen jelen voltak az afgán párt­ós állami élet. a társadalmi szervezetek vezetői, részt vet­tek a testvérországokból ér­kezett párt- és kormánykül­döttségek. Az ünnepi ülésen Babrak Karmai, az Afganisztáni Egy­séges Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság ál­lamtanácsának és miniszter- tanácsának elnöke mondott beszédet. Felszólalt Mihail Zimjanyin, az SZKP KB tit­kára. Babrak Karmai beszédében emlékeztetett rá, két év telt el azóta, hogy a szabadság­szerető afgán nép új fejezetet nyitott történelmében. Az afganisztáni vezető hangsúlyozta, hogy pártja és kormánya megítélése szerint az afgán nép boldogulásának és felvirágzásának feltételeit a Szovjetunióhoz fűződő test­véri barátság és gyümölcsöző együttműködés további meg­szilárdításával és fejlesztésé­vel lehet biztosítani. Mihail Zimjanyin, az SZKP KB és a szovjet kormány megbízásából a szovjet kom­munisták, az egész szovjet nép üdvözletét és jókívánsá­gait tolmácsolta az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság né­Dr. Rorrtány Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, me­zőgazdasági és élelmezési mi­niszter vezette párt- és kor­mánydelegációt fogadta Bab­rak Karmai, az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Forradalmi Tanács elnöke. A szívélyes, baráti lég­körű találkozón Romány Pál átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, valamint a Miniszterta­nács üdvözletét és jókívánsá­★ Két esztendeje, hogy a Hin- dukus kopár hegyvidékén el­terülő Afganisztánban győ­zött a nemzeti demokratikus forradalom. A forradalom győzelmével 1978. április 27-én széles táv­latok nyíltak a világ egyik legszegényebb és legelmara­dottabb országa előtt. Az év­tizedeken át elnyomott nép az Afganisztáni Egységes Né­pi Demokratikus Párt vezeté­sével elindult a társadalmi­gazdasági felemelkedés út­ján, de a belső szubjektív hibák és méginkább a kül­földről támogatott ellenforra­dalommal való viaskodás ha­marosan lefékezte a fejlődést. Az új vezetés — Nur Mo­hammad Tarakival, az élen — kezdettől fogva nem volt egységes, és türelmetlenségé­ben „balos” hibákat követett el. Nem vették kellő mérték­ben figyelembe a mohamedán vallás erős befolyását, és az ország hagyományait. A pa­pok, együttműködve a kisajá­tított nagybirtokosokkal, „szent háborút” hirdettek a „hitetlen” kormányzat ellen. Áz imperialista erők sem törődtek bele a forradalom győzelmébe. Az ellenforradal­mi bandák Pakisztánban ta­láltak menedéket, ott képez­ték ki őket, ott kaptak kínai pének a dicső áprilisi forrada­lom évfordulója alkalmából. Zimjanyin kiemelte, hogy a szovjet emberek, éppúgy, mint az egész haladó emberiség, nagy tisztelettel és rokon- szenvvel követik a nemzeti függetlenségért, az igazságos­ság elvein alapuló új társa­dalom felépítéséért küzdő af­gán nép harcát. A szovjet csapatok Afga­nisztánból történő kivonásával kapcsolatban Mihail Zimja­nyin Leonyid Brezsnyev sza­vait idézve megismételte az ismert szovjet álláspontot: a Szovjetunió kivonja csapatait Afganisztánból, mihelyt meg­szűnnek a jelenlétüket szüksé­gessé tevő okok és az afgán kormány úgy véli, hogy ez a jelenlét többé már nem el­engedhetetlen. — Az Egyesült Államok fennhangon követeli a szovjet csapatok kivonását, a valóságban viszont mindent megtesz, hogy kitolja ennek időpontját: folytatja és fo­kozza beavatkozását Afganisz­tán ügyeibe — mutatott rá a szovjet küldöttség vezetője. A Szovjetunió, a Szovjetunió Kommunista Pártja mindent megtesz azért, hogy a Szovjet­unió és Afganisztán barátsá­ga fejlődjék és megszilárdul­jon, hogy a két ország sok­oldalú, egyenjogú együttmű­ködése népeik, a béke, a de­mokrácia és a szocializmus javára fejlődjön és elmélyül­jön — mondotta befejezésül az SZKP KB titkára. gait az áprilisi forradalom második évfordulója alkal­mából. A magyar nép szoli­dáris azzal a harccal, amelyet Afganisztán népe folytat az áprilisi forradalom céljainak megvalósításáéért. A találkozón jelen volt Sah Muhammed Doszt, az Afga­nisztáni Egységes Népi De­mokratikus Párt Központi Bi­zottságának tagja, a Forradal­mi Tanács tagja, külügymi­niszter, valamint Kiss Dezső, hazánk afganisztáni nagykö­vete. ★ ★ és amerikai fegyvereket. A helyzet csak rosszabbodott Af­ganisztánban, amikor Taraki meggyilkolása után Hafizul- lah Amin. a személyi dikta­túrára törő, véreskezű kalan­dor ragadta magához a ha­talmat. Látván, hogy a forradalom sorsa forog kockán, a Szov­jetunió, a múlt év végén elé­gett tett a korábbi afgán ké­réseknek, és a külföldről irá­nyított ellenforradalom meg­fékezésére, katonai segítséget nyújtott az országnak. Amin rendszere megbukott, s a párt egészséges magva Babrak Karmai vezetésével átvette a kormányrudat. Amin bukása óta a forra­dalom új korszaka bontakozik ki Afganisztánban. A ország forradalmi tanácsa Babrak Karmai irányításával, a nép támogatásával folytatja azok­nak a célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyet a haladó erők legjobbjai még 1978. tavaszán határoztak el. Nemzeti ünnepén kívánjuk a baráti Afganisztán népének, hogy sikeresen vívja meg har­cát az ellenforradalmi erők­kel, valósítsa meg legszebb álmait, az elmaradottság fel­számolását, az ország felvirá­goztatását. Felfüggesztett alkotmány Rogtonltélő bíráskodás Libériában CSAK RÖVIDEN... Szoljai—6 Folyamatos kísérletek it/ \y ■ ' Emlékülés Brandenburgban A fejlett mezőgazdaságért Párt- és kormányhatározat a Szovjetunióban idegenforgalmi konferencia A magyar delegáció látogatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom