Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-25 / 96. szám
Ingáznak a szakmunkástanulók Megbecsülik őket — számítanak rájuk IVlQfelOFtl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ^ XXII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1980. ÁPRILIS 25., PÉNTEK Rendszeresen ellenőriznek Javult a tűzvédelem Délután fél háromkor mindig sokan szállnak fel Gyomron a posta melletti megállóban a Monorra induló autóbuszra. Közülük jó néhányan fiatal lányok, akik általában jderűsek, vidámak. — Vajon hol dolgoznak, hogyan telnek hétköznapjaik? — erre voltunk kíváncsiak, amikor felkerestük őket munkahelyükön, a HELIOS Gyöm- rői Ruhaipari Szövetkezetben. Bata János, a szövetkezet elnöke így vélekedik az ipari tanuló lányokról: — Hosszú évekig egyetlen tanulót sem tudtunk szerződtetni, két évvel ezelőtt örvendetes változás következett be. 1978-ban és tavaly is kilenc-kilenc férfiszabó ipari tanulót tudtunk szerződtetni. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a gyerekek a szakmunkásvizsga megszerzése után továbbállnak, csak kevés időt töltenek szövetkezetünkben. Ha nem így lenne, akkor ma is két műszakban dolgozhatnának a szalagon a központi üzemházban. Egyébként fegyelmezettek az ide járó tanulók, a harmadikosok már önálló munkát is el tudnak látni. ★ A szövetkezet műszaki vezetőkéi yettese, ifjúsági felelőse Sándor János, naponta ingázik Gyömrőre, a fővárosban lakik. Ó aztán igazán tudja értékelni az ingázó ipari ta- nulók nehézségeit. — Tanulóink Monorról, Csévharasztról, Péteriből, Tá- pióságról és helyből járnak hozzánk. Három napot iskolában töltenek, ugyanennyit nálunk a szalagon. Külön tanműhelyünk nincs, így a szalag végén szorítottunk helyet nekik. Persze jobb lenne, ha elkülönítve dolgozhatnának, nagyobb lehetőség volna a szakmai ismeretek mélyebb elsajátítására. Ügy tudom, a járási székhelyen tervbe vettek egy központi tanműhely létrehozását, nagyon nagy szükség volna rá. ★ Fejes Judit 16 éves, Csév- haraSiZtról utazik naponta hol Gyömrőre, hol Monorra a szakmunkásképző iskolába. — Ha Gyömrőre jár, mikor kell elindulnia otthonról? — Bizony, elég nehéz a helyzetünk. Társaimmal együtt reggel fél ötkor kelünk, öt óra tíz perckor Indul az autóbusz Csévharasztról Monorra, fél hatra már a járási székhelyen vagyunk, egy órát várnunk kell, s akkor indul tovább az autóbusz Gyömrőre. — Es délután? — Két órakor végzünk a munkával. A fél hármassal megyünk át Monorra. de Csévharasztra csak másfél óra múlva tudunk továbbindulni. öt órakor érünk haza. — Szereti ezt a szakmát? — A második évben szerettem meg igazán. Már most elhatároztam, hogy ha befejezem az iskolát, a női szabó szakmából is levizsgázom. Én az iskola után is szeretnék Gyömrőn dolgozni. — Mit csinál szabad Idejében? Gyomron, 16 órától: a népi tánccsoport próbája, 18-tól kondicionáló torna (az 1. számú iskolában) és a magnósok foglakozása. Mendén, 17-től: asztalitenisz-edzés. Monoron, 10-től 12-ig és létől 17-ig: Korszerű táplálkozás — egészség című kiállítás (a Vigadó feletti kiállítóte—• Édesanyámnak sokat segítek a ház körüli munkában, ugyanis négyen vagyunk otthon. A mosás, a takarítás, a főzés is sokszor az én dolgom, kisebb testvéreimnek a tanulásban segítek. Néha elmegyek a moziba Monoron, a helyi könyvtár rendszeres látogatója vagyok, meg aztán ott a televízió, azt minden este végignézem. ★ Bacskó Éva is csévharaszti, másodikos tanuló. Ö az ottani KISZ-alapszer vezet rendezvényeit látogatja rendszeresen. Szereti a mozit, a discót, de azért a tanulást sem hanyagolja el. — Elég fárasztó a napi utazás, de már megszoktuk — mondja, majd hozzáteszi, ő is Gyomron akar maradni a szakmunkásvizsga letétele után. ★ Tápióság 27 kilométerre van Gyomrától. Kun Julianna onnan jár a Ruhaipari Szövetkezetbe. Először autóbuszra száll a kora reggeli órákban, aztán Tápiószecsőn vonatra ül, s úgy érkezik a gyömrői állomásra, reggel fél hétkor. — Megszerettem ezt a munkahelyet, szerintem még mindig jobb, mintha Pestre kellene mindennap utazni. Persze a szórakozási lehetőségeink eléggé korlátozottak. Otthon el-el szoktam járni az ifjúsági klub rendezvényeire, hív bennünket a gyömrői művelődési ' ház is, de munka után már nincs kedvünk tovább maradni. Sietünk haza. Pedig hallottam arról, hogy milyen színesek a rendezvények a gyömrői művelődési házban. ★ Csaknem húsz esztendeje dolgozik a szövetkezetben Lipták Vladimirné tanulófelelős. — Hogyan vélekedik az ipari tanulókról? — A többségükkel elégedett vagyok, szorgalmasak, a harmadikosok már önálló munkadarabokat készítenek. A tanulmányi eredményeik jobbak is lehetnének, de azért vannak néhányan. akik komolvan veszik a tanulást. Bacskó Éva remben), 16-tól: szabás-varrás tanfolyam (a Kossuth Tsz- ben), 17-től: asztalitenisz-edzés (a Munkásőr úti iskolában), 18-tól: az irodalmi színpad foglalkozása (a gimnáziumban) és a cigány ifjúsági klub összejövetele (a művelődési házban), a moziban: 18- tól és 20-tól: Szöktetés. Pilisen, 18-tól: a magnós és ifjúsági klub foglalkozása. 4,4, Burai Ildikó 4,2, Árok- szállási Katalin 4,2-es átlagot ért el a félévi ellenőrzőosztáskor. Vannak természetesen gyengébb átlagú gyerekeink is, néhányan csak kettes, hármas átlagot értek el, őket igyekszünk ösztönözni a jobb tanulásra. ★ A szövetkezet elnökével ismét összetalálkozunk a folyosón. önkéntelenül adódik a kérdés: — Nem érné-e meg a szövetkezetnek egy személy- szállító autóbusz beállítása a tanulók szállítására? — Ma már nagyon költséges a személyszállítás — válaszol Bata János. — Egyébként is más-más községekből járnak hozzánk a tanulók, így a járat útvonalát is nehezen lehetne összeállítani. Igyekszünk az ipari tanulók kedvébe járni, azt akarjuk, hogy az iskola elvégzése után is nálunk maradjanak. Ez lenne számunkra a legnagyobb öröm, hiszen akkor folyamatosan tudnánk a szakmunkás-utánpótlást biztosítani, s talán nem is tűnne utópiának a két műszak újbóli visszaáUítása. ★ Egy délutánt töltöttünk a Gyömrői Ruhaipari Szövetkezetben. Megismertük az ott dolgozó tizenkilenc ipari tanuló munkáját, problémáját. Jóleső érzéssel hallgattuk a vezetőktől, hogy többségükkel elégedettek. Remélhetőleg ez a vélemény a továbbiakban sem változik, s ahogy a lányok ígérték, jövőre, a szakmunkásvizsga letétele után sem megy senki közülük a munkaügyi osztályra azzal a szándékkal, hogy „kérem a munkakönyvem.. • Gér József Emlékszünk még az „Abigél” című nagysikerű televíziós filmben Zsurzs Kati riadt, zavartan pislogó tekintetére. Ugyanúgy ül itt Üllőn, a könyvesház könyvtárának pódiuma mellett. A versmondó partnere, Benkö Péter memorizál, József Attila megzenésített verseit dú- dolgatja. A könyvtár tágas helyisége ezalatt annyira megtelt, hogy a műsor zavartalansága érdekében az utcai ajtókat be kellett zárni. A verseket szenvedélyesen szerető közönség inkább a közép- és idősebb korúakból került ki, akik Fülöp József őrnaggyal, mo-1 nori járási tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk a járás tűzvédelmi helyzetéről, _ al mindinkább közeledő időszakos feladatokról. — Ügy tudjuk, hogy legutóbb Vecsésre a tűzoltó parancsnokkal együtt a tűzvédelmet irányító vezetőket is meghívták. — Valóban így volt, s ha tehetjük, a jövőben is összevontan rendezzük meg a járási szintű tanácskozásokat. Szükséges ez azért, hogy a tűzvédelmi előadók, főelőadók is személyesen hallják az értékelést, a teendő intézkedések körét, hogy hatékonyabban tudjanak közreműködni a tűzvédelmi megelőzésben, a felkészülés igen fontos és felelősségteljes munkájában. — Milyen most, 19S0-ban a járás tűzvédelmi helyzete? Jó és rossz — Az elmúlt évhez viszonyítva mindenféle vonatkozásban jobb. Gyarapodtak, gazdagodtak a gazdasági egységek, szövetkezetek, tűzvédelmi szervezetei. Több gondot, nagyobb anyagi forrást biztosítanak a felszerelésekre, tűzi- víztározók építésére, műszaki anyagellátásra. — A megyei tűzoltóparancsnokság Monoron. több ipari üzemben tartott ellenőrzést. Hogy vonta meg mérlegét? — Az összkép igen kedvező. Példás a tűzvédelmi szervezettség a Vetőmag Központban, a Mezőgép Vállalatnál, ezeken a helyeken aktívan, igen jól működnek a tűzvédelmi bizottságok is, jól koordinálják sokrétű munkájukat. Elmondható mindez a vecsési VIZÉP, a gázüzem és a Fer- roelektrika Ipari Szövetkezet tűzvédelméről is. — Milyen szintű a tűzvédelmi munka a mezőgazdasági szövetkezetekben? — Színvonalában még elmarad az ipari vállalatokétól. Sajnos, van olyan szövetkezet, A fiatal verskedvelők nem érthetik, nem élték át azt a kilátástalan- sággal teli kort, amelyben például a „Mama” élt. Mosónő meg a ké- kítő — ki hall ma ilyen fogalmakat. Nem érthetik a munkatáborokbgn átélt megaláztatásokat, szenvedést, kínt, kínlódást, amelyben a másik kedvelt költőnek, Radnóti Miklósnak is része volt azon az úton, amely a halálba vezetett. A nagyszámú közönség pedig ismét csak tapsol, egymás után hangzanak el a legszebb versek. Valamennyiünk nagy gyönyörűségére ... K. S. ahol formális a tűzvédelmi szervezet munkája, ahol a vezetők is valamiféle szükséges tehernek tartják e feladatot, nem követelik meg az utasítások végrehajtását, s nem is ellenőrzik azokat. Szigorú intézkedésekkel — Mit tesz ilyenkor a tűzvédelmi hatóság? — Mindenekelőtt megbeszéljük a teendőket, a hiányosságok megszüntetésére időpontot határozunk meg, jegyzőkönyvezzük észrevételeinket, utóvizsgálatokat tartunk. Ha nincs jelentős javulás. akkor szigorúbb intézkedéseket kezdeményezünk. Szükségesnek tartjuk, hogy mezőgazdasági szövetkezeteinkben is, kivétel nélkül aktívan és jól működjenek a tűzvédelmi bizottságok, ki legyen építve a megbízotti hálózat és szakképzett tűzvédelmi vezető irányítsa e munkát. Sok helyen nincs rendben a nyilvántartás sem, s van oiyan egység, ahol még az időszakos szakvizsgát sem tartották meg. — Mikor lesznek a járási tűzoltóversenyek? — A felkészültségükről számot adó versenysorozat előtt még igen fontos feladat vár Az elmúlt hét szerdáján nagy bravúrt hajtott végre az összevónt járási bajnokságban szereplő nyáregyházi gárda. Nem kisebb ellenfelet búcsúztattak a megyei MNK-tól, mint a Dunakeszi VSE NB Il-es csapatát. Fokozott érdeklődés nyilvánult meg a két elhalasztott találkozó, a Vecsés —Kartal és a Gyömrő—Tá- piószentmárton összecsapások iránt. Vecsés—Kartal 1-1 (0-1) Vecsés, 500 néző. Vezette: Halász (jól). Az első 45 percben a rutinosabb megyei éllovas játszott jobban, s megérdemelten jutott vezetéshez. A hazaiak csatársora sehogy sem tudott kibontakozni, a magas kartali védők biztosan hárították a támadásaikat. Szünet után már jobban játszott a bajnokjelölt vecsési csapat, különösen az utolsó negyedóra hozott drámai fordulatokat. Ezekben a percekben a kartaliak tovább növelhették volna előnyüket, ezzel biztosíthatták volna továbbjutásukat. A helyzetek azonban kimaradtak, s a 85. perc- j ben Kári a hazaiaknak megszerezte a kiegyenlítést. Nagy volt az öröm a pályán és a nézőtéren egyaránt, hiszen a döntetlennel a vecsésiek jutottak a legjobb 16 közé. Dicséretet érdeméi a csapat valamennyi tagja lelkes és odaadó játékáért. Gyömrő—Tápiószentmárton 3-3 (3-1) Gyömrő, 300 néző. Vezette: Temesvári (jól). A tartalékos gyömrőiek az helyzete a mezőgazdasági szövetkezetekre. Meg kell szervezniük a növényi kultúrák tűzkármentes betakarítását. Ez igen felelősségteljes felkészülést igényel. Mindenekelőtt intézkedési tervet kell készíteni. a tűzvédelmi gépszemlék megtartásáról, időpontjáról, a megfelelő hatékonyságú tűzvédelmi felszerelésekről, megelőző intézkedésekről. Azért hangsúlyozzuk mindezt, mert előfordult már, hogy a betakarítás idején nem volt elégséges poroltó, oltóvíz a helyszínen, a betakarítást végző dolgozók nem voltak kioktatva, sőt, az is megtörtént, hogy időközben a víztározóból elszökött a víz. Megfelelő útravaló — Szigorúan megköveteljük a tűzvédelmi előírások betartását. Egyébként Vecsésen erről részletesebben szó volt, megfelelő útravalóval bocsátottuk el a tűzvédelmet irányító és végrehajtó szakembereket. Az Ifjú Gárda járási versenyre Vecsésen kerül sor május 2-án, az úttörők versenyére Monoron május 17-én, a felnőttekére pedig Ecseren, augusztus 24-én. Hörömpő Jenő első félórában játszottak csak kielégítően, ebben az időszakban Bekö és Simon góljaival 2-0 arányú vezetésre tettek szert. A lelkes vendégcsapat — szurkolói biztatása közepette — még a félidő lefújása előtt szépített. Kevesen gondoltak arra, hogy a második játékrészben a tápiószentmártoniak megfordítják a mérkőzés állását. Pedig így történt. A hazai védelem, és Kalina kapus megingásait kihasználva a 76. percben már 3-2-re a vendégek vezettek. Egy perccel később közvetett szabadrúgás után Dusek talált a hálóba, s így döntetlennel zárult a mérkőzés. következett a kétszer 15 perces hosszabbítás, ekkor sem született azonban újabb gól. A továbbjutást tizenegyesekkel döntötték el a csapatok. A közönség körbeállta a pályát, nagy volt az izgalom, természetesen a játékosok idegeskedtek a legtöbbet. Gudra G. (Gyömrő) kapufára lőtte az első büntetőt, a vendégek viszont értékesítették. Az ötödik 11-es rúgásnál a szent- mártoni kapus mellé lőtt, s így folytatódott a büntetőpárbaj. A gyömrőiek 8 tizenegyesből hatot értékesítettek, míg a vendégek csak ötöt, így Gyömrő jutott tovább (tegyük hozzá, nagy szerencsével) a kupában. A vendégek is minden dicséretet megérdemelnek, pusztán balszerencséjüknek köszönhető, hogy nem ők várhatják a következő kupasorsolást. G. J. Klubfoglalkozások, kiállítás A nap kulturális programja Az ipari tanulók jelentős társadalmi munkát is vállalnak a szövetkezetben. Képünkön Fejes Judit az Erzsébet- telepi Arany János utcai óvoda részére függönyöket varr a Textima-gépen. Barcza *solt «tétele Taps kis nosztalgiával emlékeznek a két fiatal művész neves szüleire. Természetes tehát az összehasonlítás, méricské- lés. Mindez azonban csak néhány percig tart. — A költemények eszmei mondanivalójának szépsége, gazdagsága hamar feloldja a kezdeti feszültséget — véli a József Attila emlékműsor két versmondója. — Nagyon értő, nagyon hálás a közönség, nem fukarkodik a tapssal, elismeréssel — veszi át a szót Zsurzs Kati. — Drámai küzdelmek A kupa méltó rangjáért MOST ÉRDEMES VÁSÁROLNI! Minden férfi és női konfekciós ruha 20 %-os árengedménnyel kapható a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat monori ruházati holtjában, Kossuth Lajos u. 79.
