Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

1980. ÁPRILIS 23., SZERDA OP Heti jogi tanácsok • Hogyan lehet tulajdonjo­got szerezni elbirtoklás útján? ; Egyik olvasónk panaszkodik, hogy több, mint tíz éve hasz­nálja a szomszéd ingatlanának egy részét, de nemrég felszó­lították, hogy hagyjon fel a használattal. Olvasónk válasz­levelében közölte, hogy tíz éven keresztül háborítatlanul használta, gondozta a kertet és most már saját tulajdona, kér­te is a tulajdonjogának be­jegyzését. Olvasónk azt kérdezi, be- jegyzik-e az elbirtokolt in­gatlanra a tulajdonjogát vagy a tulajdonosé marad-e tízévi zavartalan használat ellenére. Az utóbbi időben több ol­vasónk levelében találtunk utalásokat az elbirtoklásra úgy,' látjuk ebben a kérdésben több bizonytalanság tapasztalható, ezért részletesebben foglalko­zunk ezzel a jogi kérdéssel. Valóban igaz, hogy elbirtok­lás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként 10 éven át szaka­datlanul birtokolja. Aki azon­ban bűncselekménnyel vagy erőszakos, alattomos úton ju­tott a dolog birtokához, elbir­toklás útján nem szerezhet tulajdonjogot. Úgyszintén ^nem lehet elbirtoklás út­iján tulajdonjogot szerez­ni az olyan dolgon, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetőleg szö­vetkezet birtokából jogtalanul került ki. Ez utóbbi nem vo­natkozik azonban azokra az ingó dolgokra, amelyek a személyi tulajdon szokásos tár­gyai. Az ingatlan tulajdonjo­gát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn és a föld nem osztható meg. Az elbirtoklás címen szer­zett tulajdonjogot az ingatlan­nyilvántartásba be kell jegyez­tetni, mert ha nem jegyeztetik be, akkor a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat az elbirtokló azzal szemben, aki az ingatla­non az ingatlan nyilvántartás­ban bízva, ellenérték fejében jogot szerzett. Olvasónk, aki ebben az el- birtoklási témában hozzánk fordult» személyes érdeklődé­sünkre azt is elmondta hogy hivatalos tudomásuk szerint a tulajdonos meghalt külföl­dön, mert hiszen az őt túlélő felesége özvegyi járadékot ka­pott. Nincs jogunk kételkedni a hír hitelességében, ez azonban még nem biztos, hogy meg­alapozta olvasónk jogát az el­birtokláshoz. Olvasónk akkor jár el helyesen, ha érdeklődik az elhunyt tulajdonos hagya­tékára vonatkozóan, mert le­hettek itthon örökösei, akik esetleg menthető okból nem gyakorolhatták tulajdonosi jo­gaikat. A Polgári Törvény- könyv kimondja, ha a tulaj­donos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tu­lajdonosi jogait gyakorolhas­sa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtok­lás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklást idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Ha olvasónk azt állapítaná meg, hogy örökös -nem maradt hátra, akkor viszont azért nem birtokolhatná el az ingatlant, mert ahogy fentebb már írtuk, az állam örökölte azt és ennél­fogva azt elbirtokolni nem le­het. A fenti adatok hiányában nem javasoljuk a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem be­nyújtását, elbirtoklás jogcí­mén. • A cserelakás megfelelősé­gének hiányát a bérlő hozzá­járulása nélkül értékkülönbözet megfizetésével nem lehet pó­tolni Egyik olvasónk felkeresett és elmondta, hogy két kisgyer­mekük van és egy magántulaj­donban levő házban laknak. A lakásnak két szobája van, tá­MOZIMŰSOR ÁPRILIS 24-TÖL 30-IG ABONY 24— 27: Gengszterek sofőrje* 28—29: Pokoli torony I—II.* ABONY. Mese 26—29: A Kacor király ABONY, Művész 26—29: Békeidő BUDAÖRS 25— 27: Szenzáció! 28—30: Négy bandita, tíz áldozat CE/3LÉD, Szabadság 244-27: A tajga császárjának végnapjai (du.) Maláji tigris (este) 28—30: Futárszolgálat (du.) Glória (este) CEGLÉD, Mese 24—30: A róka és a medve CEGLÉD, Művész 24—30: Habfürdő DABAS 24—25: Kalózok Jamaicában 26— 27: A három testőr A királynő gyémántjai) 28—29: A négy testőr (A Mylady bosszúja) DUNAHARASZTI 24: Orvosság a félelem ellen 25: Harcmodor I—II.* 28—27: Glória 28—29: Robert és Robert* DUNAKESZI. Vörös Csillag 24—25: Duroc, a katona 28—27: Gyorshajtás 28—29: Akiket forró szenvedély hevít** dunakeszi; j. a. 24: Duroc, a katona 27: Gyorshajtás 28: Akiket forró szenvedély hevít** 30: A lángoló sivatag ÉRD 24—25: Ezüstnyereg 27: Ezüstnyereg 28—29: Gyere, igazodj el F6T 24—25: Buffalo Bill és az indiánok 26— 27: Orvosság a félelem ellen »—29: Skalpvadászok* GÖDÖLLŐ 24—27: Felderítők akcióban (du.) Szelíd motorosok** (este) 28—30: Keoma GYAL 24— 25: Vasárnapi szülők** 26: Meghívás egy gyilkos vacsorára* 27— 29: Hair* MONOR 25— 27: Szöktetés** (este) 26— 27: Futárszolgálat (du.) 28— 30: Gengszterek sofőrje* NAGYKATA V 24—27: Akiket forró szenvedély hevít** 27: A vörös pecsét (du.) 28—29: A gyilkos a házban van NAGYKÖRÖS, A. J. 24—27: Keoma (du.) Lidércnyomás* (este) 28—30: A tajga császárának végnapjai (du.) PILISVOROSVÁR 24—25: Egy lány Chicagóban 28—27: őszi szonáta* 28—29: Háziüznéző POMAZ 24—25: Robert és Robert* 26—27: Magánvélemény 28—29: Glória RÁCKEVE 24—25: Suttogások és sikolyok*** 26—27: Asszony férj nélkül* 28—29: Indiánkaland Ontarióban* SZENTENDRE 24—27: Nem fáj a feje a harkálynak (du.) Mennyire szerettük egymást* (este) 28—30: Felderítők akcióban (du.) Szelíd motorosok** (este) 5ZIGETSZENTMIKL6S 24—25: A Koppányi aga testamentuma (du.) Kirándulás gyilkosságokkal* (este) 26—27: Indiánkaland Ontarióban* 28—29: Farkassziget (du.) Harcmodor I—II.* (este) TAPIÓSZELE 24—25: Rendőrnő** ♦ 26—27: A Tenkes kapitánya I—II. 28—29: Akiket forró szenvedély hevít** VÁC, Kultúr 24— 27: Veronika visszatér (du.) Akiket forró szenvedély hevít** (este) 28—30: Orvosság a félelem ellen (du.) Mennyire szerettük egymást* (este) VÁC. Művelődési Központ 24: Már ez is probléma?* 25: A dal ugyanaz marad 27: Bogáncs VECSÉS 25— 27: Négy bandita, tíz áldozat 28—30: Szenzáció! * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. •** Csak 18 éven felülieknek. gas, világos és udvar is áll rendelkezésükre. Harmadik gyermeküket most várják. A tulajdonos felmondta a lakás­bérletet, mert családjával ő akar beköltözni. Felajánlotta saját tanácsi bérlakását csere­ként, ahol azonban csak más­fél szoba van. A szobák alap­területe is lényegesen kisebb, mint az a lakás, ahol jelen­leg laknak. Nem fogadták el a felmon­dást és ezt követően a tulaj­donos levelet írt részükre, amelyben a lakások közötti értékkülönbözet címén, hajlan­dónak mutatkozott egy bizo­nyos pénzösszeget is megfizet­ni a bérlőnek kártalanítás cí­mén. Olvasónk családja ezt nem fogadta el és azt kérdézi, hogy hozzájárulásuk nélkül, kötelezheti-e őket a bíróság a lakás elhagyására. Ha a felajánlott cserelakás nem megfelelő, s a felmondott és a felajánlott lakás között nincs lényeges eltérés, amely a megfelelőséget kizárná, az értékkülönbözet megfi­zetése mellett, a megfe­lelőség megállapítható. Ha azonban a két lakás között a megfelelőséget kizáró alapve­tő, és lényeges eltérések van­nak, akkor a meg nem felelő lakás elfogadására még érték- különbözet megfizetése mel­lett sem lehet kötelezni a bér­lőt. Olvasónkat tehát megnyug­tathatjuk, hogy gondos bírói mérlegelés dönti majd el a kérdést, ha a tulajdonos bíró­sághoz fordul. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Kárenyhítési kötelezettség Egy fiatal szerelő autóbal­eset következtében oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy munkaképessége jelentősen csökkent. Ezért rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg ré­szére, az Állami Biztosítót pe­dig havi 2600 forint járadék megfizetésére kötelezték. A biztosító öt év múlva a jára­dék folyósítását beszüntette. Arra hivatkozott, hogy az Or­szágos Orvosszakértői Intézet- véleménye alapján a fiatalem­ber állapota annyira javult, hogy a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatósága is megszüntette a rokkantsági járadék fizetését. Ezekután a szerelő az Állami Biztosító el­len havi 3000 forint járadék megtérítésére pert indított. Az elsőfokú .bíróság helyt adott a keresetnek és ítélete — fel­lebbezés hiányában — jogerős lett. A döntés ellen azonban a legfőbb ügyész törvényessé­gi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és az elsőfokú bíróságot új tárgyalásra utasította. A határozat indokolása sze­rint nincs tisztázva, hogy a sérült munkaképessége milyen mérvű volt és milyen jelenleg. Ennek az ügydöntő kérdés­nek tisztázása nélkül a jog­erős ítélet megalapo-rtlan. A járásbíróság azt sem állapí­totta meg, hogy az illető ele­get tett-e kárenyhítési kötele­zettségének. A per adatai sze­rint a sérülés elszenvedése óta eltelt öt év alatt meg sem kísérelte, hogy más szak- képzettséget szerezzen, vagy egészségi állapotának megfele­lő munkaviszonyt létesítsen. Tehát orvosszakértő bevonásá­val tisztázni kell, hogy ameny- nyiben tanult szakmájában egészségi állapota miatt nem dolgozhat, megmaradt munka- képességét milyen mértékben­tudja hasznosítani. Csak ezek, valamint a helyi adottságok és a munkalehetőségek széles körű feltárása után dönthető el, hogy kárenyhítési kötele­zettségének miképpen tudna eleget tenni. Családvédelmi indokok A válóperben a bíróság a két kiskorú gyermeket az anyánál helyezte el és a tulaj­donukat képező családi ház­ban a lakáshasználatot meg­osztotta közöttük. Nem sokkal később az asszony pert indí­tott, amelyben az ingatlannak a volt férjére eső részét ma­gához kérte váltani és őt arra kötelezni, hogy a lakást hagy­ja el. A meghallgatott igaz­ságügyi ingatlanszakértő a ház értékét beköltözhetően három- százezer forintra, lakottan an­nak felére értékelte. Az alsófokú bíróságok ítéle­tei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy családvédel- I illeti meg, és a házból távoz- mi szempontokra való tekin- * ni köteles. Ki kaphat szabadalmi oltalmat? tettel az anya és gyermek« bentlakását, mint értékcsök­kentő tényezőt, kisebb mér­tékben lehet áthárítani az asszonyra, mint elvált férjé­re. Ezért arra kötelezte, hogy volt férjének értékkülönbözet címén kilencvenezer forintot fizessen. Az asszony azt is kérte, hogy a megváltási ár fejében a férfit kötelezzék a ház el­hagyására. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság állás­pontja az volt, hogy ha a volt férj a megváltási összeget hiánytalanul megkapja, to­vábbi lakáshasználati jog nem Tíz nap rendeletéiből A belkereskedelmi minisz­ter a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról rendelkezett a 'belkereskedelmi ágazathoz tartozó gazdálkodó szerveze­tekre vonatkozóéul, a 4/1980. (IV. 4.) Bk. M. számú ren­deletében. (Tanácsok Közlönye 14. száma.) A bútorértékesítés egyes kérdéseiről, az egyes maga­sabb vezető állású dolgozók utazási költségtérítéséről, a gépjárművezetési pótlék rend­szeresítéséről szintén a Ta­nácsok Közlönye 14. számá­ban találják meg az érdek­lődők a belkereskedelmi mi­niszter 5/1980. Bk.M., a 9/1980. KPM.—Mü.M.—PM. és a 7/1980. Mü.M.—KPM. szá­mú rendelkezéseket. A kiadói szerződések fel­tételeiről és a szerzői díjak­ról szóló 1/1970. (III. 20.) MM. sz. rendelet módosításá­ról a 4/1980. (IV. 203 KM. szá­mú rendelet intézkedik. (Ma­gyar Közlöny 24. szám.) Az új ármechanizmus élet­be léptetésével és működésé­vel kapcsolatos árváltozások­ból eredő készletérték-külön­bözetek rendezéséről intézke­dik a 309/1980. PM. II.—XII. számú pénzügyminisztériumi közlemény. (Pénzügyi Köz­löny 6. száma.) A jutalékrendszerről szóló rendelet alkalmazásáról a Kereskedelmi Értesítő 7. szá­ma ad tájékoztatást. Ugyanitt jelent meg az a közlemény is, amely az üveg­palackok, üvegek visszaváltási' kötelezettségéről rendelkezik. Egy tervező vállalat által kidolgozott berendezésre a Ta­lálmányi Hivatal szabadalmi oltalmat adott. Ennek hatá­lyon kívül helyezéséért az egyik kutatóintézet a bíróság­hoz fordult. Arra hivatkozott, hogy a szabadalmazott megol­dás nem új és nem haladó, kidolgozására a bejelentés előtt nyilvánosságra jutott adatok a szakembernek kellő útmutatást adtak. Egyébként is a korábbi hasonló szabadal­makénál hátrányosabb. Az ügyben végső fokon a Legfel­sőbb Bíróság döntött, amely a kérelemnek helyt adott és a szabadalmi bejelentést egész terjedelmében elutasította. A végzés indokolása szerint, a törvény értelmében, a be­jelentő csak akkor kaphat sza­badalmi oltalmat, ha a meg­oldás az újdonság követelmé­nyének megfelel, azaz nem jutott olyan mértékben nyil­vánosságra, hogy azt szakem­ber megvalósíthassa. Abban “a kérdésben, hogy a megoldás valóban új-e, azt o maga egy­ségében kell figyelembe ven­ni. Ha a bejelentés tárgya csak egyes részelemeiben tér el a korábban már ismert megoldástól, azt kell megálla­pítani, hogy ezek a módosítá­sok kívántak-e feltalálói alko­tó tevékenységet, vagy csupán a szakembertől elvárható szer­kesztői, szervezői munkát je­lentettek. Szabadalmaztatható találmány ugyanis csak az ilyen lehet. — Ebben az esetben a meg­oldás a szakembertől elvár­ható volt, továbbá alkotó jel­legű, minőségileg újszerű mű­szaki többlethatást nem jelen­tett, tehát szabadalmi oltalom nem adható rá. Egy végrendelet bonyodalmai Tudvalevő, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében írásbeli magánvégrendelet ér­vényességéhez az is szüksé­ges, hogy keltének helye az okiratból kitűnjék. Egy idős asszony viszont nem sokkal a halála előtt olyan végren­deletet alkotott, amelyben va­gyonát egy házaspárra hagy­ta, de a dátum mellől a vá­ros neve, ahol lakott, hiány­zott; nevét és lakcímét fel­tüntette. A tanúként szerep­lők is ugyanabban a város­ban laktak és nevük aláírása­kor a város nevét, valamint a Jegyzet Per a sír kertért 'T’alán azért, hogy még a halottak is pira- mis formában helyezkedjenek el, domb­ra telepítették egykor ezt a falusi temetőt. A dombtetőn álló tuja formájú örökzöldekhez közeledve egyszercsak azt veszed észre,. hogy öregedni és nőni kezdenek a sírkövek, meg­sokasodnak a márványba vésett nemesi elő- nevek. Ez a körzet itt a magasban, « terpesz­kedő kriptákkal a különböző ... -y családoké. — Itt fekszenek a tekintetes és méltóságos urak — mondja egy idős nő. Segítségével megtalálom azt a két, legalább 20 méter ma­gas japán akácot, amiről a bírósági aktában már olvastam. A japán akácok tövében pe­dig ott van az a friss, fehér márvány sír, amiért két család perre ment. A történet kezdete már mélyen az idő kút- jában hever. Valamikor, az 1910-es években az egyik helybéli földbirt'okos családnak dísz­sírhelyet adományozott ebben az alföldi fa­luban a római katolikus egyház. A család kőszegéllyel elválasztott sírkertet építtetett a temetődomb tetején, középen nagy, családi címeres emlékművel. A volt földbirtokos fa­mília utolsó tagját 1949-ben temették ide, s aztán az 50-es, 60-as években a sírkert érin­tetlen maradt. A tulajdonosok ugyanis idő­közben Nyugatra költöztek, s akik itthon ma­radtak, a sírkert egyik felét tíz évvel ezelőtt visszaadták a temetőt kezélő egyháznak. Az­óta ezekben a parcellákban a község felsza­badulás utáni első vezetői, három volt ta­nácselnök nyugszik. A sírkert másik fele, a máig érvényes szerződés alapján azonban a megajándékozott család tulajdonában maradt. Néhány éve azonban különös dolog tör­tént. A temetkezési vállalat helybéli fiókjá­nak vezetője egyik elhunyt családtagját — kihasználva, hogy a plébános, éppen külföl­dön tartózkodott — a volt földesúri család sírkertjének kellős közepébe, a főhelyre te­mette el. Az új sír kétszemélyes volt és mo­numentális, olyannyira, hogy teljesen elta­karta a sírkert halottjainak nevét felsoroló emlékművet Az ... -y család Magyarországon élő le­származottai kegyeleti jog megsértéséért pert indítottak és kihantolást követeltek. A per, ez a talán precedens nélkül álló furcsa ügy azonban elhúzódott. A jogerős ítélet késett, egyre késett, s végül hosszú hónapok után — bizonyítva, hogy olykor valóban az idő a legjobb orvosság — a felperesek és alpere­sek egyezséget kötöttek, amit aztán a tör­vény házában is megerősítettek. A Pest me­gyei Bíróság egyik polgári tanácsa a végső határozatban megállapította, hogy súlyosan megsértették a tulajdonos család kegyeleti jogát, de exhumálást mégsem rendelt el, mert ez a legfiatalabb halott kegyeleti jogát sér­tette volna. Így végül kompromisszumos dön­tés született: a sír marad, de az alperesek­nek egyszemélyessé és általában szerényebbé kell átalakíttatniuk, hogy a családi sírkert epvsége újra kiemelkedjen. 17 z a kuriózus eset többféle okoskodásra ■*“* szolgálhat alapul. Mondhatni .k, például, hogy a régi privilégiumok elleni ösztönös lázadás, voltaképpen sajátos földosztás volt ez a parcellafoglalás. Mondhatnánk azt is, hogy egy felkapaszkodó, újgazdag réteg tem­póját példázza az eset, mint ahogy a helybéli plébános ezt is mondta, amikor kijelentette: — A régi és a mostani nagyságok a temető­nek ezen a részén vannak eltemetve. A szél­sőséges vélemények között más álláspont is kialakulhat, amit talán meg is fogalmaz ma­gának az olvasó. Adalékul mindehhez csak annyit jegyeznénk meg, hogy a japán akácok­tól messze, a temetődomb alján fekszenek 'a 19-es mártírok. Távol a hiúság e régi-új vá­sárától. Arrafelé törvényellenesen parcellát még senki sem foglalt el. Babus Endre pontos címüket is feljegyez­ték. Ilyen előzmények után, amikor a hagyatéki eljárásra került sor, a magyar állam képviselője a végrendeletet alaki kellékhiány miatt nem ismerte el érvényesnek. A közjegyző ennek az álláspont­nak helyt adott és az örök­séget — ideiglenes hatállyal — a magyar államnak adta át. Ezek után az örökösök pert indítottak, amelyben annak megállapítását kérték, hogy a végrendelet érvényes. A járás- bíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el, hogy a végrendeletnek sem a szövegében, sem a kelte­zésében nincs helységnév megjelölve, de utalás sincs arra, hogy az okirat hol, mi­kor, milyen körülmények kö­zött keletkezett. Törvényességi óvásra a Já­rásbíróság jogerős ítéletét a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és a végren­deletet érvényesnek mondta ki. A Legfelsőbb Bíróság in­dokolása szerint az elhunyt a sajátkezűleg írt végrende­let szövegében és az aláírása alat is lakása pontos helyét feltüntette, ami arra mutat, hogy ezt a ^végrendelet kel­te helyének megjelöléséül •szánta. Épp ezért szükségte­lennek tartotta, hogy a vég- rendelkezés helyét külön, il­letve ismételten feltüntesse. Ebben az esetben tehát • lakcím megjelölése a végren­delkezés helyét megfelelően bizonyítja. Ez annál is in­kább így van, mert a vég­rendeleti tanúk is ugyanazon városbeli lakosok, ami az aláírásuk alatt szereplő lak­címükből is kitűnik. — összevetve a végrende­letnek ezeket az adatait — mondta ki a Legfelsőbb Bí-" róság — teljes határozottság­gal megállapítható, hogy az idős asszony végrendeletét abban a városban írta, ahol lakott, sőt, bizonyára a saját lakásán. Ezek szerint a vég­rendelet a törvényben meg­kívánt alaki kellékeknek megfelel, tehát érvénye«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom