Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

1980. Április 23., szerda %Müm> Kis beruházással Nitrosol-szezon A folyékony műtrágyagyár­tás és -szállítás csúcsszezonja van hazánk legnagyobb mű­trágya gyárában, a Péti Nit­rogénműveknél. Tartályko­csikban szállítják a megren­delőknek a gyár keresett új termékét, a 28 százalék ható­anyag tartalmú nitrosolt, ame­lyet a rnylt évi sikeres kí­sérletek után az idén már nagyüzemi méretekben gyár­tanak. Naponta mintegy 200 tonna nitrosolt állítanak elő elsősorban az iparszerű terme­lési rendszerek részére a ku­korica magágyának előkészí­téséhez. Az új termék gyártását szá­mottevő beruházás nélkül ol­dották meg a nitrogénművek műszaki szakemberei, csupán a töltőberendezést és a cső­vezetéket kellett kiépíteniük. Ha van pénz Előre szaladtak a határidővel Egyszerű a képlet. A köz­ség lakóinak egyöntetű tá­mogatása, a vállalatok, intéz­mények, szövetkezet hozzá­járulása, a feladatok ' irá­nyítására létrejött társulat jó munkája, a kivitelező válla­lat megbízhatósága — egyen­lő 6,2 kilométer vízhálózattal és részleges bekötéssel, egyet­len év alatt! Áporka teljes vízellátásának megoldására 1979. október 16-án vízműtársulat alakult. Elnöke Bucsi Imre. — Nemigen volt még rá példa, hogy egy község lakói szinte első szóra több mint 67 százalékos többséggel meg­szavaztak volna ilyen, a szá­mukra sem csekély anyagi kempingkiállítás és -VÁSÁR RÁCKEVÉN, az István tér 1. szám alatt ÁPRILIS 22-TŐL MÁJUS 3-IG KISKERTTULAJDONOSOK! AZ AGRQKER ÉS A VASEDÉNY MEZŐGAZDASÁGI SZAKÜZLETE Budapesfen, a Bajcsy-Zsilinszky út 59. sz. alatt, a Nyugati pályaudvarnál. MEZŐGAZDASÁGI KISGÉPEK, NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK, MŰTRÁGYÁK nagy választékával várjuk a kedves vásárlókat. áldozatot jelentő beruházást. Nálunk ez történt! — Családonként mekkora ez az összeg? — Tizenhatezer forint, de OTP-kölcsönnel, amit tizen­két év alatt kell visszafizet­ni, vagyis egyezer 333 forin­tot évente. Az emberek po­zitív magatartása aranyfedezet volt, így már 1979 október végén nekifogtunk a munká­nak. A gyors kezdést segítet­te még, hogy a tanács előző­leg elkészítette a vízműháló­zat építési terveit és a vízmű kezelőépületének kivitelezésé­hez megelőlegezte a pénzt. — Hol tartanak a munkála­tok? — Épül a törpe vízmű a 200 köbméteres víztoronnyal. A víztorony átadására körülbe­lül két hét múlva kerül sor. A vizet két mélyfúrású kút biztosítja. Augusztusban a ke­zelőépület gépészeti mun­káit is befejezzük. A 6,2 ki­lométer hosszú vízhálózat pe­dig már elkészült. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy az idén a negyedik negyedév­ben biztosítani tudjuk a rész­leges bekötést. — Társadalmi munkát is igénybe vettek? — Nem, nem volt rá szük­ség, de ilyen nagyarányú épít­kezésnél nem is gazdaságos. Egyébként a kivitelezés el­ső fázisa augusztusra lezárul. Eddig hatmillió forintot hasz­náltunk fel, a lakossági hoz­zájárulást, amit az OTP egy összegben megelőlegezett. Er­re — itt ismét hangsúlyozom kell — az emberek kifogás­talan hozzáállása miatt volt lehetőség. Vannak olyan csa­ládok, ahol már a tizenhat- ezer forintot kifizették, az éves törlesztési kötelezettsé­gének pedig mindenki eleget tett. — Mi a következő lépés? — Most gondban vagyunk. Beruházásunk ötven százalék­ban állami támogatást élvez, de sajnos ez az összeg csak 1981-ben esedékes, eredetileg ugyanis 1983 volt a határidő. A szerencsés körülmények, a kivitelező partner, a dabasi Vízmű Vállalat pontos, meg­bízható munkája lehetővé tet­te, hogy előbb befejezzük az építkezést, ha ... — Mit lehet tenni? — Kéréssel fordultunk a Pest megyei Tanácshoz: 1981 helyett most 1980-ban adják meg az állami támogatást, s aakor folytathatjuk a munkát. — És? i — Még semmit nem tu­dunk. Náluk is kevés pér.z csörög a kasszában! De meg­takarítást jelentene, ha az eredeti határidő helyett 1981- ben elkészülne Áporka teljes vízműhálózata. A kapacitás biztosított, a Dabasi Vízmű vállalta — ha van pénz — a módosított határidővel is be­fejezi a munkát. S. H. K. Ódon házak, régi emlékek Utcanév és névadója A nagybányai művésztelep a magyar művészeti élet egyik legnagyobb hatású közössége volt, amelyet 1896-ban Holló- sy Simon alapított. Megala­kulása után Szentendréről Nagybányára költözött Feren- czy Károly is, aki később egyik vezető egyénisége lett — az 1902-től díjmentes sza­badiskolává alakult — mű­vésztelepnek. Tagjai Réti Ist­ván, Thorma János, Iványi Grünwald Béla. Ismert tény, hogy a nagybányai művészte­lep döntő hatással volt a szá­zad eleji magyar művészet ala­kulására. Annak idején Ferenczy Ká­rolyt gyakran felkeresték mű­vészbarátai Szentendrén. A város szépsége, hangulata őket is megragadta. Hamarosan felvetődött a szentendrei mű­vésztelep. alapításának gon­dolata. A század elején Réti István tanítványai már évek óta idejártak festegetni, majd 1928-faan hivatalosan is meg­alapították a Szentendrei Fes­tők Társaságát. Elnöke a nagybányai telep egyik tag­ja, Iványi Grünwaid Béla lett. Tagjai: Bánovszky Miklós, Pajzs-Goebel Jenő, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Ónodi Béla, Pándy Lajos, Rozgonyi László, Bánáti Sverák József. Később csatlakozott hozzájuk Barcsay Jenő, aki azóta is Szentendrén tölti a nyár leg­Negyven brigád Ráckevén Rubrikaszemlélet helyett BUDAPEST Kora tavaszi nap simítja végig a földeket, hangos a ráckevei határ, az Aranyka­lász Termelőszövetkezet dol­gozói serénykedhek a kerté­szetben, gépek járják a táb­lákat. A gazdaság 3800 dol­gozója sok szép sikert ért el az elmúlt esztendőkben. Bár tavaly a munkát gátolta a kedvezőtlen időjárás, a dolgo­zók mégis megtettek mindent a kedvező eredményekért. A munka megfelelő ütemben ha­ladt, s ebben nem kis szerepe volt az egyre erősödő, mind­inkább tartalmasabbá váló brigádmozgalomnak. Pontrendszer alapján — Valóban így van — mondja erről Répasi István, a termelőszövetkezet pártvezető­ségének titkára. — Hozzá kell azonban tennem, hogy a bri­gádmozgalom megszervezése korántsem volt problémamen­tes, s ma is nehezebb feladat az irányítása, mint például az ipari üzemekben. Nálunk a legtöbb ember kinn dolgozik a földeken, egymástól távol­eső helyeken. Életmódjuk, életszemléletük kialakításában is több tényező játszik közre, érdekszférájuk talán összetet­tebb. Kezdetben (ma már őszintén el lehet mondani) a brigádéletet leginkább az úgy­nevezett fehér asztal-konferen­ciák, a kirándulások jelentet­ték, melyeken a dolgozók alaposabban megismerték a vendéglátóipari intézménye­ket, mint az ország nevezetes helyeinek látnivalóit. — Mindez persze a múlt, a kezdet, melyet a brigádmoz­galom szempontjából a más gazdaságokkal való egyesülé­sek is bizonyítottak. A dolgo­zók azonban egyre inkább megértik, ráéreznek a brigád­mozgalomban rejlő közösség- formáló erőre. Ezt igazoljak vállalásaik, teljesítményeik. Nem állítom, hogy nincsenek gondjaink, de kollektíváink többségét a tartalmás munka, a közéleti aktivitás jellemzi. A brigádok munkáját egyéb­ként pontrendszer alapján ér­tékeljük, így objektív, meg­fogható szerintünk az ítélet. —, Máshol viszont azt mond­ják, hogy ez rubrikaszemlélet. Vagyis ennyit és ennyit tel­jesítettünk, tehát ennyi és ennyi pont járt érte. A pon­tok viszont keveset mondanak az egyes emberekről — vetem közbe. — Ez a veszély valóban fennáll. Mi viszont azt tart­juk, hogy a pontrendszer csu­pán eszköz, amely nem he­helyettesítheti a brigádmozga­lom és a közösségek valós tel­jesítményének pontos ismere­tét. A munkaversenyben is különbséget kell tennünk az egyes teljesítmények között. Erre nálunk — a dolgozók véleménye szerint is — a pontrendszer a legalkalma­sabb. Nem lehet lazsálni — Hogyan értékelték a bri­gádok elmúlt évi munkáját? A kérdésre Szűcs Gáborné, a versenybizottság titkára vá­laszolt: — A gazdaságban 40 brigád tevékenykedik, 31 kollektíva jött számításba az értékelés­kor. Tavalyi munkája alap­ján két közösségünk érte el a szövetkezeti kiváló (ezt ötéves eredményes munka alapján ítélik oda), s tizenegy az aranykoszorús címet. Az érté­keléskor a legtöbbet számított a tervtúlteljesítés, a költség­megtakarítás, a társadalmi munka, a fokozottabb részvé­tel a mezőgazdasági idény­munkákban ... Hosszú, meglehetősen töre­dezett betonút kanyarog az Aranykalász Termelőszövetke­zet kertészetébe. Itt is egyre mozgalmasabb az élet. Igaz, amint például a szőlőben dol­gozó asszonyok, a Mathiász János brigád tagjai mondják, ők már január vége óta kinn serénykednek a határban. Az asszonyok brigádja összefor­rott, összekovácsolódott az el­múlt esztendőkben. Tíz éve alakultak, tizenöt tagjuk van, s ami leginkább jellemzi őket: szinte nem volt rá példa, hogy valamelyik tagjuk más mun­kahelyre ment volna. Aki tő­lük elmegy, az rendszerint át­lépte a nyugdíjkorhatárt. — Így igaz — mondja Lacik Antalné, brigádvezető-helyet- tes —, a gond azonban ott van, hogy egyre kevesebben jönnek az idősek helyébe. A mi brigádunk jónak mondha­tó. A munkát, mint brigád- munkát vállaltuk. Teljesít­ménybérben dolgozunk, de a normát nem egy-egy dolgozó­ra, hanem az egész kollektí­vára határozták meg. Így nem lehet lazsálni, hiszen ha va­laki, mi ismerjük pontosan egymás munkáját. El is vár­juk. hogy mindenki teljes ere­jéből dolgozzon. — A kezdet persze nálunk sem volt zökkenőmentes, de így van ez minden közösség kialakulásánál. Ma már egy­re inkább megtelik tartalom­mal a brigádélet. Segítjük például a ráckevei gyermek- intézményeket. Nyáron gyü­mölcsöt küldünk a gyerekek­nek, legutóbb pedig egynapi munkánkat ajánlottuk fel az intézmények fejlesztésére. Túl a vállalásokon a községi fel­adatok megvalósítása mindr annyiunk érdeke. Valameny- nyien ráckeveiek vagyunk, még a családunk is itt dolgo­zik — többnyire a gazdaság­ban —, s nem mindegy gya­rapodik-e vagy sem lakóhe­lyünk. Járják az országot Arról kérdezem a lányokat, asszonyokat: vajon folytató­dik-e a brigádélet a munka letelte után. Máris sorolják a különböző emlékezetes esemé­nyeket. Kiderül: rendszeresen eljárnak a fővárosi szórakoz­tató, művelődési intézmények­be, színházba, cirkuszba, s felkeresték már az ország szá­mos történelmi emlékekben gazdag városát, települését, Idén például a Mátrába ké­szülnek. A közös gazdaság ve­zetői is segítik törekvéseiket, a kirándulásokhoz például | autóbuszt biztosítanak. A Mathiász János brigád való­ban eredményes kollektíva. Bizonyitja ezt a tavalyelőtt elnyert szövetkezeti kiváló brigád címük, s a közösség tagjainak több magas kitün­tetése is. Virág Ferenc nagyobb részét. De Szentend­re adott otthont Czóbel Bélá­nak, llosvai Varga Istvánnak, s mai művészeti életünk ki­magasló egyéniségeinek is. A nagybányai múlt emlé­két utcanév őrzi. Bánáti Sverák utca. Bánáti Sverák József festő, 1897-ben született Temesvá- rott. Réti István tanítványa volt, így került kapcsolatba Szentendrével. A római is­kola jelentős mestere. Kül­földi tanulmányútjáról visz- szatérve, 1927-ben telepedett le Szentendrén. A Festők Társaságának egyik alapító tagja volt. Több festményét a Nemzeti Galéria és a szent­endrei Ferenczy Károly Mú­zeum őrzi. A telep több tag­jával együtt ő készítette a Templom téri plébániatemp­lom freskóit. Utcája, az új művésztelep másik határát jelzi. Készül a magyar koncepció Zajvédelem Napjaink legtöbb embert sújtó környezeti ártalma a zaj; csökkentésének, valamint az ellene való védekezésnek a lehetőségeiről, feladatairól tárgyal a héten 13 ország 250 szakembere Székesfehérvárott. A környezetvédelem egyik legidőszerűbb és legsürgetőbb feladata a zaj elleni védeke­zés fokozása, a zajforrások csökkentése, a káros hatások kiszűrése. A becslések sze­rint ugyanis hazánkban fél­millió körül van a hallást ká­rosító zajos munkahelyek szá­ma, s egy néhány éve készí­tett felmérés szerint a buda­pesti lakások 29, a vidéki vá­rosi otthonok húsz százaléka zajosabb a megengedettnél. A hatékony zajvédelem a mű­szaki, egészségügyi és jogi in­tézkedések egész sorát köve­teli. Az eredményes védeke­zés ugyanis már a tervezőasz­talnál kell, hogy kezdődjön. Hazánkban már készül az átfogó, minden területre ki­tel jedő zaj- és rezgésvédelmi koncepció. A zaj elleni ered­ményes védekezést ugyanis lassítja a megfelelő szabványok és jogszabályok hiánya. A székesfehérvári szeminá­riumon több mint hatvan előadás hangzik el. Szekció­üléseken vitatják meg a szakemberek a zaj egészség- ügyi hatásait, az épületzaj és -rezgés, az ipari zaj, a rezgés- mérés, a közlekedési és jár­műzaj problémáit, valamint a csökkentés lehetőségeit. Víz alatti torna Az Országos Reuma- és Fizikoterápiás Intézet új, kői szerűen felszerelt központi fizikoterápiás osztályán naponi 436 beteget kezelnek, várakozás nélkül, mert a folyamat« kezelést programozott betegfogadás biztosítja. A kétezer liter gyógyvizet befogadó, úgynevezett pillangó 1 kád, víz alatti tornakezelésre szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom