Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-23 / 94. szám
Leninre emlékeztek az oktatási igazgatóságon (Folytatás az 1. oldalról) A referátum további részében olyan lényeges kérdéseket emelt ki, mint a jelenlegi üzemi méretekben rejlő termelési lehetőségek jobb kiaknázása, a szakosítás és a kooperáció előnyeinek hasznosítása, valamint az anyagi és a szellemi erők ésszerű egyesítése a gazdaságközi együttműködések útján. A termelési rendszerek, az új technclógiák, módszerek, eljárásuk alkalmazásának hasznáról is szólt. Hangsúlyozván, hogy Fest megye gazdasága; tizenhét termelési rendszert kezdeményeztek, s látják el a rendszergazda tennivalóit. Viszont szerények, az eredmények, melyek a szövetkezeti és az azzal érintkező gazdasági területek állami vállalatai között jött létre. A legtöbb nehézséget a feldolgozó ipar, s a felvásárló kereskedelem túlzott centralizáltsága okozza. Emiatt csak korlátozott a lehetőség a termékpálya és az érdekeltség egyirányba mutató szervezésére. Ezt követően szólt a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepéről, a kistermelés jövedelemdifferenciáló hatásáról, valamint az utóbbiból adódó társadalmi feszültségekről. Kiemelvén azt a tényt: Pest megye termelőszövetkezetei, áfészei között nem is egy olyan akad, mely a háztáji és a kisegítő gazdaságok integrálásában országosan is élenjár, példaadó. Az előadást követően a résztvevők három szekcióban folytatták munkájukat. Az A- szekció ülésein elhangzott témákhoz vitaindító előadást dr. Lőkös László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára, rektorhelyettes, a szekció elnöke mondott. Az emlékülés résztvevői« Váío a szekcióüléseken Torok Zoltán, a Pest megyei Tanács osztályvezetője, a B-szekció elnöke előadását tartja^ Pest megye mezőgazdasági Szövetkezeteinek fejlődését, a továbbfejlesztés feladatait felölelő előadás számot adott a mezőgazdaság termelésének fejlődéséről Í960-tól napjainkig. Rávilágított arra, hogyan fejlődtek a mezőgazdasági szövetkezetek, s hogy az ország mezőgazdasági termelésének 6,5 százalékát Pest megye állítja elő. Arculatára jellemző a sokszektorúság, a több ezer háztáji és kisgazdaság léte. A jelenlegi, mintegy 17 milliárd forintos bruttó termelést 75 ezer szövetkezeti tag és alkalmazott állította elő, akik 17 millió munkanapot fordítottak a mezőgazdasági és az alaptevékenységen kívül termelésre. Hasonlóan az ország összes termelőszövetkezetéhez, a Pest megyei közös gazdaságok ágazatonkénti termelésének fejlődése sem volt kiegyenlített. Leglátványosabban a búza- és a kukoricatermelés fejlődött a növénytermelési ágazatok közül. A zöld- ségterületek hozamai azonban — a fejes káposzta, a petrezselyem, az uborka kivételével — nem érik el az országos átlagot. Kedvezőbbek a gyümölcstermelés eredményei. Az állattenyésztés ágazatai közül a baromfitenyésztés fejlődött leggyorsabban 1970-től 1978-ig. A termelékenységet, az élőmunka hatékonyságát nézve — a megye és az ország többi szövetkezete között a 70-es években 'csökkent. Az eszközök kihasználtsága is változott, igaz még ma is jobb, mint a szektor átlagában, de már csak 10 százalékkal! Az A-szekció ülésén a föld hasznosításának kérdéseivel a megye területén, lliászi József, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest megyei Területi Szövetségének elnöke; a termelőszövetkezetek specializá- ciójának és kooperációjának eddigi eredményeivel, várható alakulásával dr. Olajos Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője foglalkozott. A szövetkezeti demokrácia fejlődéséről, problémáiról dr. Kozák Erzsébet, a gödöllői ATE adjunktusa, míg az érdekeltségről, a termelés szabályozósáról dr. Villányi László, a gödöllői ATE adjunktusa szólt korreferátumában. A háztáji helyéről, szerepéről, integrálódásáról Agócs István, a dunavarsányi tsz főagronó- musa, a termelési szerkezet- változás jellemzőiről a megye tsz-eiben dr. Gaál Lajos, a megyei tanács osztályvezetője tartott előadást. A termelő- szövetkezetek differenciálódásáról, az ebből adódó feladatokról dr. Czár Menyhért, a megyei pártbizottság munkatársa beszélt , A B-szekció résztvevőinek az ipari szövetkezetek sajátosságairól, helyükről, szerepükről a megye társadalmi, gazdasági fejlődésében vitaindító előadást Török Zoltán, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője, a szekció elnöke tartott. Előadásában szólt gazdasági tevékenységük jelentőségéről, súlyáról, a változó termelőerők és termelési viszonyokból fakadó gazdaságpolitikai téhyezökröl is. Kiemelte, hogy az ipari szövetkezetek Pest megyei ipari termeléséből öt-hat százalékot adnak. A foglalkoztatottak nyolc-kilenc százaléka náluk dolgozik, míg a lakosságnak nyújtandó ipari szolgáltatás 30 százalékát ők biztosítják. Kiemelte a szövetkezetek szerepét is a következő években: így a munka hatékonyságának növelésében, a nagyiparral való kooperációban, a számottevő rész válla-- lását az exportértékesítésből, a belföldi áruválaszték bővítésében. Ugyanakkor a hiánycikkek felszámolásában tervszerűbb munkával segíthetnek. Az ipari szövetkezet vállalati gazdálkodósának sajátoselnöke, a szövetkezeti, üzemi demokrácia és érdekképviselet sajátosságairól Hangyái András, a megyei KISZÖV osztályvezetője, az irányítás sajátosságairól, a megyei KISZÖV szerepéről a szövetkezetpolitikai feladatok valóra váltásában Borossné dr. Márton Mária, a megyei KISZÖV elnöke tartott előadást. A C-szekció vitaindító előadásában Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV megyei elnöke a fogyasztási szövetkezetek lakosságnak végzett munkáiról, szolgálatairól adott átfogó képet. Ma a megyében, a legnagyobb taglétszáma, 162 ezres, a takarékszövetkezeteknek van. Az általuk kezelt betétállomány 1,4 milliárd forint. Szolgáltató tevékenységüket 163 településen végzik. Ugyanakkor a szövetkezeti tagok által épített lakások a megye ossz-, újonnan épített lakásállományának 2S százalékát teszik ki, szemben az országos 14 százalékkal. Ez mintegy meghatározza a lakásfenntartó szövetkezetek működését, feladataik nagyságát. Csak felvillantva egy- egy kérdést, a szekció elnökének vitaindító előadásából: az áfész-kereskedelemben számottevő a szakosodás, a vonzási, ellátási központokhoz igazodó hálózat kialakítása. A 3 ezernél nagyobb lélekszámú településeknél a komplex alapellátást biztosítja az ABC- bolthálózat kiépítése. A tulajdon sajátosságaival a fogyasztási szövetkezetekben Kovács Györgyné, az oktatási igazgatóság tanára, míg a szövetkezet és üzemi demokrácia viszonyaival az áfészek- ben Agonács Gábor, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, az áfészek szerepével a kistermelés integrálásában, s ennek hatásával a lakosság ellátásában, az exportban Varga László, a Galga-vidéke Áfész elnöke összegezte előadásában. A szövetkezeti szövetségek és a szövetkezetek .kapcsolat- rendszere az irányítás mechanizmusának elvi, gyakorlati kérdéseiben Hegedűs György, a megyei MÉSZÖV titkára, a kereskedelmi szolgáltatás fejlődésének hatásáról, az emberi viszonyokra Nagy Gábor, a MÉSZÖV elnökhelyettese, a lakásszövetkezetek jelentőségéről, sajátosságairól Pál József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, míg a takarékszövetkezetek helyéről, szerepéről a szolgáltatásban Birinszky Pál- né, az Örkény és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke beszélt korreferátumában. Propagandisták kitüntetése A szekcióülések a délutáni órákban fejezték be munkájukat. Ezt követően a propagandisták napja alkalmából központi és megyei elismerések átadására került sor. Au MSZMP Központi Bizottság kitüntetését, a Lenin Emlékplakettet kapta dr. Takács István, a párt tömegoktatásának nagykátai vezető propagandistája, körzeti orvos; Werner Endre, az ML esti középiskola propagandistája, a PEVDI osztályvezetője;- Csordás Lászlóné, az ML esti egyetem tanára, az oktatási igazgatóság nyugdíjasa; Vízvári Sándor, a monori járás propagandistája, a pilisi Aranykalász Tsz belső ellenőre; L. Varga Albert, a ceglédi járás propagandistája, a Dél-Pest megyei Áfész dolgozója. Kiváló munkáért miniszteri kitüntető jelvényt kapott: Szálai Lajos, a váci városi pártbizottság propagandistája. Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntető jelvényt vett át dr. Gulyás Sándor, Érd város propagandistája. A hosszú időn át, folyamatosan és eredményesen végzett oktató-nevelő munka elismeréseként az MSZMP Központi Bizottsága jubileumi oklevelét kapták azok a propagandisták, akik 20—25 éve dolgoznak, valamint az oktatási igazgatóság tanárai, akik munkájuk mellett tesznek eleget eme megbízatásuknak.. Huszonöt-, húsz-, tizenöt- és tízéves propagandamunkájukért ötvenhármán kaptak elismerő oklevelet, illetve könyvvásárlási utalványt. Fest megyében ezekben a napokban megtartott, illetve ezután korra kerülő járási-városi ünnepségeken, elméleti konferenciákon összesen negyvennyolc propagandistát jutalmaznak a tizenöt, míg ki- lencvenhetet a tízéves propaganda-, illetve oktató munkáért •• Ünnepségek ntegyeszerfe Tuza Sándorné dr., a C-szekció elnöke előadása közben. ságairól Juhász Istvánná, a Lignifer Isz főkönyvelője a nagyiparral folytatott kooperáció jelentőségéről Varró Károly, a Texelektro Isz elnöke, míg a szövetkezeti társulásról az építőipari szolgáltatásért Steinmetz Oszkár, a megyei KISZÖV osztályvezetője mondott korreferátumot. Az ipari szövetkezeteknek a lakossági szolgáltatásban betöltött szerepéről Bányavári Péterné, a Dunakanyar Isz A megyei megemlékezésen kívül a járások és a városok többségében helyi ünnepségeken méltatták, illetve méltatják a közeli napokban a lenini évforduló jelentőségét. Cegléden hét elején koszo- rúzták meg a Lenin-szobrot. Rövid kis ünnepség keretében emlékezvén V. I. Lenin születésének 110. évfordulójára. A monori járási, pártbizottságon a propagandisták részvételével tartottak ugyancsak hét elején megemlékezést. A lenini elvek érvényesülése napjaink agitációs és propagandamunkájában címmel Szentgyörgyi István, a járási pártbizottság tagja, a helyi József Attila Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója tartott előadást. A ráckevei járásban ugyancsak tegnap a járási hivatalban emlékeztek meg az évfordulóról és a propagandisták munkájáról. A váci járási pártbizottság a hagyományokhoz híven Nagymaroson rendezi meg a propagandisták napját, Lenin születésének évfordulóján. Ma délután fél 2-kor dr. Tóth Albert, a járási pártbizottság első titkára „Bízzunk és cselekedjünk” címmel a pártértekezletek tapasztalatairól tart vitaindítót. Majd öt korreferátum hangzik el: dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója, a járási pártbizottság tagja, a kommunista magatartás és példamutatás jelentőségéről napjainkban; Polák Viktor, a járási pártbizottság politikai munkatársa az agitáció és a propaganda időszerű kérdéseiről; Batiz Zoltán, a Dunamenti Mgtsz pártbizottságának titkára a kongresszusi határozatok egységes végrehajtásáról tart előadást. A meggyőzés szerepéről a propagandamunkában dr. Kovács Ferenc állatorvos, az ML középiskola tanára szól, míg Szálai Árpád, a járási pártbizottság titkára azokat a feladatokat összegzi előadásában, melyek az ifjúság nevelésében reánk hárulnak. A budai járás központi ünnepségére a megyei pártbizottság előadótermében ugyancsak ma kerül sor. Az évforduló jelentőségét Mógor Béla, a járási pártbizottság titkára méltatja, majd a szocialista életmódról dr. Vonsik Gyula, a Propagandista folyóirat felelős szerkesztője tart előadást. A szentendrei járás ünnepsége is ma lesz. Pilisszentkereszten, az Igazságügy Minisztérium oktatási központjában emlékeznek a nagy forradalmárra. Soron Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, a párt ifjúságpolitikájának elvi és gyakorlati kérdéseiről tart előadást. Szentendrén a városi párt- bizottság nagytermében április 24-én, csütörtökön délután Máté Zoltán, a szentendrei Ipari és Szolgáltató Szövetkezet elnöke beszél a szövetkezetek feladatairól a szocialista társadalom építésében. A dabasi járási pártbizottságon ugyancsak csütörtökön, délelőtt 10 órakor Kálmán Ferenc, a járási hivatal elnöke lesz az ünnepség szónoka. A mezőgazdasági üzemek és települések kapcsolatáról beszél majd. A nagykátai járási pártbizottságon az évforduló alkalmából Farkas András, az ELTE tanársegéde lesz az előadó, április 26-án szombaton délelőtt 10 órakor. Társadalmunk fejlődése, eredmények és ellentmondások a szocialista építésben Magyarországon címmel hangzik el előadása. Varga Mit Megemlékezések külföldön Ünnepi díszben, fellobogózott házakkal, utcákkal köszöntötte kedden a Szovjetunió Lenin születésének 110. évfordulóját. Az ünnep előestéjén tartották Moszkvában a központi megemlékezést, amelyen Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Gyűléseket, megemlékezéseket tartottak az ország minden városában, falvában, az üzemekben, az iskolákban, az intézményekben is. Dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete kedden, Lenin születésének 110. évfordulóján megkoszorúzta a Lenin mauzóleumot a Vörös téren. Hasonlóképpen rótta le kegyeletét a többi szocialista ország Moszkvában akkreditált nagykövete. Az évforduló alkalmából hétfőn ünnepség volt a nyugat-csehországi Podboranyban, annak a Lenin emlékműnek mai változatánál, amelyet egykor a tőkés Európában elsőnek itt létesítettek. Relgrádban, a Szovjet Kultúra Házában Lenin-em- lékkiállítás nyílt az októberi forradalom vezére szüle-' tésének évfordulója tiszteletére. A kiállításon fényképeket, könyveket, hanglemezeket és bélyegeket mutatnak be. Külön érdeklődésre tartanak számot az • októberi forradalom idejéből származó dokumentumok, valamint Lenin könyvei. €ons fronet—8 O Híradástechnikai műszaki konferencia Hetven külföldi és 200 magyar szakember részvételével Constronic—80 címmel híradástechnikai konferencia kezdődött kedden az MTESZ- székházban. A négynapos tanácskozáson több mint 50 előadást hallgatnak majd meg a szakemberek a legújabb elektronikai vívmányokról. Az esemény célja az, hogy megkönnyítse az elektronika legújabb felfedezéseit alkalmazó konstruktőrök, szerkesztők tájékozódását, hiszen az elektronika az utóbbi évtizedben soha nem látott fejlődésnek indult. Egy-egy új felfedezés alkalmazása iparágak egész sorsát változtathatja meg. A konstruktőrök igen gyakran nehéz helyzetbe kerülnek, mert egy-egy elektronikus berendezés még üzemképes, ám erkölcsileg már elavult: a magnetofonok például 3—4 év után már régi gyártmánynak számítanak. Gazdasági kérdés is, hogy a konstruktőrök megismerhessék és a lehetőségeikhez képest alkalmazhassák a legújabb elektronikai eredményeket. A konferencián — melyet Almássy György, a rendező szervezet, a Híradástechnikai Tudományos Egyesület főtitkára nyitott meg — az elektronika iskolai oktatása is szóba kerül, éppen a tudományág rendkívül dinamikus fejlődésének okán. Közös vagonpark Automatizált irányítás Az európai szocialista országok közös vasúti teherko-' csiparkja — az OPW — tanácsa április 22.—április 25-ig a 37. ülését tartja. A bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet vasúti szakemberek részvételével megrendezett tanácsülést kedden 'Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár nyitotta meg. Az ülésen elemzik az OPW múlt évi munkáját és megvitatják a tevékenysége javításával kapcsolatos javaslatokat. Egyebek között tárgyalnak a kocsipark további növeléséről, munkájának, forgalomszervezésének tökéletesítéséről. Megtárgyalják a vasúti kocsik automatizált irányítási rendszerének kidolgozásával összefüggő problémákat. Ez utóbbi különösen fontos feladat, hiszen a közös vagonpark az 1964. évi megalakulás óta jelentősen fejlődött: a kocsik száma a múlt év végéig 95 000-ről 300 000 fölé emelkedett. Ezek összehangolt irányítására, elosztására, tökéletesebb kihasználására a manuális módszerek helyett komputeres szervezési-irányítási rendszert dolgoznak ki. Kőre az 1980. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért!
