Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1980. ÁPRILIS 22., KEDD A hét végén is dolgoztak a gépek Csak a csapadék hiányzik, nem a hideg Kommunista műszakok Önzetlenül a gyermekek javára Takarítás a lakótelepen és a tsz-központban A határban dolgozók a hét végén valószínűleg annak örül­tek volna jobban, ha nem válik be a Meteorológiai Inté­zet előrejelzése. A prognózis azonban ezúttal, sajnos, pon­tosnak bizonyult. A néhány napos idő után, ismét lehűlt a levegő, csökkent a talaj hő­mérséklete, sőt vasárnap reg­gelre kis hózáport is hoztak a kékes-fekete felhők. A le­hullott csapadék mennyisége azonban nem pótolja eléggé a talaj hiányzó nedvességét. A járás termelőszövetkeze­teiben a múlt héten meggyor­sult a munkák üteme, a Monori Állami Gazda­ságban pedig a hét köze­pén már hozzá is fogtak a 2 ezer 155 hektárnyi kukorica vetéséhez, s befejezték a 200 hektárnyi burgonya ültetését. A zord idő ellenére szomba­ton és vasárnap is több kö­zös gazdaságban teljes műsza­kokat szerveztek. A Fáy And­rás Tern-előszövetkezetben pénteken éjfélkor végeztek a napraforgó vetésével. A gépek átállítása után mindkét hét végi napon a kukorica vetésé­vel folytatták a tavaszi mun­kákat. Szászik Károly tsz-el- nök véleménye szerint, ha az A monori—ceglédi összevont Járási labdarúgó-bajnokságban a 22. fordulót játszották a csa­patok. A legnagyobb érdeklő­dés, a méltán az év mérkőzé­sének tartott Vecsés—Ültő ta­lálkozó iránt nyilvánult meg. Minden kell,ék adva volt a jó hangulathoz, néha-néha még a nap is kisütött és ami lénye­ges: a bajnokságban először rekordközönség másfél ezer né­ző volt kíváncsi a két szom­szédvár összecsapására. A nagy tét rányomta bélyegét a találkozó színvonalára, a ha­zaiak egy árnyalattal jobbak voltak, s minimális győzelmet arattak, s ezzel hatalmas lé­pést tettek a baj hoki cím meg­szerzése felé. Kiesési rangadó volt Káván, ahol a hazaiak örülhettek jobban, mert sike­rült visszavágniuk az őszi 5-1-es vereségért a Péteriek­nek. A monoriak biztosan győzték le Nyáregyházát, míg Gyömrőn erősen közepes szín­vonalú 90 perc szemtanúi le­hettek a nézők, a hazaiak mi­nimális győzelmet arattak. VECSÉS—ÜLLŐ 1-0 (1-0) Vecsés, 1500 néző. Vezette: Angyal (jól). Az üllőiek kezdték jobban a játékot, csatáraik az első ne­gyedórában akár kétszer is be- vehették volna a vecsésiek ka­puját. A 20. percben született meg a találkozó egyetlen gól­ja. Buronyi kapott jó labdát, kissé kisodródott és a 16-os oldalvonalától tíz méterre ka­pura nyeste a labdát, amely a meglepődött üllői kapus Csor­ba mögött a hálóba hullott, 1-0. (Nagy kapushiba volt!) Ezt követően is színvonalas küzdelem folyt a zöld gyepen, hol az egyik, hol a másik ka­pu forgott veszélyben. Szünet után az első félidő nagy irama meglátszott a két csapat játé­kosainak teljesítményén. Eb­ben a játékrészben már csak közepes volt a színvonal, meg­lepetésre a vendégek, előtt adó­dott ezúttal is több helvzet, de csatáraik ezen a vasárnapon otthon felejtették a góllövő ci­pői ükét. Hatalmas érdeklődés mel­lett zajlott le a találkozó, a két községen kívül sokan érkeztek más településekről is. Solti eső nem akadályozza a továb­bi teendőket, a héten is a ter­vezett ütemben haladnak majd. Az eső — mondotta — első­sorban az őszi vetésű gabonák­nak tett jót, hiszen a télen le­hullott sok hó ellenére körül­belül 80—100 milliméternyi csapadék hiányzik a talaj víz- háztartásának egyensúlyához, a gombai táblákon. A sülysápi Tápióvölgye Tsz-ben szombaton másodszor fej trágyázták helikopterről az 1 ezer 717 hektáron elvetett búzát. Lent a földeken a gépek körülbelül 800 hektárnyi ga­bona gyomirtózását fejezték be. Laczkovszki András főme­zőgazdásztól megtudtuk, hogy jelenleg a 680 hektáron termesztendő napraforgó és a 630 hektárnyi kuko­rica vetéséhez készítik elő a talajt. Akad terület, ahol most szór­ják ki azt a műtrágyát, amely az ősszel nem állt rendelkezé­sükre. — A néhány napos fölmele­gedés sokat javított az őszi ve­tések állapotán — tájékoztat a főmezőgazdász. — A sok nap­sütés hatására valósággal megnyúltak a növények. A hét végi csapadék sajnos nem László, a labdarúgó-szövetség elnöke így fogalmazott a mér­kőzés után: — A rangadó mél­tó volt a két csapat tábláza­ton elfoglalt helyezéséhez. Az üllőiek játékán egy kissé ér­ződött a szerdai MNK-találko- zó fáradalma, csatársoruk elég­gé gyengén játszott, s emiatt szenvedtek vereséget. A két csapatból Kiss A., Bende, Buronyi, illetve Folt és Tóth Béla nyújtott átlagon fe­lüli teljesítményt. GYÖMRÖ—TÖRTÉL 1-0 (0-0) Gyömrő, 300 néző. Vezette: Hörömpő János (jól). Az első negyedórában reme­kül játszott a hazai gárda, de Simon kapufáján kívül más említésre méltó esemény nem történt. A második 45 percben fel­javultak a gyömrőiek, sok szép támadást vezettek az ellenfél kapujára, de a csatárok ügyet­lenek voltak, máskor pedig a remekül védő törteli „portás” mentette meg hálóját a góltól. A 64. percben egy baloldali hazai támadás után Szécsényi fejjel Kókai elé csúsztatta a labdát, aki 14 méterről nagy gólt lőtt a bal alsó sarokba, 1-0. Továbbra is a hazai gár­da támadott többet. Jó: Horváth, Csirkó J., Kó­kai (a mezőny legjobbja), Si­mon, illetve Kamocsai, Pász­tor. MONOR—NYÁREGYHÁZA 3-0 Monor, 200 néző. Vezette: Mészáros Imre (jól). László S., Kécskei és Szőnyi góljával biztosan nyert a ha­zai csapat. GOMBA—PÉTERI 2-1 (2-1) Káva, 150 néző. Vezette Ká­sa (jól). A hazaiak már 2-0-ra vezet­tek — mindkét gólt Hegedűs szerezte —, a péteriek még a félidő előtt szépítettek. A lel­kesen játszó gombaiak érté­kes és megérdemelt győzel­met arattak a halvány teljesít­ményt nyújtó vendégek ellen. A forduló további mérkőzé­seinek eredményeiről, továbbá a tabella állásáról holnapi la­punkban számolunk be. Gér József nevezhető számottevőnek, leg­inkább a műtrágya lebomlását, hatóanyagának a gyökerekhez jutását segítette. A termelőszövekezet úri ha­lastavainak környékén most már lényegesen kisebb a for­galom,» mint a hónap elején volt. Teljes egészében leha­lászták a 4-es számú tavat, amelynek állományát zömmel külföldi megrendelőkhöz szál­lították, 100 mázsa búzát pe­dig Gyomán dolgoztak fel. A tó gátja megérett a felújítás­ra, ezért teljes egészében le­engedik a vizet, kiszárítják, kitisztítják ugyanis a medret is. Ezzel a munkával szeptem­ber 31-ig kell végezniük. A vasadi Kossuth Szakszö­vetkezetben 56 hektáron tele­pítettek új lucernát. Prónai Zoltán főmezőgazdász arról tájékoztatott, hogy 30 hektá­ron kikelt a tavaszi árpa, 60 hektáron pedig földbe került a napraforgó magja. Szombaton a szakszövet­kezetben is teljes mű­szakban dolgoztak a gé­pek, a 97 hektáron vetett búzát vegyszerezték, s a kukorica vetésére készí­tették elő a táblákat. •' — Mi inkább búslakodunk a hét végén rosszra fordult idő­járás miatt — mondta a fő­mezőgazdász. — A területün­kön hétfő reggelig 2,2 milli­méter csapadék hullott, jó lett volna több is. Ha a lehűlés to­vább tart, akkor a talaj hő­mérsékletének csökkenése is­mét hátráltathatja a vetések fejlődését. Reméljük azonban, hogy most már végre valóban megérkezik a tartós jó idő. Vereszki János A MOHÁCSI CSATA VESZ­TES után a török ármádia csak­nem az egész Duna—Tisza kö­zét felégette, kirabolta, a lakos­ságát földönfutóvá tette. A ha­talmas kiterjedésű Grassalko- vich-birtok, benne az egykor virágzó település, Vecsés és Halomegyháza is teljesen el­pusztult, később pusztaként szerepeltek az egykori iratok­ban. Mint a korabeli feljegyzések is bizonyítják, a földdel egyen- I lővé vált Vecsés helyén nagy kiterjedésű legelők alakultak ki, s a szegényes, földbe vájt pásztorkunyhók közül egyedül a pesti országút mentén mél- tóságosan nyújtózkodó nagy hírű „Czifra tsárda” emelke­dett ki. Ahogy a korabeli metszetek is ábrázolják az országút észa­ki oldalán párhuzamosan épült kétemeletes vendégfogadó masszív építmény volt, s kí­sértetiesen hasonlított a mai idősebb generáció által is jól ismert későbbi urasági mag­tárakhoz. A XVII. század vé­gén első ízben említett csár­da Pest-Pilis-Solt vármegye egyik legjelentősebb vendég- fogadója volt, amit a XVIII. századtól többször bővíttetett a gödöllői hitbizományi birtok tulajdonosa Grassalkovich Antal. Híressé pedig Vecsés új- játelepítését megelőző években vált, amikor a korabeli fel­jegyzések tanúsága szerint bi­zonyos Molnár Terézia volt a csárda bérlője. Szépségét a messze földről idejáró urak is megcsodálták. A csárdásné azonban nemcsak az ital és a Emlékezetes marad hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója a monori főtéri gyógy* szertárban dolgozó Pandula Egon szocialista brigád tag­jai számára. Az ünnepen ve­hette át a kollektíva az aranykoszorús fokozatot, a Pest megyei gyógyszertárak legjobbjai között tartják szá­mon őket. Az elmúlt hét végén, a bri­gád egyik felének szabad szombatja lett volna, ők azon­ban vállalták, hogy szabad idejüket feláldozva kommu­nista műszakot tartanak. Fel­vették a kapcsolatot a Mono­ri Építők Ipari Szövetkezeté­vel, a szövetkezet biztosított számukra munkát. Fekete József, járási fő­gyógyszerész, brigádvezető irá­nyításával gyógyszerészek, A Kecskeméti Kodály Inté­zet nemcsak hazánkban tölt be fontos szerepet az ének-ze­nei oktatás színvonalának emelésében, hanem segítséget nyújt a külföldi pedagógusok képzésében is. Szakkollégiumi rendszerben a világ minden tájáról érkez­nek zeneértő pedagógusok, ismereteik elmélyítése, bőví­tése, a Kodály-módszer ta­nulmányozása céljából. Ennek kapcsán néhány iskolába is el­látogatnak, hogy a gyakorlat­ban is lemérhessék az ének­Gyömrőn, 19 órától: a fia­tal utazók klubjának foglalko­zása. Menüén, 18-tól: az irodalmi szakkör összejövetele, ismeret- terjesztő előadás, A gyermek joga és kötelessége (az általá­nos iskolában). Monoron, 14-től: szabás-var­rás tanfolyam, két csoportban (a Vetőmag Vállalatnál), 15- től: a cigánygyerek klub fog­szolgáltatások árát szedte be, hanem összejátszott a kör­nyékbeli haramiákkal is, akik több esetben kiürítették a békésen pihenő vendég bu- gyellárisát. 1783-ban a vár­megyei vezetés már megunta a sok átutazó panaszát, s utá­najárt a dolgoknak. Akkor bizonyos Holácskó Mátyás el­fogott haramia vallomása alap­ján maga a csaplárosné is a vármegye tömlöcébe került. EZ IDŐ TÁJT a pesti „ország­út” a későbbi falu Pest felöli végén 40 öl, Üllő felőli végén 60 ölnyi széles és „igen ho­mokos”. A szél a laza talajú közeli dombokról valósággal feltöltötte az országutat, a szekérkerék agyig süllyedt a puha homokba. Az 1700-as évek végén ki­alakult falu legfőbb ütőere a pesti út, két oldalán a „Czif­ra tsárda” közelében épülnek fel az óvecsési jobbágy házak. Az út léte meghatározója volt Vecsés gazdasági életének. Je­lentősége csak nőtt, amikor 1791-ben Pest-Pilis-Solt vár­megye helytartó tanácsának rendeletére a csárda koráb­bi ■ vendégfogadó jellege mellett a Pest—Debrecen— Kolozsvár lovas-pöstavonal fontos állomása lett, gazdag lóállománnyal. A fejlődés szempontjából sok előnyt jelentő postaállo­más megkeserítette a helybeli telepes jobbágyok életét. A fu­tóhomok által igen gyakran fel.öltött országút helyett a jobbágyok vetésén hajtottak keresztül a járatok, mire a vecsésiek panasszal élnek. A asszisztensek, takarítónők fog­tak munkához a Németh Ágoston utcai lakótelepen. Takarítottak, ablakokat tisztí­tottak, ajtókat mostak, egész délelőtt serénykedtek a szép lakásokban. Reggel 8 órától 12 óráig dolgoztak a brigád tag­jai, s bizony kissé fáradtan indultak haza. A brigád tag­jainak másik fele ugyanezen a Lakótelepen május 10-én tart majd kommunista mű­szakot, ők is hasonló munkát vállaltak. Csak az elismerés hangján beszélhetünk a főtéri gyógy­szertár dolgozóiról, önzetlen munkájukról. Remélhetőleg más kollektívák is követik példájukat ★ Kommunista műszakot szer­veztek a hét végén a gombai zene tanítás e módszerének eredményeit. Évek óta ezeknek az isko­láknak a sorába tartozik az üllői zenei általános iskola, ahol tegnap délelőtt ismét be­mutató tanításra került sor. Az órákat az iskola pedagógusai tartották Árvái Ilona szakfel­ügyelő vezetésével. Mindenképpen megtisztelő, s egyben az intézményben fo­lyó tartalmas munka elisme­rése, hogy a bemutató tanítás színhelyéül ismét az üllői ze­neiskolát választották. lalkozása, 17-től: német nyelv- tanfolyam, 10-kor: Korszerű táplálkozás — egészség című kiállítás megnyitása a Vigadó feletti kiállítóteremben, a mo­ziban, 16-tól 18-tól és 20-tól: Szenzáció. Pilisen, 18-tól: magnós klub­foglalkozás. Üriban, 14.30-tól: a könyv­tár nyitvatartása. vármegye parancsára Bállá Antal vármegyei mérnök vizs­gálatot tartott, s elrendelte, hogy a falu belterületén is legalább 15 öl széles legyen az országút. A mérnök utasí­tására az út két oldalán ár­kot ástak és két sor akácot ültettek, a leágazó dűlőkhöz az átjárást tiltó táblák jelez­ték. Úgy látszik hiába, mert röviddel később a monori szolgabíró az út közmunkával való szélesítését rendeli el. Az országúiban az árvíz nagy károkat okozott, sokszor járhatatlanná tette. Ezért is örültek a vecsési jobbágyok, amikor a XIX. század közepén megindult a Pest—Debrecen vasútvonal építése. A terület kisajátítását viszont nem en­gedték, így Vecsés és Halom­egyháza puszta közt épült meg a pálya. Előnye Kertekalja, András- és Halmi-telepek fel­épülése után igazolódott. A vasútépítés sok vecsési zsellér­nek, jobbágynak adott biztos kereseti lehetőséget. Csak szo­morú érdekességként említhe­tő, hogy az első jelentős vas­úti szerencsétlenség is ezen a vonalon történt, bizonyos Meister Miksa és Klitovszky Antal vonatvezetők figyelmet­lensége miatt. A pesti országúton az álla­potok nem javultak, csupán a Czifra csárda átépítése jelen­tett említhető eseményt. A A csárda „kocsmajogáért” hiá­ba indít eljárást a község. Ekkor más módszerhez folya­modnak, azt teszik szóvá, hogy az ott árult bor és pálinka vízzel hígított, de ezt a vár­Fáy András Termelőszövetke­zetben is. Azok a dolgozók, akiknek a szombat egyébként is munka­napjuk lett volna, az aktuá­lis feladatokat végezték: ve­tettek, műtrágyáztak, vegysze- reztek. Azok pedig, akiknek pihenőnapjuk lett volna — körülbelül 150 férfi és nő a közös gazdaság központjá­ban, a telephelyeken és a ta- nyiaudvarokon parkosítottak, szépítettek, elvégezték a ta­vaszi rendcsinálás java részét. A hét végén hasonlóképp szervezik meg a munkát. Mindkét kommunista műszak bevételét a járási pártérte­kezleten is elhangzott aján­lásnak megfelelően gyermek- intézmények építésére, bővíté­sére fizetik be. Harmadik alkalommal a Fáy András Termelőszövetke­zetben előreláthatóan a gyü­mölcsszüret idején szerveznek majd kommunista műszakot, G. J.—V. J. Választási hirdetmények A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1980. június 8-ra tűzte ki az országgyűlé­si képviselők és a helyi ta­nácstagok általános választá­sát, amelyre a lakosság figyel­mét választási hirdetmények­kel hívják fel. Országszerte, így a monori járás valamennyi községében is, a rendelkezéseknek megfe­lelően közszemlére bocsátot­ták az országgyűlési és a helyi választókerületi bizottságok névsorát. A jobb tájékoztatás érdekében a községi tanácsok épületében megtekinthető a választókerületek területi be­osztását tartalmazó jegyzék is. Arany fülbevaló Tegnap reggel meglehetősen nagy értékű 4—5 grammos karika fülbevalót találtak MO- noron, a Marx-ligetben. Az ékszer — párjának fel­mutatásával — bármely nap átvehető a járási nagyközségi könyvtárban. megyei vizsgálat nem bizonyít­ja. A kiegyezés után az 1870— 90-es években a község gaz­daságilag megerősödött, ki­használta a fővárosi piacok kínálta előnyöket. A pesti or­szágúton a piaci napokon haj­nali kettőtől vecsési szekér- konvojök vitték áruikat el­adásra. Gyakorlatilag akkor alapozták meg a vecsési ká­poszta későbbi hírnevét. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ sé változtatott a vecsési útvi­szonyokon. Csak 1927-ben lát­ták el szilárd burkolattal a pest—szolnoki országutat, sőt az egykori lovas postakocsi útján rövidesen megindult az autóbusz-forgalom is. Meg­épült a Gyál és Ecser felé ve­zető sziilárd burkolatú út is, amely elsősorban a nagybir­tokosok célját szolgálta. A második világháború súlyos károkat okoz az útháló­zatban, de a felszabadult nagyközség dolgozóinak ke­ze nyomán hamarosan ismét zavartalan lett a forgalom: Pestlőrinc—Monor és Nagyvá­rad tér—Vecsés viszonylatban egyre gyakrabban indultak az autóbuszok. Közben az egykor 50 jobbágycsaládot számláló település 24 ezer lelkes agglo­merációs nagyközség lett, ahonnan naponta több ezer ember ingázik a fővárosi munkahelyekre. Csak az utób­bi éveket említve, a megépült új ecseri, gváli műút, a Sallai és Jókai utcában elkészült bi­tumenes utak sokat változtat­tak a község útviszonyain, sőt a Ferihegy Tsz majorjaiba is jó minőségű bekötő utak ve­zetnek. A távlati melioráziós prog­ram részeként nemcsak a fő­utak, hanem a dűlőutak közül is sok kap majd szilárd bur­kolatot. Ezek értékét jobban meg tudjuk becsülni, ha vázla­tosan ismerjük a régi útviszo­nyokat is. Orosz Károly Hazai csapatok sikerei Vecsés nyerte a rangadót Bemutató tanítás A Kodály-módszer terjesztői Külföldi pedagógusok Üllőn A nap kulturális programja Utak régen és ma Autóbusz a postakocsi nyomán Elkészült a távlati meliorációs program

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom