Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-02 / 78. szám

Szolgáltatók a központban Hová lettek a kötők, hová tűnt a szolgáltató részleg? So­kan kérdezik Cegléden, a Rá­kóczi út és a Szabadság tér találkozásánál járva — ott, ahol a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet szolgál­tató részlege volt. Az ajtó zárva, a bolthelyiség üres. A részleg még az ősszel elköltö­zött új helyére, a szövetkezet központjába. Korszerű körül­mények között dolgozhatnak ott, egészséges környezetben, a régi szűkös helyett. A kötőgépek tehát másutt zakatolnak —, de lankadat­lan szorgalommal. Megrende­lés bőven van. Tavaly a la­kosság igényeinek kielégíté­se mellett több mint 10 ezer 800 darab, géppel kötött és konfekció terméket gyártottak. Az idei munkaellátottság biz­tosított. Remélik, most is, mint tavaly, túlteljesítik az éves tervet. Méhészkedőknek Beteg a királynő A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban ma, április 2-án délután 18 órai kezdet­tel ismeretterjesztő előadás lesz, a méhészeti szakcsoport foglalkozásán. Az érdeklődők Kutasi Sándor szakcsoportve­zetőt hallhatják, aki a méh­anya — a méhkirálynő — betegségeiről szól. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1980. ÁPRILIS 2., SZERDA A Mechanikai Művekben Támogatják a továbbtanulást Napjainkban a termelésben bekövetkező változások egy­re inkább szükségessé teszik a dolgozók sokoldalú képzé­sét, tanulását. Fontos, hogy a jövő szakembereinek ismere­tei minél szélesebb szakterü­letre terjedjenek ki. Így a munkás jobban tud alkalmaz­kodni a termelés gyorsan vál­tozó körülményeihez, meg­szerzett szaktudását nagyobb körben tudja felhasználni. Ez a dolgozók érdeke is, termé­szetes tehát törekvésük a ma­gasabb tudás megszerzésére. Kérdés azonban, hogyan se­gíti ezt munkahelyük, mi­lyen mértékben ösztönzi őket a nagyobb képzettség megszer­zésére? Erre a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében kerestünk választ. Oltják a gyümölcsfákat Tények és hiedelmek A „... tavasz / elkezdődött a sárral, / ahol a tél fúlt bele, / s összefolyik a nyárral, / nincs vége, se eleje. / Meghozza Gyü­mölcsoltó, / s más évszakkal szemzi be, / s költ már a kotló, / de kinövi a csibe.” Simon István szép sorai hí­ven idézik fel a márciusi gyü­mölcsoltásokat. Sajnos, egyre kevesebb ember tud fát ‘olta­ni. Régen pedig elterjedt szo­kás volt, valamelyik fajtát, fát ha megunt a gazda, lecsonkol­ta a nagy ágakat és jófajta ol­tóágat helyezett az anyafába. Másik formája, csak egyetlen ágat oltanak be. S ez a piciny kertekben, a területkihaszná­lás érdekében, a fajtatársítást Is megoldhatja. Például vala­melyik önmeddő gyümölcsfa egyik ágát a megporzó fajta ágával oltják be. A méhek sokkal jobb munkát fejtenek ki. A márciusi gyömülcsoltás kettős célt szolgál tehát, meg­szabadulhatunk a nem kívá­natos fajtáktól, s a meddő fák okozta bosszúságtól. Ügyelni kell a szakmai tapasztalatokra, ugyanis nem mindegy, milyen oltásmódot milyen fajtánál al­kalmazunk. További kudarcok forrása lehet az összeférhetet­lenség, például több körtefaj­ta bizonyos birs változatokon nem ered meg, vagy ha igen, gyenge a forradás. Sok néprajzi vonatkozása van a gyümölcsoltásnak. Már­cius 25-én árterületeken, fo­lyók öntésrészein, erdőszéle­ken a vadfákat beoltották, át­oltották. A termés azt illette, aki megtalálta a gyümölcsöt, ez amolyan névtelen-személy­telen kínálgatás volt. Az oltásra vonatkozó hiedel­mek X—XIII. századik nyomon követhetők, leginkább Zalá­ban, a határmenti magyar és nemzetiségi falvakban. Ezek szerint nem szabad ezen a na­pon letörni az oltott ágat, mert vér folyik belőle, de a róla le­csípett oltóvessző rendkívül gyorsan összeforrad az alany­nyal (Zagyvarékas). Tápiógyör- gyén pedig régebben — a jobb eredés érdekében — az oltott fák törzsére keresztet rajzol­tak. Több helyen úgy tartották, hogy a vörösborivás, a nagy­családok férfifőinek szakadt gatyaszárából készített kötés elősegítheti az oltás eredését. A vörösbor alighanem az oltók jókedvre derítését szolgálta, innen a neki tulajdonított jó­tékony hatás. A lenvászon pe­dig megakadályozta az oltás­hely agyagos-lóganés tasztjá- nak kiszáradását. A csongrá­diaktól eltérően, a székelyek nem a vörösborban hittek, hanem az oltásra akasztott vörös pántlika erejében. Gyömölcsoltó tényleg jeles napja a gyümölcstermesztő embereknek, ekkor ugyanis az oltáson kívül a fák kéreg­kaparása, tisztogatása, metszé­se is folyik. Sietni kell a munkákkal, mert gyorsan ja­vul az idő, a talaj melegedés folytán meginduló gyökértevé­kenység üzi-hajtja a rügyeket: új élet, új termés felé. S. D. Készülőben, versenylázban Úttörök bemutatói Áprilisban három figyelem­re méltó esemény tartja láz­ban a ceglédi járás úttörőit: Nyársapáton, a klubkönyvtár­ban 11-én zajlik a prózamon­dók Kazinczy versenye és ek­kor tartják a mesemondó ver­senyt is. Az albertirsai Dimit­rov Termelőszövetkezetben a ceglédi járás úttörő mezőgaz­dászai vetélkednek április 12- én. Az úttörő tűzoltók is gya­korolnak már, készülődnek az április 26-án sorra kerülő I. fokú versenyre, amely Cegléd határában a Putrisarki kis­erdőben zajlik. [ — Rendelkezésükre áll-e a munka elvégzéséhez szükséges szakképzett munkaerő? — Gyáregységünk jól szer­vezett üzem — mondja Tóth György gyáregységvezető. — Adott a kellő szakembergár­da. Az 1970-ben alakult rész­legünk, a kezdeti nehézségek után, 1975-től kezdett a je­lenlegi termékekre áttérni. Üzemünk ma erős- és gyen­geáramú berendezéseket gyárt. A termékszerkezet-váltás so­rán erre kellett dolgozóinkat átképezni. Jelenleg a terme­lőmunkán dolgozók 90 száza­léka betanított munkás. Az irányító, karbantartó és a termelőmunkában résztvevők 35 százaléka szakképzett. A szerszámkészítők ' kivételével nincs szakmunkáshiányunk. Rendszeres tanfolyamok — Milyen szempontok ját­szanak szerepet az új dolgo­zók felvételénél? — A nyolc osztály elvégzése alapvető követelmény. Azok­nak a régi munkásainknak, akiknek ez nem volt meg, megszerveztük a dolgozók esti iskoláját. Tanteremről, tan­könyvekről, oktatókról gon­doskodtunk, és többségük si­kerrel befejezte tanulmányait. Nem az a szándékunk, hogy máshonnan csábítsunk el mun­kaerőt, hanem inkább saját jól dolgozó, megfelelő embe­reinket küldjük továbbkép­zésre. — Milyen tanfolyamokat szerveznek a betanított mun­kásoknak? — Meggyőződésünk, hogy az a dolgozó, aki nemcsak a sa­ját munkájával van tisztában, hanem ismeri az egész mun­kafolyamatot, sokkal jobb eredményeket képes elérni. Rendszeres tanfolyamokon ké­pezzük munkásainkat, ame­lyek elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Ezt — hasonló mun­kakörben — más vállalatok is elfogadják. Tapasztalataink szerint a tanfolyamot végzet­tek körében megnőtt a terme­lékenység, csökkent á selejt, érezhető a minőség javulása. Kondenzátorrészlegünkben 50, a telefonszerelők közül 60 sze­mély végezte el sikeresen a tanfolyamot. Ezt a bevált gya­korlatot folytatni fogjuk. — Akiknek már van szak­munkás-bizonyítványuk, azok hogyan gyarapíthatják tudásu­kat? — Részükre, az országos rendelkezéseknek megfelelően, rendszeres továbbkéozéseket szervezünk — válaszolja Ba­logh István személyzeti \ és oktatási csoportvezető. — Ugyanakkor támogatjuk dol­gozóinkat az érettségi bizonyít­vány megszerzésében is. Je­lenleg nyolcán járnak gimná­ziumba. Bevált vezetők — A felsőfokú végzettségű szakembereknek milyen lehe­tőségeik vannak? — Káderfejlesztési terveink­ben jelentős szerepet kapnak azok a jó képességű fiatalok, akik felsőbb iskolában sze­retnének továbbtanulni. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán Szabados László műszerészünk most má­sodéves. A nappali tagozato­sok közül többel vállalatunk szerződést köt, nekik ösztön­díjat fizetünk. Egyik mér­nökünk, Kézdi János a tech­nológiai osztályról, szintén a mi ösztöndíjasunk volt. — Mi a helyzet a szakmun­kások egyetemi előkészítőjé­vel? — Eddig még senkinek sem sikerült tőlünk ilyen móaon bekerülni az egyetemre, de reméljük, lesz még próbálko­zó. — Az az elvünk, hogy sa­ját nevelésű, a gyáregységhez kötődő emberek legyenek a vezetésben — veszi át a szót Tóth György. — Minden mun­kahely maga nevelje ki a szakembergárdáját. A mi gyár­egységünkben minden részleg­ben fizikai munkások közül kerültek ki a vezetők. A leg­főbb erényük a következetes­ség. Jobban érzik a munkát, nagyobb a felelősségérzetük. Jobban látják a termelés hiá­nyosságait és jobban tudják a megoldást. Rendet akarnak tenni a munkahelyükön, fel­oldják az üzemi vakságot. Bi_ zonyítani akarnak, hiszen na­gyobb felelősség nehezedik rá­juk.- Elsősorban ezt az elvet követjük, és úgy vélem ennek is köszönhetjük, hogy a mű­szaki állományból nincs el­vándorlás. Ez a gyakorlat meghozta gyümölcsét. Támo­gatjuk a továbbtanulókat. A gyáregység, a kollektívák és az egyének csak nyerhetnek ezen. Figyelnek a fiatalokra — Ha a lelkesedés kitartás­sal és szorgalommal párosul — fejezi be a gondolatot Ba­logh István —, nem hiszem, hogy különösebb akadályokkal találkoznának a továbbtanul­ni szándékozók. A gazdasági vezetés, a párt, a szakszerve­zet és a KISZ minden indo­kolt kérést támogatott és tá­mogatni is fog. Figyelemmel kísérjük tehetséges fiataljain­kat. mert számítunk rájuk. Közülük kerül majd ki idő­vel az új irányító gárda. Csilléi Béla Viasszal írt Eiímes tojások A ceglédi Kossuth Múzeumban igen mozgalmas volt a vasár, nap délelőtt. Népes gyermekcsoport ismerkedett a hímesíojá*-. készítéssel, hagyományos viaszírásos technikával és természete, sen a szép népi díszítőelemekkel, a múzeum munkatársai se. gítségével. Apáti-Tóth Sándor felvétele A Gerjében Kispályás kupaküzdelem LABDARÜGÄS A megyei ifjúsági bajnok­ságban második helyen álló Ceglédi VSE hat gólt lőtt a Pilis együttesének, majd vé­delmi hibák miatt Gödön ki­kapott. Ceglédi VSE—Pilis 6-0 (2-0) CVSE: Andrus — Pusztai, Kökény, Kistamás, Adámi — Kovács, Kelemen — Keszt­helyi, Vágó (Karai), Dankó, Fekete. Az őszi 2-1-es vereségért biztosan vágtak vissza a ceglédiek, pedig csak helyze­teik egy részét használták ki. Góllövők: Kovács (2), Vágó, Fekete, Kelemen, Dankó. Gödi TK—Ceglédi VSE 3-2 (0-1) CVSE: Andrus — Gracza, Pusztai (Farkas), Kistamás, Adámi. — Kovács, Dankó — Keszthe’yi, Vágó, Kelemen, Fekete. A rcssz talajú pályán csap­kodó mérkőzést vívott a két együttes. A Vasutas új, szo­katlan összetételű védelme nagy hibákat követett el, a Göd félidei hátrányát így tudta győzelemmé változtatni. Góllövő: Keszthelyi (2). Jók: Kovács, Dankó. TEKE Az NB II-ből kiesett Üt- tröszt KÖZGÉP idegenben játszotta le első két bajnoki találkozóját az NB Ill-ban. Előbb a tavaly még NB I-es MOM gárdájával vívtak győ­zelemmel végződő csatát, a nagy fát ütő Chinoin ellen vi­szont nem sikerült a pont­gyűjtés. A Bem SE idegenben vere­séggel mutatkozott be, ezt követően hazai pályán is pont nélkül maradt az együttes. Ottfelejteti táblaüvegek Cegléd központjában van néhány üvegablakos hirdető­oszlop. Látványos reklám, s aki arra járt, mindig must­rálta az esténként kivilágí­tott feliratot. A napokban a Magyar Hirdető „felfrissítő osztaga” járt erre. Ripsz-ropsz kicserélték a festett üveget, az elavult festésűt otthagyták a helyszínen, ebek harmincad- jára. Látszólag se ura, se gaz­dája nincs az ép üvegtáblák­nak. Az üveg ráadásul — az er­re való — nem olcsó. Gyakran nem is lehet kapni. Nem épp dicséretes példája tehát ez a cserének, a felújításnak. A festéket — ha az a jármű, amely a frisset hozta, az öre­get elszállította volna, vegy­szerrel, ezzel-azzal le lehetett volna szedni és az üveget új­ból felhasználni. De úgy' lát­szik beletartozik a Magyar Hirdető rezsijébe, fogyóeszköz­tárába, akkor is, ha ép. Gond sincsen vele: ott felejtik — sebaj, majd csak összetöri va­laki ... E. K. Űttröszt KÖZGÉP—MOM 6-2 (2409—2313) Jók: Király (410), Nyíri (405), Varga (405), Sárik (404). Űttröszt KÖZGÉP—Chinoin 2-6 (2730—2303) A hazaiak jó teljesítmé­nyére jellemző, hogy a ceglé­diek 437 fás eredménnyel már nem tudtak egyéni pon­tot szerezni. Jók: Nyíri (455), Molnár (454). Elektromos—Bem SE 7-1 (2603—2381) Jó: Pintér (418). Gázművek—Bem SE 5-3 Három-három egyéni győze­lem után az összetett faered­ményért a vendégek kapták a két pontot, így ők nyertek. Jók: Pintér (432), Sándor (425). BIRKÓZÁS A Ceglédi VSE „B” kategó­riás szakosztálya huszonhat úttörő, serdülő és ifjúsági ko­rú versenyzőjével képvisel­tette magát Debrecenben az olimpiai reménységek felmérő viadalán, melyen sok gya­korlatból vizsgáztak a fiatalok. A rendezők arra voltak kí­váncsiak-, milyen erősek, ügyesek és gyorsak az után­pótlás képviselői. ★ Az MTK-VM országos ser­dülő, kötöttfogású versenyt rendezett, ahol igen népes me­zőny állt szőnyegre, közöttük a CVSE fiataljai is. A ceg­lédiek két érmet, Mészáros révén egy aranyat is nyer­tek. 42 kg-ban 3. Nagy Lász­ló, 49 kg-ban 1. Mészáros Im­re. ★ Csepelen az úttörő „B” kor­osztályúak találkoztak. Itt is sokan rajtoltak. Támadi Tibor 38 kg-ban, huszonegy vetély- társ között szerezte meg az első helyet. TÖMEGSPORT A sportfelügyelőség és a KISZ városi bizottsága a Ta­nácsköztársaság és hazánk felszabadulásának megünnep­lésére kispályás labdarúgótor­nát rendez április 4-én, a Bem SE gerjei sporttelepén, délelőtt kilenc órától. A Ta­nácsköztársaság Kupáért min­den tizenhat éven felüli játé­kos mérkőzhet, azok kivételé­vel, akik egy éven belül baj­noki találkozón vettek részt. Nevezni március 31-ig lehet, a rendezőknél. U. L. NAGY FÜRDŐRUHA-VÁLASZTÉK a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ceglédi divatáruboltjában, Szabadság tér 1. ^r/íív*'* NÉHÁNY CIKK A VÁLASZTÉKBÓL: Kétrészes, szintetikus anyagból készült fürdőruha bakfisoknak 115 Ft * Egyberészes, szintetikus anyagból készült női fürdőruha 281 Ft Szintetikus anyagból készült férfi úszónadrág 127 F-t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom