Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Megkezdődtek a jelölő gyűlések A lakóhely dolgairól is szóltak (Folytatás az 1. oldalról) tartozó négy település fejlődé­sét a legutóbbi választások óta. Hangsúlyozta, hogy e négy — jórészt munkások lakta — község sok olyan gonddal küszködik, mint a többi agglomerációs település, de az is tagadhatatlan, hogy az elmúlt években meggyor­sult a fejlődés. Ez részben a több állami támogatásnak, de jórészt annak köszönhető, hogy a lakosság egyre inkább maga is kész tenni lakóhelye gyarapodásáért. Dr. Barna Lajos ismertette a jelölő gyűlés résztvevői előtt, hogy a Hazafias Nép­front Pest megyei bizottsága Ismét Gáspár Sándort java­solja képviselőjelöltnek. El­mondta: Gáspár Sándor 45 éve vesz részt a munkásmozga­lomban. Mint a hazai szak- szervezeti mozgalom vezetője és mint a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke egyaránt kimagasló személyisége a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalomnak, s mint Pest megyei képviselő is példamu­tatóan, szívvel-lélekkel eleget tesz megbízatásának. Szigetszentmiklós, Szifrethalom', Halásztelek és Tököl küldöttei Gáspár Sándort jelölték országgyűlési képviselőnek Halmágyi Péter felvétele Történelmet formáló egyéniség Ma is élő forradalmi eszmék IIO éve szüléiéit Lenin Korunk világtörténelmet for­máló kiemelkedő személyisé­ge, Vlagyimir Iljics Lenin emlé­ke előtt tisztelegtek születésé­nek 110. évfordulója alkalmából csütörtökön a Pataky István Művelődési Központban. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, valamint a szocialista országok budapesti kulturális központjai közös ünnepségén Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntöt­te a résztvevőket, majd Vályi Gábor, a Béke-világtanács tagja, az Országos Bóketanács alelnöke méltatta Lenin for­radalmi eszméinek magyaror­szági térhódítását, a magyar kommunisták, a munkásmoz­galom küzdelmét, a Tanács- köztársaság nagy eredménye­it, a szocialista világrendszer jelentőségét. Ezt követően az ünnepsé­gen — amelyen részt vettek a szocialista országok buda­pesti kulturális központjai­nak vezetői — a magyar nép­hadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett mű­vészegyüttesének énekkara, valamint szovjet és magyar vendégművészek adtak kultu­rális műsort. Egységesen, felelősséggel A KISZ KB az ifjúsági szövetség feladatairól Csütörtökön ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta és elfo­gadta Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első tit­kárának tájékoztatóját a párt XII. kongresszusáról, az ifjú­sági szövetség ezzel összefüg­gő néhány feladatáról. A KB örömmel állapította meg, hogy a párt megtisztelő figyelmet fordított a KISZ KB .által megfogalmazott vélemé­nyekre, javaslatokra is, s azok — akár a demokratiz­musról, az ösztönzőbb bére­zésről, a pályakezdésről, a fiatalok lakásgondjainak meg­oldásáról, vagy az ifjúság megítéléséről volt szó — meg­felelően tükröződnek a kong­resszus dokumentumaiban. A kongresszus egész tevékenysé­gében nagy hangsúlyt kapott az ifjúság, a párt ifjúságpoli­tikájának megvalósítása és a KISZ munkája. Ez meghatá­rozó módon segíti az ifjúsági mozgalom kongresszus utáni tevékenységét. Előbbre kell lépni — állapította meg a KISZ Központi Bizottsága — a KISZ politikai feladatainak megvalósítását szolgáló ideoló­giai, tömegpolitikai munká­ban, az egyes ifjúsági rétegek helyzetének és igényeinek megfelelően kell fejleszteni a szervezet belső demokratizmu­sát, ösztönözni kell az öntevé­kenységet, növelni a KISZ minden szintjén a politikai ér­zékenységet, előtérbe kell ál­lítani az élő, eleven mozgalmi életet. Maróthy László á többi kö­zött hangsúlyozta: — Amikor bekapcsolódunk a kongresszusi határozatok végrehajtásába, mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy a KISZ soron következő X. kongresszusát a párt kong­resszusának szellemében ké­szítsük elő, egységesen értel­mezve, együttesen és felelős­ségteljesen gondolkodva to­vábbi teendőinkről, biztosítva a széles körben kibontakozó egységes cselekvést. Ezután Nagy Sándor, a KISZ KB titkára szólt a kép­viselő- és tanácstagválasztá- sok előkészítésével és lebonyo­lításával kapcsolatos Köz­feladatokról, rámutatott arra, hogy jelentős sikereket értünk el népünk nemzeti program­ja, a szocialista társadalom építésében. A Központi Bi­zottság felhívja a KlSZ-szer- vezeteket, a KISZ tagjait, minden fiatalt, hogy támogas­sák a Hazafias Népfrontnak a p.'.t XII. kongresszusán ki­alakított politikáján alapuló választási programját és je­löltjeit. Végül a testület meghallgat­ta és jóváhagyólag, tudomásul vette Kovács Jenőnek, a KB titkárának a nemzetközi ifjú­sági mozgalom helyzetéről és a KISZ nemzetközi tevékeny­ségéről szóló tájékoztatóját. tására. Néhányan felhasznál­va az alkalmat, már sorolták a következő időszak felada­tait: bírálták az ellátás fogya­tékosságait, a néhol rossz közlekedést, s számba vették a településfejlesztési feladato­kat is. A gyűlés résztvevői egy­hangúan Gáspár Sándort vá­lasztották a 18. számú vá­lasztókerület képviselőjelölt­jévé. Gáspár Sándor meleg sza­vakkal köszönte meg a meg­ismételt bizalmat, majd rövid beszédében a képviselők és a tanácstagok felelősségéről szólt. Elmondta, csak az vál­laljon ilyen társadalmi meg­bízatást, aki tud a közösség javát szolgáló feladatokért lelkesedni, s aki, ha visszás­ságot tapasztal, fel is tud há­borodni. Téves lenne azonban azt hinni, hogy a képviselőnek■; akár más közösségek kárára is, kell segítséget nyújtani sa­ját választókörzete fejlődésé­hez. Az azonban kötelessége, hogy megbízóit, választóit minden olyan tevékenységben segítse, amely a közösség ja­vát szolgálja. Cs. A. Gödöllő Szakmai nap A mezőgazdaság helyzetéről, az elkövetkező évek teendői­ről kaptak tájékoztatást a Gödöllői Agrártudományi Egyetem végzős diákjai teg­nap. A jelenlevő 156 hallga­tónak, s a meghívott vendé­geknek dr. Soós Gábor, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára tar­tott előadást. Egyebek között elmondta: az ágazat jelentős mértékben részesedik az ex­portból, a tőkés országokba irányuló kivitel 33 százalékát adja. Az élelmiszer stratégiai fontosságú lett, s a mezőgaz­daságban dolgozó szakembe­reknek most egyik fő felada­ta, hogy fokozzák az export- képességet. Legfontosabb erőforrásunk az emberi tudás, a cselekvés Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozata Világszerte növekszik az élelmiszertermelés jelentő­sége. Társadalmunk fejlődésében nagy szerepe van an­nak, hogy miképpen élünk hazánk természeti adottsá­gaival és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás lehetősé­geivel. Agrártermelésünk helyzetéről és aktuális felada­tairól Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter nyilatkozott. A népgazdasági egyensúly Ja­vításában kiemelt szerepe van az agrártermelésnek. Képes-e az ágazat az árualapok továb­bi növelésére és melyek ennek teltételei? A hazai mezőgazdaság, élel­miszeripar és erdőgazdaság képes feljebb lépni, több árut adni mind a belföldnek, mind a külföldi vevőknek. Termé­szetesen a különféle termékek előállításához hosszabb-rövi- debb felkészülési időre és kel­lő feltételekre van szükség. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az új helyzetben egy­részt mire képes az ágazat, másrészt mire van kereslet. Egyértelmű ma már, hogy az igényeket csakis a többi nép- gazdasági ágazattal együttesen, tervszerű keretek között lehet kielégíteni. Ahogy az MSZMP XII. kongresszusa is megerősítette: elsődleges feladat a hazai la­kosság egyre jobb, színvona­las ellátása. A közelmúlt ün­nepi napjaiban is mindenki tapasztalhatta, hogy az élel­miszerellátás megfelelő és a választék is mind teljesebb körű. A továbbiakban, a bel­földi ellátás színvonalának fenntartása mellett növelnünk kell az élelmiszerek exportját. Ehhez azonban javítani kell az exportra kerülő termékek minőségét és választékát, na­gyobb gondot kell fordítarti a külső megjelenési formára, a csomagolás korszerűsítésére — a konzerviparban és más­hol — és termékeink jobb propagálására. Lehetőségeink és feladataink pontos megítélését segíti, ha összevetjük mai adottságain­kat a hetvenes évekével. Ak­kor a genetika, az új növény- és állatfajták, műszaki beren­dezések, kemikáliák bevezeté­se ugrásszerűen növelte a me­zőgazdasági termékek mennyi­ségét. A hetvenes évek máso­dik felében a feldolgozó ipar fejlesztésére — azonos áron számolva — kereken kétszer annyit tudtunk költeni, mint 1971—75. között, korszerű, új üzemek léptek a termelésbe az ország sok táján. Ezen a bá­zison, erre építve joggal szá­molhatunk a minőségi, haté­konysági követelmények ki­elégítésére és a termelés to­vábbi növekedésére is. A leg­fontosabb erőforrásunk most az emberi tudás, az értéknö­velő szakmunka. És ezzel kell jobban gazdálkodnunk. Az élelmiszerek a világpia­con mind élesebb versenyben vannak. Ebben a helyzetben csakis az a termelő érhet el megfelelő export-sikereket, aki nemcsak követi a kereslet rez­düléseit, hanem elébe is megy a várható változásokban. En­nek egyik lényeges feltétele, a termelők és a külkereskede­lem kapcsolatának szorosabb­ra fűzése, érdekazonosságuk elmélyítése, különösen akkor, ha a termékek fele, kétharma­da exportra kerül, mint pl. a baromfiiparban vagy a tartó­sító iparban. Ezért jobban be kell Vonni a külkereskedelmet a termelés szervezésébe és ja­vítani a kialakult információs és vállalati kapcsolatokat. Jelentősen emelkedett az energiahordozók, a nyersanya­gok és a termelőberendezések ára. Mezőgazdaságiink egyre nagyobb arányban használja fel ezeket. Mindez nem okoz-c megtorpanást agrártermelésünk eddigi lendületes fejlődésében? A fö'dosztás 35. évfordulóján Emlékülés Békéscsabán A földosztás megkezdésének, valamint a felszabadulás utá­ni első termelőszövetkezet megalakulásának 35. évfordu­lója alkalmából emlékülést rendezett csütörtökön Békés­csabán a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület, a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa és az MTA agrártörténe­ti bizottsága. A megemléke­zésen, amelyen az ország ve­zető elméleti és gyakorlati szakemberein kívül alapító téesztagok is részt vettek, Sza­bó István, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke szólt agrárfejlődésünk 35 évének legfontosabb ese­ményeiről, eredményeiről. A TOT elnöke után Csatári Béla, a Békés megyei pártbi­zottság titkára a megye me­zőgazdaságának felszabadulás utáni fejlődését, Lőrincz Fe­renc, az 1945. április 23-án az országban elsőként megala­kult Sarkad-feketeéri szövet­kezet elnöke pedig gazdasága történetének állomásait vá­zolta fel. Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes pedig me­zőgazdaságunk fejlesztésének további feladatait elemezte. A mezőgazdaságban fel­használt ipari termékek árá­nak emelkedése tartós ten­dencia. A műtrágyák és a nö­vényvédőszerek ára az utób­bi tíz évben több mint 50 százalékkal, az üzemanyagoké pedig mintegy kétszeresére emelkedett. Az üvegházak fű­tésének költsége például az utóbbi évtizedben megsokszo­rozódott. A költségeket alapvetően az anyagi ráfordítások határozzák meg, korszerű ipar nélkül nincs korszerű mezőgazdaság. A munkabér is számít ter­mészetesen, de a még mindig viszonylag kézimunka-igényes állattenyésztésben is az ösz- szes költségnek alig 10 szá­zalékát teszik ki a munkabé­rek és egyéb költségek. Az energiahordozók és az ipari eredetű anyagok drágu­lását a kormányzat egyrészt a felvásárlási árak emelésé­vel, másrészt különböző tá­mogatásokkal ellensúlyozta. A hetvenes években átlagosan 35 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági felvásárlási árak. Az idén április 1-én ha­tályba lépett új üzemanyag- árakat egyrészt szintén támo­gatás formájában ellensúlyoz­zuk — negyedéves elszámo­lásban — másrészt a gazdasá­goknak, vállalatoknak kell kigazdálkodniuk a hatékony­ság javításával. Megtorpanásról azért sem lehet szó, mert a termelő üze­mek a gazdálkodásban lépést tartanak a változó világgal. Mind több olyan tartalékot tárnak fel, amely lehetővé te­szi, hogy olcsóbban, magasabb értéket állítsanak elő. Ezt se­gítettük többek között azzal is, hogy 68 olyan típustervet és számos indokolatlan költ­ségtöbbletet okozó hatósági előírást helyeztünk hatályon kívül, amely akadályozta a jobb megoldások elterjedését. Az idén életbe léptetett szabályozórendszer a mennyi­ségileg meghatározott felada­tok teljesítése mellett haté­konyabb gazdálkodásra, éssze­rű takarékosságra ösztönöz mindenkit. A következő idő­szak fontos feladata, hogy fi­gyelemmel kísérjük a sza­bályozók működését és amennyiben szükséges, módo­sítsuk majd azokat. Hogyan fogadták a mezőgaz­dasági üzemek a gazdálkodás feltetejeinek szigorodását? Mint minden újat, kezdet­ben ezt is különbözőképpen; voltak ellenvélemények és félreértések is. Vass Istvánnal, a Dalmandi' Állami Gazdaság Állami-díjas igazgatójával ér­tek egyet, aki a gödöllői ta­nácskozásunkon egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy a megváltozott feltételek ki­kényszerítik a magasabb tech­nológiai és pénzügyi fegyel­met, valamint mindazt, ami­vel a szükséges eredmények elérhetők. Meggyőződésem, hogy üze­meinkben még sok helyi lehe­tőség van a mai gazdasági gondok eloszlatására, csökken­tésére. Ezek kulcsa, legfőbb forrása az emberekben van. Ezért fontos az is, hogy a szakember-ellátottságban ta­pasztalható aránytalanságok, a .felkészültségbeli, indokolat­lan különbségek mielőbb meg­szűnjenek. Az emberi tudás, az alkotó- és kezdeményezőkészség, a jó üzemi légkör elengedhetetlen feltétele a tartalékok jobb hasznosításának. Ez adhat te­ret annak, hogy javítsuk a termés mennyiségét és minő­ségét befolyásoló komplex agrotechnikát, a viszonyokhoz alakítsuk az üzemszervezést, vagy a tápanyaggazdálkodást. Tovább lehet és kell mérsé­kelni a takarmányozás költ­ségeit. Egyebek között a vesz­teségek csökkentésével, az importfehérje racionálisabb felhasználásával, új, korszerű adalékanyagok, biostimuláto- rok felhasználásával kell ezt szolgálni. Gyorsabb ütemben elterjeszthetek az energiataka­rékos tárolási módszerek, ha kellő ismeret és eszköz társul a puszta követelményekhez. A tenyésztési, tartási feltételek alakításában különösen fontos szerepe van a szaktudásnak. Hogyan készült fel az ágazat az új gazdasági évre? _________ Az agrártermelés megalapo­zottan, tervszerűen indult. Or­szágszerte értékelték a válla­latok, szövetkezetek és igaz­gatási szervek az elmúlt Páz- dasági év tapasztalatait és ta­nácskozások sorozatán készül­tek fel az 1979—80-as gazda­sági évre. A hazai és külföldi szállító vállalatok rendre ele­get tettek és —- kevés kivétel­lel eleget tesznek — kötele­zettségeiknek. Rendelkezésre áll 1 miliő 700 ezer tonna mű­trágya, 14 ezer kombájn, 57 ezer traktor és sok más nagy­üzemi gép. A mezőgazdasági igényeket — pontosabban: a fizetőképes keresletet — a kí­nálat helyenként meg is ha­ladja. Ebben az évben több gépet, szállítóeszközt vásárol­hatnak a háztáji és kisegítő gazdaságok is. A mezőgazda- sági kistermelést szervező szervezetek sokat tettek azért, hogy az árutermelési szerződés új feltételei ismertté váljanak, Nagyobb figyelmet érde­melnek azonban a kisterme■ lök. Munkánknak vannak olyan feltételei is, amelyek tőlünk függetlenek. Az időjárás és más természeti tényezők ilye­nek. Csekély a hatásunk azok­ra a tényezőkre is, amelyek más ágazatok sajátjai. Nyil­vánvalóan nem mindegy pe­dig, hogy a vetés előtt meg­érkezik-e a külföldi vegy­szer, virágzáskor rendelke­zésre áll-e a szükséges per­metező anyag. Figyelembe kell venni még azt is, hogy a meglevő eszközöket sem tud­ja — anyagi lehetőségek hiá­nyában — valamennyi üzem megvásárolni. Nagyok a kü­lönbségek az üzemek között az anyagi forrásokban, a fel­készülésben. Hitelpolitikai esz­közökkel segítünk, de a pénz­ügyi lehetőségek végesek. A gazdaságok építési és ültet­vénytelepítési hozzájárulási igénye mintegy 40 százalék-, kai nagyobb annál, amennyi­vel a népgazdasági terv szá­molt. A tavasz száraz volt, de mégis kedvezően alakul a helyzetünk. Az őszi kalászo­sok állapota lényegesen jobb a tavalyinál, kétszer annyi a kedvező minősítést kapott ve­tés mint 1979-ben. A kései tavasz viszont torlódást oko­zott az időszerű munkákban. Meggyőződésem: mezőgaz­daságunk dolgozói, az élelmi­szeripar munkásai jól tud­ják. hogy milyen feladat vár rájuk. Megértették és munká­jukkal támogatják azt az a:g- rámoütikát. amelyet az MSZMP XII. kongresszusa jó­váhagyott, megjelölt. A négy község lakói és a ' Csepel Autógyár dolgozói kö- ' zül tízen jelentkeztek hozzá- . szólásra. Valamennyien egyet­értettek a jelölt személyével, 1 elmondták, hogy minden fon­tos közösségi ügyben számít- ; hattak képviselőjük támoga- ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom