Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-17 / 89. szám

Megfiatalodik Aszód szép Szabadság tere. Az öreg kastély elé fiatalos, lendületes szobrot állíttat a nagyközségi tanács. A hófehér emlékmű alapozásával hamarosan elkészülnek az épí­tők. Balázs Gusztáv felvétele MÉMMI Gyepgazdálkodás, hizlalás Kiemelt vizsgálatok A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1980. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK Első választók Jog, kötelesség, feladatok A MÉM Műszaki Intézetben egész éven át számos vizsgá­lat, kísérlet folyik. Ezek jelen­tősebb részét a bázisgazdasá­gokban és másutt rendezik. A kutatások között azonban több olyan jelentős téma van, ame­lyet kiemelt fontosságúnak tar­tanak az adott időben, s meg­oldásukra, befejezésükre az át­lagosnál is nagyobb gondot fordítanak. Az idén kiemelt témaként kezelik a nyersen megmaradt, s ilyen állapotban tárolt kuko­rica kezelésének technológiá­ját, a gyepgazdálkodás gépesí­tésének fejlesztését, továbbá az intenzív, ketreces bárány- hizlalás megoldásainak vizs­gálatát. Nagyobb energiával folytatják a háztáji termelés gépesítésének kimunkálását, a borsómagtermesztés fejleszté­sét és a fagyvédelem eszközei­nek vizsgálatát. Amint arról dr. Bánházi Gyula igazgató tájékoztatott: folytatják, a gabona vetőgépek automatizálásában elkezdett programot, s változatlanul ke­resik a jobb megoldásokat a gabonakombájnok eredménye­sebb kihasználására. A gépja­vítás témakörében olyan al­katrészfelújítási technológiá­kat dolgoznak ki, amelyekkel a nagyüzemi gépműhely min­dennapos munkáját akarják se­gíteni. Az intézet legfontosabb fel­adata a magyar mezőgazda­ság erő- és munkagép-rend­szerének kidolgozása az ötéves terveknek megfelelően. A VI. ötéves tervre szóló gépbeszer­zési javaslatot, mely növény­félénként tartalmazza a hazai mezőgazdaság várható gépigé­nyét, az idén véglegesítik. Eb­ben a gyártandó, behozandó gépek nagyságát és számát is közlik. A VI. ötéves terv erő- és munkagéprendszere című, 42 fejezetből álló írásos anyag egyaránt támpontul szolgál majd a gépeket gyártó Mező­géptröszt, és a forgalmazó Ag- rotröszt szakembereinek. Hazánkban hét éve volt utoljára tanácstagi, öt eszten­deje országgyűlési választás. Tööb korosztály lett időköz­ben nagykorú, választható es választó, érthető, hogy szá­mukra mindenütt tartanak tá­jékoztatókat, amelyeken is­mertetik velük eme joguk gyakorlásának jelentőségét, a választás és a szavazás mód­ját, s kihasználják a lehetősé­get arra is, hogy a település elmúlt esztendei fejlődését bemutassák, összegezzék azo­kat az eredményeket, amelye­ket a most leköszönő tanács­tagok segítségével értek el. Gödöllőn az Árammérő- gyárban tartottak tájékozta­tót a fiataloknak. Vilmos György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára beszélt röviden az alkotmány­ban biztosított jog jelentősé­géről, majd Benedek János, a tanács elnöke foglalta össze Gödöllő gyarapodását, fejlő- ‘dését. Még ez is kevés Egy-egy ilyen visszapillan­tás arra is jó, hogy önmagunk­ban is tudatosítsuk, mit is értünk el, hiszen a mindenna­pi munkában inkább a mi kell még, hol mutatkozik hiá­nyosság, min javítsunk sürgő­sen kérdéseivel foglalkozunk többet. Két adat: a negyedik ötéves tervben 426 millió fo­rintot fordítottak a városban beruházásokra, a következő­ben, ami ebben az esztendő­ben fejeződik be, több mint egymilliárdot. Harminchat új tanterem épült, de még min­dig kevés, az óvodai helyek megháromszorozódtak, a böl­csődeiek megkétszereződtek. Itt is hozzátehetjük: de még ez is kevés. Amiből az is kö­vetkezik, hogy városunk lé- lekszámban is nagymérték­ben gyarapszik. Kétféle for­rásból, a születések és a be­költözések révén. Gyarapítani és óvni A befejező szakaszához ér­kező művelődési házért a mai derékhad és az időseb­bek harcoltak, de nyilvánva­ló, elsősorban azok az ifjak fogják használni, akik ezen a gyűlésen az Árammérőgyár ebédlőjének széksoraiban he­lyet foglaltak. A szüleik te­remtette javakat élvezik, azo­kat a létesítményeket, utakat, járdákat, kereskedelmi és ven­déglátóhelyeket, kulturális, oktatási intézményeket. Nagy­korúvá érve, ráunkába állva azonban a teendőket és a felelősséget is meg kell osz­taniuk az előttük járókkal, s tovább gyarapítani, magasabb színvonalra emelni lakó- és munkahelyüket, városukat. Utalt az elnök arra az ösz- szefogásra, melynek eredmé­nyeképpen Gödöllő egymás után háromszor győztesen ke­rült ki a megye városainak versengéséből, itt volt a leg­magasabb értékű a társadalmi munka. Kérve a fiatalokat, ezt a példát is kövessék, s nyomatékosan arra, hogy ne csak gyarapítsanak, hanem óv­ják is a javakat, mert sú­lyos százezrekre rúg az éven­te okozott kár. A legtöbbször azok is fiatalok, akik meg­rongálják, összetörik a par­kok, közterületek berendezé­seit, virágokat tépdesnek. A fogalmak A közéletben való részvétel joga tehát sokféle kötelezett­séggel és felelősséggel jár, no meg munkával. A szavazás, a képviselő kiválasztása, jelölé­se csupán egy mozzanat, ami előtt és utau sok-sok hét­köznap áll, tele feladattal, s az egésznek csak akkor van értelme, ha ki-ki, a választó és a megválasztott, a maga helyén erejéhez és képessé­geihez mérten ezeknek a ten­nivalóknak a megoldásán fá­radozik. Bő információkat kaptak a fiatalok arról is, mit jelent jogi értelemben a közéletben való részvétel, Kőszeginé dr. Zimány Vera, az ügyvédi munkaközösség tagja részlete­sen beszélt a választás titkos­ságának, egyenlőségének és általánosságának fogalmáról, a kizáró okokról, a majdani tanácstagok és képviselők be­számolási kötelezettségeiről, visszahívhatóságáról, a vá­lasztási névjegyzékről, a sza­vazás módjáról. Némi törté­nelmi áttekintést is adott, megemlítve például, hogy a 70-es évekig a Hazafias Nép­front állíthatott jelölteket, azóta minden választópolgár tehet javaslatot az általa ér­demesnek tartott személyre a jelölőgyűléseken. Vers-és prózamondó verseny Járási vers- és prózamondó versenyt tartottak úttörőknek és kisdobosoknak Domonyban. Huszonkét iskolából százhúsz pajtás nevezett. Eredmények: Úttörők, vers, arany foko­zat: Kövi Anita, Veresegyház; ezüst: Omelka Csilla, Szada; bronz: Pálinkás Ágnes, Isa- szeg, Szűcs Vera, Kerepes, Tóth Attila Galgamácsa, Tarr Szi­lárd Pécel. Próza, arany fokozat: Ban­gó Gabriella Verseg, Kövi Anita Veresegyház; ezüst: Ta­nács Zsolt Kerepestarcsa, Pet- rohai Éva Kartal; Bronz: Ben- se József Zsámbok, Keresztúri Erzsébet Aszód, 1-es számú is­kola, Katona Károly Bag, For­gács Katalin Veresegyház, Netzpál Erika Csömör. Kisdobosok, vers, arany fo­kozat: Erdős Ildikó Erdőker­tes, Kurucz Rita Galgamácsa, Fazekas Judit Erdőker­tes; ezüst: Madarász Gabriel­la Zsámbok, Raffai Zoltán Do- mony; bronz: Nagy Erzsébet Dány, Szabó Tamás Hévíz- györk, Holes Tünde Kerepes­tarcsa, Székely György Verseg. Próza (arany fokozatot nem adtak ki); ezüst: Pálinkás Ti­bor Domony, Bánkúti Attila Szada; bronz: Szabó Andrea Veresegyház, Móricz Gabriel­la Kerepestarcsa, Csermák Sándor Veresegyház, Jakab Péter Aszód, 1-es iskola. Ugyancsak megtartották a szép magyar beszédért vetélke­dőt, amelyben Szénási Erika (Verseg) és Tankó Zita (Kar­tal) bizonyult a legjobbnak, második Botos Gabriella (Isa- szeg), harmadik Zdenkó Mag­dolna (Domony). Kazinczy- plakettra Szénási Erikát ter­jesztették fel. Elsősegélynyújtó középiskolások A járás és a város középis­kolásainak elsősegélynyújtó, illetve csecsemőgondozási ver­senyét Gödöllőn tartotta meg a Vöröskereszt járási és váro­si vezetősége. Az elsősegély- nyújtásban a járási csapatok közül a Péceli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, a városiak közül a Madách Im­re Szakmunkásképző Intézet lett az első. Csecsemőápolás­ban az Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szak- középiskola, illetve a Madách Imre Szakmunkásképző Inté­zet csapata nyert. Viselje utca a nevét Feltalálta a televízió elődjét Mihály Dénes életútja Labdarúgás Győztek az éllovasok Ki volt Mihály Dénes, Gö­döllő szülötte, akinek nevét a járás egyik nagyközségében, Pécelen, utca is őrzi? Berze Á. János, a városi tanács ügyfélszolgálati irodájának nyugdíjas dolgozója úgy vél­te, hogy csak kevesen isme­rik a választ, ezért is állítot­ta össze azt a rövid kis ta­nulmányt, amely idézetekkel, hírlapi tudósítások részletei­vel idézi fel a nagy tudós •miékét. T elehor Mert Mihály Dénes tudós volt, a telehor, a televízió elődjének feltalálója, aki vi­lághírnevet szerzett magának a hangosfilm, a televízió, a magnetofon kidolgozása körü­li munkákban. A tanulmány röviden tartalmazza Mihály Dénes életrajzi adatait is, amelyek nemcsak a tehetsé­ges fiú korai szárnybontásá­ra, a későbbi mérnök alkotó képességeire mutatnak rá, ha­nem tükrözik a két világhá­ború közötti magyar társada­lom súlyos ellentmondásait is. Mihály Dénes Gödöllőn szü­letett 1894. július 7-én. A szülőházat pontosan még nem sikerült megállapítani, de va­lahol a Városmajor utcában, az Imre utcához közel lehe­tett. Műszaki érdeklődése már fiatal korában megmutatko­zott, s alig tizenhat éves, amikor már kitűnő szak­könyvet ír Az automobil cí­men. A kivételes tehetségre valló munka nyolc kiadástért meg, s hamarosan követte a motorkerékpárról szóló ismer­tető könyv is. Visszautat; as Tanulmányai idején, a Buda­pesti Műszaki Egyetemen már a távolbalátás problémái iz­gatják, 1917-ben pedig a hangnak fényelektromos úton történő rögzítésére folytatott kísérletei eredményeképpen le­vetített egy nyolcméteres han­gosfilmet. A telehort a Ta­nácsköztársaság idején kísér­letezte ki Pesten, a Telefon­gyárban, majd miután töké­letesítette, a húszas évek kö­zepén felajánlotta a magyar kormánynak, kérve, hogy ren­dezzenek be számára egy la­boratóriumot, hogy ott foly­tathassa kutató munkáját. Jellemző az új iránt érzéket­len, bürokrata szemléletmód­ra, hogy ajánlatát visszauta­sították, kérését nem támo­gatták, elengedték. Mihály Dénes pedig ván­dorbotot vett a kezébe és előbb Angliában majd Né­metországban telepedett le. További kutatásai után 1929- ben, a berlini rádiókiállításon mutatta be találmányát, amely szerte a világon nagy érdek­lődést keltett. Eljutott a híre hazájába is, ahol előbb nagy ovációval fogadták a bemuta­tó alkalmával, de már a si­keres budapesti bemutatko­zás után kisebbítették érde­meit, s a méltó elismerés he- b ett féltékeny visszautasilás- ra, sőt árulónak kijáró vá­dakra lelt. Üldözöttek bújtatója Továbbra is külföldön dol­gozott tehát a magyar Edi­sonnak tisztelt mérnök, aki a nácizmus hatalomra jutása után bizonyította, hogy nem­csak a műszaki életben jeles ember; üldözötteket vett a védelmébe, s ezért koncent­rációs táborba hurcolták, ahonnét csak súlyos betegen, tüdőbajjal tért vissza. Be­tegsége mindjobban elhatal­masodott s fiatalon, 1953-ban meghalt. Berze A. János nem vélet­lenül készítette a fenti adato­kat tartalmazó összeállítását, a tanulmány végén javaslatot tesz a városi tanácsnak, hogy Gödöllő e jeles fiáról emlé­kezzen meg egy lakótelep vagy egy utca elnevezésével. „Távozásával egykor szegé­nyebbek lettünk — írja —, most legyünk gazdagabbak legalább az emlékével.” A javaslat jelenleg a váro­si tanács művelődési osztá­lyán van, ahol érdeklődésünk­re egyelőre nem sok biztatót közöltek: a javaslatnak annak rendje és módja szerint végig kell járnia a hivatalos utat, de egyelőre nincs olyan sza­bad utca, amely Mihály Dé­nes nevét őrizhetné Gödöllőn is. Esetleg, egyszer később. G. Z. Végre igazi tavaszi időben zajlott le a járási labdarúgó­bajnokság legutóbbi, hetedik fordulója. A csapatok talán éppen a friss, napos idő jó­voltából is, nagy becsvággyal küzdöttek. Három találkozón a vendégek diadalmaskodtak, négy mérkőzésen a hazaiak nyertek, s csak egy végző­dött döntetlennel. Az ifjúsá­gi csapatok mérkőzésein sok gól esett; pályára léptek a serdülők is, igaz, a Dány— Pécel találkozó elmaradt, mert a vendégek nem érkez­tek meg. Sajnálatos súlyos baleset történt a Túra—Domony if­júsági összecsapáson: a túrái Rácz Lajos lábtörést szenve­dett. A domonyiak vétlenek, nyilatkozott Éliás Pál, a tu- raiak intézője. László László, a járási lab­darúgó-szövetség titkára ar­ról tájékoztatott, hogy május 1-én és 3-án is lesz bajnoki forduló, mert a tavaszi küz­delemsorozatot június 15-ig be kell fejezni. A 7. forduló eseményei: Zsámbok—Galgahévíz 2-1 (0-0) Vezette: Máthé (Bodor). Keservesen született meg a hazai győzelem, amelyhez a vendégek kapusa egy öngól­lal járult hozzá. Dány—GEAC 0-1 (0-0) Vézette: Surmann (Lovász, Unger). A nagy iramú mérkőzésen remekelt a két kapuvédő, akik közül egy árnyalattal Bo- zsér Róbert, a GEAC portá­sa volt jobb, hiszen sikerült megőriznie hálóját a góltól. A sportszerű találkozón, jó játékvezetés mellett, Katalin Péter egy remekül eltalált i kapáslövésével nyertek az egyetemisták. Mogyoród—Honvéd Mali- novszkij SE 3-2 (1-1) Vezette: Urbán (Keglovits, Répási). A jó iramú, kemény, for­dulatos találkozón a Honvéd vezetett 2-1-re, majd Erdélyi Lajos vezetésével, aki mester- I hármast ért el, fordítottak a { hazaiak. A bíráskodásra egyik ' félnek sem lehetett nanasza. Pécel—Erdőkertes 3-0 (0-0) ! Vezette: Lázár S. (Maszlag, Lázár J.). A nagy érdeklődéssel kísért | hajtás mérkőzésen az első fél- ! időben jó teljesítményt nyúj­tottak a vendégek, ami meg­látszott az eredményen is. A második félidőben aztán ala­posan felülkerekedett a hazai csapat: négy perc alatt három gólt lőttek, s megérdemelten tartották otthon a két pontot. Isaszeg—Bag 1-3 (0-2) Vezete: Hegedűs (Legéndi). Az isaszegi csatársor gyen­gélkedik. A talán túlságosan is kemény mérkőzésen a ba- giak végeredményben megér­demelten győztek. Túra—Domony 2-0 (0-0) Vezette: Imre (Köti, Per­gel. Kemény, jó iramú mérkő­zés, a második félidőben biz­tosította be győzelmét a job­ban játszó túrái csapat. Jól sikerült a cseréjük: Kátai László két góllal hálálta meg, hogy pályára küldte edzője. A játékvezetői hármas jól működött. Valkó—Veresegyház 1-5 (1-3) Vezette: Németh (Széki). Az élvezetes, gólzáporos találkozón két percig állt a játék, mert a közönség sorai­ban petárdákat pufogtattak, ezt a játékvezető nem nézte jó szemmel. Nagytarcsa—Hévízgyörk 2-2 (0-2) Vezette: Rácz (Czene). A heves iramú mérkőzésen hatalmas csatát vívott a két csapat. A györkiek sok hely­zetet kihagytak, s ez végül megbosszulta magát. Ifjúságiak: Zsámbok—Galgahévíz 1-2, Pécel—Erdőkertes 6-0, Isaszeg —Bag 5-0, Túra—Domony 13-0!, Valkó—Veresegyház 0-0, Nagytarcsa—Hévízgyörk 0-0. Serdülők: V ácszentlászló—Veresegyház 4-1, Erdőkertes—Kartal 0-2, Kerepestarcsa—Isaszeg 7-1. A bajnokság állása: 1. GEAC 23 18 2 3 $2-20 38 2. Pécel 22 16 3 3 41-17 35 3. Aszód 22 15 2 5 69-35 32 4. Dány 23 15 2 6 64-32 32 5. Veresegyház 6. Honvéd 22 11 4 7 52-33 26 Malinovszkij 23 10 5 8 47-33 25 7. Bag 22 11 3 8 45-41 25 8. Domony 23 7 10 6 54-49 24 9. Hévízgyörk 22 9 6 7 43-38 24 19. Túra 23 9 5 9 55-40 23 11. Galgahévíz 23 10 3 10 47-45 23 12. Zsámbok 22 9 4 9 32-44 22 13. Isaszeg 23 6 3 14 26-45 15 IS. Mogyoród 23 7 1 IS 32-60 15 13. Erdőkertes 22 4 5 13 33-58 13 16. Valkó 23 2 1 20 21-70 5 17. Nagytarcsa* 23 2 3 18 20-80 5 *: két büntetőpont levonva. Vetik a feliér mustárt Az idén több mint 400 hektáron vetik el a fehér mustár­magot a Szilasmenti Termelőszövetkezetben. Eddig mintegy 320 hektáron fejeztek be a vetést. Képünkön: az I. számú ke­rületben dolgoznak a Lajta-vetőgépek. Barcza Zsolt felvétel«

Next

/
Oldalképek
Tartalom