Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-17 / 89. szám

1980. Április it., csütörtök Kádár János felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) badulásának 35. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny hatásosan moz­dítja elő országépítő terveink megvalósítását. Kádár János a továbbiakban kiemelte, hogy a Hazafias Népfront sok-sok éve eredmé­nyesen dolgozik népünk szo­cialista egységének, összefor- rottságának erősítésén. Jelen­tős a szerepe abban, hogy né­pünk politikailag érettebbé, felelősebbé vált, ismeri az or­szág ügyeit és részt vesz azok intézésében. Ez a fejlődés pártunk szövetségi politikájá­nak köszönhető, annak, amit megerősített: a fejlett szocia­lista társadalom nemcsak a a kommunistáknak, hanem az egész népnek épül, s csak az egész nép müveként valósul­hat meg. Szövetségi politikán­kat^ amely megtestesíti a dol­gozó osztályok és rétegek, a párttagok és pártonkívüliek, a materialisták és a hívők ösz- szefogását, a jövőben is foly­tatni fogjuk. Ennek a politi­kának távlatai vannak: az osztály nélküli társadalom megteremtése, a város és a fa­lu, a fizikai és a szellemi mun­ka között meglevő különbsé­gek megszüntetése. E felada­tok megoldásában a párt, amely történelmi küldetésének tekinti az osztály nélküli tár­sadalom felépítését, a jövőben is épít, számít a Hazafias Népfrontra. Kádár János nagy elismeréssel szólt a Hazafias A lenini örökség és korunk Elméleti konferencia Budapesten A lenini örökség és korunk címmel elméleti konferenciát tartottak tegnap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban: Vlagyimir Iljics Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából kutatók, történé­szek emlékeztek vissza a szov­jet állam megalapítójának for­radalmi életútjára, munkássá­gára. Ivan Szalimon, a Szovjet­unió budapesti nagykövetségé­nek és a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaságnak a magyaror­szági képviselője köszöntötte a résztvevőket, majd Anatolij Butenko, a filozófiai tudomá­Népfront aktivistáinak tevé­kenységéről, a mozgalomban dolgozó párttagokról és pár- tonkívüli szövetségesekről, s tolmácsolta a párt Központi Bizottságának őszinte köszö­netét munkájukért. Nehéz belső és nemzetközi feladatok várnak megoldásra — folytatta a párt első titká­ra —, s ennek megfelelő szi­gorú, kemény munkaprogra­mot hirdetett meg a XII. kong­resszus. Mi bizakodóak va­gyunk és bizakodásunknak megvan a reális alapja. A fel- szabadulás 35. évfordulóját ünnepelve ismét megállapít­hattuk, hogy óriási társadalmi változások korát éltük: A nép megteremtette saját hatalmát, bevonult az alkotmány sán­A Hazafias Népfront választási felhívása Honfitársak! Választópolgárok! Közéletünk fontos eseményéhez érkeztünk: 1980. jú­nius 8-án képviselőket és tanácstagokat választunk. Mi, a Magyar Népköztársaság választópolgárai fele­lősséggel döntünk arról, kik képviseljenek bennünket az országgyűlésben és a tanácsokban. Hazánk három és fél évtizede szabad. A magyar nép élni tudott a szabadsággal: ma már a fejlett szocialista társadalom megvalósítása a feladatunk. Népünk egy­ségben, közös akarattal munkálkodik a külső és a belső eredetű nehézségek leküzdésén, értékeink gya­rapításán. A Magyar Szocialista Munkáspártnak változatlanul világos, közérthető, és a feladatok megoldására lelkesítő nemzeti programja van. A XII. kongresszus évekre szóló politikai, gazdasági és kulturális tennivalókat adott mindnyájunknak. A Hazafias Népfront egyetért e programmal, magáénak vallja és alkotmányos köteles­ségének tesz eleget, amikor megvalósítására is felszó­lít minden állampolgárt. Meggyőződésünk, hogy a kongresszuson vállalt feladatok megoldása jól szol­gálja népünk jelenét és jövőjét, az emberi haladást és a világbéke ügyét. Támogassuk a Magyar Népköztársaság külpolitiká­ját, amelynek célja továbbra is a béke megóvása, a társadalmi haladás térhódításának segítése. Nemzeti érdekeinknek megfelelően erősítsük szövet­ségünket és barátságunkat a Szovjetunióval, a szocia­lista országokkal. Hagyományos törekvéseink szellemé­ben szilárdítsuk és bővítsük kapcsolatainkat a haladást és a béke védelmét képviselő nemzetközi erőkkel. Tá­mogassuk az enyhülés politikáját, képviseljük a békés egymás mellett élés elvét, hogy az imperialista körök próbálkozásaival szemben a népek akarata érvényesül­jön. Ez a biztosítéka annak, hogy gyermekeink, uno­káink és mi magunk is békében és szabad, szocialista társadalomban éljünk. Társadalmunk alapja a munka. Népünk szorgalmas és tehetséges. Céljaink világosak és lelkesítők. Rajtunk múlik, hogyan alakul a jövő. Jól és gondosan végzett munkánk a legfontosabb feltétele annak, hogy szándé­kainknak megfelelően teljesítsük terveinket. Legyen a jó munka minden dolgozó ember éltető eleme, mai és holnapi boldogulásunk forrása. Meggyőződésünk, hogy a nemzet egésze által vállalt feladatokat a munka- és a lakóhelyi közösségek, a csa­ládok és "az egyének összefogásának erejével megold­juk. Népünk akarata, tudása, hazaszeretete továbbra is kénes eredményeink növelésére. Tegyünk meg mindent azért, hogy társadalmunk a szocialista szellemiségű emberek közössége legyen. A legnagyobb megbecsülés a legjobban dolgozókat illesse meg. Tartsuk tiszteletben a közérdeket, s a közösség hű szolgálatát. Célunk a művelt, önmaguk, családjuk és a világ dolgaiban felelősen gondolkodó és cselekvő állampolgárok, magyarok és nemzetiségiek, materialis­ták és vallásos emberek nemzeti összefogásának erősíté­se. Szélesítsük és a közélet jninden területén érvénye­sítsük a szocialista demokráciát. Felhívunk minden választót: vegyen részt gyűlésein­ken, véleményével, javaslataival járuljon hozzá ter­veink valóraváltásához. A június 8-i választásokon sza­vazatával is támogassa a Hazafias Népfront programját. Jelöljünk és válasszunk országgyűlési képviselőknek és tanácstagoknak olyan nőket és férfiakat, akik önzet­lenül vállalják a köz szolgálatát, a nép képviseletét. Szavazzunk a Hazafias Népfront jelöltjeire! Dolgozzunk szeretett hazánkért, a Magyar Népköz- társaságért! Őrizzük a békét, építsük a szocializmust! Budapest, 1980. április 16. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa caiba. A magyar nép századok­ra is visszatekintve e három és fél évtized alatt vált először egységes nemzetté. Vigyázzunk erre az egységre, gyarapítsuk, erősítsük tovább. Amióta né­pünk a történelmi haladás út­jára lépett, felemelt fejjel nézhet a szemébe barátnak és ellenfélnek egyaránt. Népünk becsülete és tisztessége nagy érték, olyan kincs, amelyet va­lamennyiünknek őriznünk, gazdagítanunk kell. Kádár János nemzetközi kérdésekről szólva hangoztat­ta, hogy az emberiségnek nincs más elfogadható távlata, mint az, hogy békében és rendezett világban éljen. Mi továbbra is az enyhülés vívmányainak megőrzéséért és megszilárdítá­sáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett éléséért küzdünk, s meggyőződésünk, hogy nincs olyan erő a világban, amely meg tudná akadályozni az em­beriség haladását, a békéért vívott világméretű harc végső győzelmét. Kádár János ezek után a kö­zelgő választásokról szólva alá­húzta annak nagy belpolitikai fontosságát, hiszen az határoz­za meg legfőbb államhatalmi testületünk, az országgyűlés s a helyi népképviseleti .szer­vek, a tanácsok összetételét. Közös érdek tehát, hogy a választói összejöveteleken még jobban kiteljesedjen a szocia­lista den.okrácia, s az ország vezető testületéibe a legráter­mettebbeket jelöljék. Végeze­tül, eredményes munkát kí­vánt mindazoknak, akik részt vállalnak a képviselő- és ta­nácstagválasztások előkészí­téséből, sikeres lebonyolításá­ból, önzetlenül munkálkodnak a köz érdekében. A vitában elhangzottakat Sarlós István foglalta össze, majd a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa — Kállai Gyu­la javaslatára — elfogadta az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előké­szítéséről, a mozgalmi felada­tokról szóló beszámolót. Ugyancsak jóváhagyta a vá lasztási felhívást, s megbízta a HNF országos titkárságát, hogy tegye közzé a dokumen­tumot. nyok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő, a szocialista világrendszer gazdasági kérdé­seivel foglalkozó tudományos kutatóintézet osztályvezetője tartott előadást. A szovjet tu­dós — aki az ünnepségre ér­kezett hazánkba — Lenin al­kotó hozzájárulását elemezte a marxizmus, a szocializmus eszméinek továbbfejlesztésé­hez. Ezután Paizs Gábor, a Bu­dapesti Pártbizottság agitációs és propaganda osztályának ve­zetője Lenin és a XX. század címmel tartott előadást. Magyar-afgán ifjúsági tárgyalások Együttműködési szerződés az 1980’—8J-es évre Tegnap a KISZ KB szék­házában a hazánkban tar­tózkodó Afgán Demokratikus Ifjúsági Szövetség Burhan Ghiasi vezette küldöttsége tár­gyalásokat folytatott a Ma- róthy László, a KISZ KB első titkára vezette magyar dele­gációval. Véleményt cseréltek a nemzetközi ifjúsági mozga­lom időszerű kérdéseiről, tá­jékoztatták egymást országaik belpolitikai helyzetéről és az ifjúság előtt álló feladatokról. Afgán részről kiemelték azt a jelentős szerepet, amelyet az ifjúság tölt be a forradalom védelmében. A tárgyalások végeztével együttműködési megállapodást írtak alá az 1980—81-es évre. Szocialista brigádokkal Kiváló minőségben A Pest megyei Villanysze­relő Vállalatnál ugyancsak szép sikerekről adhattak szá­mot a brigádvezetők tanácsko­zásukon. Ugyanis abban, hogy közel nyolcmillió forinttal túlteljesíthette a vállalat épí­tési-szerelési termelésiérték- tervét, elsősorban a 15 szo­cialista brigád lendületes mun­kája segített. S ami ugyancsak nem lényegtelen: valamennyi, kezük alól kikerülő munkát első osztályú minőségben ad­tak át megrendelőiknek. Az építés-szerelés dolgozóinak külön is említésre méltó a teljesítése: befejezték a tak- sonyi ötös-hatos körzet villa­moshálózatának rekonstruk­cióját. Besegítettek a vállalat brigádjai a főváros gondjai­nak enyhítésébe is. Embereiket dicséri o Vasas labdarúgó-pá­lya világítása, valamint a Ke­repesi úti ügetőpálya villamos- hálózatának felújítása. Elégedetten említik a válla­lat vezetői a nagykátai üzem­egység karbantartó szocialista brigádját is. ök társadalmi munkában alakítottak át zuha­nyozóvá egy lakókocsit. Lehe­tőségeikhez mérten kapcsolód­tak be a gyár brigádjai az anyag- és energiatakarékossági versenybe; gázolajból a terve­zettnél 13 százalékkal sikerült kevesebbet felhasználniuk. Kevesebb kifli — több zsemle Érvek, ellenérvek a péksüteményről Egy csésze tej, mellette ropogósra sült kifli. Az úton- útfélen e plakátba botló járókelő étvágyát ugyancsak megmozgatja a gusztusos látvány. Aztán a reklám ha­tására betér az élelmiszerboltba, s ott kifli helyett csak üres pultokat talál. Valóban kevés lenne a kifli, a reg­gelihez, uzsonnához, tízóraihoz fogyasztott péksütemény, vagy csupán arról van szó, nem akkor jut el a boltokba, amikor a vásárlók keresik, venni szeretnék? Csökkenő kereslet? Oláh András, az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat igazgatója grafikonokkal, a termelésüket mutató tényekkel támasztja alá szavait: — A tavaly júliusi árrendezés óta területünkön csökkent a ke­reslet a pékáruk, és a tölte- lékes péksütemények iránt. Az idén 670 ezer darab pék­süteményt gyártottunk az év első negyedében, míg tavaly 810 ezret. Ugyanakkor na­gyobb a kenyérfogyasztás. A tavalyi 739 vagonnal szemben, az idén 758 vagont juttat­tunk el a boltokba az év el­ső három hónapjában. Ebben szerepe van annak is, hogy a kenyér minősége jobb, vá­lasztéka bővült: burgonyás kenyérből is folyamatos az ellátás. — A boltok és a vásárlók Leleplez a radar Idén először tartanak az év folyamán három alkalommal fokozott közúti ellenőrzést a közlekedésrendészet forgalom­biztonsági osztályának beosztottjai. Az ellenőrzés kiterjed a gépkocsi valamennyi tartozékára, a futóműre és a motor ál­lapotára is. A sebességellenőrző radar (a kép előterében) se­gíti a rendőrök munkáját, a gyorshajtókat a helyszínen pénz­zel bírságolják. arról panaszkodnak, hogy ke­vés a kifli, s épp a reggeli órákban. — Valóban kevesebb kiflit gyártunk, a tavalyi 13 millió 598 ezer darabbal szemben 11 millió 686 ezer darabot. En­nek magyarázata az, hogy az elmúlt évben olyan nagy mennyiségű száraz kiflit kel­lett a boltokból visszaven­nünk, amit képtelenek voltunk ismét feldolgozni. Ehhez azt is tudni kell, hogy kifliből csak gyorsfogyasztású morzsa készülhet, amelynek szavatos­sági ideje 30 nap. Ekkora mennyiségben az értékesítés az idő rövidsége miatt gon­dot okozott. — A megoldás? Nem veszik vissza — Az idén januártól már a szerződéseket is úgy kötöt­tük meg, nem vesszük vissza a boltoktól a száraz kiflit. Így aztán érthető, hogy a kereskedelem is óvatosabban rendel. Ennek ellenére nem állítanám, hogy kevés a péksütemény. Zsemléből pél­dául csaknem 1 millióval töb­bet sütünk az idén. (Ettől persze nem lesz több a kif­li.) Ennek visszavásárlását már meg tudjuk oldani, a ren­deléseket ki tudjuk elégíteni. A többi áruféleségből is a korábbinál jobb minőségűt gyártunk. Igaz, hogy az úgy­nevezett töltelékes árukból — túrós-, ízestáska, búrkifli stb. — kisebb a kereslet, azaz a boltok rendelése. — Eltűnt az üzletekből a kedvelt sóskifli... — Az alagútkemencék élet­tartamát csökkentené, ha ezekben sóskiflit gyártanánk. A gazdaságossági mutatók sze­rint pedig ezt a kockázatot nem vállalhatjuk. Ehelyett in­kább a technológiába is illő termékek skálájának szélesíté­sével, minőségének javításával foglalkozunk. (S ezzel elin­tézett a sóskifli ügye?) — A panaszok arról is szólnak, hogy késve, nem a nyitásra érkezik meg az üz­letekbe a friss péksütemény. — A szerződésekben a nyitvatartási időhöz igazított szállítási rendet is rögzítjük. Azt hiszem érthető, hogy min­denhová egy időben nem tud­nak túrajárataink eljutni. Láda vagy zsilip Nemcsak megsütni, el is kell adni a péksüteményt. Dr. Fekete Lajos, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztá­lyának helyettes vezetője en­nek mikéntjét hangsúlyozza a beszélgetés elején: — Termé­szetes, hogy a magasabb árért friss, szebb árut, választékot kíván a vevő. Tény, hogy csökkent a pékáruk iránt a kereslet, de ebben nemcsak az árnak van szerepe. Gyak­ran azon is múlik, mennyire kelleti önmagát a portéka, hogyan helyezik el a boltban. Ha nem összekavarva, egy­más hegyén-hátán, hanem szépen elrendezve várja a vásárlót, vonzereje is na­gyobb, szívesebben veszik. — Visszatérő gond, hogy nem a kellő időben érkezik az áru az üzletekbe. Pécelen és Isaszegen a helyi áfész már sok éve bevezette a bi­zalmi elv alapján a fogadó­szekrényes rendszert. Egyik kulcsa a szállítónál, a másik a boltvezetőnél. így a nyitva- tartástól függetlenül szállít­hat a sütőipar. — Azt hiszem, esztétikailag nem a legmegfelelőbb látvány lenne, ha a boltok előtt ott so­rakoznának ezek a szekrények. A helyzet megváltoztatására vannak próbálkozásaink, kü­lönösen a városokban kellene előbbre jutnunk. Több megol­dás is kínálkozik a már em­lítetteken kívül. Például az, ha egy bolti dolgozó hama­rabb kezdi a műszakot, fo­gadja a péksüteményt, vagy megbíznak egy közelben la­kót az átvétellel. Ezek azon­ban nehezen kivitelezhető öt­letek. A legmegbízhatóbb a zsilipes rendszer, azaz min­den boltnak lenne egy olyan helyisége, chol a nyitvatartás- tól függetlenül a kereskedel­mi vállalatok szállítói elhe­lyezhetnék az árut. A megyé­ben néhol már alkalmazzák ezt a módszert, de ahhoz, hogy általánossá váljon, anya­giakra és úgy vélem, szemlé­leti változásra is szükség van. — Minden marad tehát a régiben? — Nyilvánvalóan nem. In­tézkedések sorozatával igyek­szünk a péksütemény-ellátás­ban rendet teremteni. Gáspár Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom