Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

ULOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1980. ÁPRILIS 16., SZERDA Árammérőgyár Takarékoskodnak az energiával Nem akad ma már egyet­len gazdasági beszámoló, ter­melési tanácskozás, közgazda- sági elemzés sem, amelyben ne foglalna el fontos helyet az energiatakarékosság. A pa­zarlás megszüntetése, az okos, új, takarékos szokások felvé­tele elsősorban szemlélet kér­dése, de hiába áltatnánk ma­gunkat azzal, hogy magától megy a dolog. Hathatós in­tézkedésekre, szabályokra, ál­landó ellenőrzésre, számonké­résre van szükség. Az Áram- mérőgyár főenergetikusát, Po­zsonyi Sándort a gödöllői üzem tapasztalatairól kérdez­tük. Nemcsak otthon — Ma már nemcsak az üzemekben, mindenütt beszé­lünk energiatakarékosságról. De ha csak úgy feltennénk a járókelőknek a kérdést, nem biztos, hogy szabatosan meg tudnák válaszolni, mit is je­lent. Legtöbben a tévé forgó­morgó reklámfigurájára, a háztartásokban a villannyal való takarékosabb bánásmód­ra tippelnének. Nem vitás, hogy ez is nagyon fontos do­log, hiszen a lakásokban megspórolt akár csak 40—50 watt áram a népgazdaságnak már nagyon jelentős mennyi­séget jelent. Főként, mert a felhasznált villamos energia több mint felét külföldről, vá­sároljuk. Ennél azonban sok­kal nagyobb jelentőségű az üzemek energiatakarékossá­ga. — Mit tesznek ezért az Árammérőgyárban? — Intézkedési tervet készí­tettünk, a legfontosabb terü­leteken részletesen meghatá­roztuk a takarékossággal kap­csolatos teendőket. Megjelöl­tük azokat az utakat-módo- kat, amelyek újabb költségek nélkül csökkenthetik az ener­gia költségeit. Jelentős apróságok — Konkrétan? — Ilyen lehetőség például a műhelyekben üzemelő gépek és berendezések üresjáratai­nak csökkentése; a gépeket nem szabad feleslegesen já­ratni. Arra is ügyelni kell, hogy ne világítsanak felesle­gesen a villanyizzók, s hogy ne fűtsünk a kelleténél töb­bet. A hőmérsékletet nem az ablakok kinyitásával kell sza­bályozni, hanem a fűtőtestek zárógombjával. Főként az udvarra vezető ajtókat kell állandóan gondosan zárni. De még sorolhatnánk mindazokat az apróságoknak tűnő teen­dőket, amelyekkel minden különösebb megerőltetés nél­kül energiát takaríthatunk meg. — Mit szóltak az intézke­désekhez a gyár dolgozói? — Az elmúlt időszak ta­pasztalatai azt mutatják, hogy az emberek általában nem­csak tudomásul veszik, ha­nem meg is fogadják az in­telmeket, és betartják a fel­hívásokban foglaltakat. Nyáron a víz — Mivel bizonyíthatjuk ezt? — A termelés növekedése ellenére csökkent az energia- hordozók, például a villamos energia felhasználása. Ugyan­ezt mondhatjuk a fűtéssel kapcsolatban is. Dolgozóink belátták a helyiségek hőmér­sékletének korlátozását, a munkaszüneti napokra szóló intézkedések jogosságát. Ke­vesebb fűtőolajat használt a gyár, s ez több százezer fo­rintnyi megtakarítást ered­ményezett. — Milyen lehetőséget hoz az elkövetkező időszak? — A tavasz beköszöntével természetesen kevesebbet kell fűteni, világítani. A nyári idő­szak is újabb feladatokat je­lent. Ekkor különösen a víz­zel kell takarékoskodni. An­nál is inkább, mert a kelle­ténél nagyobb a gyár vízfo­gyasztása. Különösen vonat­kozik ez a gépek és a szer­számok hűtővizére és az ed­dig gyakran pocsékolt meleg fürdővízre. Reméljük, hogy miként eddig, ezután is fe­gyelmezetten, figyelmesen al­kalmazkodnak dolgozóink a megváltozott, takarékosságra kényszerítő körülményekhez. __________ F. G. Üz emi könyvtár Több olvasó Félezerrel növekedett az el­múlt időszakban az Árammé­rőgyár könyvtárának olvasó­tábora, és duplájára emelke­dett a kölcsönzés forgalma. Ez pedig öröm, még akkor is, ha a könyvek gyarapodásával zsúfoltabb is lett a helyiség. A kötetek . száma háromszo­rosára nőtt, s már nem is férnek el a polcokon, kisebb- nagyobb kupacokban elfog­lalják a székeket, asztalokat s a padló jó részét. A zsú­foltság sajnos nehezíti a vá­logatást, a kölcsönzést. A gyárban most azon törik a fejüket az illetékesek, hogy miként lehetne javítani a helyzeten, ami annál is in­kább fontos volna, hiszen a szocialista brigádok sorra szerződést kötnek a könyv­tárral, s a forgalom újabb növekedése várható. Meleg nézőtér, jó hang Hogy vonzó legyen a Petőfi mozi Nem sok jót hallottunk az elmúlt egy-két év alatt a vá­ros mozijáról, olvasóink is gyakran tették szóvá, írták meg, hogy a Petőfi filmszín­házban nem mindig öröm az előadás. Gond volt a fűtéssel, télen a hidegre panaszkodtak a nézők, többször előfordult, hogy zavaróan eltorzult a hang, érthetetlenné vált a film, s a rendbontások is gyakran visszatartották az ér­deklődő, filmkedvelő közön­séget. Számukra szolgálha­tunk most jó hírekkel, ame­lyeket nemcsak Köhler Györgytől, az alig egy hónap­ja kinevezett új üzemvezető­től hallottunk, hanem ma­gunk is meggyőződhettünk ró­la: — A panaszok reálisak vol­tak, de időközben felszámol­tuk az okokat. Korábban a fűtők elhanyagolták munká­jukat, most viszont nincs baj, minden előadásra meleg né­zőtér várja vendégeinket. A hangminőségen is gyorsan si­került javítani, s azon va­gyunk, hogy a korábbi rend­bontások se ismétlődhesse­nek. Bemutatók frissen Mindez nem üres ígérge­tés, a meleg és a jó hang is tény. S bár nem könnyen mérhető, de az is, hogy a mo­zi személyzete, új vezetője, nem sajnálja erejét, olyan vonzó filmszínházat szeretné­nek végre Gödöllőn, amely itthon marasztalja a közönsé­get: — A Petőfi mozit a Pest megyei Moziüzemi Vállalat üzemelteti. Bemutató mozi va­gyunk, s így egy hónapon be­lül megkapjuk azokat a fil­meket, amelyeket Budapes­ten láthat a közönség. Szeret­nénk, ha a gödöllőiek nem legyintenének, ha meghallják a nevünket, s azt is, hogy ne kelljen nekik a fővárosba utazni, ha egy-egy jó előadás­ra vágynak. A kezdeti lépések önmagu­kért beszélnek, s anélkül, hogy propagandával vádol­hatnának bennünket, érdemes a tervekről is érdeklődni. Mi­vel igyekeznek minél több nézőt becsalogatni a moziba? Felújítás — Csinosítjuk, tisztán tart­juk a helyiségeket. A Gödöl­lő és vidéke Áfész dolgozói társadalmi munkában vállal­ták, hogy az elhanyagolt kül­ső portált felújítják, rende­sen kivilágítjuk, a műsoris­mertetés is pontosabb lesz. Idebenn, ugyancsak társadal­mi munkában, a mozi dolgo­zó kollektívája, tízen va­gyunk, kijavítjuk a falhibá­kat, festünk és új dekorációt csinálunk — újságolja Köhler György, és hozzáfűzi: — Ahhoz viszont, hogy rend is maradjon a nézők, vendé­geink közreműködésére is szükség van. Sajnos gyakran előfordul, hogy a kitett pla­kátokat, a dekorációt letépik, elveszik, ha másként nem megy, a fal, a kárpit egy- egy darabjával együtt. Tud­juk, hogy a gödöllői nézőkre nem általában jellemző ez, s kérünk mindenkit, hogy azok­nak a keveseknek is fogják le a kezét. Együtt talán a rend­bontókat is sikerül kulturált viselkedésre szoktatni. Kedvezmények Azt hihetnénk, hogy a mo­zi vezetője hapabeszél, hiszen nekik annál több a bevétel, ha minél többen vannak a moziban, ha telt házak előtt peregnek a filmek. De a moz­gató rugó mégsem elsősorban az anyagi érdekeltség: — Nem a bevétel számít, hanem a látogatottság. Ezt pedig éppen kedvezmények­kel, közművelődési szolgálta­tásokkal igyekszünk elérni. Egy-kettőt mutatóba abból a kínálatból, amelyre óvodák, iskolák, üzemek, KlSZ-alap- szervezetek egyaránt figyel­hetnek. Mostanában éppen az üzemekben, szövetkezetekben kilincsel Köhler György, egy, a vállalatuk által kínált szer­ződéssel. Ennek az a lényege, hogy megfelelő létszám ese­tén a mozi kedvezményt ad az üzemeknek a szocialista or­szágok filmalkotásainak meg­tekintésére. Sajnálatos, hogy éppen a nagyobb létszámú üzemek zárkóznak el, holott a közművelődési alapból talán erre is jutna. A mozi most mindent meg­tesz, hogy valóban jó szóra­kozást, tartalmas ismeretszer­zést nyújtson, érdemes hát Úttörők versenye Tanácskoztak A járási elsősegélynyújtó versenyben: 1. Valkó, 2. Erdő­kertes, 3. Túra. Csecsemőápo­Nagy érdeklődés Gödöllőn tervezik a vasár­napi matinéelőadásokat, ismét filmklub indul a Filmtudo­mányi Intézet filmjeiből, ha­marosan 150 bérletet adnak ki az olasz művészfilmekből álló sorozatra. Az utóbbiak is azt szolgálják, hogy a meg­változott szellemű mozi mind többeknek nyújthasson él­ményt. Az utóbbi hetekben már érezhető volt a megnöve­kedett érdeklődés, s a mozi dolgozói remélik, egyre töb­ben jönnek majd azzal: ké­rek egy jegyet. Gáti Zoltán kipróbálni. Az óvodák, az is­kolák már belátták ezt. Meg­tudtuk például, hogy minden hónap végén három napig óvodamozi van a Petőfiben, rajzfilmsorozatokat, mesefil­meket játszanak, nagy siker­rel: a kicsik élvezik az elő­adásokat, s így nem véletlen, hogy az óvodákat, legalábbis a városban jiem kell nógat­ni. Azt is tervezik, hogy a nerh szabad szombatokon is lesz délelőtti előadás az óvo­dáknak. Az iskolások a leghűsége­sebb mozilátogatók, a peda­gógusoknak lehetősége van arra, hogy a tananyaghoz kapcsolódó filmeket, előadá­sokat kérjenek a diákjaiknak, vagy éppen az ünnepeket színesítsék egy-egy nevelő, oktató szándékú, S szórakoz­tató filmmel. Az üzemek is megtarthatják ünnepeiket a moziban, ha utána filmvetí­tést kérnek, csak ezért kell fizetni, a terem ingyenes. Ugyancsak több figyelmet ér­demel a körzeti vándorvetítő szolgálat is, amely számtalan kedvezményt, tartalmas szol­gáltatást nyújt. Messze földre eljutnak a Galgamácsán élő Vankóné Dudás Juli alkotásai, a műveiről készült reprodukciók — és messze földről érkeznek vendégek, hogy megismerkedjenek vele és a galgamáczai falumúzeummal. Vankóné Dudás Juli évtizedekkel ezelőtt kezdte meg a Galga menti dallamok gyűjtését, bemutatását is. Ebben a mun­kában Kodály Zoltán is támogatta. (Első képünk egyik talál­kozásukat ábrázolja.) Dudás. Juli így a tájegység népművésze­tének szinte minden értékét közvetíti hagyományőrző csoport­ján- és a falumúzeumon keresztül. A múzeum falán függő fest­ményei a régi falusi élet ünnepeit — és szomorú eseményeit ábrázolják (Második kép). Elsősegélynyújtás, ápolás Tanulnak, kirándulnak nos iskolát szeretnék befejez­ni. A pártoktatásba százhatan, a tömegpolitikai oktatásba pe­dig hatszáznegyvenöten kap­csolódtak be. Nagy sikert aratott Ikladon a vállalati olvasómozgalom. A brigádok 5 hónapig ismer­kedtek a magyar és a világ- irodalom alkotásaival, majd 28 brigád részvételével ren­dezték meg a Ki tud többet a névadóról? című vetélkedőt. A versenymozgalom része volt ■ tavaly a sok országjáró ki­rándulás, az író—Olvasó íe- I lálkozók és a TIT-előadások. élet ünnepei az aktívák Egyre nagyobb ütemben folynak az előkészületek az országgyűlési és tanácstagi választásokra. Ezeknek része­ként tartottak megbeszélést városunkban azok az aktívák, akik a zökkenőmentes lebo­nyolításban vesznek részt. Az egybegyűlteknek Benedek Ja­nos tanácselnök és Vilmos György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára adott tájékoztatót a felada­tokról. Városunkban hatvan­négy körzetben tartanak je­lölő gyűléseket, méghozzá elég rövid idő alatt, április 18. és 25. között. Azok a ta­nácstagok, akiket újra jelöl­nek, ezeken a gyűléseken számot adnak az elmúlt cik­lusban végzett munkájukról is. Szakszerű csecsemőápolás. Bemutatja a Karikás Frigyes általános iskola csapata. Balázs Gusztáv felvétele A Vöröskereszt járási és városi vezetősége a hét végén Bagón, az általános iskolában rendezte meg az általános is­kolások ifjú vöröskeresztes csoportjainak vetélkedőjét. Ezt megelőzően január óta folynak a háziversenyek, ame­lyekről a legjobbak jutottak a járási és a városi döntőbe. A csapatok felkészítésében derekasan dolgozták az is­kolai vöröskeresztes csopor­tok tanárelnökei, nemkülön­ben igen hasznosan segítet­ték őket a városi, illetve a községi védőnők, a gödöllői mentőállomás mentőse, Juhász János pedig minden község csapatának felkészítésében részt vett. Ugyancsak kitűnő patrónusra találtak a gyere­kek a gödöllői egyesített egészségügyi intézmény KISZ- alapszervezetében, akik a vá­rosi csapatok támogatásában jeleskedtek. A döntőre, amelyen elsőse­gélynyújtásból 17, csecsemő- ápolásból 15 csapat verseny­zett, jól felkészült a bagi ál­talános iskola vezetősége, ta­nári kara, és azok a diákok is, akik szemlélői, illetve segítői voltak a rendezvénynek. A győztes csapatok, mind a já­rás, mind a város részéről az április 26-án Kiskunhalason tartandó megyei döntőn vesz­nek részt. lásban: 1. Mogyoród, 2. Do- mony, és Zsámbok (azonos pontszámmal), 3. Bag. A gödöllői iskolák csapatai­nak sorrendje az elsősegély- nyújtásból és csecsemőápolás­ból is egyformán alakult, de természetesen mindkét ver­senyben külön csapatot indí­tottak: 1. Petőfi, 2. Imre ut­ca, 3. Karikás Frigyes, 4. Damjanich. A kongresszusi munkaver­seny gazdasági, termelési fel­adatai közben sem feledkez­nek meg a szocialista brigá­dok mozgalmuk egyéb válla­lásairól az iikladi Ipari Mű­szergyárban. Az egyik legfon­tosabb a tanulás. A 79—30-as tanévben húszán egyetemi, fő­iskolai képzésben, felkészü­lésben vesznek részt, majd­nem kétszázan járnak közép­iskolába. A . gyár dolgozói kö­zül többen vesznek részt szakmunkástanfolyamon. Ti­zenhatan lemaradásukat igye­keznek pótolni, ők az általá­R régi falusi Játékkészítés A napközis pedagógusoknak szervezték azt a sorozatot, amelyen a játékkészítés for­télyaival ismerkedhetnek meg. A napközis foglalkozásokon jól használható ügyes játékok el­készítésének fogásait Petrás Anna népi iparművész és Szé­kely Éva ifjú népművész mu­tatja be a pedagógusoknak, akik április 17-én, csütörtö­kön délelőtt kilenctől hivata­losak az első foglalkozásra a járási hivatal nagytermébe. Most a papírjátékok kerülnek terítékre, a májusi két össze­jövetelen pedig a gyékényjá­tékok és a szövés követke­zik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom