Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

Séta közben Érdiiget Burzsujnegyed. Méretes telkeiről, jómódról árul­kodó villáiról így nevezte el, s őrzi ma is emlékezeté­ben Érdligetet a nép. Igaz is, királyi felségterü­let volt ez: az erdőkoszo- rúzta tájon — írja Béké­si István — szívesen va- iászgatott Mátyás király. Erről regél az egykori Kutyavár romfala, s vi­gyázza királyok lábnyomát a ligeti főutca. Erdőkoszorúnak ma már nyomát se látni: a háború után a szükség, majd a meggondolatlanság fogatott itt kézbe fejszét. Most nép­front-igyekezettel ültetőd­nek cserjék, s ha meg­eresztenek és ki sem vág­ja senki, az évek múlásá­val lombos lesz a kör­nyék megint. Szép vidék. Megnyugta­tó látvány a látogató sze­mének, ahogy a főváros za­jából kikeveredve, a diósdi dombról egy nekifutással ide elér: a gonddal művelt kertek, a termő gyümölcsö­sök, takaros porták csön­des kertváros békéjét Ígé­rik. Igaz, nem a „magyar Svájcét”, ahogy hangzatos reklámfüzetek nevezték egykor a vidéket; strandot, villanyvilágítást, teniszpá­lyát és — nem tévedés! — sípályát (vagy a prospek­tus szavával: „skipályát”) ígérve a vevőknek, Élem átallva érdligeti fényképe­ket fölhasználni a legelő­nek is rossz parkvárosi telkek reklámozására; sí­ügyben pedig egy délceg férfiúnak egyenesen a sváj­ci Alpokba kellett utaznia egy „érdi” jelenet felvéte­léért. Világváros határában cí­mű szociográfiájában Ber- kovits György részletesen leírja az 1930-as, 40-es évekbeli, Károlyi-féle par­cellázás manővereit: ho­gyan adtak túl a nádas, mocsaras vidék földjein jó pénzért, miként akadhatott vevőre — sokszor kettőre — a közművesítésre, út­nak, járdának szánt terü­let. Mert a manipulált mil­liókból egy évtized alatt sem jutott vízre, villany­ra, csatornára; míg a Ta­nácsköztársaság 133 napja alatt Nagytétényből Érdig elért a HÉV építése. Igaz, ennyi idő alatt csupán a földmunkákra futotta. Az egykor „budai oldal gyöngye” — ezt írta 1932- ben térképére Károlyi mér­nöke — ma a város lige­te. Strandjának hideg vizé­ben háromszáz gyerek ta­nult meg úszni tavaly, s Pataki cukrász süteményé­ért érdemes átbuszozni a várost. Iskolájáért, a 6. számúért, szülők törik ma­gukat: az épüléskor kor­szerű iskola mellé elkelne már egy másodfk. Régi úri épületben az idősek kap­tak otthont, s üres estéiken klubban gyülekeznek itt a nyugdíjasok. Mérnökök vá­rosi alközpontot terveznek ide, kevés ígérettel, több elgondolással. Sípálva nem lesz, csu­pán néhány em.beri életet könnyítő, szépítő közhasznú intézmény. Lilian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. 1980. ÁPRILIS 16., SZERDA Házhoz vitt értesítők Megváltozott szavazókörök Fekete betűs, „Hirdetmény” feliratú plakátok adják tud- tul szerte a városban a jú­nius 8-ra kitűzött általános vá­lasztások legfontosabb tudni­valóit. A kék színű értesítők, amelyeket a napokban kézhez kapott £rd min­den választásra jogosult nagykorú állampolgára, már a jelölő gyűlések he­lyéről és idejéről tájékoz­tatnak. A Hazafias Népfront városi bizottság kijelölte, a városi tanács végrehajtó bizottsága pedig legutóbbi ülésén meg­erősítette a választási elnök­séget, amelynek vezetője: Pribék Rozália; tagjai: Dóm­ján Sándorné, dr. Kara Pál, Klement András és Verebélyi László. Megalakult az ország- gyűlési választókerületi bi­zottság is, elnöke: Ipacs László, tagjai: Baranyai Gyu- láné, Dizseri Sándor, Pécsvá- radi Andrásné és Wagenhof fér Jenő. Az elnökségek tagjai április 14-én letették esküjü­ket. Április 18-án, 14.30-kor a MEZŐGÉP Vállalat kul­túrtermében az ország- gyűlési képviselő jelölésé­vel kezdődik a gyűlések sora, a tanácstagi jelölő­gyűléseket április 18-án, 21-én, 22-én, 24-én, 25-én és 28-án 17.30-kor tartják a városban. Ötszáz lakos — mintegy 300— 320 szavazásra jogosult állam­polgár — után alakítottak ki egy tanácstagi választókerüle­tet, így összesen 84 helyi ta­nácstagot választanak idén Érden. A végrehajtó bizottság 30 szavazókört hozott létre. A választókörök eddigieknél na­gyobb területe, s a szavazókö­rök számának csökkenése miatt, több változás is történt a szavazókörök határainak ki­jelölésében. így a hagyomá­nyostól eltérő szavazókörök is létrejöttek, amelyekről a pla­kátok tájékoztatják a lakos­ságot. A választójogi törvény ér­telmében az országgyűlési képviselők és a helyi tanács­tagok választását jelölés előzi meg, a jelölés jogát a válasz­tók a jelölő gyűléseken gya­korolják. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a Hazafias Népfront és a szervezetek, közösségek mellett bár­mely választópolgár egyé­nileg is javaslatot tehes­sen jelöltre. Egy-egy választókerületben több személy is jelölhető. A jelölés nyílt szavazással törté­nik, s országgyűlési, illetve ta­nácstagi jelölt az lesz, aki megkapja a jelenlevők egy- harmadának szavazatát. A jelölő gyűlések résztvevői megismerhetik az elmúlt hét év munkájának eredményeit, a város és szűkebb hazájuk fejlődését, a VI. ötéves terv kiemelkedő feladatait. A vá­lasztók a jelölt személyének és tevékenységének értékelé­se és vita után szavaznak. Az országgyűlési képviselő- jelöltek nevét a megyei, a helyi tanácstagjelöltek listá­ját a városi választási elnök­ség közzéteszi. Egy kérdés — egy felelet Nem kötelező! Kérdez: Tamási József né (Vincellér utca 16—18.): — A városi tanács eddigi bérlakásomat megvételre ajánlotta fel. Mi lesz a sorsa a háznak, ha nem veszem meg a lakást? Válaszol: Molnár Andrásné, a városi tanács lakásügyi előadója: — A tanács nem kötelezi a bérlőt a vásárlásra, a felaján­Tudja-e, hogy...? 1.. a művelődési központban szerdán és szombaton köz- művelődési programot tartanak? ... a ház nagytermében hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken fél hatkor és fél nyolckor; vasárnap fél négykor, fél hatkor és fél nyolckor kezdődnek a filmvetítések? ... vasárnap délelőttönként ingyenes eszperantó oktatás­ban részesülhet a művelődési házban? ... a csillagász, a gombász, az építész, a tudományos­fantasztikus és a siklórepülő-klub vezetőt keres? ... a vállalatok és szövetkezetek minimális térítés ellené­ben igénybe vehetik a központ termeit? ... a művelődési ház szakértői rendszeres, ingyenes gom­bavizsgálatot végeznek? ... a művelődési központ a városba látogató csoportok részére helytörténeti sétákhoz vezetőt biztosít? ... a Filmtudományi intézet április-májusi horrorsoroza­tára bérletek még kaphatók? ... a művelődési ház klubjaiba és egyéb csoportjaiba augusztus 1-től lehet jelentkezni? ... kerti munkáihoz minden második pénteken szaktaná­csot kaphat a Kertbarát Klubban? ... a ház kiállítótermében naponta 10—17 óráig kortárs magyar művészek alkotásait tekintheti meg? ...az újtelepi nyugdíjasklub hétfőnként új helyen: a sz. általános iskolában tartja összejövetelét? ...a művelődési központ telefonszáma: 45 490? 4. Az épülő lakótelep lássál lehetőséget biztosít csu­pán a tülajdonjog megszerzé­sé; . Természetesen ezzel a le­hetőséggel a bérlőnek nem kell élnie, s amennyiben nem fo­gadja el az ajánlatot, úgy bér­leti viszonya háborítatlanul megmarad. Nem kell tehát at­tól tartani, hogy eladják a te­je fölül a lakást. • A vásárlásnak ez a formája, azonban kedvezményes, a ház értékének bizonyos százalékát teszi ki a vételár. Egy, vi­szonylag kis összeg lefizetése mellett, havi részletekben tör­leszt a tulajdonos, s ezt a rész­letét, úgy érzem, még csekély kereset, vagy nyugdíj mellett is vállalhatja akár kérdezőnk is. Irodalmi est Tiéd a táj, tiéd az arca A napokban elkészült a lakótelep újabb, 6. épülete, amelybe a hónap végén és má­jas elején költözik be 75 család. Megkezdték a hetedik ház építését, amelyet várhatóan a jövő év első felében adnak át. Képünkön: az épülő érdi lakótelep. Az Érdi erdő ott van Ófalu végében, három oldalról, a várostól, túlnan a Dunától övezve, árterület. Nagyobb fi­gyelmet legfeljebb, ha a né­peket összehozó árvizek ide­jén kapott, s föl nem is tűn­ne senkinek, ha Karinthy Fri­gyes verse — vagy inkább; Novella, gyermekkori emlék, ahogy a költő alcímében ma­gyarázta írását — meg nem emlékezik róla. De itt járt, 1902. nyarán Karinthy, itt fordította ma­gyarra Heine verseit, élte át egyik nagy élményét, a dunai árvizet, s őrizte meg nekünk az öreg rigópár veszélyt meg­érző, fiókáit mentő rianását. Nagyra nőtt gyerek Hogy verse nekünk szól és máig hat, a Magyar Rádió és a városi tanács szombati kö­zös irodalmi estje igazolta. Ka­rinthy után Érdi erdő volt a címe és ezért az estéért ér­demes volt elmenni a műve­lődési központba. Már csak azért is, mert megtudhattuk, ki mindenki, hány szállal kötődik Érdhez. Karinthy Ferencet, akinek egy sornyi hely jutott az Érdi erdőben is, apja emléke hozza el újra közénk. Dobozy Imre, az írószövetség elnöke maga is érdi lakos volt. A fák sokáig élnek című elbeszélése — ame­lyet ezúttal Sinkó László és Horváth József kitűnő előadá­sában hallhattunk — a föld­jéért, munkájáért, gyümölcsé­ért remegő érdi ember mintá­zata is lehetne. A városhoz fűződő kapcsolatáról Dobozy Imre így vallott köszöntőjé­ben: — Négy iskolámat jártam Érden, majd 1940-től tíz éven út laktam az akkor még köz­ségben. Olyan volt ez a tele­pülés, már akkoriban is, mint egy nagyranött gyerek, aki nem tud mit csinálni a kezé­vel, a lábával. Kabátja, nad­rágja, ha volt, lötyögött rajta. Most, úgy látom, kezd hozzá­nőni a kabát meg a nadrág is. Nagy változásokat él meg Érd: az én időmben tizen­hatezerre tehető lakosság ma félszázezret számlál és lassan­ként megszüli azokat a gon­dolatokat, amelyek nem csu­pán várost, otthont akarnak teremteni Érden. Én büszke vagyok erre a negyven éves ismeretségre, és hiszem, hogy eljön az idő, amikor a város olyan felnőtt lesz, aki nem­csak ruhát, cipőt visel, de jó­kedvében virágot is tűz a gomblyukába. A város himnusza Egy másik ős-érdi, régiek között is a legnagyobb, az est főszereplője. Pedig halkszavú, csöndes ember. Ezzel a csönd­jével indította el kis érdligeti házából a magyar és a délszláv irodalmi kapcsolatokat; fordí­totta magyarra szomszéd né­pek ezer kötetnyi irodalmi al­kotását; írta saját verseit és alapította meg a város Jó­szomszédság könyvtárát. ' Csuka Zoltán, József Attila- díjas költő. Verse, az esten is hosszan ünnepelt Emberebb arcú táj, akár az épülő város himnu­sza is lehetne: „tiéd a táj, tiéd az arca / és egyre em­bereb b”. Körülötte fiatalok: Farkas Ilona, Harmat Béla és Kelényi István, az utódok és tanítvá­nyok első érdi bemutatkozása. Az est is újabb bizonyíték: van a városban sok, segítésre és összefogásra érdemes iro­dalmi érték. Szép este volt Ezt bizonyította az est kö­zönségének érdeklődése, fi­gyelme, szakértő reagálása. Sokan voltak — már ez ma­ga siker —, és hozzáértéssel méltányolták a rendezők igye­kezetét. — Az első igazi irodalmi műsorunk volt ez — mondta IJrbán László, a művelődési ház igazgatója. — A közön­ség szép száma, az est sikere azt követeli tőlünk, .bátrabbon rendezzünk hasonló programo­kat. A tapsok elültével szóban is kijutott a köszöntés a részt­vevőknek : Kohut Magdának, Bitskey Tibornak, Horváth Jó­zsefnek, Sinkó Lászlónak és Szelecsényi Norbert zongora- művésznek. Az érdi fiatal köl­tőknek és az est „atyjának”. Csuka Zoltánnak, aki a maga csöndes módján kérdezett vissza: „Milyen volt?" Szép este volt. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János A jövő ír D égóta tervezem jnár, hogy megírom a Ta­nácstagot. Nem könnyű a vállalko­zás, tudom jól, mert hát hol is a határ, ahol meg­állhatnánk, mondván: ecce homo, ímé, az ember. Hi­szen még a tanácstagok kátéja, maga a tanácstör­vény is oly keveset mond róluk: paragrafusai közé szorított „kapcsolatot tart, szervez, beszámol” szavai egyszerre jelenthetnek min­dent és semmit. Igazsága van annak, aki így fo­galmazott egyszer (maga is a tanács tagja volt): egy tanácstag sose tud olyan keveset tenni, hogy az ne jelentene valamit és sose igyekezhet annyira, hogy a legtöbb is ne lenne ke­vés. Aztán meg azért sem könnyű dolog a tanácsta­gok arcképfestése, mert akiről valójában érdemes mintát venni — mert hogy nem mindenkiről érdemes, ki vitatná azt? — abból legtöbbször nehezen jön a szó. Előbb megcsinálok bármit, minthogy beszéljek róla — magyarázta egy or­vos tanácstag. Beszédben, úgy lehet, nem járt elöl, de épített községének egy két­milliós értékű utcát. Csönd­jüknek jó oka van: vall­ják, egyként vallják: nem mindig hálás dolog tanács­tagnak lenni. Nem is an­nak nehéz, aki nagy hű­séggel megtartja a törvény betűjét, sokkalta inkább annak, aki tettekre for­dítja a paragrafus adta le­hetőségeket. A fák ültetésén, járda építésén, út javításán, klub szervezésén szorgosan mun­kálkodó körül könnyen tá­mad a gyanú. Mert kézen­fekvőbb elfogadni, ha va­laki magának kerít el föl­det, mint azt, aki saját erejéből a községnek kí­ván teremteni járdát, utat. Pedig, de nagy szükség lenne az effajta emberek­re! S kiváltképp egy olyan városban — nem titok: Érdről van szó —, ahol (leírtuk már, de hányszor!) nincs utca, ahol ne akad­na munka, nincs járda, építeni-javítani való. Fák pusztulását új ültetéssel kellene pótolni; tisztoga­tást követel mindahány árok és virágot ugyanany- nyi árokpart. Bölcsőde kel­lene, óvoda kellene, iskola kellene; s mi minden még, ozgatói amit a városlakók városivá nőtt igénye követel? Ehhez, persze, munkára kész emberekre van szük­ség, hozzá másokra: az embereket munkára szer­vezőkre. Olyanokra, akikre hallgat a nép, olyanokra, akik nem spórolnak ide­jükkel, ha a közösségről van szó. Ügy hívják őket: tanács­tagok. Száz között — ennyi az érdi tanács még nagyközsé­gi korából való tagjainak száma — jócskán akadnak ilyenek. A születő város el­ső lépéseinek vigyázói, akik nélkül ma nem lenne a tervezettnél kétszerié több iskolai tanterem, megnöve­kedett számú óvodai férő­hely, s még ennyi sem a használható út, a járda. Ök, a villanyért, vízért, csator­náért házalók, a reménye­ket élesztők és a követe­léseket visszafogok, akik­nek sosem elég csupán sa­ját területük gondját néz­ni. Mércéjük az is, meny­nyire látnak túl utcáju­kon, át a szomszéd körzet­be is, ott zakatol-e ben­nük a magasabb rendű fo­galom, a város? Igaz, ismerünk másokat is: tanácsülésekre legfel­jebb eljárókat, utcájuk életéről keveset tudókat, akiknek kisebb akarásaiba a nagyközségnek elégséges is volt, városi szintű-igé­nyű tennivalók között azonban kevés. Tanácstagi portrémnál róluk sem fe- ledkezhetem meg, bár in­kább gondolok a felelős­ségteljes munkája mellett is választói érdekeiért harcoló-kilincselő-értekező Weidinger doktorokra; a járdaépítő, parkvárosi Or­bán fivérekre és az útépí­tő vasutasra, Müller Já­nosra. Meglehet, utóbbiak nem is tanácstagok, az arckép­hez mégis inkább modellül őket állítanám. J utott mindez eszembe azért, mert két nap múlva jelölő gyűléseken ta­lálkozik a város nagykorú, szavazóképes lakossága. Hosszú idő, hét év után szavaz arról, kiket jelöl tanácstagnak a júniusi vá­lasztásokra. Érd városának első választása ez, s a nyolcvannégy tanácstag lesz az elkövetkező öt év­ben a városélet fő mozga­tója. Nem kevesebbről: a város jövőjéről van szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom