Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései • Hogyan szabályozza a módosított Polgári Törvény- könyv a rossz szolgáltatás Jog- követelményeit. Ez a kérdés különösen azért fontos, mert a fogyasztók ér­dekvédelmét szolgálja első­sorban. Korábban eléggé bo­nyolult volt a szabályozás, még a jogban járatosak is ne­hezen igazodtak el. Ebből az­tán sokszor olyan megoldás is származott, amely nem szol­gálta a fogyasztók hatékony védelmét. Ha a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben vagy a törvényben előírt követelmé­nyeknek, a kötelezett fél, aki hibátlanul tartozik szolgáltat­ni, felelősséggel tartozik. A jog szavaival élve, szavatol a termék, vagy éppenséggel va­lamilyen szolgáltatás hibát- lanságaiért. A módosított Polgári Tör­vénykönyv ezzel kapcsolatos rendelkezéseinek lényege a kö­vetkező: A) Bármilyen szolgáltatás esetén a választható szava­tossági jogok a kijavítás és az árleszállítás. Fajta és mennyi­ség szerint meghatározott szol­gáltatás hibája esetén cserét is kérhet a jogosult, kivéve, ha a javítás a jogosolt érdekei­nek sérelme és a szolgáltatás értékcsökkenése nélkül rövid idő alatt megtörténhet. Az el­látási jog akkor illeti meg a jogosultat, ha megszűnt a tel­jesítéshez fűződő érdeke. Az érdekmúlás főbb eseteit a Pol­gári Törvénykönyv szabályoz­za. Az általános gyakorlat sze­rint, az érdekmúlás különösen akkor áll fenn, ha a hiba nem javítható ki, és az arra köte­lezett pedig a hiba kijavítását nem vállalja. Itt kapcsoló­dunk egyik olvasónk kérdésé­hez, mert esetében — egy sza­bó kisiparosnál megrendelt és elkészített ruháról van szó —, amikor is olyan totyako- san készítette el az öltöny nadrágját, a korosabb meg­rendelő részére, hogy emiatt nem akarta átvenni az öl­tönyt. A szabó azt válaszolta olvasónknak, hogy teljesen át kellene szabni az egész nad­rágot, és még ebben az eset­ben sem biztos, hogy megfe­lelően, a kívánsága szerint tudná majd átalakítani, ezért a hiba kijavítását nem vál­lalja, legfeljebb hosszabb idő­re, de akkor sem garantálja, hogy nem következik be ér­tékcsökkenés. Tipikus esete ez az érdekmúlás bekövetkezésé­nek. Olvasónk jogosan elállhat az ügylettől, követelheti ká­rának megtérítését. B) A Polgári Törvénykönyv megadja kötelezettnek azt a lehetőséget, hogy javítás vagy árleszállítás helyett, a dolgot kicserélhesse, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a csere a jogosult érdekeinek sé­relme nélkül lehetséges. Másik olvasónk éppen ezzel a kérdéssel fordult hozzánk, hogy köteles-e elfogadni a más típusú televíziót, amikor ő szavatossági joga érvényesíté­seképpen, javítást kért. A kereskedelem által fel­ajánlott televízió olcsóbb és gyengébb minőségű is, mint amilyet ő eredetileg megvásá­rolt. Korábban ugyanilyen tí­pussal rendelkezett és éppen azért vásárolt másik fajta ké­szüléket (Oriontj, mert arról a legjobb véleményt hallot­ta. Természetesen ha a készü­léket nem lehet kijavítani (gyári hibás), akkor úgysincs más választása olvasónknak, mint hogy vagy elfogadja a másik fajta készüléket, vagy a pénzt visszakéri, amit kötele­sek visszaadni. Itt jegyezzük meg — és a fogyasztói érdekek védelme jelentkezik abban az új ren­delkezésben is —, hogy a jo­gosult, indokolt esetben a ko­rábban választott szavatossági Az építőipari kivitelezés gyakorlásáról a 9/1980. (III. 25.) MT. rendelet rendelkezik. Ez többek között rögzíti, hogy az építőipari állami vállalat feladata elsősorban a gazdál­kodó szervezetek építési igé­nyeinek kielégítése. Ennek végrehajtási rendelkezését az építésügyi és városfejlesztési miniszter 13/1930. (III. 25.) ÉVM. szám alatt adta ki, ame­lyet az előbbi rendelkezéssel együtt, az érdekelitek a Taná­csok Közlönye 13. számában találnak meg. jogról áttérhet egy másikra, minden külön kötelezettség nélkül. C) A fogyasztók védelmét szolgálja a szavatossági jogok határidejére vonatkozó új sza­bályozás is. A korábbi határ­időkre vonatkozó rendelkezé­sek ugyanis nem védték a kí­vánt mértékben a fogyasztók érdekeit. A szavatossági nyilatkozat megtételére, az úgynevezett bejelentésre megállapított 8 napi, illetve 6 hónapi határ­idő hátrányos volt a fogyasz­tókra, mert a hibák sokszor e határidők eltelte után jelent­keztek. A mostani szabályozás szerint, o szavatossági jogokat általában hat hónap alatt le­het érvényesíteni. Ha a ható­sági előírásban, szabványban, vagy más kötelező műszaki előírásban meghatározott be­jelentési határidő ennél rövi- debb, akkor ez az irányadó. A fogyasztói érdekek és a for­galmi élet biztonsága azonban megkívánja a végső határidő megállapítását is, amelyen túl szavatossági igényt már nem lehet érvényesíteni. Ugyanis nem lehet elzárni senkit sem attól, hogy indokolt esetben menthető okból, ha nem tud­ta érvényesíteni igényét hat hónap alatt, akkor véglegesen el legyen zárva. Ezért mondja ki a jogszabály, hogy ment­hető esetben a teljesítéstől szá­mított egy évig, tartós hasz­nálatra rendelt dolog esetében három évig érvényesíthetők a szavatossági jogok. Dr. M. J. A műszaki tervezés díjazá­sáról megjelenít 14/1980. ÉVM —KPM—KGM—NIM—MÉM— ÁH. számú együttes rendele­tet ugyanez a hivatalos lap tartalmazza. Egyes mezőgazdasági és élelmezésügyi hatósági eljárá­sok egyszerűsítéséről jelent meg. a-Minisztertanács 13/1980. (IV. 10.) MT. sz. rendelete, a Magyar Közlöny 22. számá­ban. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról a könnyűipari miniszter adott ki 2/1980. (IV. 10.) Kip. M. számú rendelke­zést, amely többek között a nyomdaipari szakágazatba so­rolt vállalatoknál a túlmunka­pótlék mértékével foglalkozik. (Magyar Közlöny április 10.). Egyes árucikkek külföldre küldési, illetve kiviteli tilal­máról is a Magyar Közlöny április 10-én megjelent 22. szá­mából nyerhetnek, illetve kap­hatnak tájékoztatást olvasóink. Ö rvendetes, hogy az el­múlt években csök­kent a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a tár­sadalmi tulajdont ért kár. A korábbi évekhez képest a ve­zetők gondosabban, előre- látóbban óvják a közös tulaj­dont. Sok termelőszövetkezet­ben felismerték, hogy az üzemrendészek, mezőőrök al­kalmazása jól megtérülő költ­ség, a Pest megyei termelő- szövetkezetek 70—80 százalé­ka már létesített ilyen mun­kaköröket. Példának hozhat­juk fel a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezetet, amely 10 ezer holdas területen gaz­dálkodik és emellett kiegészítő tevékenységként értékes im­portáruk: kávé és déligyü­mölcs csomagolását is végzik. Ez a szövetkezet 44 vagyon­őrt alkalmaz, közülük 27-en fegyveres mezőőri szolgálatot látnak el. Sajnos, gyakori, hogy az őr­zéssel olyan személyt bíznak meg, aki egészségileg alkalmat­lan, erre a munkára. Az egyik termelőszövetkezetben egy rokkant éjjeliőrt alkalmaztak, aki észlelte ugyan, hogy füst szivárog ki a tojóházból, de intézkedni képtelen volt. Ezért elektromos rövidzárlat miatta tojóház leégett és egymillió fo­rintos kár keletkezett. A példa elgondolkoztató. A termelőszövetkezet vezetőit humánus, az idős, beteg em­beren segítenikész szándék ve­zérelte, amikor éjjeliőri mun­kával bízták meg. Valójában MOZIMŰSOR ÁPRILIS 17-TÖL 23-IQ ABONY 17—20: Szenzációt 21—22: Akiket forró szenvedély hevít** ABONY, Művész 19—22: Habfürdő ABONY, Mese 19—22: A török és a tehenek BUDAÖRS 18: £gigér6 fű 19—20: Harc a sátánnal 21—23: Pokoli torony I—II.* CEGLÉD, Szabadság 17—20: A fekete varázsló ajándéka (du.) örült nők ketrece** (este) 21—23: Csillagok háborúja I—II. CEGLÉD, Mese 17—23: A molnár, a fis. meg a szamár CEGLÉD, Művész 17—23: Békeidő* DABAS 17—18: Nick Carter, a szuperdetektív* 19—20: Dráma a tengerparton** 21—22: Az asszony, aki énekel DUNAHARASZTI 17—18: Pokoli torony I—H.* 19—20: Keoma 21—22: A skarlát betű* DUNAKESZI, Vörös Csillag 17—20: Négy bandita, tíz áldozat 21—22: Gengszterek sofőrje* DUNAKESZI J. A. 17: Tecumseh 20: Négy bandita, tíz áldozat 21: Gengszterek sofőrje* 23: Harcmodor I—II.* ÉRD 17—18: Robert és Robert* 20: Robert és Robert* J51—22: Fábián Bálint találkozás Istennel* FÓT 17—18: Hintónjáró szerelem 19—20: A nagy balhé 21—22: Vasárnapi szülők** GÖDÖLLŐ 17—20: A tajga császárának végnapjai (du.) Casanova I—II.*** (este) 21—23: Ezüstnyereg GYAl 17—18: Fábián Bálint >v találkozása Istennel* 19-^0: Buffalo Bill és az indiánok* 21—22: Asszony férj nélkül* MONOR 18— 20: Akiket forró szenvedély hevít** 19— 20: Robinson és a kannibálok (du.) 21—23: Szenzáció! NAGYKATA 17—20: Skalpvadászok* 21—22: A vad hattyúk NAGYKÖRÖS, A. i. 17—20: A medvefókák szigetén (du.) Glória (este) 21—23: A fekete varázsló ajándéka (du.) örült nők ketrece** (este) PILISVÖROSVAR 17—18: Nada csoport** 19—20: Fehér Agyar visszatér 21—22: A gyilkos a házban van POMAZ 17—18: Zöld rakéták 19—20: A fekete kard románca 21—22-: A kérdés** RÁCKEVE 17—20: Hair* 21—22: A tajga császárának végnapjai SZENTENDRE 17—20: Ezüstnyereg 21—23: Fehér Agyad visszatér SZIGETSZENTMIKLŐS 17—18: Asszony férj nélkül* 19—20: Ezek a fiatalok (du.) Fehér telefonok*** (este) 21—22: Hair* TAPIÓSZELE 17—18: Menyasszony a zsákban 19—20: Félelem a város felett** 20: Fiúk a térről (du.) 21—22: Skalpvadászok* VÁC. Kultúl 17—20: Gengszterek sofőrje* 21—23: Négy bandita, tiz áldozat (du.) Glória (este) VÁC Művelődési Központ 18: Lucky Lady** 19: A nő illata** 20: Dugó, a csodacsatár VECSÉS 18: Mesterlövész 19—20: Mackenna aranya 21—22: Aladdin és a csodalámpa (du.) 21—23: Fábián Bálint találkozása istennel* (este) • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek. Tíz nap rendeletéiből Az adásvételi szerződésről Egy asszony a tulajdonában levő házban, bérbeadta laká­sát. Hat hónappal később a bérlő ellen pert indított, amelyben kérte a bíróságot, az illetőt kötelezzék a lakás el­hagyására. — Másról van szó, nem bérletről — védekezett a bér­lő. — Mi szóbeli adásvételi szerződést kötöttünk, amely szerint a tulajdonos házának egynegyed részét, hetvenezer forintért megvásárolom. Ebből ötvenezret nyomban kifizet­tem, a hátralékos összeg hat hónap múlva volt esedékes. Jogot kaptam arra is, hogy a lakásba mindjárt beköltöz­hessek, s ezért névlegesen ha­vi harminc forint bérleti díjat fizessek. A húszezer forintot is át akartam adni, de nem fo­gadta el a tulajdonos, sőt a szerződéstől is visszalépett. — Mindez így igaz — is­merte be a háztulajdonos. — Csak a bérlőm azt nem mond­ja el, hogy szóbeli megálla­podásunk értelmében, ameny- nyiben más megfelelő elhelye­zést nem találok, az ügylettől elállhatok és a lakásba visz- szaköltözhetek. Az alsófokú bíróságok úgy döntöttek, hogy a bérlő köte­les a lakás kiüríteni, a tulaj­donos az ötvenezer forintot visszafizetni és bérlője elhe­lyezéséről gondoskodni. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság más állás­pontra helyezkedett. Határoza­tában rámutatott arra, hogy a Polgári Törvénykönyv értel­mében ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges. Ez­úttal azonban csupán szóbeli előszerződés jött létre, ami érvénytelen. Ilyen esetben a megállapodás előtti helyzetet kell visszaállítani, függetlenül a felek jó- vagy rosszhiszemű­ségétől. Olyan állapotot kell teremteni, mintha az érvény­telen szerződést meg sem kö­tötték volna. Amennyiben va­laki a szerződés érvénytelen­sége miatt köteles a lakást ki­üríteni az illető elhelyezése kér­désében nem a lakásügyi jog­szabályokat kell alkalmazni. Tehát méltánytalan és jogsza­bálysértő az olyan ítélet, amely szerint a háztulajdonos az ötvenezer forintot köteles visszaadni, ugyanakkor még a bérlő elhelyezéséről is neki kelljen gondoskodni. Az ügy­ben több más tisztázatlan kér­dés van, ezért a jogerős ítéle­tet hatályon kívül kellett he­lyezni és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára kötelezni. Házastársi tartásdíj Egy elvált asszony, volt férje ellen, havi 1200 forint házastársi tartásdíj fizetéséért pert indított. Előadta: rok- kantállomárnyhan van, jára­dékából a volt férjnél elhe­lyezett gyermekéért tartásdíjat kell fizetnie, lakásépítési köl­csön törlesztése is terheli, és az így megmaradó 880 forint­ból nem tud megélni. — Kétségbe vonom, hogy elvált feleségem teljesen munkaképtelen — jelentette ki a férfi. — Jövedelmemből házastársi tartásdíjat nem tu­dok fizetni, de arra nem is tar­tom öt érdemesnek. A járásbíróság havi 800, fel­lebbezésre a megyei bíróság havi 300 forint tartásdíjat ítélt meg a volt feleségnek. Törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az összeget havi 500 forintban állapította meg. A határozat indokolása sze­rint a családjogi törvény ér­telmében a házasság felbontá­sia esetén volt házastársitól az követelhet tartást, aki arra hibáján kívül rászorul, kivé­ve. ha a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált rá. Igénye csak olyan mérvű le­het, hogy »olt házastársának megélhetését ne veszélyeztet- se. E törvény rendelkezése alapján a tartásdij összegét egyrészt a jogosult rászorult­sága mértékére, másrészt a kötelezett teherbíró képessé­gére való figyelemmel kell megállapítani. — Ebben az esetben az asz- szony havi 1300 forint rok- kantnyugdíjfflt kap — hangzik tovább a határozat. — Ebből 240 forint gyermektartásdíjat kell fizetnie, és még havi 180 forint OTP építési tartozás is terheld. Így nyugdíjából való­ban csak 880 forint marad, ami betegségére tekintettel megélhetéséhez nem elegendő, tehát tartáskiegészítésre szo­rul. Figyelembe kell venni, hogy betegsége miatt munka­képességének 70 százalékát el­vesztette, s megmaradt mun­kaerejét csak különös megfe­szítéssel, igen könnyű munka­körben, csökkentett munka­időben, sőt, egészségi állapota rosszabbodása mellett haszno­síthatná. Ezzel szemben a volt férjének, nyugdíjjáruléka le­vonása után, 4600 forint kere­sete van, amihez havi 360 fo­nni családi pótlék járul. Neki is havi 180 forint OTP-köl- csönt kell fizetnie, ezenkívül gyermekük is nála van. Jöve­delme tehát lényegesen meg­haladja volt feleségéét. Az ér­demtelenségre való hivatkozás alaptalannak bizonyult. Az el­sőfokú bíróság túl magasan, a másodfokú pedig túl alacso­nyan szabta meg a tartásdij összegét, ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet ha­tályon kívül helyezve, havi ! 500 forintot állapított meg. Per a találmányi díjért Egy vállalat évek óta há­romtagú kollektíva találmá­nyát alkalmazza. A díjazás miatt korábban per keletke­zett közöttük és a bíróság négyszázalékos díj kulcs al­kalmazásával állapította meg a fizetendő összeget. Az 1978-ra járó díjazásért a fel­találók a vállalat ellen újabb pert indítottak. Az ügyben végső fokon ítélkező Legfel­sőbb Bíróság háromszázalé­kos díjkulcs alapján, 614 ezer forintot ítélt meg nekik, fi­gyelembe véve, hogy 465 ezer forintot már megkaptak. A döntés indokolása sze­Jegyzet rint a hosszabb Időn át hasznosított találmányoknál az egyik részidőszakra vo­natkozó díjazás bíró megálla­pítása a későbbi időszakra nem hat ki. Ebből követke­zik, hogy az újabb perben a díjkulcs megszabására Irány­adó szempontokat ismét uizs- gálni kell. Az eltelt évek so­rán, amióta a vállalat a ta­lálmányt alkalmazza, haszna egyre emelkedett, amennyi­ben négy évvel ezelőtt még csak hatmillió volt, a követ­kező évben meghaladta a hu­szonötmilliót, 1978-ban pe­dig csaknem harmincmillió forintot tett ki, tehát szá­mottevően nőtt. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott arra, Mi marad a azonban vele is, önmagukkal is rosszat tettek. Az idei zárszámadó közgyű­lések azt bizonyítják, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind a területi szövetségek tagjai részletesen foglalkoztak a vagyonvédelem helyzetével és a vitára meghívták a me­gyei rendőri, ügyészi, népi el­lenőri szervek vezetőit is: Ez a szemléletváltozás is hoz­zájárult, hogy ma már a ter­melőszövetkezeteknél 25 ezren foglalkoznak mezőőri, rendészi, ellenőri és más vagyonvédelmi munkával. Elismeréssel kell szólni, a területi szövetségek ellenőrzési irodáiról is: számos gazdasági, pénzügyi és szám­viteli hiányosság feltárásához adtak segítséget. Négy évvel ezelőtt, 1976-ban különböző bűncselekmények révén 59 millió forintos kár érte a termelőszövetkezeteket. A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa akkor felmérte a termelőszövetkezetek vagyon­védelmi helyzetét, a tapaszta­latokat országos értekezlet elé terjesztette. A TOT ajánlásait országszerte megszívlelték és ennek köszönhető, hogy 1977- ben már 35 millió forintra csök­kent a bűncselekményekkel okozott kár, 1978-ban 26 mil­lióra. A múlt évben ismét romlott valamit a helyzet: kasszában ? csaknem 30 millió forintos kár keletkezett a közösben. A betörések száma csökkent, mert a termelőszövetkezetek­nél is felismerték, hogy pénzt csak jól őrzött helyen szabad tartani. A legtöbb helyen vé­dőrácsokkal felszerelt helyi­ségben, páncélszekrényben őr­zik még a rövid ideig maguk­nál tartott pénzösszegeket is. De a legbiztonságosabb védő­eszközök sem jelentenek aka­dályt az okmányhamisítókkal szemben, akik — az ellenőrzés hibái miatt — súlyos ezrese­ket vehetnek fel... A visszaélések másik el-' terjedt formája a vesztegetés. Egyes, csaknem pótolhatatlan alkatrészek beszerzéséhez nagy összegű csúszópénzeket fizet­nek ki az üzletek eladóinak, vezetőinek. Ilyenkor abból a hamis meggondolásból vá­lasztják a vesztegetést, hogy ez az olcsóbb. Utólag, a fele- lősségrevonásnál derül ki, hogy sokkal drágább és kínosabb megoldás.., M indezek ellenére a kö­zös tulajdon megóvása nagyjában-egészében, jó úton halad. És míg na­gyobb gondossággal védjük, évente mintegy 25—30 millió­val több maradhat a közös kasszában... Bemann István hogy a díj összegének meg­állapításánál az a követel­mény, hogy a találmány mű­szaki-szellemi színvonalával, az alkotó jellegű munkával, a megoldás gazdasági és egyéb jelentőségével arányban áll­jon. Ebben az esetben a hasz­nosítás folyamatosan törté­nik, tehát az időtartamra, il­letve az eddig kifizetett ősz- szegekre tekintettel kell len­ni. Szóba került, hogy a ta­lálmány az idő múlásával avult, vagyis jelentősen vesz­tett volna abból az .értékből, amit alkalmazása kezdetén jelentett, de a díjkulcs meg­állapításánál — az egyébként fennforgó körülményekre te­kintettel — ezt nem lehetett figyelembe venni. A feltalá­lók indokoltan hivatkoztak arra, hogy a műszaki-szelle­mi színvonal nem tartozik a díjazásra kiható, változó té­nyezők közé, ezért a korábbi ítélettől eltérő, újabb értéke­lésre nincs szükség. Ebben az esetben azonban a korábbi perben megállapított négy- százalékos díjkulcsra vonat­kozó igény túlzott, ezért há­rom százalékra kellett leszál­lítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom