Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

Átfonja életünket A valóság nem Picasso- festmény, nem a termé­szet átfogalmazása merész torzításokkal. Lenin is arra fi­gyelmeztet bennünket, hogy a szocializmus nem kész rend­szer, amellyel az emberiséget boldogítják. A szocializmus a munkásosztály harca, a mun­kásosztályé, amelyik fő célja nevében ma az egyik célt kö­veti, holnap a másikat és mindennap közelebb kerül a fő célhoz, a szocializmushoz, a kommunizmushoz. Mindez va­lóban azt jelenti, hogy a szo­cializmus építése nem erköl­csi küldetés, hanem a valóság mindennapos számbavétele és a valóságos helyzetből kiin­duló kemény munkálkodás. Szakadatlan javítása feladat- rendszerünknek, tevékenysé­günknek, a végrehajtásnak. Érthető tehát, hogy az ilyen őszinte valósággyökerű mun­ka szoros tartozéka a tevé­kenység állandó ellenőrzése, a valóság szembesítése a való­sággal. Nem az öncélú moralizálás vezette a kormányt, amikor rendeleteket és határozatot fogadott el az állami ellenőr­zés továbbfejlesztéséről, a szövetkezeti belső ellenőrzés­ről és a népi ellenőrzés mun­kájának javításáról. Mennyiben érintik ezek a rendeletek, jogszabályok a mindennap emberét? Látszólag az államigazgatási munka egv belső tartómé óvó­nak szabályozásáról, javításá­ról van szó, akkor, amikor a rendeletek előírják, hogy le­gyen összehangoltabb az el­lenőrzés; összpontosítson a legfontosabb kérdésekre; le­gyenek gyakoribbak az átfogó vizsgálatok, és szűnjenek meg az egymást keresztező ellen­őrzések. Látszólag az állam- igazgatás belső ügyeiről van szó, amikor a jogszabályok megkövetelik a személyes fe­lelősség következetesebb ér­vényesítését, mert hiszen nyil­vánvalóan a vezetők felelős­ségéről van szó. Mindez azonban csak lát­szólag van így. Elsősor­ban azért, mert az államigaz­gatási tevékenység átfonja egész életünket. Még meg sem születtünk, s már régen eltemettek bennünket, de az igazgatás már és, még mindig kísér' bennünket a maga sza­bályaival, amely átfogja az egész állampolgári életet. Ha tehát arról beszélünk, hogy az állami munka javítására, korszerűsítésére hozott hatá­rozatok végrehajtását szigo­rúbban és következetesebben kell ellenőrizni és a hibát vétő felelősöket felelősségre kell vonni, akkor nincs sem kevesebbről, sem többről szó, mint arról, hogy legyen köny- nyebb, zaklatásmentes az éle­tünk, ne kelljen felesleges ügyekben lótni-futni, és ne érjen bennünket jogtalanság, igazságtalanság, 4 méltányta­lanság a legapróbb ügyekben sem. Ha csak erre gondolunk, máris kitűnik, hogy az ellen­őrzés továbbfejlesztéséről ho­zott kormányrendelkezések szorosan kötődnek állampol­gári hétköznapi életünkhöz, mindennapjainkhoz. Ne értse félre senki a hatá­rozatok lényegét. A szocialista 'ellenőrzés nem füleskedés, nem leselkedés, nem bosszú­állás, tehát nemcsak az a dolga, hogy felderítsen hi­bákat, hanem mindenek­előtt az, hogy gyorsan és következetesen javítsák ki az elkövetett hibákat. Vagyis maga az ellenőrzés is szakér­telemmel, hozzáértéssel mu­tassa meg a hibák kijavításá­nak útjait. Az ellenőrzés ilyen értelmezése nemcsak feltéte­lezi, hanem egyenesen köve­teli a dolgozók személyes részvételét az ellenőrzésben. Erre a részvételre rendelke­zésre állnak a szocialista de­mokrácia különféle intézmé­nyei, az üzemi, a tanácsi élet­ben. A tömegszervezeti mun­ka, a lakóhelyi demokrácia száz és száz fóruma. Amikor tehát az ellenőrzés­ről hozott határozatok emberi oldalairól szólunk, akkor arra is gondolunk, hogy ez az el­lenőrzés csak akkor hatékony, ha intézményesen biztosítja a dolgozók tömeges részvételét. Erre a részvételre — ami az ellenőrzést érinti — nemcsak a népi ellenőrzés többé-kevés- bé hivatalos intézményrend­szere alkalmas tehát, hanem a közélet valamennyi fóruma. S amikor a határozatok elő­írják, hogy különös gonddal kell törődni a közérdekű be­jelentések, javaslatok és pa­naszok intézésével, akkor szinte jogszabállyal paran­csolják az államigazgatás in­tézményrendszerének, hogy törekedjen minél több állam­polgárt bevonni a munkába. T" udjuk, hogy nem jött még 1 el a közéleti aranykor. Vagyis, messze vagyunk attól az időtől, amikor minden ál­lampolgár teljes öntudattal vesz részt a közügyek intézé­sében. Messze van az az aranykor, amikor — Ovidiusz szavaival élve — nem fenyí­tésből és törvényből, hanem önként folyt becsületből, erényből — élünk, dolgozunk és cselekszünk a köz javára. De az aranykor felé tartunk. S anélkül, hogy nagy szavakat mondanánk és használnánk, mindenképpen arra kell gon­dolnunk, hogy az ellenőrzés továbbfejlesztéséről hozott kormányintézkedések vala­mennyi állampolgár közéleti javára szolgálnak. S. I. Anyakönyvi hírek Született: Benedek Zoltán és Soós Lívia: Boglárka; Lé- nárt András és Szémann Mar­git: András; Sebők József és Fodor Julianna: Csaba; Erdei Imre és Kreszin Katyerina: Imre; Csurgai Ferenc és Csá­kó Éva: ^Ferenc; Herega Jó­zsef és Erős Mária: Judit; Ke­lemen Csongor és Káló Klára: Csongor; Balogh Bertalan és Fajka Lidia: Zsuzsa; Kiss Im«, re és Vikartóczki Éva: Éva; Mártonfalvi Pál és Bálint Sá­ra: Melinda; Petrák József és Zombori Katalin: Katalin; Varga István és Bakos Irén: Csilla; Péczeli Ferenc és Hor­váth Erzsébet: László; Urbán László és Vörös Éva: Emőke; Szabó József és Schmidl Mag­dolna: József; Pfp Balázs és Pongrácz Zsuzsanna: Zsuzsan­na; Kecskeméti Zoltán és Tóth Ibolya: Róbert; Kis Ferenc és Flórián Margit: Péter; Ben- csik József és' Laci Éva: Jó­zsef; Kovács László és Tóth Terézia: Richard; Kecskés La­jos és Szőke Piroska: Piroska; Mészáros Tibor és Juhász Má­ria: Tamás; Varga Lajos és Bánfi Julianna: Tímea; Szú- nyogh János és Ábrahám Anna:" Tamás nevű gyermeke. Névadót tartott: Haraszti László és Minárovics Katalin: Szilvia; Kőházi-KiS Ambrus és Koroknai Judit: Gábor; Pa- tonai Balázs és öl védi Ilona: Anett nevű gyermekének. Házasságot kötött: Szatmári Zoltán és Kása Sára; Szabó József és Nagy Ilona. Meghalt: Sörös József (Kár­páti u. 56.); Ország Ferencné Pólyák Mária (Kocsér, X. dűlő 27.); Szabó Lászlóné Bel- lus Terézia (Zsemberi Gy. u. 67.1 • Búzás Benő (Tázerdő dű­lő 74.1; Kernács Mihály (Táz­erdei u. 26.); Petrik István (Dankó Pista u. 15.); Beke Ferencné Hegedűs Ilona (Táz­erdő dűlő 23.); Berki János (Esed dűlő 36.); Sánta József (Katona József u. 3.); Palásti Ferenc (Szurdok dűlő 2.);' Harsány i József né Vadász Mária (Ady E. u. 16.); Szege­di Jánosné Kicsi Erzsébet (Ady E. u. 16.); Abonyi. Fe­renc (Örkényi u. 60.); Pap Kálmán (Berzsenyi u. 15.); Farkas Pálné Pap Rozália (Gombai u. 5.); Szabó László­né Gáspár Judit (Vági I. la­kótelep 9/a); Kis Sándorné Kása Lidia (Tabán u. 15.); Török János (Kálmánhegy dű­lő 21.). NAGyKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1980. Április 15., kedd Lépések előre a Mészáros János Tsz-ben Takarékosabb gazdálkodás Nagykőrösön a 8300 hek­tárnyi közös birtokon gazdál­kodó Mészáros János Tsz a nagyobbik termelőszövetke­zet. Ha méreteit a megye mezőgazdasági nagyüzemei­hez hasonlítjuk akkor már törpegazdiaságnak tűnik: mű­velhető szántójuk mindössze 5 ezer hektár. A lapos, sík alföldi vidéken a szerény földhalom is dombnak tűnik az itt élők szemében. Laza szerkezetű, homokos talajon kell gazdálkodniuk, megküzdeni a gyakori vízhi­ánnyal, szárazsággal. A szö­vetkezet nagy hatósugarú körzetében apró tanyák, nép- telen majorok, elöregedett, gondozatlan, . hajdan jóféle bont adó szőlőültetvények ta­lálhatók. Akad még a futó­homokból is, bár ezt sokfelé próbálták megkötni sudár nö­vésű nyárfákkal. Klimatikus és talajadottsá-4 gaik nem éppen kiválóak, a szövetkezet súrolja a kedve­zőtlen kategóriát. Lassú fejlődés A Mészáros János Tsz há­rom kis város környéki gaz­daság fúziójával alakult meg 19i6-oan. Korántsem örven­detes egyesülés volt, vergő­dő, szegényes vagyonnal ren­delkező szövetkezetek fogtak össze azért, hogy szellemi és anyagi erőik koncentrálásá­val előbbre jussanak. A fej­lődés a tenniakarás, a jó­szándék ellenére is lassú volt, sokáig Lavíroztak a sza­nálás szakadéka fölött ívelő, keskeny pallón, s előfordult, hogy belezuhantak. A veszte­ségek rendezése után újból erőre kaptak, a termelés szer­kezetének gyökeres átalakítá­sával, gépi fejlesztéssel stabi­lizálták helyzetüket. — Hosszú, időt és energiát igénylő folyamat árán bír­tunk lábra állni — mondja Fekete József, a szövetkezet elnöke. — Gondolja el, kez­detben még 37-féle növény­nyel foglalkoztunk. Tavaly már szántóföldön csak búzát, kukoricát és napraforgót ter­mesztettünk, ezenkívül a kon­zervgyár részére termeltünk különféle zöldséget. — Az állattenyésztési fő­ágazatban is rendet tettünk. Felszámoltuk a szétszórt, el­hanyagolt állapotban levő is­tállókat, szakosítottuk a szarvasmarha-tenyésztést, le­hetőségeinkhez mérten felújí­tottuk a telepeket, moderni­záltuk a technológiai beren­A kocséri határban Két atyafi összetalálkozott A verekedés oka: a föld Regényekben, novellákban olvashatjuk, régi családi tör­ténetekét felelevenítve ma is hallhatjuk, hogy vidéken a jó­szágért, földért hogyan men­tek ölre a gazdák. Y -ki iga­zát kereste, hasznát akarta, érdekét védte. Nehéz elkép­zelni, hogy emiatt még ma is egymásnak ugrana két atyafi. Pedig a valóságban bizony megtörténik. Kocséron, a XII. dűlőben lakik Kőházi Balázs tsz-tag. Jó ideje haragos viszonyban van a tejbegyűjtő fogatossal, U. A.-val, mivel használatra mindketten ugyanazt a föl­det akarták bérelni. Tavai-4 december 27-én kora délután Kőházi a dűlőúton találkozott a tejbegyűjtővel. Nosza, meg is állította, majd a kocsiról leszállva minden előzmény nélkül ütlegelni kezdte, rúg- dosta, szidta, mint a bokrot, így töltötte ki rajta mérgét. Még szerencse, hogy épp ar­ra jött egy másik fogat. Haj­tója és utasa rászóltak a ve­rekedő Kőházira, hogy álljon félre fogatával az útról, hadd mehessenek tovább. És a má­sik ütlegelésével is hagyjon fel. A sértett, mivel nem ment orvoshoz, hogy látleletet kér­jen, testi sértés miatt nem tett feljelentést. A verekedős Kő­házi Bafazs tsz-tagot 150Ó fo­rint pénzbírság megfizetésére kötelezte a rendőrhatóság. dezéseket. Próbálkoztunk pri- mőrzöldség-termesztéssel, csir­kehizlalással, belevágtunk ipari melléktevékenységbe is — forgácsoló- és lakatosüze­met létesítettünk —, vagyis jövedelmező munkákat keres­tünk. Most már elmondható, kialakultak az adottságokhoz igazodó gazdálkodási mód­szerek. Látványos eredményeket képtelenek produkálni, hiszen alaptevékenységből kell meg­élniük, nagy volument kép­viselő kisegítő üzemági tevé­kenységre megfelelő épület, gép, munkaerő híján nincs módjuk. Akik maradtak Bár hivatalosan már nem városi szövetkezetnek számí­tanak — idén a járás párt- és állami szervei vették át az irányítást —, Nagykőrös ha­tása meghatározó az életük­ben. Legfőképp a munkaerő­utánpótlásban érződik. Jól képzett szakmunkások szíve­sebben válllalnak munkát a város ipari üzemeiben, s mi­vel túl magas fizetéssel nem csábíthatják őket, örülnek, ha a főágazatokban sikerül szak­emberekből, szakmunkásokból a minimálisan szükséges lét­számot biztosítani. Jelenleg csaknem ötszáz aktív dolgo­zójuk van. Akik maradtak, meggyökereztek, bizakodnak a fejlődésben, az anyagi gya­rapodásban. — A legtöbb embert a ker­tészeti főágaaatban foglalkoz­tatjuk — folytatja Fekete József. — Több mint kétszáz hektáron 4 termesztünk para­dicsomot, 10 hektárt foglal el az uborka, 400 hektárnyi felületen vetünk évről évre zöldborsót, s ezenkívül még 20 hektáron káposztát is ter­melünk. Komoly berendezé­seink vannak, korszerű para­dicsomkombájnok, zöldborsó­cséplőgépek, amelyekkel már könnyebb a művelés. — Űjabban nem nyersárut szállítunk a konzervgyárnak, jövedelmezőbb; ha félkész­terméket adunk el. A paradi­csomból a sajtolóüzemben le­vet készítünk, a zöldborsót pedig kicsépeljük, válogat­juk. A város ellátására — bár kisebb mértékben, mint ed­dig — is küldünk frissen sze­dett, jó minőségű paradicso­mot, uborkát, káposztát. Né­hány éve foglalkoztunk fe­jessalátával is, fűtetlen fólia alatt termeltük, ám most a megnövekedett fűtési és vi­lágítási költségek miatt ráfi­zetéses vállalkozás lenne. A szigorúbb közgazdasági körülmények, a termelést drá­gító, emelkedett árak őket is arra késztették, hogy a ren- tábilitás érdekében ellensú­lyozzák a költségnövekedést. Kiszámították például, hogy a baromfiágazatban, a terve­zett 300 ezer broyler-csirke fe'lhizlalásához az eddiginél egymillió forinttal nagyobb kiadásra lesz*szükség. így ta­karékosabban kell bánni a tápokkal, s a fűtőanyaggal. Szerény nyereség Ez évben szerény nyereség­re számítanak, s műszaki fej­lesztésre is az eddiginél ki­sebb mértékben jut pénz. Kö­rülbelül 8 millió forintot szánnak a gépállomány fel- frissítésére, gyarapítására. Fő céljuk most a belső tartalé­kok kiaknázása, az éssze­rűbb, takarékosabb gazdálko­dás, a pénzügyi alapok meg­szilárdítása. Kényesen ügyel­nek arna, hogy fizetőképessé­güket megőrizzék, a tagság­nak pontosan, megbízhatóan tudják kiadni a bérüket. Em­bereik megtartásáért, szűkös anyagi lehetőségeik ellenére gondot fordítanak a szociális ellátás javítására, jó képessé­gű fiataloknak tanulmányi ösztöndíjat adnak, segítik az otthonteremtést. — A termelés szerkezete változatlan — tájékoztat vé­gül az elnök. — Jókora terü­leten, 1200 hektáron foglal­kozunk búzával, 770 hektáron kerül majd a földbe rövide­sen a szemes kukorica, s csaknem négyszáz hektárt szántunk a jól fizető, bevált ipari árunövényünknek, a napraforgónak. A tejelő és húshasznosítású szarvasmar­ha-állomány ellátására siló- kukoricát, lucernát is ter­mesztünk. Bár tavaly több­fajta növényünknél hozam­kiesés volt, bizakodunk ab­ban, hogy idén az időjárás mellénk pártol, s kedvező les? a betakarítás. K. M. Tűzvédelem tavasszal A tűzoltóparancsnokság fel­hívja a város lakosságának fi­gyelmét arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak a megelő­ző tűzvédelmi előírások betar­tására. Minden Keletkezett tűzesetet azonnal jelenteni kell a tűz­oltóságnak, hogy szakszerű be­avatkozással minél hamarabb megtörténjen a tűzoltás. _ A késedelmes tűzjelzés súlyos anyagi kárral és tragédiával járhat. Még az eloltott tüzet is 48 órán belül be kell jelenteni. A propán-bután gáz haszná­latára vonatkozó előírásokat szigorúan be kell tartani. A tömlős csatlakozással üzemelő háztartási fogyasztó berende­zést legalább 5 évenként el­lenőriztetni kell. összeszerelés után mindig szappanos oldat­tal ellenőrizzük. A tömörségi vizsgálat nyílt lánggal tilos és életveszélyes. A gázfogyasztó berendezést csak olyan helyi­ségben szabad elhelyezni, amelynek padlószintje a bel­ső terepszintnél nem mélyebb, melyből mélyebb szintű he­lyiség nem nyílik, amelyből akna, csatornaszem, vagy pin­celejárat nem nyílik. A pa­lackot csak nyomáscsökkentő­vel szabad üzemeltetni, s aki hibát észlel, hívjon szakem­bert. Holnap: Nők akadémiája Április 16-án, szerdán 18 órai kezdettel a nők akadé­miája soron következő foglal­kozásán Tóth Tibor, az Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola igazgatóhe­lyettese tart előadást, az Arany János Művelődési Köz­pontban. Az előadás témája, az anya a magyar költők ver­seiben. Moziműsor Utazás a világ végére. Szí­nes francia film. Előadás kez­dete: 4 órá. Köbért és Robert. Színes, szinkronizált francia filmsza­tíra (14 éven aluliaknak nem ajánlott!). Előadás kezdete: 6 és 8 óra. SPORT —SPORT —SPORT — SPORT —SPORT Labdarúgás Idegenben jó játék Dánszentmiklós— Nagykőrösi Kinizsi 0-0 Kinizsi: Tóth A. — Várko- nyi, Danes, Orbán, Búz, öza- iai, Zöldi, Horvátn, Kovács I, Leskó, Kovács II. Az első félidő elején egy szabályos gólt nem adott meg a játékvezető Kőrös javára, a 25. percben Szálait — meg­jegyzésért — kiállította. Tíz emberrel is mezőnyfölényben játszott a körösi csapat, de gólt nem tudott lőni. Szerdán délután hazai pályán Tisza- kécskével lesz edzőmérkőzés. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Dánszentmikiósi ifi 5-2 (2-0) Kinizsi ifi: Demeter — Sza­bó P., Faragó, Szabó Cs., Abo­nyi, Soós, Szabó D., Csikós, Bartha, Toricska, Horváth. ‘ Az ifik idegenben jó játék­kal biztosan nyertek. Góllö­vő: Toricska 4 és Csikós. Abonyi serd.—Nagykőrösi- Kinizsi serd. 1-0 (1-0) Kinizsi ifi: Gulyás — Nagy, Pesti, Mákos, Nyikos, Petre­zselyem, Kiséri (Andocs), Szi­getvári, Lővei, Torma (Do­bos), Gál. A jobb játékerőt képviselő vendégcsapattal nem bírt a hazai együttes, de jobb hely­zetkihasználással, bátrabb já­tékkal döntetlent elérhetett volna. Sülysáp II—Nagykőrösi Kinizsi II 4-1 (1-0) Kinizsi II: Gömöri — In­ges, Szabó, Tóth S., Deák, Marsa, Podmaniczki, Turcsik, Szécsény, Csató, Kovács Gy. Hazai pályán nagyon gyen­gén, erőtlenül játszott a kö­rösi csapat, és megérdemelt vereséget szenvedett. Góllö­vő: Podmaniczki. P. S. Sakkhírek Aszódi Spartacus—Nk. TRA- KIS 6,5-3,5. Nk.: Nagy, Ko­vács, Horváth; Kis (1), Mo­gyoró, Cs. Kovács (0,5), Búz (1), Szaljó, Dézsi (1), Farkas. A TRAKIS-ebédlőben sorra került megyei I. osztályú sakk csapatbajnoki mérkőzésen két újoncot is avattak a helyiek. Bár a két együttesben csak­nem teljesen egyforma minő­sítésűek játszottak egymással, meglepetésre a vendégek sze­rezték meg a győzelmet. A Szolnok megyei MEDOSZ- sakkdöntőn Szolnokon 12, egyenként 4 fős csapat vetél­kedett. A NEFAG-ot a Nk. fafeldolgozó üzem (Nagy Sán­dor, Kovács István, Kis Sán­dor, Búz Dezső) képviselte. Négy győzelem, 1-1 döntetlen és vereség és holtverseny után úgy szorultak a második hely­re, hogy a riválisuknak több egyéni győzelme volt sötét bá­bukkal. Egyéni értékelésben Kovács (48 közül) harmadik lett. Mai sportműsor ; Kézilabda Gimnáziumi pálya, 15 óra: Nk. Gimnázium—Ceglédi Egészségügyi DSK; Cegléd: C. Gimnázium—Nk. Toldi DSK, megyei diák leány baj­noki mérkőzés. S. Z. Kiváló úttcrővezetők A Magyar Úttörők Szövet­sége Országos Elnöksége, ha­zánk felszabadulásának 35. év­fordulója alkalmából dicsérő oklevelet adományozott Far­kas Sándornénak, a városi út­törőelnökség tagjának és Sas- né Bárány Piroskának, az Arany János úttörőcsapat raj­vezetőjének. Kiváló ifj övezető (kitüntetést kapott, Gráf Éva, a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsa­pat és Várnai Ildikó, a Petőfi Sáhdor úttörőcsapat ifivezető­je. A kitüntetéseket ünnepé­lyes csapatgyűléseken adták át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom